Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-08 / 32. szám

Thursday, August 8, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ M agyarország POL ló MEGBETEGEDÉS MAGYARORSZÁGON Az elmúlt héten újabb megbetegedések fordul­tak elő, elsősorban a már közölt járványos terü­leteken, az ország északkeleti megyéiben. Az egészségügyi zárlat alá vont helységek kö­zül — mivel újabb megbetegedések nem fordul­tak elő á hét folyamán Pécs város területéről Mecsekszabolcs és Vasas külterületi lakott he­lyek a zárlat alól felszabadultak. Ezzel a Dunán­túl egész területe járványmentessé vált: csupán egy-egy szórványos megbetegedés fordult elő. A csoportos gyermeküdültetés szempontjából egészségügyi zárlat alá kellett vonni Pest me­gyében Fót községet, ahol az év eleje óta négy meg'oetegedés történt. A tizennégy éven aluliak csoportos üdültetése szempontjából jelenleg egészségügyi zárlat alá vont területek: Borsod-Abauj-Zemplén megye egész területe. Miskolc megyei jogú város, Heves megyében Eger és Hatvan város, valamint az egri és a füzesabonyi járás, Hajdu-Bihar megyé­ben a berettyóújfalui és a biharkeresztesi járás valamint Biharnagybajom község, Pest megyé­ben Fót község, Szolnok megyében Jászárokszál- lás és Nagykörű község, Szabolcs-Szatmár me­gyében Nyíregyháza, Nagykálló, Nagyhalász, Kisvárda, Tiszalök, Pátroha városok és községek. Az egészségügyi miniszter javaslatára a Mi­nisztertanács a megelőző és a betegellátás érde­kében hatásos intézkedéseket léptet életbe. Az elfogadott határozat értelmében az illetékes szer­vek gondoskodnak Gamma-globulin behozatalá­ról. A külkereskedelmi miniszter helyettese $ Minisztertanács ülésén bejelentette, hogy széles­körű piackutatás folyik a szükséges mennyiségű oltóanyag behozatala érdekében. Remélhető, hogy az oltóanyag behozataláról folyó tárgyalások rö­videsen sikerre vezetnek. Az Egészségügyi Minisztérium a járványos gyermekbénulásban megbetegedettek elhelyezé­sére további 260 kórházi ágyat és újabb öt, egyen ként huszágvas géptüdő-osztályt állít fel az or­szág egészségügyi központjaiban. A fővárosban ezenkívül rövid időn belül, fokozatos fejlesztéssel körülbelül 400 ágyas utókezelő kórházat helyez üzembe. A Minisztertanács utasította a pénzügyminisz­tert, hogy 600 főnyi létszámot és 11 millió forint költségvetési hitelt, az Országos Tervhivatal el­nökét pedig, hogy tizmillió forint beruházási hi­telt és félmillió devizaforintot bocsásson haladék­talanul az egészségügyi miniszter rendelkezésére. A határozat értelmében 1958-ban a szülők, ille­tőleg a felelős gondozó kívánságára gyermekbé­nulás elleni védőoltásban kell részesíteni a fél— ötéves korú gyermekeket. A védőoltás alkalma­zását a behozataltól függően, még ebben az év­ben meg kell kezdeni. Amennyiben kellő mennyi­ségű oltóanyagot sikerült biztosítani, a védőoltás idősebb korosztályokra is kiterjeszthető. Telnek az állami gabonaraktárak A gabonaföldeken már felbugtak a cséplőgé­pek. Az ország minden részéből érkező jelenté­sek tanúsítják, hogy parasztságunk szívesen ad­ja el gabonafeleslegeit az államnak. Jóllehet a szerződéskötéseknek még csak az elején tartunk, máris számottevő gabonamennyiség szállítási megállapodásáról érkezett hir több megyéből. A Hajdúságban, ahol majdnem 40 községben a földmiivesszövetkezetek is bekapcsolódtak a felvásárlásba, eddig körülbelül ötezer mázsa ga­bonára, nagyobbrészt búzára szerződtek a terme­lőszövetkezetek és az egyéni gazdák. S Csong- rád megyében, bár a cséplés alighogy megkezdő­dött, háromezer mázsa kenyérgabona szállításá­ban állapodtak meg. Somogy megyében ez ideig hatezer mázsa kenyérgabona és 200 mázsa árpa szállítására szerződtek a termelőszövetkezetek. Az országos hirü barcsi Vörös Csillag Tsz egy­maga 2500 mázsa búzát ad el az államnak. A búzatermő Szolnok megyében Karcag város termelőszövetkezetei mutatják a legjobb példát. A hires nagykunsági város közös gazdaságai ko­rábban 17 vagon gabona szerződéséről beszéltek. Azóta alapos számításokat végeztek, melynek eredményeként 1Ö1 vagon gabonára kötöttek szerződést: ebből 58 vagon a búza, a többi ár­pa, rozs és zab. A karcagi termelőszövetkezetek kereken egy­millió forintot kaptak előlegként, és ha a szerző­dött terményt leszállítják, legalább egymillió­kétszázezer forint jár nekik. A Heves megyei termelőszövetkezetek jöve­delmének egyik jelentős forrása a gabonaértéke- sitési szerződéskötés. A megye közös gazdaságai máris háromszázezer forintot kaptak a leszerző­dött gabonáért, az átadáskor pedig több mint hétszázezer forintot fizetnek ki számukra. Ha ehhez hozzáadjuk a gyors és pontos szállításért járó 20 százalékos felárat, amely hatvanezer fo­rintot jelent, akkor érthető, a Heves megyeiek igyekezete. A megyében egyébként az atkári Pe­tőfi Tsz már beszállította a szerződésben vállalt 150 mázsa árpáját, s ennek vételárából nyomban előleget osztott a tsz tagsága között. A M'EZÖFALVI Állami Gazdaság tizholdas ep­reskertje gazdag termést hozott az idén: holdan­ként mintegy 20—25 mázsát szedtek. Az eper­szedéssel foglalkozó leánybrigádok igen sok 10— 15—20 dekás “óriást” találtak a pirosló bokrok­ban. Nógrádbap is bőven termett az illatos ipoly- völgyi ananász-eperből. Előreláthatólag több mint ötven vagont szüretelnek és ebből mintegy húsz vagon jut exportra. ★ A KISKÖREI 900 méter hosszú vasúti és köz­úti tiszahid építése jó ütemben halad. Ez lesz a Tisza leghosszabb hídja. MAI TÖRTÉNET a | SZÉP NYÁRI RUHA Ketten üldögélnek a kórház ötös számú felvé­teli szobájában: egy harminc év körüli asszony és egy gyerek. Az asszony bordó szinü selyemru­hát visel, elől mélyen kivágva, szép, formás válla és telt keble jól érvényesül. A ruha szétomló re- dőit fekete lakköv fogja egybe. A fehér kórházi széken kissé előredőlve ül, mintha a következő pillanatban indulni készülne. A gyerek olyan, mint a beteg féléves gyerekek. Nyögdécsel, oly­kor kis rózsaszínű ujját a szájába veszi, külön­ben a tejfehér szinü lámpát bámulj^. Az orvos fáradtan lép be, szinte nesz nélkül a hátsó ajtón. A bordó szinü ruha valahogy be­tölti az egész szobát, s az orvos unottas pillantá­sa megélénkül. A szomszédban két óbégató, ótva- ros cigánygyereket vizsgált, s különben is tíz órája talpon van. — Jóestét — a hangja is frissen cseng. Az asszony megrezzen, felegyenesedik és előre­tolja a gyereket. — No, nézzük, mi a baj — mondja az orvos és hozzálát a vizsgálathoz. • — Szoptatja még? — kérdezi azután, mire az asszony elpirul. — Igen. i — Maga is itt marad.a gyerekkel... f A nő tiltakozó mozdulatot tesz. 5 ; — Nem, az lehetetlen. Az orvos felvonja a szemöldökét és végigméri a nőt, aki mosolyogni próbál és közben ismét a- ruháját igazítja, mint ahogy a varrónőnél a nagy tükör előtt szokta. • • •’ ‘ ‘ - ’ ■ Í — A ruha... » — Mi yan a ruhával? — kérdezi értetlenül a. felvételes orvos. — Tönkreteszi a fertőtlenités, kérem. Ezt pe­dig most csináltattam. Sokféle emberrel találkozott már az orvos, de ezen még ő is meglepődik. De amikor az asszony kérleli, hogy csak hazaszalad Pesterzsébetre a másik ruhájáért, beleegyezően bólint. — Siessen. Máris megy tovább vizsgálni a betegeket, de most már nem mosolyog, arca fáradtabbnak tű­nik, mint az előbb. Az asszony pedig kimegy a kórházból és villa­mosra ül. Az ut ide-oda két óra. Mégis másnap délelőttre ér vissza. Esetlen szabású vászonruha van rajta. A portás megmondja a kórterem szá­mát, az asszony elindul a kerten át. Az ápolónő üvegkalitkájában ül és a lázlapokat rendezi. — Az a gyerek volt, akit az éjjel hoztak? —- kérdi a látogatótól. Az asszony bólint. — A boncteremben még megtekintheti — néz. rá ellenségesen az ápolónő; — ő is hallotta a fel­vételesektől ezt a ruhahistóriát. Megy az asszony remegő lábakkal nézni a ha­lott gyereket. Amint hazaér, tépi, darabokra szaggatja a szép nyári ruhát. Katkó István AHOGYAN ÉN LÁTOM... írja: EHN A Ml Chasta' titokzatos lakói A California állambeli Siskiyou megye legré­gibb lakói teljes meggyőződéssel állítják, hogy az “ö” hatalmas hegycsúcsukon, a 14,162 láb magas Mt. Chasta hegycsúcson és annak környékén ti­tokzatos őslakók leszármazó ttjai élnek, akiket LEMUR névvel illetnek. A legenda szerint, még a történelmi idők előtt a Csendes-óceánba sülvedt a MU földrész, amely­nek lakói a LEMUROK voltak. Ahogyan MU te­rülete lassan, de biztosan a tengerbe sülvedt, úgy a LEMUROK kénytelenek voltak nagyrészt márványból épült városaikat cserbenhagyni és magasabb területekre költözni, amig végül is a Mt. Chasta hegyoldalain és az attól keletre hú­zódó erdőségekben telepedtek le. Főként az 1936 év előtti időkben a Siskiyou megye lakói meglehetős gyakran látták ezeket a LEMUROKAT, akiket egybehangzóan magas, fehérszakállas, fehérruhás lényekként Írtak le. Fiatal LEMURT senki nem látott. Weed és Yreka üzletemberei ugyancsak egybehangzóan állítot­ták, hogy időnkint ilyen LEMUROK keresték fel üzleteiket s a mai civilizáció különböző termékei­ért aranydarabokat ajánlottak fel — “büszkén és alázatosan.” Viszont ha bárki követni próbálta őket, a LEMUROK egy bizonyos távolság után hirtelen eltűntek és igy a sok kísérlet felfedezé­sükre, mindig sikertelen volt. A legendás LEMU­ROKAT e legendák hívői és terjesztői fantaszti­kus tulajdonságokkal ruházták fel. Akik felku­tatásukra indultak, egyszerre láthatatlan és ke- resztülhatolhatatlan erővel álltak szembe, amely meggátolt minden előretörést. Automobilvezetők állítják, hogy lejtőkön lefelé haladó autójukat egyszerre láthatatlan erő állította meg, sőt: gyakran ez az erő minden emberi magyarázat nélkül visszafelé tolta a hegyoldalon. 1936-ban a Dunsmuir News hetilap újságolta, hogy a LEMUROK a hegyoldal elhagyására hatá­rozták el magukat, mert nem volt ínyükre a sok publicitás, amit a lemur-vadászok híresztelései révén nyertek. A legendának azonban ez sem ve­tett véget, ellenkezőleg: részben vallásos, más­részt tudományos oldalról váratlan megerősítési nyert. A VALLÁSI MEGERŐSÍTÉS Köztudomású, hogy már az ókortól kezdődőleg. szép jövővel kecsegtető vallásalapitáshoz, a kö­vetkező kellékek voltak szükségesek: felhőkbe nyúló hegy; jól kieszelt és minél misztikusabb legenda és egy jó promoter, magyarul: gründoló. Észak-Californiában tehát adva volt a felhőkbe nyúló Mt. Chasta, a LEMUROK derékba szabott; legendája és úgy 30 év előtt jelentkezett egy G. W. Ballard nevű szemfüles üzletember és ábra- kadábra-panama-szita: létrejött az uj vallási szekta, amely “I AM” néven került forgalomba. Ez az “I AM” nevezetű szekta tekintélyes mér­tékben erősítette a LEMUROK lankadó legendá­ját, még pedig a következő kétségbe nem vonha­tó “sztori” révén: Az immár mennyországba köl­tözött Graham apó állította, hogy egy szép derűs napon, amikor egyéb dolog hijján, éppen az örök Igazság felé vezető ösvényt kereste, egy jóaka- ratu LEMUR őt arra a szent helyre vezette, ahol — csodák csodája, — egyenesen a mennyország­ból leküldött iratok rejtekhelye volt. E szent ira- Folytatás a 6 ik oldalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents