Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 4. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 23, 1058 NEGYVENHÁROM ORSZÁG KILENCEZER TUDÓSA KÉRI A BOMBAKiSÉRLETEK BESZÜNTETÉSÉT Trumasi az igazi hadvezér... Harry S. Truman, volt elnökünk úgy nyilatko­zott, hogy Eisenhower “se jó politikai irányító, nem a költségvetés irányításához nem ért”. .Oh, azért annyit elismert, hogy “jó katonai parancs­nok volt Európában, úgyszintén a NATO-ban, mikor volt valaki, aki megadta az utasításokat arra, hogy mik a tennivalók”. “Ki volt, aki az utasításokat adta?” “Az ország főparancsnoka!” Természetesén ez nem volt más, mint Harry S. Truman. Mindezt nagyon szerényen beismerte Mr. Truman, sőt még hozzátette, hogy John Fos­ter Dulles is elég jó munkát végzett, mint a kül­ügyminisztérium tanácsadója, Dean Achesop ke­ze alatt. “Az a baj, hogy nincs aki irányítsa!”, mondta Truman, a nagyszerű politikus. A volt elnök szerint Eisenhower elnök kong­resszus előtt elmondott beszéde “körülbelül há­rom évvel elkésett”, majd. hozzátette: “az a jó politikai vezető, aki tudja merre megy és keresz­tül" is viszi programját. Eisenhower még saját ajánlatait sem hajtja végre”. Truman Kansas Cityböl jött New Yorkba, hogy két beszédet tartson. Szerinte Eisenhowemak íudnia kellene, hogyan szüntesse meg a hadi erők közötti vetélkedést. Azt mondta: “Az én időmben nem Történt ilyesmi, mert tudták ki a főnök. Eisenhowernak tudnia kellene, hogy kell kezelni a hadsereget, hiszen senkinek rém volt abban jobb gyakorlata, mint neki”, mon­dotta Truman. Alf Landen támadja Dullest A republikánus párt 1936-os elnökjelöltje arra sürgeti az Egyesült Államokat, hogy távolítsa el Dullest külügyminiszteri állásából és helyettesít­se olyannal, aki a régi “vanki lókereskedő” ra­vasz üzleti szellemében tud külpolitikát folytatni. Kifogásolja, hogy Dulles nem hallgat senki ta­nácsára. Az amerikai kémszervezet egy állítólagos munkatársa nyilatkozott Prágában Prága, január 10. Stanislav Sosik, egy brnói épitővállalat volt alkalmazottja, aki 1953-ban Nyugat-Németor-. szágba szökött és ott az amerikai, majd más nyugati kémszervezeteknek dolgozott, január hó 9-én Prágában nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. Elmondotta, hogy a Nürnberg melletti Walka-lágerben szervezték be a CIC ügynökei, akiknek szolgálatában Peter Gordon néven Nürn­bergijén dolgozott. Regensburgban a dunai ha­jósoktól szerzett értesüléseket és ezekxmegfelelö- en “kiszínezve” a NATO kiilönosztályához kerül­tek Párizsba. Az amerikaiak kémként Csehszlo­vákiába akarták küldeni, de Sosik, aki úgy érte­sült, hogy 1955-ben a népi demokratikus orszá­gokba küldött amerikai kémek 87 százaléka nem tér vissza, nem vállalkozott erre a feladatra. Ez- ért visszaküldték a lágerbe. Sikerült a határra eljutnia, s-jelentkezett a csehszlovák hatóságok­nál. 4 Paris Journal megerősíti: Magyar disszidensek szolgálnak a francia idegenlégióban A francia sajtóban mind ez ideig nem olvas­hattunk arról, hogy. magyar disszidensek a fran­cia idegenlégióba kerültek volna. A hallgatást a Paris Journal most megtörte. A lap nizzai tudó- Mtőja beszámol, hogy a nizzai ügyészség nyomo­zása során a Douba melletti Sélomcourt község­ben letartóztattak egy Kovách nevű magyart. A tudósitó szerint Nizzában még tavaly november 16-án egy másik magyar disazidenst is letartóz­tattak: a 20 éves Sós Istvánt, Sóst szökésre- fel- bitjtás bűncselekményének vádjával vették- öri- zetbe^ Sós ügyével kapcsolatban áll Kovách le­tartóztatása isr Sós és Kovách a Paris Journal tudósítója szerint nyomást gyakorolt egyes hon­fitársaira, akik az 1956. évi magyarországi