Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-06 / 6. szám
U4____ ___________AMERIKAI MAGYAR SZÓ_______________Thursday, February 6, 1958 ^IIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIliiiiiiiimmiiiiii...........minium...................... 1A tudomány :!!l!!ll!ll!!lllll!l!llllllll!llllll!llllll!!lllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll| világából ! HOGYAN MÉRIK a CSAPADÉK RÁDIOAKTIHTASÁT? Atom- vagy hidrogénbomba robbantásakor finom perként nagy tömegű rádióaktiv hasadóanyag kerül a levegőbe, a magas légkörbe. A levegőáramlás a Föld légkörének nagy részén elterjeszti, szétszórja e port, s ez aztan lassan, esetleg évtizedek során száll le a földre. Ha azonban e radioaktív port a levegő függőleges irányú áramlása elkapja, akkor a mélyebben fekvő kőrétegekbe is bekerülhet, s onnan a csapadék kiA csapadékkal földre hulló radioaktív port kétféleképpen szerezhetjük meg vizsgálat céljára: 1. Föl kell fogni a porrészecskéket tartalmazó esőt, havat, harmatot, dért stb., s el kell párologtatni a vizet. ,Igy literenként néhány tized vagy néhány század grammnyi por marad vissza, s ebben megtalálhatók a radioaktiv bomlási termékek. Ez az eljárás olcsó is, egyszerű is, de az a hátránya, hogy a véletlenre bízza, mikor, milyen mennyiségű csapadékot kapunk. 2. Ha függetleníteni akarjuk magunkat áz időjárástól, közvetlenül a levegőből kell kivonni a port. Mivel? Valamilyen finom szűrővel vagy elektromos töltésű kondenzátorral. Ez az eljárás persze sokkal drágább. A légkörben lebegő porban — tehát az említett módon fölfogott porban is — mindig találhatunk természetes radioaktivitást is. Ez azonban kony- nyen elválasztható az atombomba robbantasakoi keletkező radioaktivitástól. A földben levő radio aktiv elemek (urán,( tórium, rádium stb.) bőm lásától radioaktívvá vált por ugyanis nagyobb részt alfn-sugárzásu (s csak kevés béta- és gam ma-sugárzást ad), mig a bombarobbantás nyo mán radioaktívvá vált por nagyrészt béta- s ki sebb részében gamma-sugárzásu. A természete ____wotWn. «.tJj.i-jjff jyi/.ás. a-oia--''ypegYlüitáa.f-rütá uaqoAO.C[9zp>( js moa.iozs nazsaau^yna-z,, 'mviioai “tivitás csaíT kék-három évvel vagy még többi később Tűnik el. A por radioaktivitását a már közismert Ge ger—Müller-féle számlálócsővel mérik. Enne azonban vannak bizonyos hátrányai. A G—M cs ugyanis “megöregszik”, és bizonyos számú mi rés után nem használható tovább. Ezenkívül mir den egyes mérés után mintegy 1 tízezred másod percnyi “holtidő” következik, s ezalatt a- szám lálócső érzéketlen. Újabban egyre gyakrabba: használják az úgynevezett szcintillációs számlá lót. Ennek már nincsenek ilyen hátrányos tulaj dorrs ágai. Hogyan működik' a szcintillációs szám láló? A sugárzás egy nátriumjodid krisztályri esik, s kicsiny villanásokat (szcintillációkat) idé: elő benne. E villanások száma és fényessége ará nyos az érkező sugarak menyiségével, illetve energiájával. Holtideje mindössze a másodperc egy milliomod része. A mii^cbeni egyetem I. számú fizikai intézetében Időssé óta egy müanyaglemez 3 négyzet- meteresTnltiletén felfogják az esőt, a havat vagy a harmatot és a dért, száraz időjárás esetén pedig a lassan földre ereszkedő port. A száradás vagy elpárologtatós után visszamaradt port Geiger—Müller számlálcsővel vizsgálják. Szinte kivétel nélkül mindenkor észlelnek béta sugárzást -s a béta-sugarakon kívül körülbelül feleannyi gamma-sugarat is. Ezek kizárólag bombarobbantásokból származnak. A naponként gyűjtött port külön-külön raktá- ) ózzák és i'övid időközönként újra megvizsgálják A mérések azt mutatják, hogy a radioaktivitás állandóan csökken, mégpedig az idővel fordított arányban. Ez jellemző az atomrobbantásokra. Például