Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, January 9, 1958 £ ___________________AMERIKAI MAI. R B9ÜMIKAIHACYAROK SORSA Egy hires hazánkfia, “rettenthetetlen kato­na” él a távoli Dominikai Köztársaságban. Ko­vács Sándor tábornok nevét azonban hiába keres­sük itthon a különböző katonaiskolák névsorá­ban, ez a tábornok soha életében semmiféle ka­tonai iskolát nem végzett. Annál jobban ismerik a bűnügyi krónikából. A harmincas évek elején ő követte el az oi'szág egyik legnagyobb bankcsa­lását. Igaz, hogy akkor még Kraus Sándornak hivták és a balatonfüzfői gyárban dolgozott. Ekkor szökött ki Magyarországról, a következő “hazájában”, Indiában vette fel a Kovács nevet. Ott az egyik maharadzsával kerékpárgyárat ala­pított, de mivel ott is “pénzügyi differenciái” támadtak, mennie kellett. Titkárnőjével Domi­nikába szökött, ahol óriási karriert futott be. Néhány esztendővel ezelőtt, amikor Dominiká­nak katonai összeütközése támadt a szomszédos Haiti állammal, Kovács felajánlotta katonai “szaktudását” és ekkor “a haza atyja”, Trujillo tábornok, az ország diktátora egyenesen tábor­nokká léptette elő. Kovács tábornok Becsben Kovácsot persze nem ismerték közelebbről a disszidensek, amikor a kalandor az év elején gon­dolt egyet és Ciudad Trujillo, J. J. Perez Calle 10. szám alatti lakásáról elindult Bécsbe és meg­jelent disszidensek között. Igé.rt füt-fát, föld­műveseket toborzott Dominikának. Mivel a ki­vándorló jelölteknek nem volt módjuk, hogy Do­minikáról értesüléseket szerezzenek, ötszázan jelentkeztek földművesnek. Hiszen Kovács tá­bornok annyi sok szépet és jót mesélt erről az or­szágról. . . Genovában hajóztak be. Már akkor gyanús volt, hogy á csopor t vezetője, Mr. Ferron nem engedte meg, hogy kiszálljanak a hajóról és megtekint­sék a várost. Végül is május 5-én, délelőtt rek- kenő hőségben megérkezett Dominikába a ma­gyar disszidensek csoportja. Kovács tábornok és kísérete teljes díszben várta őket. A kikötőben tábla hirdette: “Isten hozott, magyar testvé­reim!” Az elnöki palota előtt tartották a hiva­talos fogadtatást, amelyen Kovács mondott be­szédet. Spanyolul. Azután “a haza atyja”, a ret­tenthetetlen Trujillo és öccse, a köztársasági él­őnk kezet fogott minden magyarral. A disszidensek meghatottságát csak az zavar­ta, hogy néhány napig egy kikötőben horgonyzó hajón laktak és onnan éppen a helyőrségi börtön udvarára láttak. Már akkor kételkedni kezdtek abban, hogy Dominikában olyan nagy-e a sza­badság és a demokrácia, ahogy Kovács Bécsben mesélte. A “tejjel-mézzel folyó Kánaán” A kolónián, ahová kerültek, szörnyű éghajlat alatt, embertelen körülmények között éltek. Ge- reblyével, egy szegletes, rövid nyelű ásóval és az úgynevezett macsettával, egy nyeleskardhoz ha­sonló acélpengével kellett volna megmüvélniök a kőkemény földet, amelyről Kovács tábornok Bécsben azt Ígérte, hogy már jó előre traktorral felszántották, s egyébként is ott gépesítve van minden. A magyarok hmarosan rájöttek Kovács ur igazi terveire. A jó üzletet kedvelő tábornok sze­rette volna a duvergei kopár sivatagokat velük megmunkáltatni, s a megjavított, jó területet eladni a?, amerikai Fruit Companynak. Miután a disszidensek zúgolódtak, megérke­zett a telepre Kovács tábornok. Kijelentette, hogy “aki nincs megelégedve, bármikor elme­het”. Az ötszázból 280-an haza akartak menni. Válaszként megjelent a helyszínen egy autóbusz és egy teherautó katonákkal, valamint Henry Lopez Penha ezrdes, Kovács titkára egy másik ezredes kíséretében. A katonák puskatussal igye­keztek “meggyőzni” a telepeseket a dominikai de­mokrácia és gazdaságpolitika “eredményeiről”, majd miután ez nem sikerült, a hazatérni szán­dékozókat összeszedték és