Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-04 / 36. szám
inursday, September 4, iyo» IE GAULLE AFRIKAI KŐRÚTJÁN FÜGGETLENSÉG MELLETT TÜNTETTEK A GYARMATI NÉPEK A De Gaulle generális, Franciaország elnöke által benyújtott, uj alkotmány javaslatnak az afrikai gyarmatokra vonatkozó része látszólagos engedményeket nyújt ezeknek a függetlenségükre és szabadságukra vágyó népeknek. A szeptember 28-án esedékes népszavazásnál különböző utakat választhatnak maguknak ezek az országok. Szavazhatnak arra, hogy a francia birodalom szerves részei maradnak, választhatnak maguknak részleges autonómiát vagy teljes önkormányzatot a francia szövetségi állam keretén belül és ha nagyon ragaszkodnak hozzá, akkor szavazhatnak a teljes elszakadásra és függetlenségre is. Az utóbbi elhatározás azonban további megfontolást igényel és az államközösségek jóváhagyására szorul. Ebből az utóbbi lehetőségből Algéria ki van zárva; a francia nagytőke ezt a gyarmatot már most Franciaország szerves részeként tekinti és elszakadása semmi körülmények között sem lehet a népszavazás tárgya. Ha De Gaulle azt gondolta, hogy az alkotmányjavaslat eme jontjait a gyarmatok népei az irántuk való jóindulata kifejezésének fogják tekinteni és azért ment el a gyarmatok meglátogatására, Hogy hódolatukat személyesen elfogadja, akkor nagyon keserű csalódásban részesült. A gyarmatok népei De Gaulle látogatását kitűnő alkalomnak használták fel arra, hogy függetlenségi törekvéseiket személyesen és félre nem érthető módon adják tudtára. A hivatalosan ellenőrzött, De Gaulle fogadtatására rendezet^ felvonulásokon a népek szenvedé lyesen tüntettek a javaslat eme pontjai mellett. A régen vágyott függetlenség közeli megvalósulását ünnepelték. A felszabadulás érzésének ilyen gátlástalan kifejezése nem tetszhetett De Gaullenek. Hideg arckifejezéssel hallgatta Francia Guineában a nép politikai vezérének, Sekou Tourenak beszédét, aki “a francia gyarmati igazságtalanságokat” emlegette és kijelentette, hogy csak úgy fogadhatják el az uj alkotmányt, ha a teljes ön- kormányzat mellett Franciaországgal egyenlő jogú tagjai lehetnek a szövetségnek. Azt is követelte, hogy az afrikai területeknek joguk legyen egymással tetszés szerint egyezséget kötni. De Gaulle nem mulasztotta el válaszában kiemelni, hogy az uj alkotmány feljogosítja Franciaországot arra, hogy a magukat függetlenítő területektől megvonhassa gazdasági támogatását. A politikai kritikusok az alkotmányjavaslat ezen pontját úgy magyarázzák, hogy DeGaulle “függetlenséggel fenyegeti”.a gyarmatokat. Szenegál fővárosába, Dakarba való bevonulásakor a bennszülöttek ezrei “azonnali függetlenséget”-. jelszavakkal fogadták De Gaullet, aki haragosan ordított vissza, hogy ha akarják, az övék lehet. Szavai a hangszóró dacára elvesztek á tömeg zajában. A táblákon hordozott jelszavak között olyat is látott, amelyek az Algéri Nemzeti FIGYELEM, OLVASÓK! NAGYON KÉRJÜK nézze meg a lap borítékján a név felett található dátumot. Ha ez a dátum ’58—9-nél, vagyis ez év szept.-nél korábbi az azt jelenti, hogy előfizetésével hátralékban van. Sajnos, jelenleg körülbelül 450 olyan olvasónk van, aki elmaradt lapja előfizetésével. Ha ön is ezek között volna, kérjük, tegyen szívességet lapunknak és az alábbi szelvény felhasználásával tisztázza hátralékát, vagy legalább is annak egy részét, lehetőleg minél előbb. Lapunk megjelenése függ az ön gyors cselekedetétől! Tisztelettel A Magyar Szó kiadóhivatala. ALEX ROSNER, Manager L30 East 16th Street New York 3, N, Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkaslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..............................dollárt. Név: . .................................................................... Függetlenség Szervezetét dicsőítették, meg olyat, mely azt mondta, hogy “De Gaulle menj haza!” A Francia Szocialista Párt balszárnya a gaulleista alkotmány ellen A Le Monde értesülése szerint 41 szocialista pártszerv küldöttei Párizsban bizalmas értekezletet tartottak, hogy előkészítsék a párt úgynevezett belső ellenzékének határozati javaslatait a szeptember 11-re kitűzött pártkongresszusra. A lap szerint a szocialista balszárny “kisebbsége” azt reméli, hogy nem marad sokáig kisebbségi helyzetben. Szó van arról, hogy a “hagyományos” pártellenzék olyan képviselőihez, mint Verdier, Depreux, Lussy, csatlakoznak “centrista” képviselők is, mint például Pineau és Gazier volt miniszterek. OLVASÁS KőZBENi: tt t T- írja: Márky István A jó barát Vagy nagyon jó az ember, vagy brutálisan rossz. Ezen a két szélsőségen belül azután kereshetjük a középutat, s ki-ki a maga módján bírálhatja el embertársának viselkedését, — sőt még példaképet is összerakhat magának a levont következtetések szines mozaikjaiból. Palinak az esetét mondom el, akiről első beszélgetés során meg lehetett állapítani, hogy gonosznak született; olyan ékesszólással rendelkezett, hogy még az édesanyját is ki tudta rabolni, elhitetve vele, hogy ő volt az, aki ezáltal megvédte vagyonának többi részét a banditáktól. Ez a visszataszító külsejű ember minden pillanatát azzal töltötte, hogy szerét-módját találja, hogy lehetne másokon élősködni, legénykedni .és egy milliomos könnyedségével a söntésre dobni bűnös utakon szerzett pénzeket a sarki kocsmában, ahol agyára szorított szivarral mindennapos vendég volt legújabb barátjával, akit notórius, de csendes természetű alkoholistának ismert a szomszédság. Ez az uj barát sötét bőrével, sima fekete hajával, keselyűre emlékeztető orrával indián törzsfőnökre hasonlított, még a tollas fejdisz nélkül is. Ezért hívták Indiánnak. Napi alkohol-adagja négy-öt liter bor volt, melyre valahogy megkereste, lopta, vagy összekoldulta a rávalót. Még pénz nélkül is jókedvvel tűrték maguk mellett a kocsmatöltelékek, alázatos természete miatt. így tehát nem volt nehéz dolga Palinak meggyőzni őt, amidőn egy bizalmas ölelés közben a fülébe súgta: “Pajtikám, se neked, se nekem az égvilágon senkink sincs, még csak egy tisztességes temetést sem kapunk, ha netalán valamikor kimúlunk ebből a hálátlan világból. Ezért ajánlom, hogy biztosítsuk be egymást öt darab ezresre. Mit szólsz hozzá, pajtikám?” “Ugyan, ki biztosítana be engem? Egyszer huncutságból csináltam egy végrendeletet, hogy májamat az orvosokra hagyom, hogy fölfedezhessék annak titkát, miért tudok annyi alkoholt lenyelni, — és még ezt is visszautasították. Azonban, ha te megtudod csinálni, — Isten neki!” “Van olyan társaság, amely orvosi vizsgálat nélkül is ad ezer dolláros biztosítást. Keresek ilyen ötöt, — aztán jöhet a kaszás!” Az Indián rásunyitott Palira tatárvágási szemének sarkából és ezzel a pillantással adta tudtára: csinálj, amit akarsz. És Pali nyomban munkához látott. Megszerezte az ötezer dolláros kötvényeket, saját magára is, nehogy gyanúba kerüljön, hogy tervei vannak. A kötvényeket úgy írták, hogy az veheti fel az összeget teljes egészében, aki utoljára marad. Persze most már Palinak, a hires dologkerülönek munkát kellett vállalni, hogy fizethesse a biztositást. No meg az Indiánt is itatni kellett