Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 3. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan; 16, 1958 Létjogosultságáért harcol a szakszervezet ív'-. \ - • -> James W. Morris, szövetségi kerületi biró ide­iglenesen útját állta a kormány azon igyekezeté­nek, hogy a United Electrical Workers Uniont a felforgató szervezetek sorába állítsa. Bírói vég­zéssel betiltotta a Subversive Activities Control Boardnak a szakszervezet tervbevett kihallgatá­sát. Az ideiglenes végzést három Massachusetts állambeli UE lokál kérésére adta ki a biró. A három lokál az ellen tiltakozott, hogy az anya­szervezet elleni eljárásnál a Justice Department őket nem vette figyelembe. A lokálokkal való tár­gyalás után fog a biró határozni arról, 'hogy ad­jon-e ki tiltóparancsot az UE elleni támadás megszüntetésére vagy sem. A felforgatással való megbélyegzés egyet jelentene az UE tönkretéte­lével, mivel a National Labor Relations Board, (az NLRB egy kormányszerv az unió és munkál­tató közötti működési akadályok elsimítására) megtagadná tőle szolgálatait. Különös “együttműködés” DETROIT. — Még a városi költségvetés segéd­igazgatóját is meglepte az a különös levél, amit a Michigan Állami Csatornamunkások szakszer­vezetének vezetőjétől kapott, amelyben a 200 unió-tag nevében nagylelkűen lemond fizetés javí­tási követeléséről. “Úgy érezzük, hogy a nemzeti gazdasági infláció állandó emelkedése idején munkások fizetésének emelése káros következ­ménnyel járna és többet vesztenénk vele, mint nyernénk. Azért az 1958—59. évre tartózkodunk fizetésjavitás követelésétől.” A csatornamunká­soknak átlagban 2.45 dollár órabérük van. Bomlik a Meany-^cOlellan barátság A jelek szerint George Meany, az AFL-GIO elnöke is megelégelte már a McClellan szenátusi bizottság szakszervezet-ellenes munkáját. Egy összejövetelen kijelentette, hogy bár elismeri, hogy a bizottság bizonyos határig jó munkát végzett, de a határt túllépte és olyan dolgokba avatkozik, amelyeknek semmi közük sincs a bű­nözéshez és korrupcióhoz. A másodlagos bojkott, a szervezkedést szolgáló piketelés és a szakszer­vezetek politikai aktivitásai, törvényileg jogos területei a munkásmozgalomnak, fejezte ki Mea­ny a véleményét. Szakszervezeti vezetők kijelentették, hogy a szenátusi bizottság és a tekintélyére büszke mun­kásmozgalom közötti együttműködésnek is van határa. A vérszemet kapott kivizsgáló bizottság ezt elmulasztotta figyelembe venni. A kongresszus megnyíltával úgy a képviselő­házban, mint a szenátusban számos, a szakszer­vezeteket megrendszabályozó célzatú törvényja­vaslat lett benyújtva. A munkásvezetők kezdik belátni, hogy ezekkel a szakszervezetek által ed­dig élvezett jogokat szándékoznak megnyirbálni a képviselők és szenátorok. (Saját jól felfogott ér­dekükben is szembe kell szállni honatyáink szán­dékos, munkásellenes lépéseivel. Az eddigi köl­csönös barátság viharos időknek néz elébe. PÉNZGYŰJTŐ GÉP CONCORD, N. H. — Walter H. Carson rendőr­főnök azt mondja, hogy a város parkoló órái túl­tesznek a legjobb numismatikuson (ércpénzgyüj- tő) is, mert az utóbbi hetekben azokból az ame­rikai pénzen kívül orosz, belga, francia, holland, bolíviai, német, argentínai, el-salvador, portugál, burma, panama, east-india és philipin-szigeti pén­zeket is szedtek ki. iniiiiinuiiiiiiniiiuHiiniiiHiiii AZ “AMERICAN Finance Conference” adatai szerint a múlt évben 393 kölcsönző vállalat auto­mobilok financirozására 2 és félbillió dollár köl­csönt folyósított. ^ ^ A METROPOLITAN Life Insurance Co. adatai szerint 1957-ben az Egyesült Államok halálozási arányszáma valamivel emelkedett; amig az előző évben minden ezer lakosra 9.4 halál esett ,1957- ben ez 9.6 volt. Reuther