Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-16 / 3. szám
fi AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 16, 1958 __ - - - - . ................................................... AHOGYAN ÉN LÁTOM... írja: EHN VIZ!UTAK ÉS ERŐMÜVEK FEJLESZTÉSÉBEN VEZETŐHELYEN VAN A SZOVJETUNIÓ Válasz egy levélre Pár nappal ezelőtt levelet hozott a posta, amelyet érdeklődéssel olvastam és bizonyos fokig értékeltem is. A levelet az alabamai Birmingham városból a “Passionist Fathers” küldték, — tehát szentéletü atyák, akik tudomásomra adták, hogy az iskoláikban csaknem ezer gyermeket tanítanak ugyancsak szentéletü apácák. Miután nem élhet a levegőből az Ur jámbor szolgája, minél bőkezűbb adományokat kértek a saját és az apácák szükségleteire. Értékeltem a levelet, mint ahogyan minden hirt értékelni kell, amely gyermekek tanításáról számol be. Nem lepett meg az adakozásra, való felszólítás, mert hasonló tartalmú levelet elég gyakran hoz a posta címemre és mások címére is. Már-már ott tartottam, hogy megadjam a' szokott választ, ami abból áll', hogy a válaszborítékot egy dollárral kibélelve, de egyébként szó nélkül visszaküldjem, — amikor úgy határoztam, hogy a dollár mellé néhány sor. Írást is biggyesztek. Ez, bár szokatlan, de megfelelő válasz lesz az atyák levelére. Erre az elhatározásra két kis cédula késztetett, amely a levelet kisérte. Az egyik cédulán a levélíró azt kérdezi, hogy vajon hajlandó lennék-e segélyt nyújtani a “szinesek” (colored) között végzendő munkához. E kérdést érthetőnek találtam, mert hiszen a levél Alabama-ból, a legsötétebb Dél egyik államából jött. Első benyomásom az ezer gyermek tanításával kapcsolatban az volt, hogy a szentéletü atyák ezer gyermeket tanítanak, tekintet nélkül arra, hogy ezek az ártatlan ember-csemeték milyen szintiek. A kis cédulán továbbított kérdés rámutat a tényre, hogy a szentéletü apácák alabamai iskolákban tanítanak, ahol fehér gyermekek mellé tilos feketebőrü gyermeket ültetni. Ebből következik, hogy a feketék között külön kell a “munkát” végezni. Erre tehát külön kell pénz. A másik • cédulán is kérdéseket intéztek hozzám az atyák. Azt kérdezték, hogy beküldendő és elvárt adományom fejében kiért és miért imádkozzanak, azon felül, hogy imádkozni fognak értem is, mint arra érdemes nagylelkű adományozóért. A mellékelt lista elég szép választásra adott módot, akárcsak egy jóhirü vendéglő étlapja és én válaszomban igyekeztem kellőképpen tájékoztatni az atyákat kívánságaimról. KÉRDÉS: Imádkozzanak-e azért, hogy kigyógyuljak alkoholizmusból? VÁLASZ: Ebből nem kérek, mert sem tejet, sem gyümölcs-Ieveket nem fogyasztok oly meny- nyiségben, hogy megártana. KÉRDÉS: Imádkozzanak-e elhalt rokonokért? Válasz: Erről is lemondok. Ugyanis volt idő, amikor mindent — talán még a szenvedelmes atyák imáját is — megreszkiroztam volna testvéreim, az ő gyermekeik és unokáik biztonsága érdekében, — amig éltek. De jöttek a gyilkos nyilasok és rabló nácik és testvéreimet gyerekestől, unokástól 'elégették. Ezek számára tehát .minden imát elkésettnek és hiábavalónak tartok. KÉRDÉS: Imádkozzanak-e Oroszország megtérítésért? Válasz: Ebből sem kérek, mert úgy látom, az illető ország elég szép sikerrel halad előre úgy a földön, mint a légUrben, az atyák térítési kisérletei nélkül. De különben is, a legkisebb gondom is nagyobb annál, mint hogy a távoli Oroszországban finanszírozzak térítést, amikor sokkal közelebb bő alkalom kínálkozik hasonló ténykedésre. Ehelyett ajánlottam, hogy a szent- . életű atyák imádkozzanak Alabama és a szomszédos államok megtérítéséért, mert ott a fehér csőcselék szenátorok és kormányzók jóváhagyásával, sőt bátorításával terrorizálja áz Ur sötét- bőrű gyermekeit. KÉRDÉS: Imádkozzanak-e boldog házasságomért? \alasz: Miután ezt féleségemmel teljes egyetértésben már évek óta nagy sikerrel gyakorlom, erre sem tartok igényt és külső beavatkozást