az 1955 december 20-án mért csapadék még nyolc hónappal később is megőrizte kezdeti radiotkivitásának 10 Százalékát: Az is figyelemre méltó, hogy fölfogtak olyan.. bombarobbantás ból szármpó radioaktiv port is, amelynek első termekéit-rf^r: hónapokkal azelőtt, a robbantás után néhánf nappal mértek. Az at^mljömbarobbantások révén a levegőbe kerülő veszedelmes radioaktiv por egyre több és több lesz. De külön veszélyt jelent az is, hogy a radioaktivitás mértéke csak lassan csökken például a.stroncium 90-nak, a radioaktív robbantások egyik fő termékének radioaktiv erőssége csak húsz év alatt csökken a felére, negyven év múltán a negyedére, és Így tovább. Ha a robbantásokat a mostani ütemben folytatják, 10—30 év alatt a Föld felületének nagy részen elérhetjük azt a telitettséget, amelyen felül a stroncmm 90 már tömeges rákbetegséget okozhat. Amelie ez a számitás sem abszolút értékű, mert a telítettség határát még nem is ismerjük pontosan, s azt sem tudjuk még, hogy milyen hatasa van a természetes radioaktivitásnak az emberi szervezetre. Az eddigi kutatások alapján a radioaktiv csapadék mérése meteorológiai szempontból is fölöttébb hasznos. Értékes adatokat szolgáltat a magasabb légrétegekben (10—20 kilométeres magasságban) levő ievegőáramlas erejerol s olykoi irányáról és eloszlásáról is. Ahhoz azonban, hogy ez a munka valóban eredményes lehessen, jól -együttműködő kísérleti állomások süni halozatat kell létrehozni. ELLENÁLLÓ TBC-BACILUSOK Mintegv tiz esztendeje immár három olyan hatásos gyógyszerünk van tuberkulózis gyógyítására amely — bátran állíthatjuk — forradalmian mégváltoztatta e betegség helyzetét: a sztrepto- micin, a PÁS és az izonicid. Csakhogy a baktériumok tudnak ..alkalmazkodni és bizonyos idő elteltével úgy “megszokjak a pusztításukra rendelt anyagokat, hogy ellenállóvá válnak velük szemben. Valósággal verseny- futás van hát a tudomány és a baktériumok között. A tudomány egyre újabb meg újabb orvosságokat agyai ki. hogy a régebbiekhez mar alkalmazkodott baktériumokat is elpusztíthassa. Az- eredménves gyógyítás és a betegség jövője szem- i pontjából nagyon fontos, hogy tudjuk, mennyin 1 alkalmazkodtak a tüdőbai kórokozói akarón [ez »1 legutóbl- azTTgyesült Aiiamóktsan. Angliában és más or szagokban vizsgálatokat végeztek. Egy amerikai statisztika azt mutatja, hogy í c szóban torgó szerek a friss megbetegedések 1_ i 2 százalékát gyógyítják.. A nem gyógyuló bete- . gek tehát a sztreptomicinnék, a PAS-nak, illet- . ve az izonicidnek ellenálló (rezisztens) tbc-baci- . iustörzsekkel fertőződtek. Angliában 80 tüdőgondozó és szanatórium. i összesen több mint 1400 betegének a köpetéből tenyésztették ki a Ivoch-bacilust, és vizsgálták ellenállóképességét. A betegeket találomra válogatták ki. A kitenyésztett baktériumoknak 5.1 százaléka bizonyult közömbösnek, ellenállónak egyik vagy másik gyógyszerrel szemben. Az 1400 beteg közül tizet sem ért el azoknak a száma, akiknek a köpetében két, esetleg mind a három gyógyszernek ellenálló bacilust találtak. Az ellené llóképesség a legtöbb-esetben nem volt túlságosan erős. Ez annyit jelent, hogy a baciluso- kat nagyobb adaggal el lehetett pusztítani. De találtak 3 olyan törzset, amely a sztreptomicin- nek, 11-et, amely a PAS-nak és 5-öt, amely az izonicidnek teljesen ellenállt. Ha ezek a tbc-ba- cilustörzsek nagyon elterjednek, esetleg nehezebb lesz a tubcrculózis gyógyítása. Milyen textiliák védenek legjobban az égés ellen? Érzéstelenített patkányokon végzett 198 kísérlet, s a kísérlet során kipróbált 33 textilanyag alapján megállapították: az égés elleni védelem szempontjából az a legfontosabb, hogy milyen vastag az anyag. Ezenkívül az anyag minemü- sége, a szövés módja