Amerikai Magyar Szó, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-06 / 10. szám

Thursday, March 6, 1958 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 ax es^m§tfi/eA nift^cMan Akadnak azért okos professzorok is Lapunk február 20-iki számában, figyelmen kí­vül hagyva az általánosítás veszélyeit, kicsinylő- leg nyilatkoztam az átlagos amerikai egyetemi professzor, különösen a közgazdaságtani profesz- szor szellemi színvonalát illetően. Alaposabban átgondolva a dolgot, de különösen egy másik köz­gazdaságtani professzor fejtegetése elolvasása után, vissza kell vonnom előző véleményemet. Beismerem, akadnak azért okos közgazdaságtani professzorok is. Véleményváltoztatásomra a Times e heti va­sárnapi száma levelezési rovatában megjelent irás késztetett. Richard E. Lester,'a Princeton-egye- tem közgazdaságtani tanára, ellentétben Wallich professzor elemi iskolai, mézes-mázos megközeli lésével, kertelés és kendőzés nélkül rámutat ar­ra, hogy bajok, még pedig nagy bajok vannak a kréta körül. És udvariasan és illő tisztelettel ki­jelenti, hogy Eisenhower elnökünk néhány héttel ezelőtt megtett gazdasági jelentése annyira ide­jét múlta már, mint a tavalyi hó. Lester professzor először is arra figyelmezteti a közönséget, hogy nagyarányú kormánybeavat- kozás nélkül a pangás súlyosabb és tartósabb lesz, mint az 1949-iki vagy 1953-iki és ha a várt fellendülés be is következik, az kevesebb munka­nélkülit fog visszahelyezni munkába, mint az elő­ző két üzleti visszaesést követő fellendülés. Azaz a “prosperitás” majd csak a javuló üzleti haszon­kimutatásokban fog* jelentkezni, de az 5—6 mil­lió Vnunkanélkiili számára nem tesz majd nagy különbséget. (Persze azért a munkanélkülieket mégis jóleső érzés fogja elfogni, ha mondjuk egy évi munka- nélküliség után olvashatják majd a lapokban, hogy a General Motors profitja a tavalyi 600 millió dollárról 1100 millió dollárra emelkedett. — Szerk.) Lester professzor bátran hozzányúl a gazdasági válság ama fázisához, amelytől úgy félnek a ka­pitalisták, mint az ördög a szentelt víztől: “A nemzetközi viszonyok úgy leromlottak,” hogy azokra már nem lehet számítani rózsás jövendö­lésekben. Mit ért ez alatt Lester professzor? Burkolt célzás ez arra a tényre, hogy a világ­kapitalizmus manőverezési tere egyre szükül. Először, mint tudjuk, Oroszország hullott ki ér­dekszférájukból. A világ egy-hatoda. Azután a kínai birodalom, a világ másik egy hatoda, össze­sen a világ egy harmada, ha belekalkuláljuk a népi demokráciákat. Vezetői ostobasága következ­tében — melynek a Truman-dullesi hidegháború a legjellegzetesebb kifejezője — az amerikai tő­kés rendszer kizárta önmagát a világ egyharma- dával való kereskedelemből. Régente a ciklikus gazdasági válságból gyakran az export fokozása rántotta ki a tőkés rendszer elakadt szekerét. Lester professzor részletezi a válság súlyossá­gának okait: “Az előző két válsághoz viszonyítva a jelenlegi sokkal szélesebb arányú. A közgazdaság vala­mennyi privát szektora, beleértve az export is leszűkült. Úgy a részvénytársaságok mint magá­nosok fizetőképessége csökkent. Az elmúlt idő­szak nagy befektetési konjunktúrája az ipari termelőképesség túlzott fokozására vezetett. Ily körülmények között hiába könnyíti meg a kor­mány a kölcsönzést a nagy iparvállalatoknak, az nem segit a fellendülésben. Minek 'építsenek uj gyárakat, mikor a jelenlegieket sem képesek ka­pacitásra üzemeltetni! Ugyanakkor a gazdasági helyzet nemzetközi téren is leromlott és jóval hátrányosabb, mint az előző két recesszió idején volt. . . Tőkebefektetési tervek, házépítési akci­ók, sőt a