naponta, hogy erősítse közöttük a barátság intimitását. Majd el kezdett rajta dolgozni. A legmérgesebb alkoholt keverte borába, de az Indiánnak kutya-baja sem lett. AzA szocialista baloldal konferenciája első elfogadott határozatában erélyesen állást foglal a kormány uj alkotmányterve ellen. Eszerint a szocialista képviselők egy része az októberi népszavazáson “nem” szavazatot fog leadni. Egy másik határozat élesen elitéli Guy Mol- let és Lacoste politikáját. Az Oreste Rosenfeld szenátor által előterjesztett általános politikai határozat elitéli szocialista miniszterek jelenlétét a De Gaulle-kormány- ban és követeli, hogy a kongresszus olyan politikát szabjon meg, amely lehetővé teszi, hogy a párt ismét valóban szocialista párt legyen. • Csütörtök este a Köztársaság téren, mely Párizs munkásnegyedének központjában áll, szabadtéri népgyülés lesz, melyen úgy a kormány, mint az ellenzéki pártok részt fognak venni. De Gaulle maga fogja ismertetni uj alkotmány-javaslatát. Az ellenzék élén a Kommunista Párt áll, melynek szónokai a De Gaulle-a.lkotmány demokráciaelle- nességére fogják a nép figyelmét felhívni és arra. hogy a népszavazás alkalmával a leghatározottabban utasítsák vissza. után egy novembervégi éjszakán a berúgott embert önkívületi állapotban a hóban hagyta feküdni, ahol elesett. Reggel, amikor elment megnézni, hogy él-e még, az éppen feltápászkodott nagyot ásítva, nyújtózkodva, hidegtől kékült arcát és kezeit dörzsölgetve. Egy másik alkalommal még vizet is öntött rá azzal a szándékkal, hogy igy talán hamarább megfagy, vagy legalább is tüdő- gyulladást kap és belepusztul. Az azonban még azt is, két-három tüsszentéssel, megúszta. Most már csak az automobil segíthet. Egyik éjszaka záróra után hazafelé mendegéltek, az Indián holtrészegen. Pali csak játszva a részeget, amikor szembe jött velük egy teherautó. Ügyes számítással meglökte az indiánt, aki a kerekek közé esett, de egy gyenge horzsoláson kívül semmi komoly baja nem történt. Sőt a szerencsétlenséget vizsgáló rendőr kishija, hogy Palit be nem csukatta. Ez sem sikerült. Áprilisra már véglegesen belebetegedett a dologba, mert a költségeit az Indián azzal is emelte, hogy csak jobb minőségű pálinkát ivott, mivel megtudta, hogy a rossz pálinkától vesebajt kaphat. Tehát nap-nap után többe került neki a gonosz játék a halállal, las- san-lassan elvesztette nyugalmát, rettenetes, kínzó álmai voltak és a biztosítás költségei miatt mindig kevesebb futotta ennivalóra. Húsz kilót lefogyott és miután az adagolt, porra őrölt üveg sem ölte meg az Indiánt, egy napon ágynak esett és súlyos gyomorvérzéssel beszállították a Bellevue kórházba, de már a barátja által adományozott egy pint vér sem tudta megmenteni. Pár nap múlva meghalt. Az Indián ekkor elment a temetkezési vállalkozóhoz, megmutatta a biztosítási kötvényt és megrendelte a temetést. Szép koporsót választott, költséges sírhellyel és meghívta az összes kocsmabarátokat a végtisztesség adásához. A simái az Indián hangos zokogással dobta az utolsó marék földet a leeresztett koporsó tetejére és mindaddig sirdogált, amig csak bele nem melegedtek a kocsmában rendezett halotti tor dinom-dáno- mának mámorába. Ekkor azután ' érthetetlenül többen megkérdezték tőle, hogy miért sirt any- nyira Pali temetésén? A kérdésre igy válaszolt: — Mert igen jó volt hozzám. . . ő volt az egyetlen, igaz barátom... Sohasem tudom elfelejteni. w*ww\*vwvwvww*wwwvw*wvwwww*wwww* A Bányászati Kutató Intézet új székhaza A Mátyás-hegy alján van a magyar bányászok uj otthona Budapesten