elvitték az azuai inter­nálótáborba Az internálótábor épülete hullám palalemezből készült, amely megforrósodott a tűző napon, oly­annyira, hogy a ráömlött viz gózölgött. Ebben az épületben, amelyben vízcsap sem volt, senyved­tek azok, akik megtagadták a munkát. Kovács többször megjelent az internálótáborban, hogy rábeszélje a magyarokat a maradásra. Kovács ur egyébként még a disszidensek le­veleit is ellenőrizteti. A posta az ő villájába viszi a magyarok és külföldiek leveleit, amelyeket Colbert Magda, Kovács barátnője és Miskolciné, társalkodónője cenzúráz. A magyarok megismerkedtek Dominika egyet­len nagyüzemével, a fegyvergyárral, vagy ahogy ott nevezik, “Armeriával” is. Ez a fővárostól 28 kilométerre nyugatra, San Cristobal városának szélén épült. A gyár építését 1946-ban kezdték meg, amikor Kovács jelenlegi titkára, Henry Lopez Penha apjának segítségével beférkőzött “a haza atyjának” bizalmába. A gépeket Kovács Olaszországban és Belgiumban vásárolta. Az ócska, 1894-ben készült masinákat Kovács át­festette, s újként adta tovább “a haza atyjának.” A gyárban több, Brazíliából átszerződött- ma­gyar dolgozott, igy Löncsös László és egy Király nevű mérnök. Löncsösről néhány hónap után je­lentették, hogy öngyilkos lett. király mérnök, aki egy géppisztolyt tervezett, “egy vadászaton eltévedt golyótól” halt meg. A tervek természe­tesen “rejtélyes” uton-módon Kovácshoz kerül­tek. A gyárban ma is dolgozik mesterként és munkavezetőként néhány magyar, akik egy ré­sze nem hajlandó tovább a gyárban dolgozni, s titokban útiköltségre gyűjtenek. A tábornok homályos üzletei Kovácsnak azonban más sötét üzletei is van­nak. így például dominikai félvér nőket szállíta­nak Közép- és Észak-Amerika bordélyházaiba. Kovács tábornok nemcsak katonai szaktekintély... Egyébként hárommillió dollár a -vagyona. Ezt gyarapították volna azok a disszidensek. akik Bécsben elfogadták Kovács ajánlatát, de kint megtagadták a munkát és hosszú harc után si­került visszatérniük Európába. Nem egy közülük már hazatért Magyarországra. És ezt a három­milliót gyarapítják még ma is azok a magyar disszidensek, akik kint maradtak, s ott verej­tékeznek Dominikában, 'törik a Fruit Company­nak a földet... Joe McCarthy 1954-ben “korunk egyik kiváló amerikai”-]ának nevezte. A múlt hét péntek estéjén ez a “kiváló ame­rikai” agyonlőtte feleségét és aztán önmagát egy taxi-ben. így fejezte be rövid, de szennyes s viharos életét Höward Rushmore, a Judás, a besúgó, a porno- gráfiakereskedc, a munkásmozgalom renegátja. Érdemes életének egyes részleteibe beletekin­teni, mert fölötte tanulságos bepillantást nyújt abba, hogy miféle embertípus az, akire Wall Street szolgaserege a haladó szellemű amerikai ' hazafiak üldözését elsősorban alapozta. Mindaddig, amíg a Legfelsőbb Törvényszék tavaly tavasszal meg nem pofozta egy kicsit őket és visszavonulásra nem késztette a sötét sereget. No de térjünk a tárgyra. Howard Rushmore régi amerikai család közép­nyugatra szakadt sarja. Szülei Dániel Boone ivadékai, szegény farme­rok voltak, akiknek a depresszió alatti nyomora a fiatal Rushmore-t a harmincas évek közepe tá­ján a szocialista mozgalomba, idővel a Daily Worker cimii angolnyelvü kommunista újsághoz terelte. A lappal a Hitler-Sztálin paktum, majd a “Gone with the Wind” cimii film kritikája miatt összeütközött. Rushmoreban a negyvenes évek elején felszínre jutottak jelleme alapvető sötét, becstelen s erkölcstelen vonásai. 24 órával a Daily Workertől való megválása után már a Hearst csatornasajtó hasábjain “lep­lezte lé” volt munkatársait, kollégáit! De aki sárral dolgozik, legyen elkészülve, hogy beszennyezi kezeit. Hearsték hamar megtanulták azt, mert Rush­more a Hearst sajtónál is összeférhetetlennek, izgágának s — erkölcstelennek bizonyult. Amikor az átkos emlékű McCarthy megjelent rz amerikai közélet színpadán, Rushmore hama­rosan felkínálta magát és szolgálatait ennek a barbár inkvizitornak, amit az magától értetődő- ieg szívesen fogadott. “Madarat a tolláról...” McCarthy végtelenül értékelte, s egyizben “ko­runk egyik nagy amerikai”-jának nevezte. De Rushmore nemsokára a McCarthy bizott­ságban is — ahol főleg Judásként és kémnek használták — viszályt idézett elő Cohn és Schine ellen intézett támadásai miatt. Végre a Mc­Carthy csoport is kiokádta magából. Ekkor a Confidential cimti pornográf folyóirat szedte fel őkéimét a csatornából, A csatorna­sajtó és a csatorna töltelék egymásra találtak. Rushmore-ból “executive editor” lett és állítólag 50 ezer dolláros évi fizetést kapott. Ilyen cimü leleplezésekkel emelte az amerikai kultúra szín­vonalát: “Homoszekszuális-e Van Johnson?” “Ho­gyan revolv erezte egy rendőr Marilyn Monroet?” “Mit csinált Jane M. egy erdőben John H.-el?” Két és fél évig dolgozott ennél a trágárságnál Mr. Rushmore, korunk “egyik nagy amerikai”-ja. Miután ezzel a bandával is összeveszett s mi­után a tavalyi hírhedt perben volt gazdája ellen is tanúskodott. Los Angelesben több, kisebb szennylaphoz, valamennyi pornografikus, szegő­dött el, egyre kisebb fizetéssel. A lejtőn nincs megállás. Közben első feleségét otthagyta és válás nél­kül “megesküdt” második feleségével, a Hearst sajtó egyik alkalmazottjával. Ez volt az a nő, akit agyonlőtt a taxiban. így érte utói a végzet a hidegháború mérge­zett légköre e jellegzetes termékét és szimbólu­mát Howard Rushmore-t. Nem érdektelen ama érdekes tény leszegezése, hogy az amerikai reakció a Judások toborzásá­ban mily következetesen és mily gyakran hasz­nál fel megbomlott lelki egyensúly» s különösen házassági nehézségekben szenvedő egyénekei, akiket valamilyen, eddig még ismeretlen módon, addig faggatnak, vallatnak, fenyegetnek, amig elvállalja a judási szerepet. E feltevés alátámasztására csupán néhány tényt ragadunk ki emlékezetünkből: Budenz-et, a fő Judások egyikét bigámiával vádolták a törvényszéken és Budenz képtelen volt tagadni. Rushmore-ról most derült ki, hogy bigamista volt. Lautner János háromszor nősült és első két házasságának, illetve válásának tu­domásunk szerint számos tisztázatlan részlete van. Cvetik ellen sógornője ellen elkövetett tá­madása miatt volt eljárás folyamatban, amidőn beállt a besúgók förtelmes légiójába. Remingtont elvált felesége tanúvallomása alapján frame- upolták. Egy hires amerikai íróról, ki hosszas és illusztris tevékenység után a szocializmus ellen­ségeihez pártolt át, szintén köztudomású, hogy egyideig különváltan élt feleségétől. Mily sötét titkokat tartogat még a boszor­kányhajsza, a McCarthyzmus, a progresszivek üldözésének történelme? Ki fogja ezt egykor részletesen megírni? Ki fogja feltárni a Mc­Carthy—J. Edgar Hoover-féle korszak hihetet­len rémregényét? ★ UTÓJRAT. — Hírlapi jelentések szerint a gyil­kos és öngyilkos Howard Rushmore teteme há­rom napja fekszik a Bellevue Morgue-ban, anél­kül, hogy valaki igényelné. Bi«S3SigSS5g;5ÍSiaHSlSl®§EIglS!l8llSlSH8I§aigSISSSialgggMSga A LAP ÉRDEKÉBEN ül... Legyen szives nézze meg a lap borítékján aa ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV JANUÁRNÁL korábbi dátum van rajta. Ez azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ............... dollárt. Név: ....................................................... ............... Cim: ......................................................................... EGY “KIVÁLÓ AMERIKA” ÉLETE ÉS HALÁLA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents