Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-28 / 35. szám

rsday, August 28, 1958

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

3

A “sucker” liszta

ASHINGTON. — Nagyon gyakori eset, hogy ön valaki a postán át valamilyen “kéregető” let kap, igy kiált fel: “Hát ezek meg honnan ék az én címemet?”

rre a kérdésre ad feleletet a képviselőház terans Committee” nevű bizottsága, amely gálatot folytatott ebben az ügyben. Kitűnt, y az ilyen neveket a kizárólagosan csak az n üzlettel foglalkozó cégek gyűjtik és adják gyűjtést rendező intézményeknek, cimék ára ezrenként 6—30 dollár között vál- ;>zik a várható eredmény szerint.

zek a cégek számon tartják azon egyének ne- ., akik az ily kéregető levelekre küldenek va- i adományt. Akit egyszer megfognak az “igen cos”, vagy “igen hazafias” ügy magasztalásái i mindig mellékelt válaszborítékban küld vala- támogatást, az már rákerül a “sucker-lisztá- és éveken át számontartják.

Jgyanigy kerülnek ilyen lisztákra azok, akik .yveket rendelnek, vagy valamely másféle Vetésekre válaszolnak. A kongresszusi bizott- egyelőre nem tartja szükségesnek, hogy eb- i az ügyben bármilyen törvény hozását is nlja.

Hivatalban a náci bűnösök

3ERLIN. — A “London Observer News Serv- berlini riportere azt állítja, hogy Nyugat- metországban igen sok náci bűnös került újból gas állami tisztségekbe. Ezek a háborús bünö- miután büntetéseiket leszállították, majd badon engedték őket, ismét helyei kaptak a önbcző városi és állami hivatalokban, különö- i a rendőrségi osztagokban, így bírósági tárgyalással kapcsolatban kide- t például, hogy Dr. Hans Eisele, ki a Buchen- ld-i koncentrációs táborban a tömeggyilkosság .etője volt és akit azért halálra ítéltek, de ké- )b kegyelmet kapott, majd kiengedték a boriból, hamarosan ismét jólkereső hires orvos t, aki gyorsan meggazdagodott. Mikor az or- ígos biztositó intézménynél kapott magas hi- tala révén publicitást nyert, gyorsan megug- t s jelenleg Egyiptomban tartózkodik.

;jr. Eiseie esete újból felszínre vetette a volt ci bűnösök újabb szereplését és kitűnt, hogy i jelenleg Nyugat-Németország valamely rendiégi vagy bírósági hivatalába megy ügyes- jos dolgai elvégzésére, nem tudhatja, hogy m valamelyik volt náci gyilkossal kell-e tár- alnia ?

Tanárok a szegénységről

Négy amerikai család közül egy családot su- isan érint a gazdasági válság akár munkanél- liség, akár rövidebb munkahét következtében. :t állapította meg két Michigan egyetemi pro- sszor, William Haber és Wilbur J. Cohen, akik mrégen a munkanélküliség hatását vizsgálták szágszerte.

12 és félmilió családot érint a gazdasági vál- g közvetlenül. A munkából letett munkások át- g 21 hétig voltak munkanélkiil és ezeknek csak I százaléka kapott valamilyen munkanélküli ztositást és 30 százaléka teljes időre szólót.

A munkanélküliség azokat a családokat érin- tte legjobban — a vizsgálat szerint — ame- eknek 1957-ben $5,000, vagy annál kevesebb '.resetük volt. Ha a munkanélküli biztosítás ösz- egét is keresetnek vesszük, a családok 62 száléba $500-tól $2,000-ig terjedő összegű veszteget szenvedett és 37 százaléka $1,000-től $2,- iO-ig terjedő összeggel keresett kevesebbet.

\ két pi’ofesszor megállapította, hogy ha a mun- mélküli biztosítás összegét nem fogják növelni , időtartamát nem fogják meghosszabbítani, íkor a munkanélküli továbbra is súlyos anyagi íszteséget szenved a munkáselbocsátások ide- ■n.

Talán utazó-ügynök?

WASHINGTON. — Midőn John Foster Dulles, 5 Egyesült Államok külügyminisztere Braziliá- 51 visszajött, hogy az Egyesült Nemzetek nagv- vülésén résztvegyen, több mint félmillió mér- >ld utat hagyott maga után, amit hivatalos mii- idése közben végzett. A külügyminiszter kör- yezetének adatai szerint Dulles hivatalának el- >glalása (1953 január 20) óta a brazíliai ut bérezéséig 540,404 mérföldet utazott “hivatalos gyek elintézésére”.

BAGDADTÓL ADENIG

Az adeni protektorátus 12 sejkje Yemenbe menekült az angolok elől. Júliusban Lahedzs szultánját száműzték. Az adeni protektorátusban uralkodó helyzet _— mint ezek a tények is mutatják — -túlnőtt a helyi jellegen, általános arab és nemzetközi problémává vált.

A tucatnyi önkéntes száműzetés vállalásának hátterében az iraki forradalom kirobbantásához hasonló okok húzódnak meg. Iraknál az volt a fő probléma, hogy az országot a bagdadi paktum tagjaként, faltörő kosnak akarták felhasználni Szíria ellen. Irak időben ki tudta tépni magát a támadó tömbből.

Az adeni protektorátusnak a Yemen elleni támadásnál szántak Irakéhoz hasonló szerepet. Az angolok már évek óta igyekeznek a protektorátusok feletti uralmukat szakadatlanul megerősíteni, bizonyos átszervezéssel. A gyarmatosítók 1954 januárja óta törekedtek, hogy a sejtségek- ből két olyan államszövetséget szervezzenek, melyekben biztositva van uralmuk. Az átszervezés révén akarták kibuktatni azokat a sejkeket, szultánokat és emireket, akik szembehelyezkedtek a gyarmati politikával. Jóllehet, az arab félsziget délnyugati partvidékén elterülő védnökség 23 sejksége és szultanátusa a rájuk kényszeritett szerződések révén Angliától függ, Anglia mégsem volt elégedett, különösen az utóbbi időben nem, mert több törpe állam szimpátiáját nyilvánította az antiimperialista politikát folytató Egyesült Arab Köztársaság és Yemen iránt. Lahedzs szultánjának például az volt a “bűne”, hogy többször kijelentette: szultánátusának az Egyesült Arab Köztársaságban a helye. Karim választott szultán volt és a közvéleménynek adott hangot. Az angolok elűzték. Helyébe “ügyvezető szultánt” neveztek ki, akinek első cselekedete volt felkérni az angol kormányt: vegye át a szultánátus határainak védelmét, Lahedzs lakosságát pedig felhívta, működjék együtt az angolokkal. A szul- tánátusban Karim elűzése miatt heves angolellenes tüntetésekre és sztrájkokra került sor. Az ügyvezető szultán is megdöbbent. Látta,, ilyen parázs hangulatban nem ajánlatos az angolok pártját fogni. A szultánátus határainak védelmére felkért angol csapatok gyanús gyorsasággal a lehadzs—yemeni határra vonultak fel, s az “uj ember” kénytelen volt kihívásnak minősíteni és nyilvánosan megbélyegezni az angolok tevékenységét.

De sz egész protektorátus területén forróvá vált a hangulat a lahedzsi szultán száműzetése után. Immár összesen 14 kis államot fosztottak meg vezetőjétől. Az angolok vezette államszövetség tervét alig öten-hatan pártolták nyíltan. Akik szembeszálltak vele, azoknak menekülniük kellett az angol terror elől. Az apró fejedelemségek vezetői nagyrészt választott vezetők, s ez a tény magyarázza, hogy a vezetők nem hagyhatják figyelmen kívül a népük körében megnyilvánuló arab egység gondolatát.

Az elűzött lahedzsi szultán kijelentette: az angolok által kikényszeritett szerződések érvénytelenek. Ezeknek a kapcsolatoknak a nép önrendelkezési jogára kell épülniök. Felkérte az Arab Ligát, támogassa Aden lakosságának önrendelkezéséért vívott harcát. Az Arab Liga támogatásáról biztositotta a protektorátusokat. Yemen pedig a szultánok menekülése után arra kérte az Arab Ligát, vesse fel a UN-ben a délarábiai kérdést.

A bagdadi paktum az iraki forradalom következtében legalábbis megbénult. Adent pedig nem sikerült megnyerni az agresszív terveknek, ellenkezőleg: a kísérlet a függetlenségi küzdelemnek adott uj lendületet.

M. S.

Szomorú világ

Az egész világon, az ókorba visszamenőleg, a terménybetakaritás után tradiciós ünnepek keretében adnak a népek kifejezést örömüknek a jó termés felett. Kétszeres az öröm akkor, ha munkájuk bőven gyümölcsözött. Csak a Wall Street Journal fejezi ki az amerikai kormány és nagykereskedők szomorúságát az idei kitűnőnek Ígérkező termés felett. A bőkezű anyatermészet a tavalyinál legalább 50 százalékkal nagyobb gabonaterméssel hozta zavarba őket. Pont ezen a téren, ahol már úgyis oly nagy a tárolt termésfelesleg. Mitévők legyenek, hiszen ez itthon is, külföldön is csak bajt okoz.

A kormány külföldön akarja értékesíteni a többletet az itthoninál sokkal alacsonyabb áron.

Ez nem tetszhet az amerikai fogyasztónak, mert nemcsak, hogy drága kenyeret eszik, de a két ár közti különbözeiét is ő fizeti meg. De nem tetszik ez a többi gabona exportáló országnak sem, mert ez rontja a piacot. És a népek, amelyek a leszállított áru terményt kapják, meg éppen gyanakszanak — mondja a W. S. Journal —, hogy valami hátsó gondolat van az eljárás mögött.

Leszállított élelmiszerárak a füszerüzletekben, nemzetgazdaságunk katasztrófája lenne, mondja a tőzsde hangadója. De ezt a kormány úgy kerüli el, hogy maga vásárolja fel a nagytermelők feleslegét. Miből? Hát az adófizetők pénzéből. Micsoda? Azt is mi fizetjük? — kérdi a háziasz- szony. Úgy bizony, ki más?

Logikus okoskodás

DALLAS, Tex. — Amikor W. R. Fine műkereskedőt megérdezték, hogy miért tetetett léghűtő készüléket csak a kutyája házába és nem a saját lakásába is, ezt felelte: “Ha nagyon meleg van, én mindig levetem az ingemet, de a szegény kutya ezt nem tudja megtenni”.

Az első nikotin-klinika

Bőr je Ejrup, a stockholmi Karolin-kórház tanára évek óta kutatja már, hogyan lehet leszoktatni a dohányzásról azokat, akiknek ez ártalmas egészségükre; szív-, tüdő-, gyomorbántalmakat okoz, vagy vérkeringési zavarokat. A nyugtatószerek hatása igen kevés volt. Viszont egy napon néhány páciense elmondta neki, hogy nem Ízlik már a dohányzás. Kiderült, hogy valamennyien előzőleg Lobelin-injekeiét kaptak. A Lobelin a nikotinnal rokon-anyag és a vérkeringési zavarok ellen használják. Már 1936-ban egy amerikai orvos, dr. Dorsey lobelin-sulfátot adott tabletta formában néhány megrögzött dohányosnak, de a betegeknél olyan káros melléktünetek léptek fel, hogy abba kellett hagyni a kísérleteket. Dr. Ejrup most már lobelin-hydrocloriddal próbálkozott és ennek nem volt káros mellékhatása.

Miután húsz beteg jelentette, hogy leszokott a dohányzásról a lobelin-injekciók után — 1955 végén dr. Ejrup megnyitotta állandó rendelőjét megrögzött dohányosok kezelésére. 1956 decemberében Stockholm városa hivatalosan is berendezte a világ első nikotintól elvonó klinikáját. Dr. Ejrupon kívül még két orvos, két ápolónő és néhány laboráns dolgozik a klinikán, amely naponta kb. húsz beteget fogadhat. Mivel több száz beteg vár felvételre, ezért ez év februárjában már fiókot is nyitottak Stockholm egyik elővárosában.

A nikotin-klinika egyelőre csak azokat fogadhatja el kezelésre, akiknél komoly ártalmakat jelent a dohányzás. A várószobában egyébként tizenkét—tizennégy éves fiatalokat is láttunk, egész kék volt a kezük, oly súlyos vérkeringési zavarok léptek fel a túlzott dohányzás következtében.

Mivel a lobelin drága, az elvonókúra száz svéd koronába kerül (kb. $19.00) és tiz napig tart. A beteg mindennap lobelin-hydroclorid befecskendezést kap. Minden esetről naplót vezetnek. 1957- ben ötszáz kezelt beteg közül 325 abbahagyta a dohányzást, 170 a minimálisra csökkentette és csupán 5, tehát egy százalék fújja a füstöt úgy, mint azelőtt.

Csak egy kérdésre nem ad választ a hir: vajon mennyi ideig tart a lobelin-kura hatása?

Amerikai Magyar Szó

Subscription in U. S. and Canada for one year $7.04, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $8.00, for six months $5.00.

Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Telephone: AL 4-0397

Előfizetési árak: New York városában, az USA-baa és Kanadában egy évre $7.00, ’élévre $4.00. Minden már külföldi országban egy évre $8.00, félévre $5.0*. Szerkesztőség és Kiadóhivatal:

130 East 16th Street, New York 3, N. Y.

Telefon: AL 4-4397 ;