Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-30 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 30, 1958 14 fi ROOSEVELT-IDŐK EMLÉKE (Folytatás a 10-ik oldalról) úgy hirdették, mintha azokat az otthonában, tűzhelye mellett mondaná mintha csak maga mellett érezné az egész nemzetet és társalogna népmilliókkal. Ezéket a beszédeket “Fireside-chats” (Tűzhely melletti beszélgetések) név alatt örökítette meg a történelem. Munkásvédelem Még ma is vita tárgyát képezi, hogy Roosevelt első intézkedései segitettek-e valamit a munka- nélküliség enyhítésében? Roosevelt valahogyan úgy gondolta, hogy az összes néposztályok összefognak majd az iparok megindítására, azonban hamar rájött, hogy a baj igazi oka a munkástömegek nagy kizsákmányolása, minek következtében az általuk termelt javaknak csak egy kis hányadát tudják megvásárolni. Azért arra törekedett, hogy a munkás tömegek vásárló képességét emelje, amit azonban akadályozott a szervezetlenségük. Midőn a Supreme Court 1935-ben érvénytelennek mondotta a NIRA-törvényt, a Roosevelt által kontrollált kongresszus erre a National Labor Relation Act, — vagy mint röviden nevezik, a WAGNER TÖRVÉNNYEL felelt. Ez a törvény nemcsak biztosította a munkások szervezkedési szabadságát, de büntetés terhe alatt eltiltotta a munkáltatókat a szervezkedés akadályozásától. Ezt a törvényt akkor a munkások “M-agna Charta” (Szábadságlevél) törvényének mondták. Ettől kezdve Roosevelt mind nagyobb mértékben támaszkodik a szervezett munkásokra, számos szakszervezeti vezér tartozott tanácsadói közé. És amily mértékben fordult a munkásság felé, oly nagy mértékben hívta ki maga ellen a munkáltatók ellenszenvét. A viszonyok azonban úgy alakultak, hogy Roosevelt minden támadásukat el tudta hárítani. A Wágner-törvénveken kívül a Roosevelt-ad- minisztráció alatt nyerte el a munkásság a Social Security törvényeket, a minimális munkabér kiszabását, a 40 órás munkahetet, amelynél minden további munka túlórának számit, gyermekek és nő-munkásokat védő törvényeket, sztrájk esetén a szövetségi kormány egyeztetőinek közbenjárását és sok más munkásvédelmi intézkedést. Mindezek következtében a szervezett munkások; száma rohamosan növekedett, noha 1935- ben a CIO megalakításával az amerikai szakszervezeti mozgalom ketté szakadt, amit csak az utóbbi években igyekeztek korrigálni, de még ma sem teljes sikerrel. Háborús fellegek Amíg az Egyesült Államok a belügyeivel volt elfoglalva, Európát a háborús fellegek borították be. A gyorsan erőre kapott nácizmus könyörtelenül haladt előre s fajgyűlöletet hirdető filozófiájuk mérgező hatása az egész világon érezhető lesz. Roosevelt habozás nélkül e rettenetes pestis engesztelhetetlen ellenségének vallotta magát. Roosevelt éppenugv, mint hires előde, Lincoln, egyre fejlődött, NŐTT AZ ESEMÉNYEK HATÁSA ALATT. És éppen ez a tény tette mindkettőt NAGY ELNÖKKÉ. Mindkettő helyesen ismerte fel kora nagy küzdelmének lényegét. Lincoln a szabadságjogok kiterjesztése mellett foglalt állást és vitte érte még polgárháborúba is a nemzetet; Roosevelt pedig jól látta, hogy a fasizmus a már meglévő szabadságjogokat (demokráciát) igyekszik lesöpörni a föld színéről. És mint Lincoln, ő sem habozott az ország népét a szabadság védelmére felsorakoztatni. Ma már ez szinte természetesnek látszik. Akkor azonban nem volt olyan könnyen felismerhető. Hiszen igen sok iparmágnás és számottevő politikus Hitler és Mussolini csodálója volt. A Hitlert támogató Schroeder and Company bankcég ügyésze, John Foster Dulles 1939-ben még ezt a kijelentést tette: “Semmi ok sincs a totalitär államoktól való félelemre, nem Kell- elhinni, hogy bármelyik egyedül v. akár együttesen