részt követel a profitból DETROIT. — Walter P. Reuther, az autómun­kások szakszervezetének elnöke, magasabb bért és profitrészesedést követel a munkások részére. Reuther szerint, terve az egész ország gazdaságát segítené a depresszió ellen. A termelés emelkedé- dése lehetővé teszi azt, hogy ne csupán a cég fon­tos vezetői, de a munkások is részesedhessenek emelkedő termelési képességeik arányában. Kilencezer tudós az atombombák betiltásáért UNTED NATIONS, N. Y. — 43 országból több, mint 9,000 tudós beadványt intézett az Egyesült Nemzetekhez, hogy szüntessék be a nukleáris bombákkal való kísérletezést. Dr. Linus Pauling a kaliforniai technológiai institute Nobel- dijas tanára, nyújtotta be a petíciót Dag Ham- merskj óidnak, az Egyesült Nemzetek főtitkárá­nak. Dr. Pauling szerint nincs “tiszta” radioakti­vitás nélküli nukleáris bomba. “Robotok” veszik át a munkások helyét DETROIT. — Semmi sem mutatja jobban, mit jelent az automáció a munkásság részére, mint a “Michigan Employment Security Commission” jelentése. Kimutatja, hogy 1957 novemberében 579,000 autót készítettek. 1956 novemberében 581,000 autó készült ugyan, de 29,000-rel több munkást alkalmaztak hozzá, mint 1957-ben. Detroitban nagyon komoly méreteket öltött a munkanélküliség. Az összmunkások 8 százaléka már nem dolgozik. Max Horton, a fentemlitett bi­zottság igazgatója úgy nyilatkozott, hogy 1949 óta nem volt ilyen rengeteg munkanélküli Det­roitban. A statisztikai adatok szerint Michiganban 199 ezer, vagyis a teljes munkáslétszám 6.8 százalé­ka munkanélküli. 1953-ban mindössze 79 ezer volt a munkanélküliek száma az államban. Horton szerint az uj év első felében erősen .emelkedni fog a munkanélküliek száma és az év első felében eléri a 225 ezret. A munkanélküli biztosítást folyósító hivatal nem győzi a munkát és este hatig dolgoznak, annyi az uj jelentkező. “Valóban rendkívüli az, hogy máris olyan sok munkást elbocsátottak, mikor még alig kezdték meg az uj modellek gyártását az autóiparban”, mondta Max Horton. Äz uj törvény halálba küldött egy csecsemőt SHEBOYGAN, Wis. — Nemcsak New Jersey­ben és Kaliforniában van baj a szegénységgel, de Wisconsin államban is. Az állam egyik törvény­hozója is beismerte, hogy a törvények mennyire sújtják őket. Gailord Nelson állami szenátor azt mondta Ma- disonban, hogy: “Szégyenteljes és felelőtlen az olyan törvény, mely egy évi ottartózkodást köve­tel azoktól, akik segítségre szorulnak. Ezen azon­nal javítani kellene”. Mi történt Milkaukee-ban? Milwaukeeban egy nyomorgó családnál meghalt egy egyéves kisgyermek tudügyulladásban. A család sehonnan sem kapott segítséget, a város is megtagadta az uj törvény következtében. La­kásuk teljesen fütetlen volt, se gáz, se villany­világítás, mert a szerencsétlenek nem bírták számláikat kifizetni. Milwaukee “népjóléti” hivatalában csak a vál- lukat vonogatták. A törvény az törvény, nem adhatnak segítséget a nyomorban levőknek, mert nem laktak egy egész évig a városban. Senki sem szeret városi segélyen élni, de mit tegyen az, aki elveszti munkáját? Már pedig a hivatalos jelentések szerint is egyre nő azok száma, akik feleslegesek az ipar részére. A gaz­dasági hanyatlás magával hozza a széleskörben terjedő munkanélküliséget és nyomort. HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! Hollywoodi írók, színészek ügye a Legfelsőbb Bíróság előtt Huszonhárom volt hollywoodi iró, színész és színpadi munkás a Legfelsőbb Bírósághoz felleb­bezte meg panaszát, hogy alkotmányellenesen fe­ketelistával száműzték őket a moziiparból. A Ház Amerikaellenes Bizottságának áldozatai ők. Mert kihallgatásuk alkalmával nem alkalmaz­kodtak a bizottság követelményeihez, őket is az a sors érte, mint a McCarthy éra hasonló áldoza­tait, hogy elvesztették kenyérkereseti lehetősé­güket. A fellebbezőket Ben Margolis és Robert W. Kenny losangelesi ügyvédek képviselték Washingtonban, akik védettjeik részére a törvé­nyes jogaik és a 14-ik függelék megsértéséből eredő helyzetük orvoslását kérték. A fellebbezők között vannak olyan közismert hollywoodi személyiségek mint Howard Da Sylva, Gale Sondergard, Paul Jarrico és Anne Revere. Eisenhower 2,009 dollár farmsegélyt kapott Eisenhower elnök, aki Gettysburg, Pa.-ban nagykiterjedésü farm tulajdonosa $2,009.60 ősz- szeget kapott a farmsegély alapból azért, mert az utolsó két évben nem termelt kukoricát meg búzát. Talajkonzerválásért is kapott pénzt, de erről a mezőgazdasági osztály tisztviselői csak annyit árultak el, hogy az összeg jóval kisebb, mint az e célra egy-egy birtokosnak engedélyezett 1,500 dollár. Talaj konzerválás az a művelet, amikor a farmer farmját vagy annak egy részét kivonja az élelmiszer termelésből 3—10 évig terjedően és füvet, fát vagy más olyan növényzetet termel rajta, amely viz- és talajvédelemre alkalmas. A hirszolgálat nem foglalkozik avval, hogy pl. mi a véleménye az éhező középkeleti, dél-ázsiai vagy afrikai néptömegeknek erről a fejetetejére állított gazdasági logikáról, melynek alapján eb­ben az országban milliókat költenek arra, hogy a farmerek ne termeljenek élelmiszert. 1956 óta, amikor erre felhatalmazást kapott, a szövetségi kormány 864 millió dollárt fizetett ki farmereknek azért, hogy termőföldjeiket par­lagon hevertették. A farmprogram nem oldotta meg a farmerek pi’oblémáit. Még a “túltermelést” sem csökken­tette. A kifizetések csak a nagy birtokkal ren­delkező farmereket gazdagították, akik uton-ut- félen visszaéltek a rendelet szabályaival úgy, hogy termelésüket átszervezték. A visszaélések és csalások nemzeti botránnyá nőttek. Ezra Taft Benson, földművelésügyi miniszter már be is je­lentette, hogy ajánlani fogja a kongresszusnak a farmprogram ezen részének beszüntetését. Az igazi földmunkások véleménye A N. Y. Times közölte a National Sharecrop­pers Fund, Inc. (résztermésre dolgozó földmun­kások) titkárának, Fay Bennett-nek levelét, mely­ből közöljük a következőket: “Bennünket különösen aggaszt a farmmun­kások és családjaik szegénysége és problémáinak elhanyagolása. Sajátságosán lesújtó, hogy az adófizetők dollárjainak millióit fizetik a nagy farmkorporációknak, látszólagosan azért, hogy csökkentsék termelésüket. Amint már ki lett mu­tatva, a terméseredmény mégis nő. A legsúlyo­sabb ebben az eljárásban az, hogy a farmbérlő és a napszámos semmi segítséget nem kap. Egyetlen menedéke — felpakolni családját és csatlakozni a vándor-földmunkások seregéhez. Szerintünk a kormány, a szakszervezetek és a kisfarmerek vezetőinek közös igyekezete szüksé­ges ahhoz, hogy a létező, hatalmas problémákkal megküzdhessünk. A megoldást a mezőgazdaság termelésével és a termények elosztásával kell kezdeni. A farmmunkás életszínvonalát fel kell emelni arra a szintre, amit az ipari munkások élveznek. Ebbe bele kell foglalni a minimális munkabért, társadalmi biztosítást, a szervezkedés jogát és a megfelelő lakás- és egészségügyi ellá­tást a vándor-földmunkásnak. Szabályozni kell azt a programot, mely a szomszédos országokból ideiglenes munkára szállít ide munkásokat, hogy ez ne ássa alá a farmmunkásaink amugyis bi­zonytalan helyzetét”. Félő, hogy ez a kérelem a pusztában elhang­zott szónak fog bizonyulni. WILLIAM ARNOLD, a University of Penna tudós professzora azt jósolja, hogy nemhogy 4 napot, hanem csak 20 órát fogunk dolgozni egy héten 2000-ben. Munkásmozgalom : - ■ ■ ^ íj______

Next

/
Thumbnails
Contents