Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-15 / 20. szám

Thursday, May 15, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ Munkásmozgalom MUNKÁT VAGY MUNKANÉLKÜLI BIZTOSÍTÁST KÖVETELNEK... SPRINGFIELD, 111. — 1500 munkanélküli jött össze Illinois állam minden részéből a fővárosba, hogy kérjék azt, ami mindennél fontosabb ré­szükre, munkaalkalmat. A munkanélküliek gyülekezetén résztvettek az autómunkások, húsipari, gumi, cipő, ruha, textil, nagy- és kiskereskedelmi alkalmazottak, bányá­szok stb., szakszervezeti tagok és szervezetlen munkások; hosszú idő óta nem látott hasonló gyülekezetei Illinois állam. Bostonban is több, mint 600 munkás vonult az állam épülete elé, a munkanélküli biztosítás meg­hosszabbítását követelve. Az illinoisi gyűlést a Knights of Columbus ter­mében tartották és azt javasolták, hogy a szerve­zett munkások központi bizottsága hívjon tömeg- gyűlést Illinois minden részében a munkanélküli­ek problémáinak megtárgyalására. Aztán a kor­mányzó palotája elé vonultak, de követeléseiket csupán a palota ajtajára akaszthatták, mert a kormányzó Washingtonban tárgyalt a Lincoln emlékünnepély-bizottság gyűlésén. A munkanélküliek gyűlése 8 pontos progra­mot fogadott el. Rendkívüli gyűlés összehívását követelik William Stratton kormányzótól, a NEM munkanélküli biztosítás felemelését és folyó­sításának 18 héttel való meghosszabbítását. Se­gélyt a nincstelenek részére, moratóriumot a ház- és telekkölcsönökre és a részletfizetések adósságaira. A felgyülemlett élelmiszerfelesleg kiosztását kérik és a “sales-tax” (vásárlási adó) az élelmiszer és ruháknál való felfüggesztését. Végül követelik, hogy egy dollár 25 cent mini­mális órabért fizessenek és sürgősen indítsák meg a közmunka programot a munkanélküliség enyhítésére. Bostonban is felvonulnak Több mint 600 CIO-munkás az autó, textil, cipő ipar munkanélküliéi felvonultak és az állam székháza előtt követeltek munkaalkalmat s a mun kanélküli biztosítás kiterjesztését. Plakátjaik felirata “A munkanélküliek nem ehetnek az ígé­retekből”, és “Munkát akarunk!” A felvonulás előtt a munkanélküliek, akik az állam minden részéből jöttek össze, konferenciát tartottak, ahol három határozati javaslatot fo­gadtak el. Az első helyeselte Furcolo kormányzó 50 millió dolláros programját, mellyel harcolni óhajt a gazdasági pangás ellen. A második ja­vaslat azt kéri, hogy a munkanélküli biztosítás a fizetés kétharmadát tegye ki, legalább 39 hé­ten keresztül. Massachusetts államban jelenleg csak 26 hétig jár a biztosítás és a legmagasabb összeg 35 dollár hetenkint, azonkívül 3 dollár minden gyermek részére. A harmadik javaslat 44 héten keresztüli munkanélküli biztosítást kér azok részére, akiket uj munkákra képeznek ki. Delegációk felkeresték az állam székházában a törvényhozókat és kevesebb szónoklatot és több tevékenységet követeltek tőlük. Mikor Harold Lundgren republikánus szená­tor megjegyezte, hogy őt nem lehet arra kény. szeriteni, hogy Furcolo kormányzó ajánlatát tá­mogassa, rákiáltott az egyik munkanélküli: “Munkát követelünk és tudni akarjuk, hogy mit tesz ön azért, hogy családunk ne éhezzen". Massachusettsben 166 ezer a munkanélküliek száma. Harc az Armstrong üzemnél Az acélmunkások szakszervezetének 5520-as lokálja életéért harcol a west-virginiai Arm­strong Products üzemében, Huntingtonban. Az Armstrong munkások már majdnem egy éve sztrájkolnak és az üzem sztrájktörőket tobor­zott. A szakszervezet fizetésemelést követel, mert a munkások átlagos órabére mindössze 1 dollár 35 cent. . * Még 1956-ban szervezkedtek a munkások az Armstrong-telepen, amely kályhákat gyárt, öt centes órabért sem volt hajlandó megadni a cég munkásainak. Hónapokon keresztüli tárgyalás sem vezetett célra, úgyhogy tavaly március 14-én sztrájkba mentek a munkások. Azóta a cég tiltóparancsot kapott a bíróságtól, de a szakszervezet nem adta fel a harcot, “Na­tional Labor Relations” választást követel az üzemben. Az acélunió megnyerte a választást A “United Steel Workers” teljes győzelmet aratott a Durkee Company üzemében Bethlehem- ben. A “National Labor Relations Board” vezette a választásokat, ahol 130 szavazatot kapott az acél unió és 5 szavazatot a “Teamster Union” é- mindössze 24 szavazat volt a szakszervezeted ellen. A Durkee cég költözött a Roller Smith Co. he­lyébe, mikor az utóbbi kiköltözött az épületből! A Smith-gyár munkásai az acélunió szervezetéhez tartozott, most a Durkee munkások is oda tar­toznak. Továbbra is felügyelet alatt tartják a szeszfőzők unióját Az AFL-CIO végrehajtó bizottsági tanácsa úgy döntött, hogy továbbra is felügyelet alatt tartja a szeszfőzők szakszervezetét. A legköze­lebbi gyűlésen megvizsgálja, hogy alávetették-e magukat az anyaszervezet rendeletének és való­ban tisztogatást végeztek-e szakszervezetükben. George Meany elnök úgy nyilatkozott, hogy a szeszfőzők “szépen haladnak” ez irányban. A szeszfőzők még áprilisban rendkívüli konfe­renciát tartottak Washingtonban, ahol az AFL- CIO felügyelőjének, Peter M. McGavinnek min­den rendeletét teljesitették. Uj erkölcsi kódexet fogadtak el. Szervezési, ku­tatási és közművelődési osztályokat létesítetted a szakszervezetben és havonta megjelenő folyó­iratot adnak ki a tagság részére. A konvenció McGavin felügyelete alatt Joseph O’Neill chicagói tagot választotta meg elnöknek és George J. Ottót New Jerseyből titkár-pénztá­rosnak. Azonkívül hat uj végrehajtó bizottsági tagot is választottak. Rovancsolták a szakszervezet könyveit és ez- időszerint mindent rendben találtak. A rendkí­vüli konvenció delegátusait is titkos szavazatok­kal választották meg és McGavin értésükre adta az ellenük fennálló vádakat. Még 1957 májusában helyezték felügyelet a.á a szakszervezetet, mikor kiderült, hogy teljesen korrupt elemek befolyása alá került. A BRITISH BROADCASTING CORP. adatai szerint Angliában már 8,500,000 televízió felfogó készülék van, vagyis az otthonok 60 százalékát érik el a televízió leadások, amit csak az Egye­sült Államokban múlnak felül. ÜZLET, AHOL NEM FIZET A VÁSÁRLÓ... Nem úgy néz ki mint a modern vásárcsarnok, de a sürgés-forgás nagyobb benne. Sehol sem látni a szép, feltűnően csomagolt árucikkeket, amelyek szinte kínálják magukat a vásárló kö­zönségnek. Még a kasszák sem csilingelnek. Két nap alatt, mióta megnyitották 2,093 vá­sárló tolongott a helyszínen Washington állam­ban, Grays Harborban, 210 Heron Street alatt, ahol előzőleg egy gyógyszertár állt. Egy nap alatt elfogyott 2 tonna liszt, 2 és fél tonna vaj, 3 tonna tejpor, két és fél tonna kukorica liszt, ezerhétszáz font rizs és ugyanannyi sajt. E ren­geteg élelmiszerért senki sem fizetett. Itt nyílt meg a kormány második élelmiszer­felesleg kiosztó állomása, ahol a munkanélküliek, az aggkori nyugdíjon tengődök és az alacsony jövedelműek ingyen élelmet kapnak. Az első Bel- linghamban nyílt meg néhány héttel ezelőtt. A liszt már az első napon elfogyott, de a többi elosztás lassabban ment. Donald Frizzeli üzlet­vezető szerint senki sem várt ennyi “vásárlót”. Két nappal a megnyitás előtt az “Aberdeen World” cimü napilap azt irta, hogy kevés embert fog érdekelni az élelmiszer szétosztása. Az élelmiszer a földművelésügyi minisztérium által felvásárolt és felraktározott cikkekből jött. A helyi polgári védelmi bizottságok önkéntesei és a famunkások szakszervezete méri ki és csoma­golja be az árukat. Az uj üzlet 5 napon át dolgo­zik. Hétfőn, szerdán és pénteken kiadják az élel­miszereket, kedden és csütörtökön hozzák az uj árucikkeket. Hogy jött létre? A szövetségi kormány állítólag 300 millió dol­lárt költött polgári védelemre, de most először volt valami, dolguk Grays Harborban. Mrs. Ro­bert McClellan Aberdeenből volt a kezdeményező. Levelet irt az újságokhoz. A megyei megbízottak hallani se akartak a programról. “A szétosztás rettenetes költségekkel járna!” jegyezték meg. Miért nem csinálhatnák önkéntes alapon, polgári védelmi bizottságunk már 3 év óta nem csinál semmit, mondta Mrs. McClellan. így történt, hogy a polgári védelem és a szakszervezetek is támogatták a programot. Nagy volt a szükség ... így jutott az élelmiszerfelesleg azokhoz, akik még néhány nappal előbb az éhséggel néztek far­kasszemet. Nem csoda, hogy -itt jött létre az első munka- nélküli bizottság. Már 1957-ben az épületfán dol­gozók 60 százaléka munkanélkül volt. A két unió vezető bár fiatalnak látszik, jól emlékszik a 30-as évek nyomorára. Bútorok, autók visszamentek az üzletekbe, sok minden ment a zálogházba, két­ségbeesés uralkodott mindenfelé. Most van elég hasonló eset. “Itt van például egy fiatal család”, mondta az egyik unió vezető. “Most hozták tudo­másunkra, hogy négy gyereke van. Elég szépen laktak volna, de a nappali szoba, meg az egyik háló bútorát már visszavette az üzlet, ahol lefi­zetésre vásárolták. Sok házbérrel is tartoztak és a háziúr fenyegetődzött, hogy vagy fizetnek, vagy az utcára teszi őket”. “Mikor odaértünk a férj nem volf ott. Fadara­bokat gyűjtött, mert azzal tüzeltek a konyhában, az adta csupán a meleget, a ház többi részét le­zárták. tr “Mikor mondtam a feleségnek, hogy a szak- szervezeti bizottságtól jöttünk és segíteni aka­runk, csak leült és sírni kezdett. A gyerekek is sírni kezdtek, jómagam is majdnem sírva fakad­tam. Eszembe jutottak a 30-as évek, mikor én is ilyen helyzetben voltam”, mondta a szakszervezet küldöttje. Három nap óta zabkásán éltek, de már az is fogytán volt. Az apa 29 éves veterán, első eset, hogy mun­kanélkül van, nem volt rá elkészülve, eszébe se jutott segélyt kérni, még a szakszervezetben sem panaszkodott. Azonnal hoztak élelmiszert részükre. Először az üzletekből kértek. Aztán a szakszervezet is se­gítette őket. Az apa ott volt az élelmiszerfelesleg szétosztásán s nem ment haza üres kézzel, lisztet, vajat, sajtot stb. vitt haza családja részére. Nem élnek lukszus életet, de jobb, mint a zab- kása. “Először az üzletekből kértünk és adtak is rendesen, de nem volt elég”, mondta az unió ve­zető. “Akkor eszünkbe jutott, hogy mire való a vengeteg élelmiszerfelesleg a kormány raktárai­ban és ahelyett, hogy néhány családot etetnénk, kérjünk abból valamennyi részére. így mentünk az élelmiszerfelesleg után”. A harc az élelmiszerfeleslegért egyre jobban terjed az egész állam területén. A munkás taná­csok Yakimában, Port Angelesben és Everetten már megmozdultak. Már az egész államra ki akarják terjeszteni. Tacomában a Pierce Coun- ty-i munkás tanács Frank Puzt, a gépészek szak- szervezetének egyik tisztviselőjét nevezte ki az élelmiszerfelesleg bizottság fejének. Még a hét folyamán gyüléseznek a járás megbízottjával és Aberdeen és Bellingham példájával követelik majd az élelmiszereket a szükölködők részére.

Next

/
Thumbnails
Contents