is, az Egyesült Államok megtámadására készülne”. Ugylátszik, hogy Japán figyelmen kívül hagyta Dulles véleményét, mert mint ismeretes 1941 dec. 7-én megtámadta az Egyesült Államokat, mire ez az ország is belekerült a második világháborúba. Igaz, Roosevelt fegyverekkel már azt megelőzőleg támogatta Angliát és szövetségeseit. A háború megindítása után hamarosan kimondotta: “Legyen az Egyesült Államok a demokrácia arzenálja!” Utolsó sorok A háború részletes ismertetése messze elvezetne, célunktól. Hiszen tudjuk, hogy Amerika beavatkozása itt is “totális” háborús állapotokat teremtett s a nagy erőfeszítés a szövetségesek javára fordította a háború szerencse-kerekét. De a háborús évek munkája és izgalmai felőrölték a nagy elnök energiáját s már nem élhette meg a végleges győzelmét, noha azt az 1,945 február 4-én tartott Yaltai-találkozón már biztosan lehetett látni. Rooseveltet pár héttel később, április 12-én, a White Springs, Ga. gyógyfürdőben berendezett irodájában agyvérzés érte ás gyorsan kiszenvedett. Még előtte való nap a megkötendő béke bevezető szavain dolgozott s ezt irta: “Békét akarunk, -— tartós békét. Nemcsak azt akarjuk, hogy vége legyen ennek a hábo- nak, hanem azt, hogy vége legyen minden háborúnak. Mert a háború brutális, embertelen és nem praktikus arra, hogy a kormányok, közötti ellentéteket megoldja . . . “Ma, amidőn a háború borzalmas járványa ellen indulunk, a jelen nemzedék részéről a jövő részére a legnagyobb ajándék a tartós béke lesz.” Gyönyörű szavak, gyönyörű gondolatok, amelyekkel bezárult a négyszer megválasztott nagy elnök élete. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Social Security és a szükséges okmányok Ha eljön az ideje, hogy társadalombiztosítási illetményekért folyamodjunk, menjünk el személyesen a “Social Security” Hivatalba. Ott majd kérdéseket intéznek hozzánk és okmányokat kérnek tőlünk. Kérelmünk tárgyától függ, milyen iratokra lesz szükségünk. Mindenesetre megkérdezik a korunkat és ezt bizonyítani is kell. K. Péter például elmúlt 65 éves. Most már nem dolgozik egész napon át, csak néhány órát hetente. Gondolta, hogy joga volna társadalombiztosítási nyugdíjhoz, de egyre csak halogatta, hogy meglátogassa a hivatalt. Egy barátja ugyanis figyelmeztette, hogy ott születési bizonyítványt fognak kérni tőle. K. Péter azonban Magyarországon született és bizony nem volt meg a keresztlevele. Azt gondolta hát, hogy sohasem fog nyugdijat kapni. Péternek azonban volt egy másik barátja is^aki már néhány év óta kapja nyugdiját. Ez meg ezt mondta Péternek: “Nekem sem volt meg a születési bizonyítványom. Én a polgár-papíromat vittem el a Social Security Hivatalba. Hiszen Péternek is van polgár-papirja! Elvitte hát ezt az okmányt a Social Security Administration-hoz és most már ő is kap nyugdijat minden hónapban. Minden hivatalos okmány hozzájárulhat a bizonyítékhoz, ha esetleg keresztlevél nincsen. Ha házassági bizonyítványunk van, azt is mutassuk be, amikor a hivatalt meglátogatjuk. De ne toljuk ki a látogatás idejét, ha a házasságlevél nem volna kéznél. Akármilyen legyen is a bizonyíték, vigyük magunkkal, amikor a Social Security hivatalba először elmegyünk. Péter felesége 62 éves elmúlt s azt hitte, hogy csak férje halála után-.folyamodhatik majd nyugdíjért, de azért elment Péterrel együtt a hivatalba. Hát nem volt szükséges, hogy a házasságlevelet bemutassák. Péter csak nyilatkozatot irt alá arról, hogy ki a felesége. Tehát ha Péter halála után az asszony özvegyi nyugdijat igényelt volna, nem kaphatott volna már ilyen nyilatkozatot és igy házasságlevelet kellett volna szereznie. A házasságlevél természetesen a legtökéletesebb bizonyíték a