Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-17 / 16. szám
1 • 16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Thursday, April 17, 1958 UTAZÁS A JÖVŐBE Ezerkilencszáznyolcvanötöt Írunk... A bolygóközi közlekelés korszakában már kissé mosolyogva gondolunk arra az időre, amikor az ember még a föld rabja volt. De már nem az! Éppen most ünnepli a világ negyedszázadon évfordulóját annak, hogy az első ember elhagyta a földet és elindult a világmindenség meghódítására. Szerkesztőségünk az ünnep alkalmával Bozsi István olvasót azzal jutalmazza, hogy ŰRUTAZÁSRA VISSZÜK. Már itt is vagyunk a Bükk-hegy- ség csúcsán épített rakétaállomáson. Kígyóinak az inditóállomás zöld jelzőlámpái, s a mintegy 15 méter magas szivaralaku rakétához odagördül a lift, felvisz a rakéta ajtajáig és belépünk. Furcsa kezes-lábas öltözékbe bujtatnak bennünket, s helyetfoglalunk. Közben kigyulnak a belső rejtett lámpák, s halk nesz kíséretében megmozdul rakétánk. Enyhe nyomást érzünk. Kitekintünk az ablakon: máris kilométerekre elhagytuk a földet. A magasra tornyosuló zivatarfelhők alattunk már csak apró pamacsoknak látszanak. Körülöttünk szinte kísérteties, kékes-fekete homály támad. A földből mái' egész országnyi területeket egy pillantással áttekinthetünk. Dr. Varga, az űrhajó vezetője látja érdeklődésünket és segítségünkre siet: — Nézzék csak kérem ezt a hosszúkás, zöld táblát itt előttem. Ha jól megfigyelik, egy fekete mozgó pontot látnak rajta. Itt ni. .. Ez a kis mozgó pont a mi űrhajónkat jelzi az elektronikus mezőben... Itt a mező szélén számok láthatók. Azt jelentik, hogy milyen távolságra vagyunk a Földtől. Most az 1-es és a 2-es között van az űrhajónk. Eszerint 15 ezer kilométerre hagytuk el kiindulóhelyünket: kinn vagyunk a Világűrben. Pista bátyánk a szó hallatára a homlokához akar csapni, de keze térdéről messze a feje fölé ugrik. Csodálkozó szemekkel néz utána. De dr. Varga megnyugtatja: — Semmi ok az ijedtségre. Elszakadtunk a Földtől, megszűnt a nehézségi erő, s most súlytalanok vagyunk. Itt már csak óvatosan, nyugodtan szabad mozogni. Mig magyaráz, egy sokszínű gombokkal ellátott táblán sárga fény gyűl ki. — Igen, a bivizor — állapítja meg dr. Varga. — Ez a régi televízió modern változata. Rádió is, telefon is, televízió is. De olyan, hogy mindkét oldalon láthatók és hallhatók a személyek. Figyeljenek csak... Kis fehér gombot nyom meg, tenyérnyi fehér lapon előbb apró fénypontok suhannak át, majd Annus néni arca jelenik meg rajta: — Itt vagyok apám a szerkesztőségben, elhívtak, hogy meglássalak. Hogy érzed magad ? — Nagyon jól, csak egy kicsit furcsa... Vigyázz magadra... Halk kattogások jelzik, hogy lejárt a beszélgetési idő. De alig homályosul el a bivizor ernyője, erős koppanással rés támad a kabin falán, és süvítve szökni kezd az életet jelentő levegő. — Jaj a fogam! — kiáltja Pista bácsi. Mert a hirtelen légnyomás-változás kinzó fájást okoz a beteg fogban. Az oxigénpalackom után kapok, de dr. Varga lélekjelenléte teljes birtokában fedőalaku tárgyat tapaszt a résre. Tartani sem kell, mert a kabin légnyomása nagy erővel kifelé nyomja és egyébként is nyomban köt. Az űrhajó külső falán azonban még ott tátong a rés, amelyet egy meteor ütött rajta. Az ilyesmi számtalan baj okozója lehet. Mérnökünk máris légmentesen záró, füthető, apró tartályokkal felszerelve gumiszerü metáltamponnal a kezében egy embernagyságu kabinba lép. A belső fal ajtaját magára csukja és vár, mig a szivattyú elvonja a kabin levegőjét. Ha akár a légmentes ruha záródik rosszul, akár az ajtó csukódik hibásan, kész a katasztrófa... De nincs baj. Gombnyomásra félrehuzódik a külső fal rejtett ajtaja s bátor mérnökünk a világűrben száguldó űrhajó fedélzetén a rés felé kúszik, s a' pillanat alatt íorradó metáltamponnal betapasztja. Mentve vagyunk ... Maszkját levetve, vezetőnk fáradtnak látszik, fejét fájlalja. Izotóp lámpájával végigsugározza arcát, s aztán vacsorához látunk. Két-kétszem mühus tabletta és egy-egy üveg sűrített paradi- cs9mszerii exterin kerül a falról lehajtható asztalkára. Felhajtom az exterint, de nem akar kifolyni az üvegből. Látom, Pista bácsi sem boldogul vele.. — Össze kell nyomni az üveget, mert magától nem folyik — mondja dr. Varga. Nincs nehézségi erő, nem folyik a folyadék. Megfogadjuk tanácsát, s szépen cuclizva elfogyasztjuk a vacsorát. — Én már álmos vagyok, le kellene feküdni — javasolja Pista bácsi. — De itt nincs ágy, legalábbis a földi értelemben vett ágy — okosítom fel. — Hanem igy ni, ezzel a csavarral hátradöntjük a széket, meg— Magyarországi riport — A Statisztikai Havi Közlemények most megjelent 1958. évi első száma érdekes adatokat közöl 1957-ről. Megtudhatjuk belőle, hogy az ország lakossága 1957-ben 21,000-rel nőtt s az év végén 9,825,000 volt. 97,810-en kötöttek tavaly házasságot, tehát minden századik ember az anyakönyvvezető elé került. A válások száma sajnálatos rekordot ért el: 17,853 házasságot bontottak fel tavaly. Ebből 573 eg> évig sem tartott, 6179 házasság viszont több mint 10 év után bomlott fel. Az állami iparban 1957-ben átlagosan 926,000 munkás és alkalmazott dolgozott, az ez év januári létszám viszont 949,000. Az egy munkásra jutó havi átlagkereset az állami iparban 1956-ban 1234. tavaly 1486 forint, ez év januárjában 1576 Amikor vlzlvasisdefem voíi Pest-Budán iő38 március 13-án este Bellini “Beatrice de Tende” cimü daljátékát adták elő a Magyar Já tékszinben. A második felvonás vége felé tompa remegés rázta meg a színházat. A csillárok megmozdultak, az énekesek ajkán elhalt a hang. Hirtelen erős dörrenés, majd lármaharangok zűrzavaros kongása hallatszott be a nézőtérre. Az emeleti díszpáholyban egy férfi talpra ugrott és a kijárat felé törtetett. Mire lóháton a város piacára ért, már ömlött végig a jeges hullám a Váci utcán. Ez a férfi Wesselényi Miklós volt és ezen a március 13-ról 14-re virradó éjszakán törte át a fékevesztett Duna a mai Vigadó közelében húzódó, hevenyészett gátját. Március 13-án délelőtt a budai Fő utcában már a földszinti ablakokon zúdultak be a hullámok, de Pesten a váci, belvárosi és sorksári védgátak biztosan álltak. Délután a nép ellepte a dunapar- tot és szoi'ongva figyelte a jeget. Soroksárnál ágy űzni próbálták a jégtorlaszt. A mozsárágyuk folyamatos dörgése között lassan elindult a jég. fél óra múltán azonban a Csepel-szigetnél ismét elakadt.A vizszint — délután hat órakor — három hüvelykkel múlta felül az 1775-ös, legmagasabb vjzállást. A városi tanács kétségbesetten igyekezett menteni a várost. Szekerek százai hordták a homokot, trágyát a belvárosi gátra. Este kilenc órakor iszonyú dörgéssel ömlött át viz a gáton és percek alatt elöntötte a mai Vörösmarty teret, Deák Ferenc utcát. Éjfélkor újabb csapás érte a szerencsétlen várost: a viz nyomására átszakadt a sziklaszilárdnak hitt váci nagytöltés, amely a mai Lehel tér környékén védte Pestet; a Terézváros felső része is viz alá került. Reggel öt órakor a Csepel-szigetnél keletkezett “jégdugónáf’ a várost délről-védő soroksári gát beomlott. A fékevesztett áradat most már három oldalról tört a városba. Reggel hat órára a Belvárost, csaknem az egész Terézvárost, Jó- ésefvárost és Ferencvárost elöntötte a Duna. Az utcák megtelek úszó jégtáblákkal. A padlásokra menekült lakosságot csónakok, dereglyék és tutajok szállították a szilárdabb és magasabban fekvő középületekbe. Az árvíz este 11 órakor 929 centiméteres vízállással tetőzött: a Lipótvárost, Józsefvárost és Terézvárost kétméteres, a Ferencvárost két és félméteres és a mai József körutat közel négyméteres viz borította. A kétségbeejtő helyzet március 16-án kezdett javulni és március 18-án, vasárnap délelőtt a város legnagyobb:vészéről levonult a víz. nyújtjuk a támláját, szépen átcsatoljuk a szíjakat, s pihenünk. — Miért kellenek a szíjak? — Mert itt csak igy tudunk aludni. Gondolja csak el, álmában erősebben fordul egyet, ellöki magát az ágytól és akár a kabin túlsó falához iitődik. Közben dr. Varga bivizorral kapcsolatot teremt a Bükkel. Mig alszunk, rövidhullámokkal a Földről irányítják űrhajónkat. Másnap épségben, egészségben visszatértünk az anyaföldre. Kiléptünk az űrhajóból, többen is üdvözölnek bennünket. Pista bácsi meghatódva öleli át élete párját, Annus nénit. Milassin Béla forint volt. A legmagasabbak az átlagkeresetek a bányászatban (ez év januárban 2018 forint). 1957 december 31-én az ország 3394 termelő- szövetkezetében 155,794 tag 1,083,000 kh szántóföldön gazdálkodott. Az 1956. évvégi 1537 szakcsoport helyett tavaly az év végén 2452 szakcsoport működött 72,024 taggal. Jelentősen növekedett tavaly a műtrágya felhasználás: 1956-ban 27.4 kg, 1957-ben 38.1 kg műtrágya jutott egy kh szántóra. A népművelés adatai közül figyelemre méltó, hogy 1957-bei>2407 könyv jelent meg 23.4 millió példányban (a könyvek száma ugyanannyi, mint 1956-ban a példányszám 1.3 millióval több). Rekordot ért el a mozilátogatás: 133.4 millió nézője volt tavaly a filmeknek. Négy tavaly bemutatott uj film vonzott 2 milliónál több nézőt: Mese a 12 találatról, Két .vallomás, Bakaruhában és az Oké Néró. A legtöbben egyébként egy felújított filmet, a Dankó Pistát nézték meg, több mint két és félmillió nézője volt. Tizenhat 2,000 méternél hosszabb játékfilmet gyártottunk tavaly. A legtöbbe — 3.5 millió forintba — A tettes ismeretlen került. 3 millió felett volt még az Égi madár, az Éjfélkor és a Nehéz kesztyűk önköltsége. Két hónap alatt 4,614 taggal erősödtek a tsz-ek A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdulásával, fejlődésével párhuzamosan a számszerű növekedésben is szép eredményekről tanúskodik az év első két hónapja. Az ellenforradalom idején feloszlatott, szétrombolt tsz-ek közül több most alakult újjá, helyenként uj termelőszövetkezeteket alakítottak, de ezzel egyidejűleg visszavonták a működési engedélyt több gyengén működő, nem életképes termelőszövetkezettől. Március hó 1-én 42 termelőszövetkezettel volt több az országban, mint január 1-én. Ez idő alatt 4,614 taggal erősödtek a tsz-ek. Összes földterületük 51,577, szántóterületük 35,080 holddal gyarapodott. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése legszámottevőbb Szolnok és Szabolcs megyében. Január 1-től február végéig 996 család, 1,256 tag lépett be a Szobrok megyei tsz-ekbe, 1,218 hold földdel. A Szabolcs megyei tesz-ekbe 876 család, 1,198 uj tag lépett be, 1,343 hold földdel. Leittier /túréi Emlékünnepély Los Angeles és környékének magyarsága május 4-én, vasárnap délután 1 órakor megemlék- szik nagyrabecsült, szeretett barátjáról, munkás- testvéréről, aki életének legnagyobb részét, erejének, tehetségének javát adta a dolgozók jobb jövőjéért. Az ünnepély a Munkás Otthonban lesz, 1215 So. St. Andrews Piacén. Leitner Aurél a demokratikus, békés, szociális társadalomért küzdött egész életén át, s nagy betegen, életének utolsó óráját is e magas cél és a magyar munkás sajtó fennállása érdekében töltötte. Leitner Aurél egy évvel ezelőtt a harcok mezején, barátai karjaiban lehelte ki életét és utolsó szava, gondolata is az volt, hogy “tartsatok ösz- sze”. Azt már nem tudta megmondani, hogy egységgel, összetartással az eredjnépy biztosítva lesz. Mi azonban mutassuk meg,, hogy tovább visszük a nép felszabadító zászlaját és ott leszünk az emlék-banketten, ahol a szónokok ismertetni fogják május elseje jelentőségét is. • Tudósító Mmm AZ ORSZÁG LAKOSSÁSA? - HÁNYÁN VÁLTAK EL TAVALY7-H00YAN ALAKULTAK AZ ÁTLAGKERESETEK? - MENNYI TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG VAN? - MIBE KERÜLTEK A TAVALYI FILMEK?
