Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-06 / 10. szám
Thursday, March 6, 15)58 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 14. Szent József kalandjai A tavaszt hozó Szent József mindenütt izgalmakat okoz Iría: GERÉB JÓZSEF Qél-Kaliforniában, egész közel a Csendes-óceán partjához, találjuk San Juan Capistrano városkát, amely a még Windig használható állapotban lévő ferenc-rendü régi kolostoráról (mission) hires. Ez a kolostor viszont arról nevezetes, hogy a télre délibb vidékre költöző fecskéi pontosan március 19-én, azaz Szent József napján térnek haza. A vidék lakói sokat tanakodnak azon, hogy a madarak honnan tudják olyan biztosan a hazatérés dátumát, hogy azt soha el nem tévesztik? Hát bizony ez nagyon titokzatos dolog. San Juan Capistránótól harminc-egynéhány mérföldnyire fekszik Elsinore városka, amelynek magyar kolóniája minden évben megünnepli Szt. József napját, habár nem pontosan március 19- én, hanem valamelyik közeli alkalmas napon, amivel jelzik, hogy Szent Józsefnek egészen mindegy, hogy az emberek mikor szórakoznak vagy mulatnak a tiszteletére. Hogy miként jöttek rá erre az elsinorei magyarok, az éppenolyan titokzatos, mint a capitránói fecskék pontos hazatérése. És éppen ilyen misztikus az is, hogy valójában ki is volt az a Szent József, akit a fecskék is, meg az elsinorei magyarok is ilyen nagyon tisztelnek? Igaz ugyan, a magyar közmondás szerint “Sándor, József, Benedek, hozzák a jó meleget”, miért is a magyarok úgy mondják, hogy “Szent József hozza a tavaszt”. így aztán mégis van némi értelme a nagy tiszteletnek. A két József Aki Szent József kiléte után a Bibliában akar kutatni, pórul jár, mert az ott említett két József egyike sem azonos a tavaszt hozó szenttel. A Biblia mindkét részében, úgy a Mózes-legendá- ban (ótestamentum), mint a Jézus-legendában (Ujtestamentum) szerepel egy-egy József. Az első: Jákob atyánknak a 11-ik fia, aki arról lett nagyon hires, hogy nem hagyta magát elcsábítani a szépséges Putifárnétól, amit ma nem is számítanának olyan nagy érdemnek. A másik József az ácsmester, Máriának a férje, aki viszont azzal lett nevezetes, hogy a leányzónak, akit elvett, már nem volt reá szüksége. Igv. etikai szempontból nézve ez a két József hasonló karaktert mutat. A szentté avatás természetesen sokkal későbbi eredetű, noha egyes esetekben visszamenőleg bibliai alakokat is avattak szentté. A szentek tisztelete előbb lokális természetű volt, vagyis egy- egy főpapot, vagy más nagyon vallásos egyént a halála után különös tiszteletben részesítettek a hívei. Rendesen halálának az évfordulóján emlékeztek meg róla s azt a napot lassanként a kiválasztott “szent ember” napjának kezdték nevezni. A 10-ik század vége felé XV. János római pápa magának követelte azt a jogot, hogy az igy kiválasztott egyének tiszteletét megengedje és elrendelje. így ő mondotta ki az első szentté avatást 993-ban,. mikor a szentek sorozatát az apgs- burgi Szent Urlikkal kezdte meg. Azóta a szentté avatás formája és szabályai sok változáson mentek át, amig végre 1625-ben Vili. Urbán pápa alatt kialakult a ma is alkalmazott módszer. Régi kultusz De azért a szentek kultuszát nem lehet a keresztény vallás eredeti gyakorlatának mondani. Kevés változattal megtaláljuk azt a régi görög és római pogány vallásokban is. Ott is egyes vidékek kiválasztották patrónusuknak egyik-másik istent, vagy félistent, akiket az év bizonyos napjain ünnepeltek, vagy kérelmet intéztek hozzájuk a számukra épített templomokban. A lénye-, ges különbség ez: midőn ma építenek egy katolikus templomot, kiválasztanak valamely szentet patrónusnak; a pogányok előbb kiválasztották az istent s a templomot mindjárt neki épitették. A rómaiak körében nagyon népszerűvé lett a Satum (saturnus) isten ünneplése, amit “szatur- nália” néven említenek. Később ez az ünnepség Mg mulatozássá, majd egyes helyeken vad tivornyává fejlődött. Lehet, hogy éppen azért terjedt el olyan nagyon a rabszolgák munkájából élő dőzsölő rómaiak között, mert a mulatozásnak igy vallásos színezetet adtak. Saturnusnak persze mindegy volt. Szent József A szenteket tartalmazó listában nem valami sokat találunk Szent Józsefre vonatkozólag s amit találunk, az is nagyon misztikus. Az ott adott adatok szerint 1603-ban született Olaszországban, Cupertino faluban, amely Brindisi város közelében fekszik. A neve Desa József volt, szentté avatása után kapta a Cupertino Szent József nevet. Életrajzírója azt mondja, hogy ifjú korában “nagyon gyengeelméjű” volt s úgy a szüleinek, mint a tanítóinak igen nagy gondot okozott. Miután pap akart lenni, több kolostorban jelentkezett, “de olyan tudatlan és korlátolt képességűnek mutatkozott, hogy mindenütt visszautasították.” Végre a ferenc-rendü barátok egyik klastro- mában bevették istállóimnak, mert nagyon alázatosnak és vallásosnak mutatkozott. A felvétele után azonban egyszerre csak megváltozott, — olvassuk az életrajzában.“ Nemcsak szellemileg, hanem testileg is nagyon friss, mozgékony lett. Annyira mozgékony, hogy repüléshez hasonló szökdeléseket végzett. A hívők nagy csodálkozására a templom ajtótól az imádkozok fejei felett az oltárhoz repült. Máskor egy magas fa tetejére ugróit fel és annak egyik felső gallyán térdelve fél órán át imádkozott. És majdnem minden nap mutatott valami ilyesmit. így nem lehet csodálkozni, hogy a Vatikán most ezt a “röpködő” szentet kinevezte a repülés patrónusává és természetesen ő fogja vezetni az égitestek közötti űrhajózást is. És ha baj lesz? Lehet, hogy József ezzel a madarakat utánzó könnyű röpködéssel lett olyan hires, hogy akkor és azóta is a gyermekek millióinak adják a József nevet szerte az egész világon. Az ilyen népszerű szentnek természetesen sokféle természetfeletti hatalmat tulajdonítottak. Ha a tavaszi meleget tőle kapjuk, akkor bizonyára a tavaszi esőket is ő hozza, — gondolták a hívők. De az ily feltevések Józsefet időközönként bajba is hozták. Így például, — mint Fraser: “The Golden Baugh” cimü munkájában olvashatjuk, — 1&?3_ ban pusztító nagy szárazság sújtotta az olaszországi Szicíliát. A tavaszi esők teljesen elmaradtak ; a nap egyre magasabbra emelkedett a felhőtlen égbolton s küldte a máskor éltető, de a hosszú szárazságban gyilkoló sugarait a csapadékra szomjuzó növényzetre. A túlzóan vallásos nép persze egyre imádkozott esőéit, de hiába. Már Palermo vidékének hires gyönyörű kertjei is elszáradtak és a legszük-/ ségesebb élelmiszerekben is igen nagy hiány keletkezett. A nép csak tovább imádkozott. Nagy körmenetekben hordták körül a szentek képeit és szobrait. Kivitték azokat a mezőre is, hogy saját szemeikkel lássák, eső hiányában miként pusztul el a termés. A tudás hatalma “Bizonyára vannak gonoszok közöttünk és azok vétkeiért büntet az Ur mindannyiunkat”, — mondották a papok. Erre aztán az emberek a városokban és falvakban egymást kezdték korbácsolni, remélve, hogy igy azt a “bűnöst” is elverik és ezzel kielégítik az Ur haragját. De bizony a korbácsolás sem használt. Ugylátszik, hogy még Szicíliában is egyszer csak vége szakad a türelemnek. A jámbor hívők Szent Józsefet kezdték okolni a szárazságért. “Ha könyörgésünkre nem hozol esőt”,—mondották Szent Józsefnek, — “majd kényszerítünk rá”. És fenyegetésüket be is váltották. Fogták Szent József szobrát, kivitték a város végén fekvő szemétdombra, ott ledobták és igy szóltak hozzá: “Itt maradsz addig, amig esőt nem hozoll Majd ha a nap hevében kinlódol, megtudod, mit jelent a szárazság!” És csodák-csodája! Szent József nem nagyort: sokáig bírta a perzselő nap hevét. Egyszer csak beborult és jött az annyira óhajtott eső, “Tudjuk mi. hogy kell a szentekkel bánni!” —- mondották a jó szicíliaiak. Jó lesz, ha ezt a kis történetet figyelembe veszik a Józsefek. Ne bízzák el magukat, ne röpködjenek ide-oda, mint Szent József, és, főleg, ne? vállalkozzanak csodák véghezviteléré. KI IRTH? Néhány adatot nyújtunk irodalmi detektiveink részére Lapunkban közzétett ama felhívásunkra, hogy olvasóink állapítsák meg naptárunk “Ki irta?” cimü életrajzok helyes szerzőit, már jónéhány levelet kaptunk, de korántsem eleget. Pedig jól tudjuk, hogy igen sok olvasónk szeretne részt- venni a versenyben, — nem is annyira a kitűzött dijak elnyerésére, mint inkább A SAJÁT IRODALMI BIRÁLÓKÉPESSÉGÉNEK A KIPRÓBÁLÁSÁRA. Azonban az eddigi levelekből ítélve kezdjük gyanítani, hogy a dolog jóval nehezebb, mint számítottuk. Bevalljuk az igazat, egész BIZTOSAN mi magunk sem ismerjük a helyes megoldást, Ez az érdekes ötlet ugyanis Geréb munkástárstól származott, ő levelezett áz érdekelt kíil- munkatársakkal, gyűjtötte össze a kéziratokat, amelyeket hozzánk már úgy küldött be, hogv a SZERZŐK NEVEINEK HELYÉRE EGY NAGY KÉRDŐJELET TETT, mint ahogyan azokat a naptárban találta az olvasó. A kitűzött határidőre majd tőle kapjuk nieg a HITELES MEGFEJTÉST. Azonban mégis úgy gondoljuk, hogy az “eliminálás” módszerét követve tálán sikeres irodalmi Sherlock-Hoimes munkát tudnánk végezni, hiszen mindössze csak hat cikkről és hat szerzőről van szó. Nézzük csak, hogyan kezdenénk mi ezt az “irodalmi nyomozást”? Először is mint mindenki, úgy mi is észrevettük, hogy a “Mária” cikk a tárgyválasztás révén elárulja a szerzőjét, igy most már csak öt marad. Viszont a “Hires védőügyvéd” címűben olyan sok és intim adat van Eugene Debsró'l, hogy azt csak Debsnek igen jó ismerője és ’tisztelője Írhatta. Viszont azt tudjuk, hogy a szerzők egyike Debs- ről már többször is irt értékes cikkeket a lapunkban. így most már marad csak négy. De azt is láthatjuk, hogy a nagy magyar költővel kapcsolatosan a szerző igen helyesen gazdasági kérdésekkel is foglalkozik s azokban a számok szinte beszélnek. így őt sem lesz nehéz helyesen “elhelyezni”. Azután tudomásunk van arról, hogy a szerzők egyike valamikor jórégen itt. New Yorkban, tanított a Ferrer-iskolában. Talán ez is jelenthet valamit. És végre azt is hallottuk,, hogy az egyik szerző a déli államok egyik rádióállomásán szép méltatást adott le a legnagyobb* magyar zeneszerzőről. , Nos, ezeken a nyomokon elindulva kevés türelmes gondolkozással össze lehet állítani a listát s reméljük, hogy olvasóink a még hátralévő két hétben tömegesen fogják megkísérelni az “irodalmi detektív munkát”. Márcsak azért is szeretnénk, hogy olvasóink nagy számmal csatlakozzanak ehhez az. irodalmi7 játékhoz, mert abból tudjuk megitélpi, hogy mennyire nyerte meg az ötlet a tetszésüket és az: dönti el, hogy vajon a jövő naptárunkéi- is hozzunk-e valami ilyesfélét? A SZERKESZTŐSÉG KIÍRTA? : • ygorí ' p; Darwin Károly ........i....................,*!./........... ííforr Ady Endre .......................................................... Fr. Ferrer ..................................,....................... . Mária ................................................................... Cl. Harrow ..............<....................................... * Iiszt F................................................................... Név: ............................................ir.vot................... Cim: . . 1 ..................................A ......................... vßit. (Aki nem akarja az újságot megcsonkítani, természetesen egy darab papíron is beküldheti a megfejtést.) _ É------------------------ - - ------------------—------------%
