Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-04 / 36. szám

i nursuay, oepremoer 4, i'joo A TÁRSADALMI BIZTOSÍTÁS ÜJ VÁLTOZATAI- MAGASABB NYUGD1 J ÉS MAGASABB ADÓ — A társadalmi biztosítási programban a most lezárult kongresszus fontos változásokat hozott. A hozott változások uj előnyöket biztosítanak az amerikai nép millióinak, akik közül 12 millió mái- most állami nyugdíjon van, vagy állami nyugdijat fog huzni a közeljövőben. Továbbá 75 millió egyén végez olyan munkát, mely feljogo­sítja a társadalombiztosításra. A munkaadók 1959 jan. 1-től kezdve (amikor a törvény életbe­lép) magasabb társadalmi biztosítási adót fognak fizetni. Milyen változásokat hoz a törvény? KÉRDÉS: Mennyivel emelkedik a társadalom­biztosítási összeg? VÁLASZ: Általában 7 százalékos az emelkedés. Aki eddig $55-t kapót, havonta, az $59-t fog kap­ni január 1 uián. A $100 heiyett pedig $107-t. A maximális nyugdíj féri és feleség részére (ha mindketten 65 éven felüliek) $162.80-ról $174-re emelkedik. Azok a házaspárok, akik csak ezután mennek nyugdíjba, ennél magasabb összeget, esetleg $190-et kaphatnak. KÉRDÉS: Mit jelent számomra ez változás? Még nem értem el a korhatárt! VÁLASZ: Január 1-iől kezdve magasabb adót vonnak le a fizetéséből és attól kezdve — ha nyugdíjba megv — magasabb nyugdijat kap, mint amit a régi törvény alapján kapott volna. KÉRDÉS: Mennyivel emelkedik az adóm? VÁLASZ: Jelenleg maximálisan $4.200 évi jö­vedelemig vonták I» az adóit, ez most $4.800-ra emelkedik, vagyis jövőre a maximális adólevo­nás $120 lesz, a mostani $94.50-el szemben. Az adórá-a emelkedése is gyorsabb lesz, mint a múlt­ban. 1969-ben több mint felével magasabb adót vonnak le, vagyis $136.50 helyett a levonás $216 lesz és ugyanennyit fizet a munkaadó is. KÉRDÉS: Mi történik az önálló iparossal, ke­reskedővel, stb? VÁLASZ: Az ő adója is emelkedik. Jelenleg a keresetének 3?» százalékát fizeti adóban, az első $4.200 után. Ezentúl 31': százalékot fog fizetni az első $4,800 után és igv maximális adója $141.75 helvett $180 lesz és 1969 után $320. KÉRDÉS: Milyen nyugdijat kapok, ha elérem a korhatárt? VÁLASZ: Az az általános keresettől függ. Az uj tcrvénv szerint a kereset nagyobb része esik társadalmi biztosítási adó alá, igv nyugdíj szem­pontjából vett átlag keresete és nyugdija is ma­gasabb lesz. KÉRDÉS: Ha mindig a maximális adót fizet­tem, megkapom a maximális nyugdijat? VÁLASZ: Nem feltétlenül, mert a nyugdíj ki­számításánál a régi törvény és az uj törvény ide­jére eső keresetének átlagát veszik. Megtörtén­het, hogy az alacsonyabb kereseti évek leszállrl- ják az átlagos kereset összegét. Ez főként azok esetében állhat elő, akik 1954 előtt már betartoz­tak a társadalmi biztosítási programba és még nem érték el a nyugdíj korhatárt. KÉRDÉS: Art jelenti ez, hogy habár $4,800 után fogok adót fizetni éveken át, a nyugdijamat mégsem ezen összeg alapján fogják kiszámítani? VÁLASZ: Ez a helyzet. Pl. valaki 35 éves volt 1937-ben, amikor a társadalmi biztosítás életbelé­pett és azóta is a maximális adót fizeti. 1967-ben, «mikor 65 éves éves lesz és nyugdíjba megy havi $124 lesz a nyugdija. Az a munkás viszont, aki most kezdi fizetni a társadalmi biztosítási adót a teljes $4,800 után, $127 nyugdijat fog kapni. KÉRDÉS: Kifizető-e a társadalombiztosítási program? Nem veszélyeztetik az előbb említett automatikus emelések azoknak a nyugdiját, akik még dolgoznak? VÁLASZ: A hivatalos jelentések szerint a jan. 1-én életbelépő adóemelések és a következő évek­ben történő befizetések bőségesen fedezik a ma­gasabb kiadásokat. KÉRDÉS: Holott a kongresszus valamilyen változást a munkaképtelenek részére? VÁLASZ: Több változást hozott. A legfonto­sabb az. hogy a munkaképtelen hozzátartozói ugyanolyan előnyöket élvezhetnek, mii.i a nyug­díjas munkás felesége és gyermekei. A régi tör­vény szerint ilyen javadalmazást a munkaképte­len hozzátartozói csak akkor kaphattak, ha a biz­tosított elérte a 65 éves életkort. Az uj törvény szerint a korhalár 50 lesz. KÉRDÉS: A jelenleg munkaképtelen munkás felesége automatikuson megkapja a biztosítást? VÁLASZ: Nem, csak akkor, ha kérvényezi az uj törvény életbeléptekor. A feleségének 62 éves­nek kell lennie, vagy ha 18 éven aluli gyermekei vannak. KÉRDÉS: Milyen más gondoskodás történt a munkaképtelenekre vonatkozóan? Válasz: Ilyenek egy évig visszamenőleg meg­kaphatják a biztosítás összegét, ha nem kérvé­nyezték azt idejében. Az uj törvény lehetővé te­szi. hogy olyanok, akik fokozatosan váltak mun­kaképtelenné, szintén kaphassanak biztosítást. KÉRDÉS: Felvettek uj munkás csoportokat is a programba? VÁLASZ: A terpentin-iparban dolgozó szezon­^ ^ ^ ^ t 'w t w v t1 ▼ w w*r •wm*r- -v v v 'T ▼ » ^ EÖRSI BÉLA: A világnépesedés kérdése Tévedés azt hinni, hogy a profitgazdaságra épített társadalom csak a technikai vívmányo­kat használja ki. A tőkés rendszer gondolkodása a tudomány összes ágaira kiterjed és igyekszik propaganda céljaira kihasználni. Csak azt nem fegyelmezi, vagy hátráltatja, melynek révén előnyökhöz jut. Például nem igaz, hogy a tőkés gazdasági rend­szer a technikai fejlődés előhaladását segiti elő. Ez annyira nem igaz, hogy még az amerikai tör­ténelemkönyvek is megemlékeznek erről. Például ha valaki feltalálna egy olyan autót, amely igen kevés gazolint használ — ki akadályozza meg? A hatalmas olajipar — még akkor is, ha az USA ásványkincsei elszegényedésének meggátlását szolgálná. Vegyünk pl. egy ártalmatlan tudományt, a gyermek-lélektant. A szovjet tudományos iroda­lom szerint az ifjúság fejlődése a környezetétől függ. Ha a szülők ideálista dolgos emberek, akik nem dicsérik fel a csalást és üzérkedést, mint "az emberi ügyesség megnyilvánulását, a gyerek be­csületes marad. Ha azonban a frigidaire és szép autó kedvéért az anya munkájára is rászorulni? és a gyerekek az utcára kerülnek, vagy ha oly nyomorban élnek, hogy nincs erő a gyerekek ne- \ elésére, akkor az utca posványa veszi át ezt a szerepet. Ezt Amerika és Európa is tudja, a tu­domány mégis azt hirdeti, hogy a gyermekek öröklik a szülők karakterét és ezért a társadalom nem lehet felelős értük. Hoover, az FBI hatalmas ura-arra kérte a Los Angelesben összegyűlt 6,000 birát és jogászt, hogy a fiatalkoruakra sokkal erősebb büntetés­sel sújtsanak, ahelyett, hogy például a városi nvo moríanyákat tisztítanák ki. Érdekes, hogy svájci ci lélekbúvárok pár éve feladták az öröklés elmé­letét és igyekeznek a gyerek és ifjú lelkeket a környezetre visszavezetni. Nem ironikus, hogy a világ legkonzervatívabb országának (Svájc) tudósai el kell, hogy ismerjék a szovjet társadal­mi elméletét? A tőkés társadalom egyik legkedvesebb elmé­lete — a túlnépesedés. Ezt már kb. 150 év előtt egy angol pap hirdette és még ma is a tőkések legszentebb hite. Mire jó ez az elmélet (amit kü­lönben “Malthus” tanának neveznek) ? Először is megmagyarázza, hogy milyen jó dolog a há­ború ! T. i. ahol sok az ember, ezen kissé könnyít egy dicsőséges hadjárat. Ez az elmélet nemcsak gonosz ebben a formájában, hanem buta is. Az eddigi háborúk főként a férfiakat — a legszebb éveikben — irtották ki vagy tették nyomorékká. Tehát a túlnépesedésen nem segített, hanem csak a munkaképesek számát csökkentette. A túlnépesedés elmélete azért volt oly hasznos a tőkés társadalomnak, mert megindokolta az éhbért. Vagyis azt mondta, nem mi, munkaadók vagyunk az okai, hogy olyan alacsony a munka­bér. hanem mert olyan sok éhes száj vár a mun­kára. Nem gyönyörű ez az elmélet?! Láttuk ezt 130 évvel ezelőtt Angliában és a régi Kínában. munkásokat, a vallásos, jótékonysági és más pro­fit nélkül dolgozó szervezetek alkalmazottait, aki­ket a jelenlegi törvény kizárt. Azoknak, akik ál­lami és helyi nyugdíjrendszerbe tartoznak és &. múltban ellene szavaztak, most ismét alkalmuk lesz a társadalmi biztosítási programhoz csatla­kozni. KÉRDÉS: Történt valami változás a nyugdíja­sok keresetét illetően? VÁLASZ: Nagyon kevés. Eddig ha egy hónap­ban nem keresett többet $80-nál, havi juttatását megkapta, változatlanul. Az uj törvény ezt a* összeget $100-ra emelte. KÉRDÉS: Milyen változásokat hozott az uj törvény a közsegélyen lévőkre? VÁLASZ: A szükséget szenvedő öregek, gyer­mekek, vakok és betegek ugyancsak nagyobb se­gélyt fognak kapni. ] Hogy készül a “juslice-morcT? j MONTGOMERY, Ala. — Ugylátszik;hogy Ala­bama államban újabb bírósági gyikosságot (jus- tice-mord) készítettek elő, amelyek azonban egye lőre megakadályozott a National Association for the Advencement of Colored People (NAACP) g.vos közbelépése. Az Associated Press adatai szerint az 55 éves Jimmy Wilson néger munkást elfogták azon vád alapján, hogy a 82 éves Estelle Barker asszony­tól, akinek kerti munkát végzett, a múlt év júli­us hó 27-én ellopta annak erszényét, amelynen 1 dollár és 95 cent volt. Ezért a vétségért az al- sóbiróság azonnal halálra Ítélte Wilson-. Amikor ennek hire futott a bíróság kiegészí­tette a vádat azzal, hogy a vádlott erőszakol akart elkövetni az öreg asszonyon. Miután az a justice-mordra emlékeztető tárgyalás és Ítélet nagy publicitást nyert, a fellebbviteli bíróság el­halasztotta az Ítélet végrehajtását, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy a vádlott megszaba­dult a halálos veszedelemtől, mert úgy Alabama, mint a környező déli államokban a színes népek megrémitésére időközönként előkészítenek ilyen halálos ítéleteket. MÁR AZ IS SOK 1 RÓMA. — Az olasz parlament elé terjes-Tet- tek egy törvényjavaslatot, hogy törüljék el az életfogytiglani börtönbüntetést (a halálos bünte­tést már eltörülték) és a legnagyobb büntetés gyanánt is határozottan megnevezett időtarta­mot szabjanak meg. OLVASSA A MAGYAR SZÓT? SZEREZZEN MÉG EGY OLVASÓT! n*- ^ .a. ^ ^ a a a a a a a ■*> a, ^—4, V -»■ v A '* •v>7^ 09 t t ■» -S-w v v t 'W "V v A túlnépesedés egyáltalában nem áll fenn. A világ termőföldjei még le sincsenek foglalva. A föld termékenységét — még a mai tudományos viszonyok mellett is, meg lehetne kétszerezni és ha szükség lesz, az atomenergia felhasználásával még sok csodát várhatunk a tudománytól az élel­miszerellátás terén is. Az amerikai tudomány (ijesztgetés céljából) állandóan foglalkozik a világ népesedésének kér­désével. Például az egyik megjelent számítás szerint ma 2li billió ember él a Töldön (1950. évi adat.), 3.8 (majdnem 4) billió lesz 1975-ben és 6.3 billió lesz 2020-ban. Hol fognak az emberek a legjobban szaporodni? Az Egyesült Államok mai szolga államaiban — Latin Amerikában. Ott 1950-ben 163 mill ó élt, 2000-ben 592 millió fog élni, vagyis több mint 3- ezorosa a mai lakosságnak. Dél-Amerika igen gazdag kincsekben. Ha egyesülni tud és elhárítja Észak-Amerika és Európa szerető kezét, igen jó otthont tud nyújtani gyermekeinek. Utána jön Ázsia, amely 1380 millióról (1950) 3870 millióra fog emelkedni (majdnem három- szorosára a mainak). Ázsia a felszabadulás ut­ján van már. Kina kikergette az imperialistákat, India és Indonézia meg fogja találni az útját és a mohamedán államoknak először a feudális urai­tól kell megszabadulnia. A világ egyik legnagyobb hatalma Afrika lesz — félbillió lakossággal (most csak 200 nr'llió). Ez a kontinens még csak ébredezik, ki tudja, mi lesz a jövője? A fehér emberek kontinense: Észak-Amerika és Európa nem egyformán fog fejlődni, legke­vésbé Európa, ahol nincs már sok hely (még ha a Szovjetuniót is beleszámítjuk). Az Egyesült Államoknak és Kanadának még elég férőhelye van a terjeszkedésre saját országaiban is.

Next

/
Thumbnails
Contents