Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-10 / 15. szám
KRUSCSEV ÉS KÁDÁR ÜNNEPI BESZÉDEIBŐL — Magyarországi tudósítás — Thursday, April 10, 195$ AMERIKAI MAGYAR SZŐ Ai-,.. 13 Kádár beszédéből “A magyar népet sötét századok, elnyomás és rabság zord emlékei tanították meg arra, hogy becsülje és nemzeti ünnepei legnagyobbjának tekintse április 4-ét. A magyar munkások, parasztok, értelmiségek emlékeznek a sötét múltra és soha nem felejtik el, hogy a meggyötört, kizsákmányolt magyar nép 1945 tavaszán lett 1919 után újra és végleg szabad. A, szovjet nép, a szovjet harcosok fegyverének győzelme hozta el magyar földre a szabadság uralmának napját. Nehéz és munkás esztendők teltek el az 1945-ös április óta és ma büszkén, boldogan mondhatjuk el: a régi úri Magyarország helyén munkások és parasztok országa, szocialista ország épül. “A nemzeti függetlenség, évszázadok forradalmár magyarjainak álma és harci célja, 1945- ben a Szovjetunió segitségével lett valósággá s 1956 őszén, az ellenforradalommal vívott harc idején, a Szovjetunió segitségével, a proletár internacionalizmus uj győzelmeként erősödött, szilárdult meg. “Most például, amikor a szovjet kormány bejelentette, hogy a maga részéről felfüggeszti az atomkisérleteket és felszólította a többi hatalmakat példája követésére, korunk legnagyobb béketetteinek egyikével járult hozzá a bonyolult nemzetközi problémák megoldásához Azok az emberiségellenes őrültek, akik az atom- és hidrogénfegyvert a nemzetközi viták megoldása eszközének tartják, jó ha tudják: a szocialista tábor vezető hatalmának ez a békelépése a sok más tényező között azon is alapszik, hogy a szocialista tábor ereje szüntelenül nő, egysége szilárd és nem téríti le a békés megoldások felé vezető útjáról. “Szeretnénk, ha ittartózkodásuk napjaiban, amikor a magyar nép fiaival találkoznak, mindig azt éreznék kedves szovjet elvtársaink, hogy túl a szavakon hétköznapjaink minden munkájában és gondolatában ott él népünk szere- tete a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya, és vezetői iránt. “Bizonyosak vagyunk abban, hogy találkozásaik népünk fiaival, leányaival, munkásokkal, dolgozó parasztokkal, a nép ügyét szolgáló értelmiségiekkel tovább erősitik a magyar-szovjet barátságot, megszilárdítják a szocialista tábor, a proletár internacionalizmus, a béke nemzetközi erőit”. Kruscsev beszédéből “A mély megindultság érzésével lépünk ma földjükre. Most, á találkozás első perceiben kedves magyar barátaink, először is teljesítjük népünktől kapott megbízatásunkat: tolmácsoljuk önöknek és Magyarország minden dolgozójának a szovjet nép szívből jövő, forró, testvéri üdvözletét ! “A Szovjetunió népeit az a mély meggyőződés hatja át, hogy a magyar munkások, parasztok, értelmiségek — Magyarország minden dolgozója — hűséges fegyvertárs a békéért, a szabadságért, a népeink boldogságáért és a jobb jövőjéért vivott hai’cban. “A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívta a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségét, hogy látogasson el az önök hazájába. Szivünk mélyéből szólunk, amikor őszinte köszönetét mondunk önöknek,, kedves elvtársak, ezért a meghívásért. “Mindig jóleső érzés, amikor barátok találkoznak. Különösen kedves nekünk ez a találkozás most, ezekben a tavaszi napokban, amikor a magyar nép felszabadulásának 13. évfordulóját, a Magyar Népköztársaság életének történelmi nevezetességű napját, a hitlerista hódítók és a Horthy-fasiszták igája alóli felszabadulását ünnepli. önökkel együtt, örömmel üljük meg a magyar nép e nagy ünnepét. “Ellenségeink provokációkkal és összeesküvésekkel megkísérelték szétzúzni vagy legalább is meggyengiteni népeink barátságát, azonban aknamunkájuk ellenére még inkább megerősödött a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvéri együttműködése. “A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között, miként valamennyi szocialista ország között, olyan kapcsolatok alakultak ki, amilyenek a leghívebb barátokat fűzik össze, akiket az érdekek közössége, az ideológia egysége és a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harc végső célja egyesit. Soha senki meg nem bonthatja országainknak ezt az egységét és összeforrottságát. “Az imperialisták erőfeszítéseivel szemben áll a szocialista tábor valamennyi országának szilárd egysége és együttműködése. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy amig egységesek és összefor- rottak vagyunk, addig az ellenségnek semmiféle fondorlatai nem ijeszthetnek meg bennünket. Ezért tovább erősítjük és mint szemünk fényét óvjuk ezt az egységet, még szorosabbra zárjuk sorainkat, elmélyítjük barátságunkat és testvéri együttműködésünket. “Engedjék meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: küldöttséglünk magyarországi látogatása újabb lépés lesz a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság erősítésének utján s elő fogja segíteni a világbéke megszilárdítását. “Éljen a Magyar Népköztársaság! “Erősödjék és virágozzék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága!” Viharos lelkesedés fogadta Kruscsev beszédét, amelyet közben sokszor szakított meg a felzugó taps. Az ünneplés után felcsendültek az Internacionálé hangjai. A vendégek ezután szállásukra hajtattak. A repülőtérről befelé vezető utón diszkapuk, feliratok köszöntötték a szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjait. A vendégek autóoszlopát az útvonalon végig nagy lelkesedéssel üdvözölték a járókelők, a budapesti dolgozók. Folynak az ünnepségek Április 3-án este az Operaházban a felszabadulás 13-ik évfordulóján tartott díszelőadáson, Kruscsev beszédében elismerését fejezte ki Magyarország gazdasági előrehaladásáról. Véleménye a kettészakadt Németország egyesítéséről az volt, hogy ez a két országrész közös problémája és maguknak kell azt elintézni minden külső beavatkozás nélkül. Ugyancsak helytelenítette a nyugati országok beavatkozási szándékát a kelet-európai országok belügyeibe, amelyek maguk választják meg azt az utat, amelyen haladni akarnak. A világ előtt » békés együttélés vagy a háború kérdése áll. Vannak “józan politikusok a nyugaton”, akik már belátják, hogy a béke megerősi- tésének egyedüli módja a “hidegháború” megszüntetése és a megegyezés olyan kérdésekben, melyek “érettek a megoldásra”, mondotta többek között Kruscsev. Kruscsev megemlékezett Eisenhower megjegyzéséről, amit az elnök a próbarobbantásoknak a Szovjetunió által bejelentett beszüntetésével kapcsolatban tett: “Ha Eisenhower tényleg azt hiszi, hogy mi az atom- és hidrogénbomba kísérleteket csak propaganda szempontjából szüntettük be, hát akkor miért nem próbálkozik ő és a többi nyugati államférfi!! is ezzel a propagandával és szüntessék be ők is a kísérletezéseket?” Kruscsev résztvett a Szabadság téren és a Hősök terén az elesett szovjet, illetve magyar katonák emlékműveinek megkoszorúzásán. A Hősök terén a NATO-államok katonai megbízottai is megjelentek. Kruscsev ellátogatott Sztalinvárosba is. Az ott elmondott beszédének részleteit közölni fogjuk, amikor annak birtokába jutunk. A kapitalista lapok szerint Kruscsev felszólította a magyar munkásosztályt, hogy legyen résen és álljon készenlétben arra, hogy egy esetleges újabb ellen- forradalmi megmozdulást saját erejével törjön le. ' Arról is megemlékszik a N. Y. Times, hogy a hősök emlékművei megkoszorúzása után Kruscsev a körút hosszában felvonult munkástömegek közé vegyült és meleg barátsággal fogott kezet a hozzá legközelebb állókkal. A gyermekekről sem feledkezett meg és sokat közülük arconcsó- kolt. A tömeg lelkes tapssal fogadta Kruscsev barátságának közvetlen kifejezését. A MAGYAR Tudományos Akadémia 1956-ban megkezdte Mikszáth Kálmán összes müveinek kritikai kiadását, Kérik mindazokat, akiknek Mikszáth, vagy