és hővezetőképessége számit. Legnehezebben a gyapjú és a műanyagokból (nylonból) készült nehezebb kelmék gyulladnak meg. Ezt követik sorban a pamuttal kevert gyapjú, az impregnált pamut és a vékeny műanyagok. Leghamarabb a kezeletlen pamutanyagok __ nagyobb fényvisszaverő képességük miatt _ hatásosabban védenek, mint a sötétek. Radarral irányítják a rotterdami kiköltő forgalmát 1956 decemberében helyezték üzembe a világ második legnagyobb kikötőjének, a hollandiai Rotterdamnak a' radarkészülékeit. A radarra azért volt szükség, mert a kikötő 30 kilométernyin van a tengertől' (a 19. század végén épült Nieuw Waterweg — Uj Viziut — köti össze vele), tehá — főként rossz időben — nagyon nehéz a forga lom irányítása. A radarok fölszerelésével néhány évvel ezelőt bízták meg a Philips Müveket és a noordwigh radar-kutató intézetet. A kikötőben és a hozzá vezető viziuton mos egymást fedő körzetekkel 7 rádióállomás mükö dik. Ha rosszak a látási viszonyok, ezek biztosit iák a hajók állandó helyes vezénylését. Mindéi állomás más-más frekvenciájú, úgyhogy egyszer re több hajóval lehetnek rádiótelefon-összekötte tésben. Hollandiában még két ilyen berendezést épite nek, az egyiket egy hazai kikötő, Antwerpen szó mára, a másikat a hamburgi kikötőnek. Ez utóbb 130 kilométerre van a tengertől. ■ ÍK-i^ ' •- * * 'v ^ ^ ^ ~~ A CSALÁDFŐ Papucshőstől kérdezik, hogy az ő házuknál k az ur? - '’"jj I _ Nálunk az nagyon komplikált dolog, — fe leli)__de végeredményben mégis csak az én ke zembe kerül a legfőbb hatalom. — Hogyan érti ezt? — kérdik tőle. __ Hát úgy kérem, — feleli, — hogy nálunl az asszony nagyon kordában tartja a gyerekeket^ a gyerekektől viszont a macska fél nagyon. £ macska persze kitér a kutya elől; de viszont amikor én a kutyát sétára viszem, annak am kell menni, amerre a pórázon huzom. így vég eredményben mégis csak én vagyok a család le^j tekintélyesebb tagja. —-------------- f 7.v. -MiiUOA »a^azwp.;, xuuMOASl Ugyan kérem, — dicsekedett X barátunk, J kis karaterővel évtizedes szokásokat abba lehe hagyni. Lám, én évtizedekig mindig úgy ittan a spriccert, hogy előbb bort töltöttem a pohárb; és tetejébe a szódavizet. Aztán'mondottan, nen leszek én rabja semmi szokásnak! Attól kezdvi mindig a szódavizet öntöm a pohárba s megfeje lem a borral. Ha ráunok, megint megfordítom Persze, az ilyesmihez fejlett akaraterő kell!.. KATONA-HUMOR A szakaszt már egy órán át ekzeciröztató őr mester végre “pihenj ”-t vezényel s katonáiho lépve ezt a kis történetet mondja el nekik: — Fiuk, amikor én egészen kisgyerek voltam — négy vagy ötéves — a nagynénémtől kaptan olyan gipsz katonákat, amelyeknek fából voltai a lábaik. Nagyon szerettem játszani ezekkel katonákkal, de egyszer a játszótársam, a szom izéd fia, csupa pajkosságból kitördelte a katonái lábait. Sírtam kegyetlenül a katonáim után é; majd széttéptem értük a barátomat. Végre a: anyám megvigasztalt: “Ne sirj fiacskám, jó a isten, ád még az neked falábú katonákat”. Hej fiuk, amint nézlek benneteket, csak most látom hogy mennyire igaza volt az én jó édesanyám nak! RÖVIDEN ' — -.......................................................................f MULTÉYT KÍSÉRLETEK azt mutatták, hog; a “japán beetle” nevű káros bogarat csábítja ; sárga szin és azért csak az ily szinre festett csap dákkal lehet elfogni azokat. ★ AZ ELEFÁNTOK átlagos életkora 65—70 év teljes nagykorúságukat 20—25 éves korukbai érik el. ★ AZ AMERIKAI vasúti egyesületek adatai sze rint jelenleg az Egyesült Államokban 3,100 olyai vasutszerelvényt járatnak, amelyek óránként leg alább 60 mérföld sebességgel haladnak. ★ AZ ELMÚLT 1957-es évben 410 billió ameri kai cigarettát adtak el, ami 19 billióval volt töbl az előző évinél.