ese­mények után Franciaországba kerültek. Állítólag meg akarták akadályozni, hogy honfitársaik szer­ződést Írjanak alá a francia hadsereg külföldi alakulataiban teljesítendő szolgálatról, illetve feibu Regatták őket, hogy szökjenek meg az ide­genlégióból. A lap szerint azt is elősegítették, hogy honfitársaik visszatérjenek hazájukba. Dr. Linus Pauling, az 1954-es Nobel-dijjal ki­tünteti kaliforniai vegyész-tudós, személyesen nyújtotta át Dag Hamrnarskjoldnak, az Egye­sült Nemzetek főtitkárának a 9.000 tudós által aláirt, következő tartalmú kérvényt: “Mi tudósok akik ezen okmányt aláírtuk, egy nemzetközi egyezmény megkötését sürgetjük a nukleáris bombák kísérleteinek megszüntetésére. “Minden nukleáris bombakisérlet szaporítja a rádió-kisugárzó elemeket az egész világ területén. Minden újabb adag kisugárzás káros következ­ményekkel jár az emberek egészségére szerte a világon és romboló hatással van az emberi nem­zőcsira vérsejtjeire, melyek súlyos testihibával rendelkező gyermekeket fognak létrehozni az el­következő nemzedékekben. “Mindaddig, míg ezen fegyverek három nagy ország kezében vannak, az ellenőrzésük keresz­tülvihető. Ha a kísérletezés tovább folyik és más országok birtokába is eljutnak ezek a fegyverek, egyetlen felelőtlen vezető könnyelműsége megin­díthat egy végzetes nemzetközi nukleáris hábo­rút. “A nukleáris bombakisérleteket megszün­tető nemzetközi egyezmény azt a jó célt is szol­gálhatná, hogy első lépés volna az általános le- fegyverkezésre és végső hatásában a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, ezzel elhárí­taná ' a nukleáris háború lehetőségét, mely az emberiségre nézve katasztrófális volna”. “Embertársainkhoz hasonlóan, bennünket is aggaszt az emberiség jóléte. Tudós létünkre is­merjük a szóbanforgő veszedelmet és azért külö­nösen reánk hárul az a felelősség, hogy e vesze­delmeket ismertessük. Valamennyien szükségsze­rűnek tartjuk az azonnali intézkedést egy nem­zetközi egyezmény megkötésére a nukleáris fegy­A lübecki tengerhajózási hivatal képviselői előtt immár negyedik napja folyik a “Pamir” vi­torlás iskolahajó katasztrófájának vizsgálata. A hajó — mint annak idején jelentettük — 1957 szeptemberében az Azóri-szigetek közelében vi­harba került és elsülyedt; a fedélzetén tartózkodó legénységből és tengerészkadettekből csupán ha­tot sikerült megmenteni. Tengerhajózási szakértők, hajóskapitányok, meteorológusok, valartiint a katasztrófát túlélt 6 tengerész vallomásai alapján kezd kialakulni a súlyos szerencsétlenség képe. Amint a vallomá­sokból és szakértői véleményekből kiderül, a “Pa­mir” nevű nőgyárbocos vitorláshajót utolsó ut­ján nem saját kapitánya vezette, aki jól ismerte a hajót, hanem egy másik hajóstiszt, aki már legalább egy évtizede nem irányított vitorlásha­jót. A “Pamir” kapitánya betegen feküdt ott­hon. A vallomások szerint a hajó Dél-Amerikában — annak ellenére, hogy csupán buzaszállitásra volt alkalmasnak nyilvánítva — több mint ezer tonna árpát vett fel. Az árpát a szakértők igen veszélyes hajórakománynak tartják, mert köny- nyü, könnyen ömlik a hajó egyik oldalára és ez­zel lehetetlenné teszi a hajó kormányzását. Ezt csak tetézték még azzal, hogy a hajó egyensúly­ban tartására szolgáló úgynevezett mély tartályo­kat, amelyekben 750 tonna vizet kellett elhelyez-, ni, szintén árparakománnyal töltötték meg. E rakomány súlya azonban csupán 450 tonna volt# Így a hajó rendkívül ingatag járatúvá vált s a rátörő--viharban viszonylag könnyen felborult. Ez a 450 tonnás árpatöbblet 60,000 márka többlet- bevételt, jelentett volna a hajózási társaságnak, így azonban gyakorlatilag ez volt az