sém kérek oly atyák részéről, akik éppen házas ágban kevés gyakorlattal rendelkeznek. KÉRDÉS: Imádkozzanak-e boldog halálomért? Válasz. E kérdést idejekoránnak tartom s miután , •• lépést hosszú életem legeslegvégére tartogatom ■egyelőre' erről is lemondok. Ha ellenben lehetséges lenne esetleg mások haláláért imát elrendelni, akkor értesítésük után elküldöm azok listáját, i dk -— véleményem szerint — működésükkel az MURRAY MONT AN AI SZENÁTOR SZERINT Murray, Montana demokrata szenátora és a Szenátus Belügyi Bizottsága vezetője, egy lefolytatott tanulmány következtetéseként kijelentette, hogy az Egyesült Államok “gyorsan lemarad a nagyfontosságu folyam-fejlesztés terén a kommunista vezetőkkel szemben.” Amióta a rakéta és tudomány terén vezető szerepet nyerve fellobbantották itt a katonai és oktatási terjeszkedés lángját, ez az első eset, hogy belgazdasági téren is felkerült az orosz haladással való versengés szükségessége. A jelentés kimutatja, hogy bár U. S vezet a villanyerő termelésben, de a növekedés aránya magasabb a Szovjetunióban. Az utolsó nyolc évben 138 százalékkal nőtt az energia termelés a Szovjetunióban, és csak 97 százalékkal az Egyesült Államokban. Az ott működésben levő négy vízerőmű mindegyike nagyobb, mint az eddig a világon a legnagyobbnak elismert amerikai Gr. Coulee gát. A hajózható viziutak is nagyobb arányban nőnek a Szovjetben, mint itt, vagyis 1928—1956 között több, mint négyszeresére emelkedett, mig nálunk alig több, mint duplájára. A Kínai Népköztársaságról szóló tanulmány azt mutatja, hogy bár ott kétszer nagyobb arányban nő a villanyerő termelés, mint itt, de Murray szenátor azzal vigasztalja magát, hogy mi annyira megelőzzük, hogy talán sohasem fog minket utolérni. Ami a viziutakat illeti, a tanulmány bevallja, hogy úgy a növekedés arányában, mint a viziutak teljes hosszában, Kína előttünk jár. Ez a tény annak tudható be, hogy Kínában kevés az országút és vasút és földrajzi helyzete is előnyösebb viziutak kiépítésére. A fenti cikk megvilágítására szolgáljon az alanti ismertetés: SZÜLETETT: 1955-BEN - NEVE: KUJBISEVI TENGER Roppant erejű tengeri vihar tombolt a napokban — félezer kilométernyire az Ural hegység déli nyúlványaitól nyugatra. Vagyis: a Szovjetunió európai szárazf oldj ének kellős közepén... A halászhajók, kisebb motorosok alig tudtak idejében menedéket találni a védett öblökben, kikötőkben... Mindez a Kujbisevi tengeren történt. A Kujbisevi tengert — a modern technika, a természet erőit sórra-rendre megnyergelő ember uj, nagyszerűi alkotását^ — pia már ott látjuk a legújabb térképeken. Mikor is “született”? Októberben volt két éve. Akkor zárták el örökre a Volga ősi medrét, hogy a folyamóriás ezentúl oda és akkor hömpölyög- tesse vizét, ahová és amikor “előírják” neki. A gátnál megtorpanó viz által képződő uj, óriási víztároló csakhamar bebizonyította, hogy méltó a tenger névre. Már a tavalyi áradáskor, amikor pedig “csupán” 24 / milliárd köbméter viz gyűlt fel benne, (a Balaton vízmennyiségének jó tizenháromszorosa!) máris igazi tengeri viharokat produkált. Idén, a tavaszi áradáskor pedig már másodpercenként 45 ezer köbméter viz zudult alá az erőmű zsilipéin és a vasbetongát kibocsátóin. Naponta harminc centimétert növekedett a vízállás, s pár héttel ezelőtt elérte az 53 métert. Ezzel be is fejeződött a tároló megtöltése. És ma ott kéklik, hullámzik a világ legnagyobb mesterséges vízgyűjtő medencéje. Területe eléri a 6500 négyzetkilométert — a Genfi tó, vagy a Balaton területének mintegy tizenegyszeresét. Hatszáz kilométer hosszú, helyenkint negyven kilométer széles — tehát valóban tenger a szárazföld szivében. Számadatairól még csak annyit, hogy felgyújtott vízmennyisége 58 milliárd köbméter. (Harminckétszer annyi, mint a Balatoné...) Ez pedig azt jelenti, hogy még az idén biztosítani tudják mind a húsz áramfejlesztő gépegység zavartalan, működését