Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-22 / 34. szám
Thursday, August 22, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Külpolitikai Szemle Kommunista győzelem Jávában Jakarta, Indonézia. — A kommunisták mindent elsöprő győzelmet arattak Bandungban. Nyugat-Jáva fővárosában, de rengeteg szavazatot kaptak a tartomány többi részében is. A bandungi városi választásokon 90 ezer szavazattal nyertek s a P. N. I. Nemzeti pártot kibuktatták. A P. N. I. 45 ezer szavazatot, a moslem Mas- jumi párt 39 ezer és az ortodox Moslem Nahda- tul Ukama 17 ezer szavazatot kapott. A bandungi győzelem a kommunisták fennhatósága alá helyezte Jáva három tartományi fővárosát. A múlt hónapban Szurabaya Kelet-Já- va és Szemerang Közép-Jáva városaiban választották meg őket. “Adenauer poliiikája kizárja Németország egyesítését” Bonn. Nyugat-Németország. — Konrad Adenauer kancellár “politikai földrengés’’-nek nevezte a szociáldemokraták esetleges győzelmét. Egyetlen politikai vonala a “vörös veszedelemmel” való fenyegetés. A keresztény demokrata Párt előtt beszélt Hannoverben és követelte, hogy Németországnak ragaszkodnia kell a NATO-hoz. Ellenfele Erich Ollenbauer, a szo- ciálista vezető “nemzeti szerencsétlenségnek” nevezte beszédében Adenauer politikáját a nemzet egyesülésére vonatkozólag. Szerinte a kancellár NATO politikája kizárja Németország egyesítésének a lehetőségét. Az Arab Liga Omán függetlenségéért Kairó. — Az Arab Liga elhatározta, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához fordul, hogy az “ománi háború” kérdésében azonnal intézkedjenek. Az Arab Liga politikai bizottsága rendkívüli ülést tartott, melyen elítélték Angliát támadásáért Omán függetlensége, önállósága és területi szabadsága ellen. A Liga vezetője utasítást kapott minden tagjától, hogy az ománi kérdést vigye a biztonsági tanács elé. Kairóban, Mohammed El Harithy sejk, az imám képviselője kijelentette, hogy a guerilla háborút a hegyekben folytatják. A nép győzött Brit-Guiana-ban GEORGETOWN, Brit Guiana. — Dr. Cheddi Bharat Jagan, a Brit Guiana Progresszív Néppártjának baloldali vezetője, tárgyalásokat folytat az angol birodalom helytartójával, a kormányzóval uj kormány alakításáról. E hó 12-én lefolyt választások biztosítják, amint itt nevezik, a “jaganisták” győzelmét. Tizennégy országgyűlési képviselőségből 8-at biztosan megnyertek, de minden valószínűség szerint a kilencediket is. Dr. Jagant magát is meglepte a győzelem széleskörűsége, bár számított arra, hogy 8 képviselőség szavazatát megkapja. Jagan követői a nép szavazatok 47.8 százalékát kapták meg, de maga Dr. Jagan még ennél is többet kapott, mert 13 ezer szavazattal vezetett legközelebbi riválisa ellen. Felesége, aki az Egyesült Államokban született szintén győzött választókerületében, nyugat- Essequibo-ban. ■>! Sir Patrick Renison, az angol kormányzó minden bizonnyal megkérdezi Jagant, hogy milyen garanciát adhat arra nézve, hogy az 1953-as események ne ismétlődjenek meg. Dr. Jagant akkor miniszterelnökségéből elűzték az angolok, mert állítólag kommunista államot akart szervezni. A brit kormányzónak ma jogában áll, hogy a törvényhozó testülethez a 14 megválasztott taghoz 11 tagot nevezzen ki. Másik három hivatalból tagja a gyarmati adminisztráció képviseletében. A kormányzónak joga van arra is, hogy eltávolítsa az összes minisztereket és a törvényhozó tanács tagjait, — ha úgy óhajtja. Dr. Jagan rendkívüli győzelme, a semleges megfigyelők szerint, “nem a kommunizmusba vetett hit győzelme”. A N. Y. Times aug. 14. száma szerint, “hanem inkább tiltakozás a gyarmat többnyire írástudatlan és rendkívül szegény tömegei részéről, részben a Brit gyarmat elhanyá- golása ellen, részben pedig mert a gyarmat majdnem teljes vagyona egy-két nagy angol vállalat és egy maroknyi guianai kapitalista kezében van.” A nyugatnémet választások Szeptember 15-én lesznek Nyugat-Németország parlamenti választásai. Minden jel arra mutat, hogy a komoly harcok két párt között folynak le. A legnagyobb párt, Konrád Adenauer pártja, a bajor Keresztény Szociálista Unió, 1953-ban a legtöbb szavazatot kapta. Ma 253 tagja ül a parlamentben. Adenauer Nyugat-Németország megalakulása óta viseli a miniszterelnöki tárcát, ő a felelős az ország újra felfegyverzéséért és a NATO-hoz való csatlakozásért. E pártprogram most is a fegyvearkezés programja és kizárja a két Németország egyeasitésének lehetőségét. A második legnagyobb párt a Szociáldemokrata Párt, mely hasonlít az angol “Labor” Párthoz. Programjának legfontosabb része az atomfegyverekkel való kísérletezések betiltása, általános lefegyverkezés és megegyezés a kelet-európai országokkal. Adenaeuer megválasztása támogatná továbbra is a hidegháborút. Szíria vádolja az Egyesült Államokat Szíria azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy összeesküvést szervezett Kuatli elnök kormányának megdöntésére. Az Egyesült Államok sziriai nagykövetsége az összeesküvés vádját “légbőlkapottnak” minősítette. ------GUATEMALA Carl)s Castillo Armas Guatemala diktátora meghalt. Nem természetes halállal — mint köztudomású —, meggyilkolták. Washington mártírnak tartja. Spellman bíboros külön misét szolgáltatott lelkiiíidvösségéért. Eisenhower elnök fiát küldte temetésére. A “szabadság mártírjának*’ nyilvánította még a Washington Post napilap is. Guatemala népe nem sokat tudott erről a szabadságról. 1954 szeptember 1-én, mikor Castillo elnök lett, betiltott minden ellenzéket. A szavazók a katonák sorfalán keresztül mehettek az urnákhoz és igent, vagy nemet kiálthattak. Jacobo Arbenz Guzman kormánya napi egy dolláros fizetést adott a munkásoknak. Az 1944- iki forradalom előtt Ubico diktatúrájának legrosszabb korszakában a földmunkások napi 15 centért dolgoztak A Castillo-kormánv “szabadsága” három éve alatt a földművelési minisztérium egyik főembere, akit Castillo nevezett ki, napi 12 centért dolgoztatta farmmunkásait. A szakszervezeteket is “megtisztították” Castillo kormánya a legkisebb tiltakozásra ostromállapotot hirdetett, folytonosan a kommunista veszedelemmel fenyegetőzött. 1956 május 1-én be akarta bizonyítani, hogy a nép mennyivé támogatja. Nyíltan elismerte, hogy a májusi felvonulás megszervezésére 6,500 dollárt adott. 3,000 szakszervezeti munkás Castillo lobogójával az elnöki palota elé vonult. Mikor' azonban Castillo hadnagyai beszélni kezdtek, a tömeg lehurrogta és kifütyülte őket. Arbenz idejéből ismert szak- szervezeti vezetőket vitték a szónoki emelvényre és viharos tapssal jutalmazták őket, mikor Castillo elnyomása ellen szót emeltek. Castillo feloszlatta a szakszervezeteket, csupán néhány kommunista ellenes uniónak engedte meg, hogy újra szervezkedhessen, 533 helyett 44 unió maradt. ( A farmmunkások szervezeteit betiltották, csak ott szervezkedhettek, ahol legalább 500 munkás dolgozott. Még a kormány által jóváhagyott hivatalos munkásszövetség^feje, Mario Mencos is megjegyezte, hogy “a munkáltatók valósággal megvadultak, úgy üldözik a munkásokat, minden .ok nélkül kidobják őket a munkából, minden, még a legkisebb jogot is megvonják tőlük.” A farmtulajdonosok pedig a parasztokat üldözik egyre jobban, a törvény az ujját sem mozdítja ellenük. Az indiánok országában indián-ellenes lett a kormány. “Vége a türelmesség idejének” Tiltakozni tilos! “Vége a türelmesség idejének”, figyelmeztettek. “Erőszakkal megvédj ük jogainkat”, mondották a kormány urai. 1956 júniusában a diákok tüntetést rendeztek. Castillo gépfegyverrel válaszolt. Három diák meghalt, 18 megsebesült, közöttük egy leány is. Újból ostrom állapot. Castillo még ágyba sem mert menni revolvere nélkül. 56 őszén a helyzet olyan volt, hogy a Christian Science Monitor azt irta, hogy a vasutasok szak- szervezete 158 ügyet vitt a bíróság elé és ebből mindössze egyet döntöttek el az unió javára. A bíróságokat Castillo emberei töltötték meg, akik természetesen a legnagyobb munkáltatók barátai is voltak egyúttal. Például, mikor Castillo köz- gazdasági minisztere, Jorge Aranales lemondott, a United Fruit Co. a Grace Lines, Taca Airways és az American and Foreign Power egyik fiókvállalata jól fizetett tanácsadója lett. A megélhetés ára egyre emelkedett és a fizetések egyre estek. 1956 szeptemberében a kommunista ellenes Szabad Szakszervezetek Szövetsége feje, Andrew McLellan jelentette, hogy “két év folyamán mindössze 6 szerződést kötöttek az uniók a munkáltatókkal, de azok is külföldi vállalatok voltak, egyetlen guatemalai üzemet sem bírtak megszervezni.” Mindezért nyiltan a reakciós kormányt okolta, amely terrort használt a munkások ellen. Pedig nem szűkölködött a Castillo-kormánv Pénzügyi zavarai nem voltak Castillo kormányának. 68 millió dollárt kapott azonnal USA kormányától, amellett ömlött a pénz az amerikai válallatoktól, amelyek hatalmas befektetéseket eszközöltek Arbenz liberális kormánya kibuktatása után. Bérbeadta a hatalmas erdőket. Robinson Lumber Co. New Orleans-ból, a Fricker Ma- hagony Co. Pensacolából voltak a főbérlők. 5 millió akkert kibéreltek az olajtársaságok. 1955-ben egyedül a United Fruit Co. 1 millió 700 ezer dollár profitot húzott Guatemalából, ebből 500,000 dollárt adott Castilloék koi’mányának. A rengeteg pénz sem hozott biztonságot. Egymás között is verekedtek a koncon. Rivális katonatisztek, politikusok örökös rettegésben tartották Cas.tillot, aki soha sem merte elhagyni a fővárost. Száműzetésbe is küldött néhányat, mint Elfego Monzon ezredest, aki tulkorán megmutatta, hogy hatalomra vágyik. Az egyházzal is kikezdett. Az egyház vissza akarta azt a hatalmat, amit elvesztett akkor, mikor az állam és az egyház kettészakadt. Mariano Rossel Y Arellano bíboros figyelmeztette is Castillot: “Azért kei* gette el a kommunistákat, hogy most a munkásoktól minden jogot elvegyen, hogy elvegye a földhöz való természetes jogaikat és minden társadalmi vívmánytól megfossza őket.” Carlos Castillo Armaz elérte végzetét. Az egyik 20 éves palota őr fegyverét ellene fordította, majd öngyilkos lett. Most már azt kiabálják, hogy kommunista volt Romeo Vasguez Sanches a gyilkos, holott megtalált naplójában “spiritua- 1 istának” vallja magát. Guatemalának uj elnöke van. Uj ostromállapotot hirdettek ki és a hadsereg vette át az uralmat, de nem csináltak egy katonai “juntát”. Átadták a kormányt Luis Arturo Gonzales Lopez alelnöknek, a decemberi választásokig. Az uj elnök Castillo jó barátja. Biró volt és ügyvéd, aki a N. Y. Times megállapítása szerint szabad idejét mint telekügynök tölti el. ____J| ________ B
