Amerikai Magyar Szó, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-03 / 27. szám

AKIKNEK “ELMÚLT A VÁLSÁG” Wallace F. Bennett, Utah állam republikánus szenátora a múlt héten kijelentette, hogy az adócsökkentési mozga­lom volt az utolsó szervezett kísérlet törvényhozásra a gazdasági pangás ellen. A szenátus többé nem fog ilyen kérdésekkel foglalkozni, mivel “a recesszió nem is volt olyan félelmetes, amilyennek gondoltuk.” Ezt el is hisszük. Mi több, meg vagyunk győződve, hogy a hatmillió munkanélküli egyikének sem volna félel­metes a recesszió, ha Bennett szenátor ur évi 15,000 dol­láros fix fizetésével és 2500 dollár fizetéspótlékával ren­delkezne. Egy másik bölcs republikánus honatya, Ayres ohioi republikánus szenátor kijelentette, hogy a szenátus most már egyáltalán nem fog ráérni a munkanélküliség problé­májával foglalkozni, “miután a recesszió elmulóban van." A hat millió teljesen munkanélkül levő amerikai mun­kásnak és a négy millió részlegesen foglalkoztatott dolgozó­nak tudomásul kell venni, hogy Ayres és Bennett uraknak nincs idejük olyan másodrendű kérdésekkel foglalkozni, mint tiz millió amerikai polgár megélhetése. “A recesszió múlófélben van.” A recesszió nem is “olyan félelmetes”, mint amilyennek Mr. Bennett, Mr. Ayres és kollégáik gon­dolták. Ennélfogva mostantól kezdve ne számítson ez a tiz millió polgár rájuk. Bennett és Ayres uraknak — no meg az Eastlandoknak, Goldwatereknek, Butiereknek fontosabb, sürgősebb teendőik vannak. Nem ezerszerte fontosabb-e például a szervezett mun­kásság gazdasági bilincseinek . szorosabbra vonása? Nem fontosabb-e a Legfelsőbb Törvényszék felszájkosarazása? Hát persze! És végül, nem ezerszerte fontosabb a vikuna kabát kérdésének fontolgatása, hogy tudniillik hogyan má­szik majd ki a republikánus párt abból az erkölcsi mocsár­ból, melyről a vikunakabát, meg a perzsaszőnyegek (meg a a jó ég tudja mi más minden) fellebbentette a fátylat? Nem! Ayres és Bennett urak nem hagyják magukat beleérőszakoltatni másod, sőt harmadrendű kérdések tár­gyalásába, adócsökkentésbe, meg ilyesmikbe, Tény, hogy másfélmillió munkás már felhasználta a munkanélküliségi segélyét. Tény az is, hogy egy másik félmilliónyi munkás az elkövetkező hónapok folyamán csatlakozni fog hozzájuk. Az nem vitatható, hogy két millió olyan munkás is van a munkanélküliek sorában, akikre nem vonatkozott a munka­nélküliségi segélytörvény és akik ennélfogva egy árva cen­tet sem kaptak segélyképpen. Hát ezért az öt millió amerikai tragédiájáért tegye ! félre Mr. Eastland a szegregáció elleni mozgalom vezetését? Ezért tegye félre Jenner szenátor a Legfelsőbb Törvény- j szék megbénításának tervét? Ugyan kérem, ne legyünk 1 naivak! , Különben is a kongresszus már megtette a maga köte- j lességét a recesszió enyhítése ügyében. Nem szavazták-e j meg a javaslatot, amely lehetővé teszi az államoknak a i (New York állam esetében 26 hétről 39 hétre) segély meg­hosszabbítását? És még mondja valaki, hogy a tisztelt tör-1 vényhozó testület nem viseli a polgárság sorsát a szivén. Csakhogy ez a nagylelkű intézkedés a valóságban a “legnagyobb törvényhozási szemfényvesztések egyike” volt a huszadik százádban, miként azt Meany, az AFL-C10 elnöke is kijelentette. Mert az egyes államoknak már meg volt ez a joga a munkanélküliségi segély meghosszabbításá­ra. A szenátus nyitott ajtót döngetett nagy handabandá- zás közepette! A Gallup közvéleményvizsgáló intézet legújabb felmé­rése szerint minden tiz amerikai család közül négy szenved különböző mértékben a gazdasági válság következményeitől. Ez egyértelmű azzal, hog>T 63 millió amerikai jóléte van megtámadva! De a szenátor urak az igazak álmát alusszák, amikor cselekvésről és mentésről volna szó. “Meghosszabitottuk a segélyt” érvelnek az Ayres, Ben­nettek, Jennerek, Eastlandok. És ha kifogytak a segélyből, menjenek a Welfare Departmenthez, teszik hozzá gondo­latban. Megemeljük kalapunkat a szenátor urak korlátolt böl­csessége előtt, de nem hisszük, hogy 10 millió amerikai munkás 40-50 millió hozzátartozóival egyetemben kilincsel­ni fog a könyöradományokért a világ leggazdagabb orszá­gában. Igaz, a mai világban sok minden lehetséges. Ez is lehet­séges. De valahogy nem hisszük! Elit 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vor. VII. No. 27, Thursday, July 3, 1958 NEW YORK, N. Y. Alaszka a 49-ik állam lesz A szenátus jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely Alaszkát az Egyesült Álla­mok 49-ik államává fogja avatni. A kongresszus már előzőleg elfogadta a javasla­tot és most már csak az el­nök aláírására vár, mely tör­vényerőre fogja emelni. Vég­érvényességét Alaszka la­kossága népszavazással fog­ja megpecsételni. E folyamat még el fog tartani kb. ez év végéig és az uj állam képvi­selete a januárban összeülő 86-ik Kongresszusban már elfoglalhatja helyét. 91 éve törekszik Alaszka arra hogy a csatolt terület megkötöttségéből törvényes jogokkal felruházott állam­má emelkedjen. Területe megfelel az Egyesült Álla­mok egyötöd nagvsátrának. 1741-ben fedezte fel Behring, Oroszország szolgálatában ál­ló dán kutató. 1867-ben az Egyesült Államok megvásá­rolta Oroszországtól 7200000 dollárért. A félsziget terüle­tének 90 százaléka a szövet­séges kormány tulajdonát képezi. A szenátusi szavazat 64 volt 20 ellenében. Az ellen­zék főleg a déli államok sze- nátóriaiból állott. Az 1956-os népszámlálás­kor Alaszka lakossága 161 ezer volt. Ebből 35 ezer volt az eszkimó, indián és aleut, az igazi őslakók. Alaszka természeti kin­csekben nagyon gazdag. Ha­talmas erdőségei vannak, melyek a fafeldolgozó- és pa­píripart teszik lehetővé. Ha­lakban gazdag vizei és part­vidéke van. Szőrme termelő állatai a fóka, (szilszkin) és a vidra. Bányáiban a vörös­réz, nickel, króm, molybde­num, (acél keményítőshez használják) és vasérc, azon- j kívül uránium, arany, szén, I platinium ólom, cink és ón található. Folyik az olajkutatás. Fo­lyni hatalmas vízierőművek kiépítését teszik lehetővé. Fővárosa Juneau. Legna gyobb folyója a ■ Yukon 1 Hegyláncolatainak legmaga ■ sabb pontja a Mt. McKinley, amely egész Északamerika 1 e g magasabb hegycsúcsa. | (20,300 láb.) Hogyan kell a nemzeti USA követeli a repülök szabadonbocsátását KÉSZÜLJÜNK A CHICAGÓI ORSZÁGOS LAPKONFERENCIÁRA Újra lepergett egy év, ismét országos konferencia előtt állunk. Testvérek, küldjétek delegátusokat az orszá­gos lapkonferenciára. Tudjuk, hogy felhívásunk minden olvasónk szivéhez el fog jutni és képviseltetni fogják magukat a konferen­cián. Ugyanakkor meghívjuk lapunk minden jó barátját, hogy legyen vendégünk a konferencián és segítsen bennün­ket tanácsaival, hozzászólásaival. 55 év óta ilyen összejöveteleken keresztül biztositot­(Folytatás a 16-ik oldalon) WASHINGTON. — Az Egyesült Államok követeli. I hogy a Szovjetunió bocsássa j szabadon a leszállásra kény- szeritett amerikai repülőket, 1 A DC 6 transport repülő­gép hat tiszt és három közle­génnyel az Örmény Szocia­lista Köztársaság felett re­pült és a Szovjetunió terület sértéssel vádolja őket. A szovjet jegyzék szerint az amerikai repülőt a köztár­saság fővárosától Erivantól délre 150 mérföldnyire kénv- szeritették leszállásra a szov-1 jet repülők. A leszállás után — a jelentések szerint — az amerikai gép elégett. Az Egyesült Államok kor­mánya jegyzéket intézett a Szovjetunióhoz, melyben kö­veteli, hogy engedje szaba­don a repülőgép személyze­tét. A repülők Nyugatnémet­országból Törökországon ke­resztül repültek Iránba és az amerikaiak azt állítják, hogy eltévedtek, miközben kato­nai és diplomáciai körök ré­szére rakományt szállítottak. Miután ütjük vagy ötven mérföldnyire volt a Szovjet határtól, ködös idő miatt tértek el a helyes iránytól. Az Egyesült Államek sze­rint rutin repülés történt, mely havonta kétszer teher­szállítást végez Iránba és Pakisztánba; teljesen mű­szerei alapján repült és fo­galma sem volt arról, hogy szovjet területen van. A szovjet hadsereg újság­ja, Krasnaja Zvezla, részle­tes tudósítást közöl az eset­ről a szovjet repülők leírá­sa alapján. A tudósítás Baku légvédel­mi körzetéből jön és meg­jegyzi, hogy a “szovjet lég- űr megsértése nem maradt büntetlenül.” Azt jelentette, hogy Tolstoy pilóta-kapitány rádár készüléken látta, a- mint az amerikai repülő megjelent és azonnal értesi- ; tette róla a légibázis pa- 1 rancsnokát. zászlót megváltoztatni, hogy a 49-ik csillag elhelyezhető legyen benne,? Ez az egyik probléma amely megoldásra vár. Gyülekeznek a tudósak i Keddre, julius 1-re volt | tervezve annak a nemzetközi j konferenciának a megnyitá­sa, mely a nukleáris próba- robbantások felfedezésének s ellenőrzésének módszereit | van hivatva megtárgyalni. Hétfőn hét szovjet tudói 1 érkezett Genfbe. Ebbel a hir- j szolgálatok azt a véleményt { szűrték le, hogy a Szovjet­unió mégis részt fog venni a í tanácskozásokon. A konferencia megtartását eredetileg Eisenhower elnök ajánlotta, “kidolgozni a tech­nikai problémákat, hogy meg lehessen tudni, ha megszeg­jük az esetleges próbarob­bantás beszüntetési egyez­ményt.” Kruscsev beleegye­zett a konferencia megtartá­sába, habár a Szovjetunió már akkor kijelentette, hogy beszüntette a további próba- • robbantásokat, i Kruscsev levélben kérte i Eisenho\Vert, hogy a tudósok genfi konferenciája avval i ! megértéssel induljon meg, hogy létre fog jönni egy pró­barobbantás b e s z ü n tetési egyezmény. Különben meddő próbálkozás lesz, minden gyakorlati eredmény nélkül. Dulles nem volt hajlandó semmi Ígéretet tenni az ame­rikai próbarobbantások be­szüntetésére. A genfi érte­kezlet előkészületei az elöl > tervek szerint folytak. A hét elején amerikai, an­gol, francia tudósok is meg­érkeztek. A nyugati orszá­gok tudósai külön előzetes értekezletet tartottak. Tizennyolc szocialista tu­dós jelenlétére számítanak. Lesz köztük olyan, aki Ro­mániából s Csehszlovákiából jön. A State Department atom­energia és lefegyverzési szak­értője, Ronald I. Spiers, mint politikai megbízott vesz részt a konferencián. A “Right to Work” törvény a szavazók előtt SACRAMENTO, Cal. — A kaliforniai választások al­kalmával a “Proposition No. 18” alatt a 'munkához való jog” szkeb törvényjavaslatot a szavazók elé viszik novem­berben. William F. Know- land szenátor, aki a kor­mányzói állásra pályázik, erősen támogatja ezt a tör­vényjavaslatot, különben eg<ész platformja unió-elle­nes.-. Goodwin J. Knight kor­mányzó viszont Knowland szenátusi ülésére pályázik, de ellenzi a fenti törvényja­vaslatot. A demokraták kor­mányzó jeléltje Edmond J. (Pat) Brown államügyész szintén ellenzi a “right to work” törvényt. A szakszer­vezetek remélik, hogy a sza­vazók hatalmas többséggel leszavazzák ezt a törvényt, mely nyomort hozna. csupán a munkásság részére.* Olvasóink figyelmébe! Julius és augusztus havában 1. punk személyzetének egy ré­sze megérdemelt vakáción lesz. Ennek következtében úgy leve­lek válaszolása, mint a lapban való közlése időnként esetleg késést szenved. Kérjük olvasó­ink szives elnézését és türel­mét. Mindent el fogunk kövei d aziránt, hogy a lapot rendes terjedelemben adjuk ki. DE H V A KÖRÜLMÉNYEK NEM EN­GEDIK MEG, AKKOR A t '- PÓT CSÖKKENTETT OLD * T,- SZÁMMAL FOGJUK KIADNI. — A KIADÓHIVATAL. .

Next

/
Thumbnails
Contents