Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 5. szám

UJ ARCOKAT ÉS UJ IDEÁKAT! Az amerikai szakszervezeti mozgalom egyik ve­teránja, Frank Rosenbloom, a ruhaipari CIO szakszervezet központi titkára és pénztárnoka Detroitban mondott beszédében a szovjettel való tárgyalások megkezdését sürgette. A háború, mint állampolitikai eszköz elavult, hangsúlyozta Mr. Rosenbloom, amivel persze nem »omlott sem újat, sem meglepőt. Elkerülhetetle­nül szükséges a Szovjetunióval való békés együtt­élés, magyarázta, annak ellenére, hogy Amerika szemében visszatetsző a szovjet ideológia. Persze ez nem lesz könnyű dolog. Uj arcokra lehet szükség a konferencia körül. Talán jó vol­na, mondta Rosenbloom, ha azok, akik olyan sokat beszéltek háborúról, eltávoznának a politi­ka színteréről és helyet adnának fiatalabb embe. reknek, akiknek életkérdés a jövő. Értékeljük Mr. Rosenbloom kiállását, de azt hisszük, hogy kissé túlságosan leegyszerűsíti a dolgot, amidőn a .háborús uszítást a vén. vagy kivénhedt politikusok monopóliumának tekinti s amidőn a békevágyat azonosítja a fiatalsággal. Azt ugyan megértjük, hogy az öreg Dulles mű­ködése az utóbbi években nagyon sok emberből azt az érzést váltotta ki, hogy az ilyen tipus, aki­nek az élet eddig mindent megadott és akinek évei vagy napjai meg vannak számlálva, nem tö­rődik azzal, hogy politikája milliókat pusztíthat el sőt az egész emberiséget kiirthatja. De sajnos az ilyen mentalitás nem Mr. Dulles exkluzív monopóliuma. Nem akarunk ujjal rámu­tatni, de jóformán gondolkozás nélkül fel tudunk sorolni egy tucat washingtoni, wall-streeti vagy pentagoni vezetőt, akik korra nézve fiatalok, de politikájuk, világfelfogásuk, hajszálnyit sem kü­lönbözik Dullesétől. Nem hisszük, hogy a béke ügye sokat nyerne, ha Dulles helyét egy Nixon, Dewey. Johnson, Fuibright, vagy Meany foglalná el a nemzetközi békekonferencia asztala körül. Azt azonban elfogadjuk, hogy UJ ARCOKRA van szükség — tekintet nélkül, hogy az arc fia­tal-e vagy öreg. És ami még fontosabb UJ IDE­ÁKRA van szükség. Meg vagyunk győződve, hogy az amerikai nép soraiban van bőven— mindakettőből. Elleniét a NATO-tagállamok között Az Észak-Atlanti Szövetségben pénzügyi nézet­eltérések állanak fenn, még pedig Nyugat-Német- ország és Anglia között, a Németországban állo­másozó angol haderők financirozása kérdésében. 50—60.000 emberállománya ellátására Anglia 126 millió dollár hozzájárulást kér Németországtól. Azonkívül az Egyesült Államok 77 millió hátra­lék kifizetését kéri 250,000 katonája ottani ellátá­sának hozzájárulása fejében. Más tagállamoknak is van a Nyugat védelme szempontjából ott állo­másozó hadserege és elvárható, hogy állomá­nyuk arányában szintén követeléssel lépnek fel. Habár mint független nemzet, Németország törvényileg nem kötelezhető arra, hogy hozzájá­ruljon a NATO-hadsereg fenntartásához, de a tagállamok úgy vélik, hogy erkölcsi kötelesség kötelezi erre. Hiszen Németország volna az első, mely megfelelő haderő hiányában áldozatul esne egy nyugat elleni támadásnak. Az elmúlt évben a 15 NATO-állam 59,586,000,- 000 dollárt költött védelemre. Ehhez a US 44.- bíllió dollárral, Anglia 4.5 billió dollárral és Nyu- gat-Németország csak 1.9 billió dollárral járult hozzá. Még a jövőre erre előirányzott német költ­ségvetés is csak kb. fele lesz az angol kiadásnak. Ami a legjobban bántja az angol és amerikai szövetségeseket, az az. hogy mig ők ipari képes- ségeH'et a védelem szükségleteinek termelésére fordították, addig Németország használati cik­keket "vártntt és exportált ezzel dollár és ster­ling valuta készletét az angol készlet kétszeresére emelte. Háromtagú bizottság fogja megvizsgálni Ang­lia Németország ellen emelt követelését. A tudományos információ szabadságáért Amerikai tudósok szerepeltek egy kongresz- szusi bizottság előtt, mely arra vonatkozólag tart kihallgatásokat, hogyan lehetne a kormány tudományos értesüléseit kiszélesíteni. Dr. W arren Weaver, az Országos Tudományos Alapítvány elnöke érdekes adatokat tárt fel ar­ról, hogy a State Department ellentétes rende­letéi milyen hátrányos pozícióba viszik orszá­gunkat. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Példának felhozta azt, hogy az 1960-ban Kali­forniában megtartandó téli olimpiászra a kinai atléták kaptak beutazási engedélyt, de a State Department még mindig azon vitatkozik, hogy beengedje-e a kinai tudósokat a Nemzetközi Csil­lagászati Szervezet által 1961-ben az Egyesült Államokban tervezett közgyűlésre. Ha a kinai tudósok nem jöhetnek el, akkor másutt fdgják az összejövetelt megtartani. “A tudomány fejlődése szempontjából feltétle­nül szükséges a nemzetközi tudósok közötti sza­bad gondolat és ismeretcsere.” Ehhez szükség van kiterjedt kormánysegitségre a tudományos­irodalom angol nyelvre való lefordításában és a tudósok közötti kapcsolatok megkönnyitésére, Dr. Weaver szerint. ______ Dr. Weaver kifogásolta a kormány “önké­nyes zónarendeietét”, mely szovjet látogatókat kitilt bizonyos területekről. Ennek illusztrálá­sára elmondta öt szovjet női tudós és orvos ese­tét, kik a Rockefeller Foundation meghívására jöttek az Egyesült Államokba. Dr, Weaver alel- nöke ennek az alapítványnak. “Repülőgépük késése következtében lemarad­tak a Chicagóba induló vonatról. Siettünk repülő kapcsolatot szerezni részükre, de azt a helyte­lenséget követtük el, hogy a newarki repülőtérre vittük őket. Ez tiltott terület volt szovjet láto­gatók résiére. “Amikor Chicagóból Madison, Wisconsibe kel­let menniök, gyönyörű őszi idő lévén, valaki azt ajánlotta, hogy autón tegyük meg az utat. De nem lehetett! Repülőn igen, de autón nem, mert a közbeeső terület szintén ‘tilos’ volt. “Látogatásuk idejének lejártával, az amerikai orvosnő, aki írtjukon kísérőjük volt, meghívta őket vacsorára saját lakására. Az orvosnő Brook- lynban lakott, amely szintén ‘tiltott’ terület. Erre kénytelen volt Manhattan szabad területén egy vendéglőben megvendégelni őket.” “Ha egy operett színpadán látnánk hasonló jelenetet, akkor mulatnánk rajta, de a"z Egyesült Államoknak nem volna szabad ilyen helyzetbe kerülnie.” Hogy a Szovjetuniónak szintén vannak “tiltott területei ’. az amerikai látogatók részére, még nem ok arra, hogy mi hasonló megtorlások al­kalmazásával nemzeti tekinélyünket lerontsuk, volt Dr. Weaver véleménye. Visszaélési botrány Washingtonban Kormányalkalmazottak ajándékot fogadlak el.— üzleti előnyök megszerzése volt a megvesztegetés célja Washingtonban nagy port vert fel egy képvi­selőházi albizottság jelentése, mely azzal vádolta a Federal Communication Commission tagjait, hogy visszaéltek állásukkal, amennyiben a kor­mánytól kapott fizetések és juttatásokon kiviil elfogadtak pénz- és másfajta jutalmakat olyan ipari megbízottaktól, akik peres ellenfelei voltak a fenti kormány bizottságának. A Federal Communications Commission, kor­mányszerv, melynek hivatása ellenőrizni az or­szágban működő közlési intézmények, úgy­mint televízió, rádió, hírszolgálatok, stb. tör­vényszerű és a követelményeknek megfelelő mű­ködését és szabadalmazását. Mindez kétségkívül olyan terület, melyen gyengejellemü tisztviselők, kitéve a nagyüzlet megvesztegetési kisértésének, könnyen elcsúsznak. A jelentés részletesen sorolja fel azokat az eseteket, amikor a Commissió tagjai elfogadtak pénzt, utazási és hotelköltségeket a maguk és feleségük részére, színes televíziós, rádió és hi-fi készüléket olyan ügyféléktől, akiket üzelmeik miatt a Commissió beperelt. Ugyanakkor rendes fizetésüket kapták a kormánytól, úgyszintén na­pidijat és utazási költséget, ha kiküldetésben voltak. Nyilvánosságra hozta az albizottság azt is, hogy az állami főellenőrző, Joseph Campbell még 1957 decemberében egy döntésében erősen állást foglalt a Commissió tagjainak fentemlitett eljá­rásai ellen. Utalt benne a törvénykönyv azon sza­kaszára, mely “megtiltja bármely kormányügy­nökség alkalmazottjának, hogy fizetése és uta­zási költségei megtérítése mellett bármilyen költséghozzájárulás cimen elfogadjon közvetlen vagy közvetített juttatást olyan ügyfelektől, akik az ügynökség korlátozási szabályainak van­nak alávetve.” A bizottság, mely ezt a jelentést megtette a Special Subcommittee on Legislative Oversight. - Vagyis a kormányügynökségek működésit van hivatva felülvizsgálni. A Federal Communica- i , Commission-on kívül meg fogja vizsgálni a Civil Auronatics Board, Federal Power Commis­sion, Federal Trade Commission, Interstate Commerce Commission és a Securities and Ex­change Commission kormányügynökségek mű­ködését is. Fegyverkezés és munkanélküliség (Folytatás az első oldalról) A súlyosan énntett ipari központok közé tar­toznak többek között a következő városok: Pittsburgh, Philadelphia, Newark, Bridgeport, Conn.; South Bend, Ind.: Patterson, Trenton, N. J.; Canton, Elyria, Youngstown, Lorain, Ohio; Racine, Wis. Mérsékelten súlyos a helyzet Chicagóban, Mil­waukeeban, Clevelandon, New Haven, South Nor­walk, Allentown és Bethlehem városokban. Bridgeporton a munkanélküliség megduplázó­dott a múlt ősz óta, amidőn is gépgyárak, repü­lőalkatrész és villanyipari gyárak sok munkást elbocsátottá«. Newarkon legtöbb nágv iparvállalat létszám- csökkenést eszközölt, elsősorban a villanyipari gépgyárak és petroleumfinomitó üzemek. Trentonban az autóalkatrész gyárak, kő és üvegipari üzemek, valamint élelmiszergyárak csökkentették termelésüket és ott a kilátás igen borús a tavaszi fellendülést illetően (lásd külön jelentésünket a New Jersey-i helyzetre másutt.) A Newsweek c. nagyüzleti hetilap “gyógyszer befecskendezésnek” nevezi a kormány hadikiadá­sainak fokozását, amely feltételezhetően meg fogja gyógyítani, beteg közgazdaságunkat. Nagy megelégedéssel, keretben hozza a hirt, hogy az 52 millió dolláros rakétalövegrendelés a Chrys­ler cég számára 4000 munkásnak fog munkaal­kalmat jelenteni. Ebből persze azt is kiszámít­hatjuk, hogy egy 500 milliós rendelés 40000 mun­kanélkülinek és 5 billió dolláros rendelés 400,000 munkásnak jelenthet munkaalkalmat. Feltehe­tő a kérdés, mi lesz a többi 3 millió 600,000-el? És ha a munkanélkülieket mind csak hadirende­lésekkel akarják foglalkoztatni, az ily eredetű jövedelem minden más politikai és nemzetközi kihatásain kivid az infláció elkerülhetetlen foko­zására. a dollár további leromlására fog vezetni. Ez a politika sorozatos újabb válságok felé so­dorja az amerikai népet. Gazdasági válságunk elválaszthatatlan politikai, erkölcsi, külpolitikai válságunktól Miként ma már nemcsak a szocia­lista világ, nemcsak a semleges világ, nemcsak maguk saiá* szövetségeink nagyrésze, hanem az amerikai nép egyre számosabb reprezentáns ré­tege is egyre harsányabban követeli, a hideghá­borút meg kell szüntetni! Ez eloszlatná a hiszté­rikus félelmet képzelt vagy tényleges veszélyek­kel szemben! Népünk hatalmas munkaerejét, ha­zánk roppant ipari gépezetét a béke és jólét cél­jait szolgáló eszközök és anyagok termelésére kell állítani. A bombagyártásra alapozott “prosperitás”, mi­ként mi már annyiszor megírtuk, nem jelent sem tartós prosperitást, sem békét és nincs s nem le­het rajta — istenáldás! Még Dulles prédikálásai mellett sem! ATLANTA, Ga. — A fajgyűlölet alátámasz- tására a Georgia állami törvényhozó testülethez beterjesztettek egy törvényjavaslatot, amely el­rendeli, hogy abban az államban az orvosi célra gyűjtött vér palackjára rá kell írni, hogy melyik fajhoz tartozó embertől vették. Amerikai Magyar Szó Subscription in U. S. and Canada for one year $7.00, for six months $4.00. Foreign Countries for one year $8.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East ltith Street, New York 3, N. Y.. Telephone: AL 4-0397 Előfizetési árak: Newr York városában; az ITSA-han és Kanadában egy évre S7.00, ’étévre $4.00. Minden már külföldi országban egy évre $8.00, félévre $5.00. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 130 East lőth Street, New York 3, N. Y. Telefon: AL 4-0397 84 Thursday, Jan. 30, 1958 2 ____

Next

/
Thumbnails
Contents