egyik-alap­vető oka a 80 tengerész pusztulásának. Igaz, hogy a hajó az utóbbi húsz év legerősebb hurrikánjába került, igaz, hogy ez a hurrikán eltért a meteorológus által megfigyelt attól és oldalbatámadta a hajót, de ha a hajó amúgy is gyenge egyensúlyát a bűnös nyerészkedés miatt vállalt többletrakománnyal nem bontották volna meg, akkor esetleg kilátás- lehetett volna meg­mentésére. Szakértő-körökben felhívták a figyelmet arra is, hogy az 1905-ben épített “Pamir*’ már hosszú évek óta nem felelt meg a korszerű tengerin* józá­verek kísérletezésének megszüntetésére”. Az Egyesült Államokból 2.705, Angliából 304, Franciaországból*65, a Szovjetunióból 216, Japán­ból 1,1.41 és Romániáiról 2,749 tudós irta alá a felszólítást. 101 aláíró tagja az Egyesült Államok Tudomá­nyos Akadémiájának, 35 tagja a Londoni Királyi Társaságnak és 216 tagja a Szovjet Tudományos Akadémiájának. Az aláírók közül Nobel-dij nyertes egy belga, 7 angol, 8 német, egy indiai, egy japán, 2 fran­cia, 10 amerikai, 2 svájci, 2 svéd és egy szovjet tudós. Az amerikai aláírók között van Dr. Linus Paul­ing, Harold Urey, Tang-Däo Lee, C. N. Yang, W. Pf Murphy, Max Theiler, Joseph Erlanger, Otto Loewi, Herman Muller, G. H. Wipple, Albert Szentgvörgyi. Dr. Pauling azt; mondta, hogy sok amerikai és néhány angol tudós bevallotta, hogy teljesen egyetért a felhívás szavaival, de kormányössze­köttetése miatt nem írhatja alá. Voltak olyan nyugati tudósok, akik kijelentet­ték neki, hogy a kisugárzás veszélye ellenére is szükség van a kísérletekre a kommunizmus veszé­lyének elhárítása szempontjából. Nehéz fémek DUKE AN, Délafrika. — A természetben elő­forduló három legnehezebb fém, — Ilmenite, Rutilee és Zircon, — kitermelésére egy angol pénzcsoport “Ungababa Minerals Ltd.” név alatt társulatot alapított 4,200.000 dollár tőkével. A társulat évenkénti 100 ezer tonna ilmenite, 10 ezer tonna zircon és 7000 tonna rutilee fém ki­termelését tervezi. si követelményeknek és régen a kiöregedett ha­jók temetőjében lett volna a helye. Egyes megfigyelők véleménye szerint a hajót a hajóstársaság azért tartotta még üzemben, mert több mint kétmilliós összegre biztosította és ezt az összeget a társaság nem kaphatta volna kezhez, ha a “P#mir”-t kivonja a forgalomból. Virtuskodé ifjak LOS ANGELES. — A rendőrség letartózta­tott 14 fiatalkorú embert, akik azzal mulattak, hogy- egy este Glendale városrész parkoló helyein betörték az automobilok ablakait, felvagdosták a gumikerekeket, táncoltak a fényes autó tető­kön, — szóval igazi vandálok módjára pusztítot­ták mások értékes vagyonát. A meglepetés csak akkor következett, amikor kisült, hogy az elfogott 14 ifjú közül, akik mind 18—22 év közötti idősek voltak — 12 a Glendale College hallgatói közül kerüli ki. A vandaliz­must tehát a nagyon müveit ifjak követték el, még hozzá egészen józanon, mert nem is mu­lattak, hanem ugylátszik; hogy csak a nagy mű­veltség tört ki belőlük. MIÉRT KELLETT ELPUSZTULNIA 80 TENGERÉSZNEK? GYAKORLATLAN KAPITÁNY, NYERÉSZKEDÉSI VÁGY, ÓCSKA­VAS “HAJÓ” — a PAMIR KATASZTRÓFÁJÁNAK OKAI * 2 Amerikai Magyar Szó S-ahserip-tion in U. S. and Canada For one year for six months §4.00. Foreign Countries for one year $8.00, for six months $5.00. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East lfith Street, New York 3, N. Y. Telephone: At. 4-03ÍTJ Előfizetési árak: New York városában, az USA-ban és Kanadában egy évre S1.00. éiévre $4.00. Minden már külföldi országban egy évre $8.00, félévre Sj.V.ÍO. Szerkesztőség és Kiadóhivatal-: 130 East tfith Street., New' York 3, N. T. Telefon: AU 4-03ÍF7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents