Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-08-01 / 31. szám
'JL AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, August 1, 1957 Az emberiség eisé törvénye EMELIK AZ ACÉL ÁRÁT - DRÁGUL A MEGÉLHETÉS Az infláció újabb lendületet kapott. — Veszélyben az amerikai gazdaság Az amerikai jogászszövetség- (American Bar Association) az idén Londonban, Angliában tartotta szokásos évi konvencióját — rövid nevvyorki megnyitó ülés után. A konvención beszédet tartott Herbert R O’Connor ur, Maryland volt kormányzója és volt szenátor. ^ 0‘Connor kijelentette, hogy a Legfelsőbb Törvényszék sorozatos döntései az amerikai szabadságjogok védelmében veszélyeztetik nemzeti biztonságunkat. Ezek a döntések, állította Mr. O’Connor, komolyan korlátozzák az Egyesült Államok jogát ahhoz, hogy védekezzen a “kommunista felforgatás”-sal szemben. O’Connor rámutatott arra, hogy Amerikának nemzeti hagyománya az egyéni szabadság- jogok védelme, de ez a túlzott buzgóság “lehet, hogy megkötötte nemzetünk kezét és lehetetlenné tette számára az emberiség első törvényének, az önfenntartás jogának végrehajtását L” Mr. O’Connor nyilván végzetesnek tartja azt, hogy a Legfelsőbb Törvényszék nem helyesli oly személyeknek, mint Elizabeth Gurley Flynn, Alexander Trachtenberg, Louis Weinstock, vagy Robert Thompsonnak fizetett rendőrkémek vallomása alapján való bebörtönzését. És azt, hogy a Törvényszék megvonta a határvonalat, melyen túl a kongresszusi bizottságok nem hatolhatnak be a polgárság egyéni jogai szentélyébe. Mi nem látunk semmi kapcsolatot az emberiség önfenntartási joga és egyéneknek politikai véleményük miatti bebörtönöztetése, becsületes polgároknak kongresszusi inkvizíciókon való meghurcoltatása és kipellengéreztetése, bevándorolt munkások rendőri ellenőrzése között, hacsak el nem fogadjuk az “emberiség önfenntartási joga” hitleri értelmezését. Ha Mr. O’Connornak valóban szívügye-az emberiség önfenntartási joga — és lehetősége, akkor ajánljuk, hogy helyezze át érdeklődésének szinterét a polgárjogok elleni aknamunkájáról a hidrogénbombás kísérletek beszüntetésének követelésére. E kísérletek, miként ma már amerikai tudósok százai és ezrei is nyíltan hangoztatják, komolyan veszélyeztetik az emberi faj jövőjét. E fegyverek használata pedig az emberiség életét! Mily tág tere volna O’Connor urnák ékesszólását e valóban ÉGETŐEN sürgős s időszerű kérdésben felhasznál! Néger polgárjogok a szenátusban Az elmúlt héten a négergyülölő déli szenátorok jelentős győzelmet arattak. Az északi szenátorok támogatásával a polgári jogokra vonatkozó törvényjavaslat harmadik részét elvetették. Azt a részt, amely felhatalmazta volna a szövetségi kormányt, hogy az iskolákban az elkülönités eltörlését meggyorsítsák. Ezen a héten a javaslatok egy másik életbevágó részét tárgyalják. Ez felhatalmazná a kormányt a néger szavazó jogok fenntartására azáltal, hogy a szavazási jog gátlóival szemben mellőzné az esküdtszéket és ilyen esetekben direkt a bíróság hozna Ítéletet. A déli szenátorok követelik az esküdtszék visz- szahelyezését. Köztudomású, hogy ha ez megvalósulna, akkor a déli négerek szavazati joga a régiben maradna, mert a fehérekből álló esküdtszék (néger sohasem jut oda) csakis négerellenes Ítéletet hozna. Északi “liberális” szenátorok most egy kompromisszummal jöttek elő, mely. szerint bíróság Ítélkezne polgári tiszteletlenségi (civil contempt) ügyekben, mig biinöző*tiszteletlenségi ügyekben (criminal contempt) az esküdtszék hozna határozatot. Ez a javaslat jól felhígítaná a néger szavazati jog védelmének hatásosságát. Azonban Richard L. Neuberger szenátor kijelentette, hogy ha ezt elfogadják, akkor módosítást fog ajánlani, mely szerint az esküdtszéki tárgyalásokat csak ott tarthatják meg, ahol az esküdtszék tagjait nem választják kizárólag a regisztrált szavazók tisztájából. Ez aztán kirekesztené azokat a déli államokat, ahol csakis fehér szavazók regisztrálhatnak. A magyar labdarugók sikere BUDAPEST, jul. 20. — A magyarországi “Vasas” csapat győzelmet aratott a Növi Sad-i (Jugoszlávia)) Voivodina' csapata fölött 4:0 arányban. Ez volt a Középeurópai Kupa (Mitro- pa-Kupa) első mérkőzése, melyet 90,000 néző tekintett meg a Népstadionban. Eisenhower elnök pár hét előtt felhívta a gyárosokat, hogy tartózkodjanak az árak emelésétől, mert infláció fenyegeti az amerikai gazdaságot. Az acéltröszt azonnal válaszolt a felhívásra és fölemelte az acél árát 6 dollárral tonnánként. Az acéltröszt ezen válasza bebizonyította azt, hogy a kínálat és keresletnek semmi köze az árak megállapításában. Az acéltröszt és a többi trösztök DIKTÁLJÁK az árakat tekintet nélkül arra, hogy nincs piac az általuk termelt anyagra. Az infláció első oka A trösztök profitharácsolása az egyik legfontosabb oka az inflációnak. Minden tröszt, kivétel nélkül több tiszta hasznot zsebel be, mint valaha a múltban. íme egy néhány példa: A huströszt 11 millió dollárral TÖBB PROFITOT harácsolt 1956-ban, mint az előbbi évben. De a tröszt urai panaszkodnak, hogy a többi iparhoz viszonyítva nagyon kevés a profit a húsiparban. A Safeway Stores — az ország egyik legnagyobb élelmiszer árusítója, ez év első hat hónapjában 14 millió dollár hasznot csinált, mely 40 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló hat hónapjában. A Superior Oil Co. ötször annyi tiszta hasznot mutat ki ez év első felében, mint a múlt évben. Folytathatnánk ezt a végtelenségig. Jegyezzük meg itt, hogy ugyanezek a profit- harácsolók azok, akik személyesen, vagy az általuk bérelt “közgazdászok” száján keresztül azt prédikálják, hogy a munkások magas bére és állandó béremelése okozza az inflációt. Az infláció második fó-oka A második fő tényező az infláció előidézésében az a tény, hogy az amerikai kormány évente 43 billió dollárt pazarol el a hadsereg, hadiflotta és a légi erő fenntartására és annak fölfegyver- zésére. Ezen óriási összeg ellenében semmi érték nem kerül forgalomba. Az összeg nagy része egy néhány trösztfejedelem zsebébe kerül. Egy példa világot vet erre a problémára. A N. Y. Times jul. 10-iki lapszámában olvastuk, hogy az “Air Force” 500,000,000 dollárt (ötszáz- millió dollárt) költött egy repülő lövedék (guided missile) gyártására, de abbahagyta a tervet mielőtt még egyetlen egy lövedék valóban elkészült volna. , Ez a példa nem a kivételek közé tartozik. Ellenkezően. így pazarolják el a milliók által fizetett adók billióit az amerikai kormány segítségével. A hadianyaggyártó trösztök urai szuper-profitot harácsolnak évről-évre, ami nagyban föllsn- diti az inflációt. Drágul a megélhetés A jelenlegi infláció nem egy elvont kérdés az amerikai munkások részére. Valóban egyik legégetőbb problémája a munkásoknak éppen az, hogyan tudjuk megvásárolni a legszükségesebbeket az életünk fenntartásához ? A tény az, hogy a megélhetés hónapról-hónapra állandóan emelkedik. Hivatalos statisztikai adatok vannak erre. Nem kell azonban nekünk bizonyítgatnunk a munkások és a munkásasszonyoknak azt, hogy az árak állandóan emelkednek. A háziasszony, aki a piacra megy és 40 centet fizet egy pár font paradicsomért, nyolc—tiz dollárt egy pár gyerekcipőért, stb., stb. tudja saját tapasztalataiból, hogy a megélhetés drágul. A fontos az, hogy egy inflációs helyzetben az árak sokkal rohamosabban emelkednek, mint a munkabérek. Ez pedig azt jelenti, hogy egy inflációs helyzetben csak a nagy-gyárosok és bankárok az igazi nyertesek. Veszélyben a gazdasági helyzet Dr. Edwin G. Norse, az ország egyik legeminen- sebb közgazdásza, Eisenhower, az ország elnöke, demokrata és republikánus politikusok és a szak- szervezeti vezetők egyaránt, aggodalmuknak adtak kifejezést, s mind megegyeznek abban, hogy ha az inflációs helyzet tovább romlik, akkor az egész amerikai gazdasági rendszer súlyos válságba kerül. A helyzet javulását nem lehet előidézni az alant felsorolt intézkedések nélkül: 1. Csökkenteni a hadi kiadásokat a jelenleginek 25 százalékára. 2. Emelni a lakások, iskolák, kórházak építését a szövetségi kormány anyaki támogatásával. 3. Korlátozni a trösztök profitharácsolását. 4. Emelni a munkások TÉNYLEGES jövedelmét. Ez minimális. Ennek megvalósítása lehetséges. De csak úgy, ha a szervezett munkásság szervezetein keresztül nyomást gyakorol a kongresz- szusra és követeli e terv véghezvitelét. Ha a munkásság nem tesz lépéseket e terv keresztülvitelére és a trösztök urai ellenállás nélkül folytathatják profitharácsolásaikat, az ország népe nagy árat fog ezért fizetni. POLITIKAI OLDALA Nyolc északi államnak mely 207 elnököt választó szavazójogot képvisel (266 elég, hogy az elnököt megválasszák), néger szavazatok fogják eldönteni, hogy demokrata lesz-e az elnök, vagy republikánus. Ha a javaslat federális rendőri felügyelet pontja keresztülmegy, akkor talán megdöntik a demokraták ötvenéves egyeduralmát és erős republikánus pártot tudnak felépiteni. Azért van az„ hogy ma az oly konzervatív — mondhatjuk reakciós szenátor, mint Knowland, a szabadságjogok védelmét alátámasztó törvényt támogatja. — Nagyban megy a politikai játék, mert a tét igen magas. Legyünk tisztában, a javaslat haladást jelent bármi formában, bár a fehér-néger egyiittiskolá- zás problémáját nem is meri előhozni. A javaslat hatása igazán csak az északi néger szavazó- lelkek behálózása, Délen a politikai gépezet még oly erős, hogy az 1958 vagy 1960 választásoknál aligha lesz különbség még. GAZDASÁGI OLDALA Wall Street urainak igen érzékeny megfigyelő szervük van. A mostani proszperitás függ a fogyasztóközönség vásárló tehetségétől és szokásaitól. Azelőtt a bevándorló ember igénytelen volt. Figyeljünk meg csak egy svéd bevándorlót 50— 100 év előtt. Letelepedett a középnyugati államokban és megtakarított pénzén földet vett. Maga tapasztotta házának falait és csinálta ajtait. A magyar földműves bevándorolt is gyűjtötte pénzét, amit hazaküldött, hogy azok otthon földet vásároljanak vagy megélhessenek. A néger nagy tömeg, főként az északi néger nem kíván földet vásárolni. A néger tömeg egy- harmad része Délen falusi szegénység, egyhar- mada Északon városi lakos. Szokásai, igényei nem vallanak takarékosságra, tehát igen jó fogyasztó elem. Ezt mindenki tudja, aki valaha négerekkel kereskedett. A néger negyedekben igen virágzó autókereskedelem, azonkívül bútor és ruha eladási lehetőség van. Feltűnő jól öltözködnek a jól kereső négerek és jó autójuk van. Sajnos lakbér (pár város kivételével) igen kiuzsorázó és a lakások az általános színvonalon alul vannak. Wall Street felfigyelt a néger tömegek vásárló képességére és főként vásárló hajlamára. Tudja, hogy a proszperitás (gazdasági fellendülés) főként attól függ, hogy a négerek vásárlóerejét fenntartsa és talán a lehetőség határáig fokozza. Még tiz évvel ezelőtt négereknek adott hiteltől tartózkodtak, de ma már a gazdasági életharc kényszeríti őket, hogy ne csináljanak semmiféle különbséget vevőik szine miatt, ha jó hitelbirása jogosítaná hitelnyújtásra. A mai proszperitás az összes munkaerők fog- lalkoztásán alapszik. Ha ez megszűnik üalami okból, óriási összeomlás várható, amelyet nem bir el a társadalmi és gazdasági rendszerünk. A fehér városi lakosság fogyasztási igénye teljes mér tékben ki van már használva. Csak a négerek és mexikóiak fogyasztási igénye adja meg még azt a kis több-eladási lehetőséget, a jobb profitot, több alkalmat a kiterjedésre. Ezért lett a néger kérdés nemcsak politikai, hanem igen fontos gazdasági tényező. Eörsi Béla A NÉGER KÉRDÉS