a kujbisevi erőmütelepen. Az uj tenger megalkotása azonban nemcsak abban állott, hogy gáttal elzárták a Volgát. Hiszen az elárasztásra kerülő területről nem kevesebb, mint 270 lakott helyiséget — köztük: 17 várost és munkás lakótelepet — kellett részben. Pótlólag kértem még egy-egy fohásszal telitett imát azért, hogy szeretett elnökünk éljen egészségben, nehogy arra érdemtelen egyén kerüljön az ország élére. Azután azért, hogy drága külügyminiszterünket tartsák távol kedvenc meredek-politikájától. Azért is, hogy Amerika, Anglia és Oroszország kormányát bírják rá az atombomba-robbantások azonnali beszüntetésére. És végül: kértem egy alapos imát — esetleg a szentéletü apácák bevonásával — azért, hogy a nyugati és keleti hatalmak vezérférfiai rendezzenek egy minden tekintetben sikeres, barátságos összejövetelt, amely a népek által hőn óhajtott leszerelést és általános BÉKÉT eredményezze. Kötelező Ígéretet tettem, hogy az utóbbi ima sikere esetén életem végéig a szentéletü atyák hü ado- mányzója maradok, teljes tisztelettel, kelt, mint fent... vagy teljesen “áthelyezni.” Például Sztavropolt, Zelenodorszkot, Laisevet. Az állam költségén mintegy 32 ezer családi házat, 5600 kolhozépületet és majdnem 6500 állami tulajdonban levő objektumot bontottak le és építettek fel újonnan az előre kijelölt távolabb eső helyeken. Mindehhez időben biztositották a korszerű kommunális és higiéniai feltételeket. Négyszáznál több artézi kutat fúrtak, uj vízvezetékeket, többszáz kilométer uj műutat, villany- és telefonvezetékeket, építettek; kiirtottak a víztároló területéről több mint 300 ezer hektár erdőt — ebből hétmillió köbméter faanyagot nyertek. Pontosan kijelölték az uj hajójáratok útvonalait; a halászat követelményeiről sem feledkeztek meg; biztositották Kazany, Uljanovszk, Melekessz és más városok partvédelmét; uj hidakat építettek a Volgán. S még hosszan sorolhatnánk a gondos, körültekintő munka részleteit. A népgazdaság szempontjából igen nagy jelentőségű volgai hajózásban is nagy változást hozott a Kujbisevi tenger. Már eddig is ezer meg ezer kisebb-nagyobb hajó, uszály- és tutaj karaván haladt át a kujbisevi zsilipeken. Sztálingrád, Gorkij és más városok hajógyáraiból egymásután kerültek ki és járják már a “nagy Volga” viziutjait az uj, tengeri méreteknek megfelelő motoroshajók. Mind több olyan uszály is épült, amelyet nem vontatással, hanem az újabban jól bevált tolatással (tehát kevesebb energia felhasználásával) járatnak. És mind sűrűbben tűnnek fel az ujtipusu tartályhajók. A legtöbb hajót rádiólokátorral látták el. Tökéletes biztonsággal közlekednek az uj tengeren a hajók, már csak azért is, mert örökre eltűntek a .— különösen alacsony vízállásnál — régebben sok kellemetlenséget okozó zátonyok és szüli “átjárók”. Ennek természetesen az az előnye is megvan, hogy a hajók sokkal gyorsabban tehetik meg az utat. A partokon mindenütt uj jelzések, , a hajózási útvonalakon modern, vilá- gitó-uszó bólvák. Uj város is épült — és fejlődik rohamosan —• az uj tenger partján: a Volga-menti Komszo- molszk, a fiatalok városa. Itt van egyebek közt a Kujbisevi tenger tudományos “vezérkara”: a hidrometeorologiai megfigyelő állomás. Tudósok és mérnökök kutatják, tanulmányozzák itt la hullámzást, a széljárást, a vízállást, a jégképződést, a viz vegyi összetételét — egyszóval mindazt, ami megönnyiti az uj tenger kihasználását, segítséget nyújt a hajózásnak és a halászatnak, s uj adatokkal gazdagítja a mesterséges víztárolók építésével kapcsolatos ismereteket. Tizennégy agregát termeli már az áramot: az erőmű-óriás jelenlegi teljesítőképessége megközelíti a másfélmillió kilowattot. Az első gépegységek indítása óta kereken hatmilliárd kilowattóra energiát termelt a Kujbisevi Erőmű. Sokszáz kilométerre viszik el innen a Volga uj kincsét a távvezetékek. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizető!