Mikszáthoz irt leveleik vannak, közöljék ezt az Akadémiai Könyvtár kézirattárával (V., Akadémia u. 2). A kézirattár a leveleket vagy megveszi, vagy lefényképezi. Az alkoholellenes küzdelem kezdeti sikere: Csökken a rum- és pálinkafogyasztás A napokban az egyik szórakozóhely üzletvezetőjével vendéglátóipari kérdésekről beszélgettünk. Többek közt szóba hozta, hogy a vezetése alatt álló üzemben az utóbbi időben feltűnően csökkent a töményszesz-, főleg a — rumfogyasztás. Az üzletvezető megjegyzése nyomán felkerestük az illetékeseket, hogy megtudjuk, mi a helyzet ezen a téren. Nagy-Budapest területén a Budapesti Vendéglátóipari Trösztnek 1200 üzeme van: vendéglők, italboltok, eszpresszók^ cukrászdák. Décsi Ferenc, a tröszt igazgatója kérdésünkre a következőképpen válaszolt: — Tény, hogy a tömény szesz-fogyasztás az utóbbi időben nagymértékben csökkent. Az áremelés után is mutatkozott már nagymérvű csökkenés, amely most, az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Hogy pontos adatokat mondjak: mig a múlt év első negyedévében 5,648 hektoliter pálinkát és rumot adtunk el, 1958 első negyedében a várható töményszesz-fogyasztás 4,000 hektoliter körül lesz. Ugyanakkor a bor- és sörfogyasztás emelkedett. A magyar ember borivó . . . — Ennek okát több tényezőben látom — folytatta az igazgató. — A töményszeszt folyamatosan kivontuk a népbüffékből, sportpályákról, cukrászdákból, számos üzlet söntését szüntettük meg. De az okot abban is keresni kell, hogy az utóbbi időben megfelelő mennyiségű és minőségű borokat tudunk felszolgálni, a magyar ember pedig borivó. Az alkoholizmus és a töményszesz elleni propaganda is megteszi hatását. Az Étterem- és Büfé Vállalatnál Ungár J^lezső igazgatóhelyettes ismertette a töményszész-fo- gyasztás adatait. Ezekből kiderült, hogy az elmúlt év végéig az üzemekben nőtt a pálinka- és rumfogyasztás, ebben az évben azonban már erősen csökkenő irányzatot mutat. A rum ukiment a divatból” László Ilona, az áruforgalmi osztály vezetője már adatokkal szolgál: — Ebben a hónapban 40 százalékkal kevesebb töményszeszt adtunk el, illetve szolgáltunk ki üzemeinkben. Ennek következtében a második negyedévre a megmaradt készletek miatt a szállítási szerződésben igényelt mennyiséget csök- kentenünk kellett. Eddig negyedévenként átlag 300 hektoliter rumot és pálinkát vásároltunk, a jövő negyedévre már csak 60 hektolitert veszünk át. — Miben, látja a rum- és pálinkafogyasztás csökkenésének okát? — A sajtó és a rádió propagandájának hatására sokan rájönnek arra — válaszolja —, hogy a töményszesz, főleg a rum, rendkívül káros a szervezetre. A rum legnagyobb fogyasztói egy időben a nők voltak. Valósággal “divat” volt, hogy fiatal nők deciszámra itták a rumot. Nyugodtan állíthatom, hogy a rum ma már kiment a divatból: eladott mennyisége mélyen alatta maradt a lecsökkent pálinkafogyasztásnak is. A vendéglátóipar vezetőinek szava nyomán azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem nem eredménytelen. Korai lenne persze a töményszesz-fogyasztás csökkenéséből végső következtetéseket levonni, bizonyos azonban, hogy ez a jelenség fontos állomása lehet az alkoholizmus elleni harc sikerének és biztatás arra, hogy ezt a harcot érdemes tovább folytatni. ’ Bállá Ödön A FÖLDMŰVELÉSÜGYI minisztérium jelenti, hogy a US farmok 1957-ben meghaladták az 1956-os termelési rekordot, annak ellenére, hogy a kormány nagy összeget fizetett ki pótlásként a farmereknek, hogy kevesebbet termeljenek. Ezzel a termények piaci árát kívánták magasan tartani. A kárpótlás bizonyos mennyiségű terület parlagon hagyásáért járt. A farmerek állítólag parlagon is hagyták a meghatározott területet, de kisebb földön több trágyával és egyéb uj tudományos módszerrel többet tudtak termelni. Sőt sok helyen a nagy üzleti farmok parlagon, heverő földet vették meg és jó kárpótlást kollek- táltak, mert nem termeltek rajta. j