házasság megkötésére nézve. Ha ez nincs kéznél, az illetékes anyakönyvvezető hivatal (Bureau of Vital Statistics) vagy a városi bíróság jegyzője (Clerk of Court) másolatot adhat ki róla. Ha külföldön kötötték a házasságot, az ottani egyházi vagy városi hatóságtól kell a házassági b’zonyitvány másolatát kérni. A nyugdijas vagy más illetmény összege attól függ, mennyi volt a fizetésünk vagy keresetünk előzőleg. A Társadalombiztosító Hivatal tájékoztatva van ezekről az adatokról. Az év első felében (január és junius között) azonban a hivatal még rendszerint nem dolgozhatta fel az előző év adatait és ezért hamarább fogunk pénzhez jutni, ha mi bizonyítjuk be, hogy az előző évben mit kerestünk. Ha alkalmazásban voltunk, vigyük tehát magunkkal azt a szelet papirt, amit cégünk adott jövedelmi adó bevallás céljaira. (Form W-2). Ez feltünteti az előző évben folyósított fizetéseink összegét. Ha nem voltunk alkalmazva, hanem magunknak dolgoztunk, vigyük el utolsó jövedelmi adó vallomásunk másolatát és a kifizetett csekket, postautalvány szelvényt vagy készpénznyugtát, amely igazolja, hogy megfizettük jövedelmi adónkat a “District Director of Internal Revenue-nak”. De még ha semmiféle okmányunk sincs kéznél, se várjunk. A Társadalombiztosító Hivatal alkalmazottai mindenben a kezünkre fognak járni, hogy nyugdíjhoz való jogunkat bebizonyíthassuk. A “Social Security Administration” Igeközelebbi .fiókjának a címét pedig a postahivatalban tudhatjuk meg. ARANY SZEMEK ÍRÁSBAN Irta: SCHUBERT JÓZSEF Hej, ha egyszer a földteke kilép mind a négy sarkából, Szunnyadó népe a világnak felébred évszázados álmából. Keletről nyugatra milliós tömegek hangja kisért, Legyen színed sárga, fekete vagy fehér: Szabadság levegőben mint tengeren, Nyugaton, délen, északra és keleten. Csak előre világ népe, jön rátok még boldogabb idő, Ha a múlt mostoha is volt, de vár rátok a szebb jövő. Az idők ereje kezdi már előre vetni reménysugarát, A világ minden népe kezdi már kezébe venni saját sorsát. Emelje fel lelkünket, hogy mi vagyunk a fény, Mig mások alszanak a nagy sötétség éjjelén. Megmutatjuk még mi e világnak, Hogy szabad emberként élünk, Világszabadság a szent célunk. Legyen minden ember, mintha igazi hős volna, Harcoljon úgy, hogy a világ meghallja. Ne legyen köztünk áruló, vagy ellenség, Vár ránk egy szebb jövő, boldog lesz az emberiség. Évszázados mulasztás ki lesz még pótolva, Hallgassunk csak messze országok nyomor-felkiáltásaira. Kiknek szivében igazi emberszeretet tüze ég, Elnyomott népekért harcolni szent kötelesség. ^SZfiBó'ÁGNES Fajó szívvel jelentjük, hogy Szabó Ágnes, a mi kedves kis bátor testvérünk nincs többé. Ö volt itt az egyedüli, aki. ki mert állni és szót emelni a béke és igazság nevében, ő volt a mi kis “Rebel Girl”-ünk és elhunytat nagyon fogjuk érezni a jövőben. ."■zabó Ágnes munkástársnőnk 1887-ben született Magyarországon és január 13-án hunyt el San Diego, Calif.-ban. Szivszél- hüdc-s érte és mivel egyedül lakott, leánya csak két nap múlva t-.lálta meg holttestét. Olvasója volt a Magyar Szónak és a Nők Világának. Január 15-én elhamvasztották. Emlékét mindig szeretettel fogjuk megőrizni. Tudósitó Megint katonai, segítséget igér Dulles ANKARA. — Megint hatalmas katonai segítséget igért Dulles külügyminiszter a Bagdadi Paktumhoz tartozó államoknak a “kommunista támadás” ellen. iHllíllllinillillllllililllllllllllllllllll | Társadalmi | | yjaptár | DETROIT, MICH. A Petőfi Kör női csoportja február 16-án, vasárnap egész- napos sajtóbazárt rendez a klub alsó termeiben, melyre tisztelettel meghívja tagjait és barátait. Ajándéktárgyakat köszönettel vesznek, melyeket a klub gondnoknő bármikor átvesz.
