Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-04 / 27. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 4, 1957 Munkásmozgalom GYÁSZNAP A MUNKÁSSÁG TÖRTÉNETÉBEN 1947 junius 23-a gyásznap az amerikai munkásság történelmében. A 80-ik, egyik legreak- ciósabb kongresszus a unió gyűlölök hisztériájának engedve, ezen a napon hozta létre a Taft- Hartley-törvényt, Truman elnök vétója ellenére. Ugyanabban az évben hét állam hozott a "munkához való jog”-nak titulált szkeb törvényeket. .. Ezek Georgia, Iowa, Észak-Carolina, Észak-Dakota, Tennessee, Texas és Virginia. ~~A Taft-Hartley-törvény azóta valóra váltotta a munkásság majdnem minden félelmét. Az amerikai munkásmozgalom szivéig hatolt támadásában. Úgyszólván megállította a szakszervezetek terjeszkedését, megvonta a munkásoktól a szervezkedési lehetőségeket azzal, hogy betiltotta a kollektiv szerződések lehetőségét. Oda hatott, hogy ma 18 állam hozott sztrájktörő törvényeket. • A Taft-Hartley-törvény visszafelé fordította az idő kerekét a kormány által kiadott, idejétmúlt tiltóparancsokkal való kormányzás régi világáig. Korlátok közé szabta a munkásság piketelési és sztrájkhoz való jogát. Megadta a jogot a munkáltatóknak, hogy hazug kampányokkal és megfélemlítéssel harcoljanak munkásaik szervezkedése ellen. Gáncsot vetett a “National Labor Relations Board” munkájába, hogy minél tovább húzzák az ügyeket, mert a halogatás mindig a munkáltatók hasznára megy. A Taft-Hartley-törvény már tiz éve van közöttünk, mert a kongresszusban ma is hasonló elemek vannak, mint akkor voltak. Jönnek azok délről, északról, keletről és nyugatról. Mikor emberi jogokról, társadalmi és szociális felelősségről van szó mindegyik hasonlóan gondolkozik. Az ő haladásuk megszűnt a 19-ik századdal. 100.000-ren tüntettek New Yorkban 100,000-ren tüntettek egyszerre Taft-Hartley ellen. A Madison Sqaure Garden- ban tartott gyűlésen Philip Murray vezetésével, még O’Dwyer polgármester is beszélt a törvény ellen. Az ország ipari ^központjaiban mindenütt tüntettek Taft-Hartley ellen. Los Angelesből egész karaván indult és 3000 mérföldes utón Washingtonba jöttek az AFL és más munkásszervezetek tagjai, hogy tiltakozzanak e törvény ellen és odahassanak, hogy Truman elnök megvétózza e törvényt. Szakszervezeti vezetők, liberálisok, egyházi szervezetek és gazdasági szakértők nyomást gyakoroltak Truman elnökre. Truman valóban megvétózta e törvényt. Hart ley ék is résen voltak A reakciósok is összetették erejüket, hogy megnyerjék az elnököt. Fred Hartley képviselő (R. N. J.) fenyegetőzött, hogy általános sztrájk lesz, ha Truman megvétózza e törvényt. Már bizonyítékok is voltak kezében arról, hogy a munkásvezérek általános sztrájkot terveznek. Az AFL-CIO vezetősége kinevette Hartley hamis bizonyítékait. Truman egyik legjobb beszédjét mondta el a kongresszus előtt, mikor megvétózta a Taft- Hartley-törvényt. Hiába, a képviselőház 331-83 ellen újra megszavazta a gyűlölt törvényt. Amerika munkássága ekkor szintén akcióba lépett. Megjósolták, hogy kibuktatják e törvény szervezőit és támogatóit. Az amerikai munkásság talán sohasem volt olyan aktiv, mint az 1948-as választásoknál. Trumant vétója ültette vissza a Fehér Házba 1948-ban. Kibuktak a Taft-Hartley-törvény támogatói. Maga Hartley meg sem kísérelte, hogy újból képviselő legyen, tudta előre, hogy mi vár rá. Amerika szervezett munkásai először vettek részt tömegesen politikai munkában. Megalakult az AFL-CIO politikai tanítási bizottsága, mely ma is működik. A Taft-Hartley-törvény megtiltotta, hogy a unió lapjai agitáljanak a nekik tetsző politikusuk megválasztása mellett. Két év múlva a legfelsőbb bíróság döntése fenntartotta Philip Murray elnök jogát ehhez. Tény az, hogy sok kárt tett ez a gonosz törvény. 1947-ben 15,414,000 szervezett munkás volt USÁ-ban. Az elmúlt tizj évben csupán 2 és fél millióval nagyobbodott a szervezeti tagok száma, mig a munkásoké nyolc millióval gyarapodott. A földművelésben dolgozók száma pedig majdnem ugyanaz maradt a szervezet szempontjából. 1947-ben a szervezett munkások száma 34 százalék, manapság pedig 35 százaléka az összmunkásságnak. Persze az unióbasák nem nagyon siettek akkor, mikor a törvény nehéz keze a baloldali uniókat kivégezte. Akkor még ők is kihasználták némely szakaszát a baloldal ellen. A National Relations Board ma az eléje került ügyek 50 százalékát a unió ellen dönti el, pedig tulajdonképpen a munkásság pártfogására alapították meg ezt az ügynökséget. A nagyüzemek támadása és a szakszervezetek,' illetve vezetőik vonakodása e törvény elleni harcra, meggyengítette a szakszervezeteket. A munkásság nemcsak a Taft-Hartley-törvény miatt szenved, de szenved félrevezetői miatt is. Beekek, Hutchisonok teljesen üzleti alapon kezelik a szervezetet és egyre jobban észlelhető, hogy mire vezetnek ezk az üzlti érdekeltségek. A nagyüzemeknek még ez sem elég. Nem adták fel a reményt arra, hogy egy “super Taft- Hártley”-törvényt hozzanak a munkásság kordában tartására. A szakszervezetek csupán úgy képesek a munkásság és a tömegek szimpátiáját megnyerni, ha valóban tisztogatást végeznek saját szervezeteikben. Igazi demokratikus szakszervezeti kormányzással egy kettőre vége lenne a korrupciónak és egyéni haszonlesésnek. A munkások majd akkor csatlakoznak tömegesen a uniókhoz, ha úgy érzik, hogy valóban az ő szervezetük és valóban a munkásság érdekeit szolgálja. A munkásság ereje és összetartása egész "biztosan véget vet majd a Taft-Hartley-törvénynek abban a pillanatban, ha a munkásság saját erejének tudatára ébredve él alkotmány adta jogaival és olyan képviselőket ültet a kongresszusba, akik a munkások és nem a nagyüzemek érdekeit képviselik. Baseball is üzlet A kongresszus trösztellenes kivizsgálása jelenleg a baseball szervezeti és működési formájával foglalkozik, abból a szempontból, hogy alávesse az amerikai sportéletnek ezen nagykiterje- désü vállalkozását a trösztellenes-törvény szabályozásának vagy sem. Bob Feller, a baseball játékosok egyik nagysága, kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy “baseball, az üzlet” és mint ilyen — véleménye szerint — a trösztellenes-törvény hatáskörébe tartozik, akárcsak a football, amit már régebben oda osztottak be. A baseball csoportok játékosai és a tulajdonosai között létező egyezmény egyes pontjainak megváltoztatását is ajánlotta. Különösen azt a pontot, amely a játékost ahhoz a csoporthoz köti, amely először szerződtette le. Ez a lekötöttség addig tart, mig a csoport tulajdonosa vagy eladja más csoportnak, vagy elszerződteti máshova, vagy felmenti a szerződés alól. Panaszkodik arról is, hogy a csoporttulajdonosok legtöbbször úgy bánnak a játékosokkal, mintha azok gyermekek volnának. Beleegyezne abba, hogy ezt a pontot úgy szabályoznák, hogy 'érvényessége csak három évig tartana. Szabadságuk meg van nyirbálva, nem engedélyezik azt, hogy szabad idejükben másutt játszanak és keresetüket növeljék. Azt kéri, hogy a demokrácia nevében, legyen a játékosoknak is beleszólásuk abba, hogy kit válasszanak meg Baseball Commissionemek. Feller támadta Ford Frick és más Baseball League tisztviselőket azért, hogy a maguk érdemeként tüntették fel a játékosok számára életbeléptetett nyugdíj tervezetet. “Azért kaptuk meg, mert harcoltunk érte,” mondta Feller, “nem pedig a tulajdonosok jószívűségéből. Még hozzá keserű csatát vívtunk a tulajdonosokkal és a ligatisztviselőkkel, akik ellenezték a nyugdíj rendszert. Ellenezték a játékosok szervezkedését és a kollektiv egyezkedést is és csak Aliié Reynolds és Ralph Kiner, volt nagy-liga játékosok bátorságának és kitartásának köszönhetjük azt, hogy nyertünk. Még a bírósági eljárás lehetőségét is fel kellett ellenük használni”. A játékosok egyéni és közös jogainak védelme érdekében Feller azt ajánlotta a kihallgató bizottságnak, hogy törvényhozás által biztosítsák a kollektiv egyezkedéshez való jogaikat. GM Európában épült kocsijait importálja Detroit. — General Motors Corporation Európában épült Vauxhall és Opel kocsijait szeptember körül hozza az amerikai piacra. Harlow H. Curtice elnök ezt az elárusítókhoz küldött levelében hozta nyilvánosságra. Ez az első eset, mikor GM európai gyáraiból idehozza autóit. A Vauxhall Motors Limited Angliában, az Adam Opel A. G. Nyugat-Németországban van. A Vauxhall és Opel kocsikat a világ minden részében a szocialista országok s USA kivételével árulják. A G. M. Pontiac osztálya fogja árulni a Vauxhall autót, a Buick Motor fogja kezelni az Opelt. Az Automobil News becslése szerint 3,576 elárusítója van a Buicknak, és 3,972 van a Pontiac- nak. Chrysler lesz az egyetlen cég, amelynek nincsen idegenben készült autója. Fordnak 7 Angliában készült gyártmánya van, melyet 600 árusítóján keresztül hoz forgalomba. Az American Motors Company a ‘Metropolitan’ névül kis autóját hozza forgalomba az angliai Austin- gyárból. A Studebacker-Packard a Németországban készült Mercedes-Benz-autókat hozza forgalomba. A Chrysler sem alszik A Chrysler-üzem vezetője nem nyilatkozott, mikor megkérdezték, hogy milyen idegen autót hoz be, de annyit elárult, hogy mérnökei tanulmányozzák a kis kocsikat és azokat az üzemeket, amelyek odaát csinálják ezeket. Szóval Chrysler is tanulmányozza a kis autók kérdését. GM behozza a kicsi autókat, melyeket minden valószínűség szerint olcsóbban adnak el, mint a Chevrolet. A vélemény az, hogy egyre többen keresik ezeket a gazdaságosabb kisebb autókat. Ez év első hónapjában 51,844 kocsit hoztak be külföldről, a tavalyi 21,609 ellenében. Ugyancsak ez idő alatt USA exportja Kanadán kivül 41,008 kocsival esett le, az előző évi 51,183-al szemben. Közel 50,000 a bejegyzett idegen kocsik száma, ezekből 20 ezer a Volkwagen 1957 első négy hónapjában. Ma még fogalmunk sincs a kisebb kocsik áráról, de minden valószínűség szerint olcsóbb lesz, mint az országban készült kisebb gyártmányú autók. Az is érdekes, hogy kik vásárolják az idegen gyártmányú kis kocsikat. A Ford társaság általi tanulmányozás eredményeként, főképpen a kö- zépjövedelmü családok, az egyetemet végzettek, — akiknek biztos jövedelmük van, rendesen második, vagy néha harmadik kocsinak veszik. A háziasszonyok azért szeretik, mert kicsi helyet foglal el és könnyű őket “parkolni”. A TEHERKOCSI VEZETŐK Szakszervezete Nyugati Konferenciája San Diego-ban megtartott vezetőségi gyűlésén alkotmánymódosítást fogadott el arranézve, hogy korlátozza elnökének, Frank Brewster-nek hatalmát. Brewster a Kongresszus elleni tiszteletlenség miatt el van ítélve, mert nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni és a kért adatokat bemutatni. A pénzügyi ellenőrzés szigorítására és a szakszervezeti demokrácia megerősítésére is fogadott el módosításokat a vezetőség. ★ 518,000 POSTAMUNKÁS részére évi $546 fizetés javítást hagyott jóvá a Ház Posta és Köz- szolgálat Bizottsága. A kormány ellene van a fizetés javításnak, mert 350 millió dollárral emeli fel a szövetségi fizetések összegét és ez elősegíti az inflációs irányzatot. • A Magyar Szó jó újság, 0 Nincs benne, csak igazság!