fogyasztóközönség költekezésének foko­zása ilyen körülmények között kevés reményt nyújt korai fellendülés megindulására”. (Az utóbbi megállapítás két pontjával, a házépítési akció, a fogyasztóközönség költekezési fokozása jótékony hatása kétségbevonásával nem egyezünk meg a levélíróval. — KM) Lester professzor egyedül a szövetségi költeke­zés fokozásában és az adó leszállításában látja a kiutat. De azt ő sem magyarázza meg, hogy ho­gyan fokozhatja a szövetségi kormány a kelte­RENDKÍVÜLI KONFERENCIA A MUNKANÉLKÜLISÉG ÜGYÉBEN Az országos szakszervezeteket, az állami és vá­rosi alakulatokat és a központokhoz lecsatlako­zott szervezeteket arra szólította fel az AFL-CIO központi vezetősége, hogy küldjenek delegátuso­kat a március 11-én Washingtonban megtartandó konferenciára. A háromnapos összejövetel alatt az összegyűlt delegátusok meglátogatják szená­toraikat és képviselőiket s f el világosit ják őket a munkanélküliség valódi állásáról, valamint fel­szólítják őket az azonnali cselekvésre. A konvencióra szóló felhívás azt mondja: “Amerika komoly gazdasági hanyatlásban van. A munkanélküliség ijesztően nő. Hatalmas ipari Mi a baj a katolikus iskolarendszerrel? John J. Cavanaugh, a Notre Dame katolikus egyetem volt rektora cikket irt az amerikai je­zsuita folyóiratban az “America”-ban, amelyben rámutat a katolikus közoktatás némely hiányos­ságára és az amerikai közélet egyes, ezzel kapcso­latos jelenségére: “Amerika katolikus lakossága ma 35 milliót tesz ki, de sajnos katolikus közoktatási rendszer nem képez ki ezzel arányban levő vezetőt. Pél­dául a ’96 szenátor közül csak 10 katolikus. A Forbes magazin által tavaly decemberben meg­tisztelt 50 iparbáró közül csupán kettő volt kato­likus, s azok egyike, Henry Ford II kitért protes­táns. Ha csak futólag olvassuk is a napi vagy he­ti sajtót, feltehetjük a kérdést, hol vannak a ka­tolikus Salk-ok, Oppenheimerek és Einsteinek?” Hát ezek bizony nehéz kérdések és mi szívvel- lélekkel együttérzünk Mr. Cavanaugh-val. E sorok írója, aki középiskolai nevelését kato­likus intézetben nyerte az óhazában, előrebocsájt- ja azt, hogy őszintén nagyrabecsüli a- katolikus közoktatás színvonalát. Egyéni véleménye sze­rint magasabb színvonalú az, mint bármely más, hasonló jellegű oktatás, akár az óhazában, akár az Egyesült Államokban. De a nevelés és közoktatás technikailag magas színvonala nem garantálja a géniuszok kiterme­lését. Ahhoz más is kell, olyasmi, amit jezsuiták, ciszterciták vagy piaristák nem szükségszerűen tudnak biztosítani a rá j ukbizottaknak. De sose búsuljon Mr. Cavanaugh. Ha Ameriká­ban egyelőre nincsenek is katolikus Salkok és Einsteinek, vannak Budenzek és Fulton Sheenek. Ha az 50 legnagyobb billiomos között csak két katolikus van, a katolikus egyháznak nincs oka aggodalomra. A kevésbé gazdag 35 millió katoli­kus jóvoltából az egyház vagyona még mindig felülmúlja a Bell Telephone és a General Motors összvagyonát (több mint 25 billió dollárt). És ki meri azt mondani, hogy. mi ér többet, 25 billió dollár készpénz vágj' egy Einstein, egy Salk vagy egy Oppenheimer? MMT BYRD szenátor (D. Va.) jelentése szerint a szövetségi polgári alkalmazottak száma 1957-ben 2,330,107 volt, ami az előző évihez hasonlítva 64,217 esést mutat, ★ AZ AMERIKAI CSALÁDOK 74 százalékának van automobilja, ami az előző évihez hasonlítva 6 százalékos emelkedést mutat. ★ AMERIKAI, angol és svéd tudósok a 96-os szá­mú elem, — Curium — carbon ionokkal való bombázása révén egy uj elemre akadtak, amely­nek a 102-es számot adták és amelyet valószínű­leg Alfred Nobel emlékére “Nobelium” néven fognak említeni. Ez az uj elem oly kis mennyi­ségben fordul elő, hogy szemmel nem lehet látni s csak a műszerek jelzik a létezését, kezést, ha ugyanakkor az adót is le akarják szál­lítani? ! Tudjuk, hogy ennek csak egy módja van: a bankóprés szabadjára engedése, ami az infláció­veszélyével súlyosbítaná a gazdasági problémá­kat. Már pedig a jelenlegi válságnak éppen az az egyik, a tőkés rendszer történelmében eddig csak­nem példátlan jellegzetessége, hogy a defláció — pangás és munkanélküliség — párhuzamban je­lentkezik az inflációval. A múlt héten kiadott kormányjelentés szerint a megélhetési index re­kordmagasságra szökött. örülök, hogy nem én vagyok USA pénzügy- minisztere — bár'a fizetését tudnám használni. Kiss Mihály felkészültségünknek máris 25 százaléka áll tétle­nül. “Közel ötmillió munkás vesztette el vásárló­képességét, ami újabb munkanélküliséget idéz elő. Ez a körben forgó irányzat egyre mélyíti a helyzet komolyságát. . . Az AFL-ClŐ elhatározta, hogy ez nem mehet igy tovább. Az összehívott konferencia célja: Felrázni a kormányt, a kong­resszust és az egész népet a veszély felismerésére és a szükséges intézkedések azonnali megtételére. “Amerikát újra munkába kell állítani”—ez a konferencia jelszava. » “CO-EXISTEKCIA” MEGNYILVÁNULÁSAI Kanadai miikorcsolyázók sikere Magyarországon Nyolcezer néző előtt művészi előadást produ­kálták Robert Paul és Barbara Wagner kanadai műkorcsolyázók. A mutatványszámok között rock-and-roll táncszámok is voltak, melyeknek ügyes kivitelezése és különösen pontos összjáté- ka elragadtatta a közönséget. Több “ráadást” követeltek, amit meg is kaptak. Előzőleg Párisban szerepeltek egy magyar, amerikai és kanadai korcsolyázók által rendezett versenyén. Budapesten ez volt az első eset, amikor, ennyi észak-amerikai sportoló megjelent. A fentieken kivid David Jenkins, korcsolya világbajnok Colo­rado Springsből, Tim Brown Los Angelesből, Ge- raldina Fenton és William McLachlan Kanadá­ból és mások is jelen voltak. Utazáshoz való jog Thomas C.Hennings, Missouri állam demokrata szenátora benyújtott egy “utazáshoz való jog” törvényjavaslatot, amely szerint polgároknak szabad lesz a Kínai Népköztársaságba és hasonló országokba útlevelet kapni és utazni. Egy nyilat­kozatban azt mondta Hennings szenátor, hogy a múltban az útlevél kiadása “az államtitkár vagy egy alattvalója szeszélyétől függött”. Ezen törvényjavaslat megengedné az utazást olyan országokba, melyeket az elnök “veszélyes­nek tart, ha az utas eskü alatt, Írásban lemond az Egyesült Államok védelméről, amig ilyen or­szágban tartózkodik. Egy útlevél kiadásának próbaköve az, hogy hátrányosan érintené-e országunk biztonságát vagy sem. Ennek megállapítása a törvényhozó és végrehajtó szervek hatáskörébe tartozik. A benyújtott törvényjavaslat keretén belül a kong­resszus megállapítaná a szabályokat és kijelölné azt a fórumot, amelyhez az útlevél megtagadása esetén a sértett fél fellebbezhet. BBBSBSBlSBEESSBHSBflBBBSBBBSBBBSBBBBBSBBI A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV MÁRCIUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt lelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szivességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX UOSNER, Manager 130 East XGth Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak, ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök . ..........................dollárt. Név: ................................................................. Cím: ................................................................... Ellentmondás: , Egy hátralékos előfizető!

Next

/
Thumbnails
Contents