Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-14 / 46. szám
Thursday, Nov. 14, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ % O wmmmmrnmL* (• KÉT ADAT A “SPONTÁN NÉPFELKELÉSRŐL” Ezúttal nem mint újságíró, hanem mint az ellenforradalom szemtanúja jelentkezem a Magyar Szó hasábjain. 1956 október 23-ról 24-re virradóra az akkor már feldúlt Szabad Nép székházából mentem hazafelé. A Nagykörúton (éjjel fél kettő lehetett) néhány helyen már barikádokat építettek, a Kiliánlaktanyánál pedig fegyvert osztogattak a tömegnek. (Vajon azért talán, mert 23-án este, mint egyesek mondják, még békés megmozdulás volt az események jellege?) Találkoztam egy ismerősömmel, aki elmesélte, hogy 23-án este a besötétedés után a gellérthegyi Szabadságszobor közelében tartózkodott. (Nem árulom el a nevét, mert nála békésebb céllal senki sem ment akkor a Gellérthegyre: találkája volt egy lánnyal. Látta, hogy az emlékműhöz géppisztolyos rendőrszakasz érkezik Később egy diplomáciai rendszámú gépkocsi hajtott a szoborhoz, fordult egyet körülötte, majd eltávozott. Ismerősöm ekkor hazaindult. A hegy lábánál izgatott, aktatáskás, hátizsákos csoportot látott, melynek tagjai a Szabadságszobor felé mutogatva tanakodtak. Váratlanul felbukkant az előbb látott diplomáciai rendszámú kocsi, megállt a csoport mellett, s utasai élénk beszélgetést folytattak a csoportosulókkal. Nyilván közölhették velük, hogy nem tanácsos felmenni az emlékműhöz, mert az autó távozása után ugyanis a csoport nem fölfelé indult meg, hanem “...akkor menjünk a XI. kerületi kapitányság ellen!” felkiáltással a Bartók Béla útra fordult. Valamennyien tudjuk, hogy a XI. kerületi kapitányságot megtámadták. Bizonyos, hogy a támadók közt ott volt ez a csoport is. S ezekután az is bizonyos, hogy ez a csoport nem holdfürdőzni m “MLUMMr I WSfiVSR m A London Times irodalmi mellékletében augusztus 16-án a “hallgató” magyar írókkal foglalkozott. Gyáros László a magyar kormány nevében sajtókonferenciáján megcáfolja a “hallgató” magyar irók létezését. “Mindenegyes ismert iró tiltakozott az Egyesült Nemzetek Bizottsága által kiadott riport ellen”, mondta. A nyugati sajtó eleinte elhallgatta ezt, majd később úgy irt, mintha az Írókat kény- szeritették volna a tiltakozásra. “Kategorikusan kijelentjük, hogy sem a párt, sem az állam közegei nem vettek részt az aláírások gyűjtésében, az irók tisztán lelkiismeretük sugallatára hallgatva írták nevüket a tiltakozás alá. “A nyilatkozat csupán irodalmi életünk megtisztulásának egy megnyilvánulása. A másik irodalmi és kritikai lapunk, a ‘Kortárs’ megjelenése. Különböző irányú irók munkája jelenik meg ebben a lapban. Ebben jelent meg például Benjámin László és társai levele, melyben szigorú vizsgálat alá vették eddigi helytelen nézeteiket. “Egyre több iró látja a párt álláspontjának helyességét, ha nem is egyeznek meg vele minden kérdésben. A közeljövőben az állami hatóságok olyan lépéseket tesznek, amelyek lehetővé teszik a sziporkázóbb, színesebb és sokoldalúbb irodalmi életet.” Gyáros felsorolta majdnem minden iró munIllyés Gyula tanulmányt ir Moliere és Racineakart a gellérhegyi emlékműnél. Ismétlem, mindez 1956 október 23-án este történt. Amikor állítólag még nem volt szervezett ellenforradalom. Ezt a derék holdfürdőző csoportot vajon ki szervezhette? Mert az bizonyított számomra, hogy szervezetten készültek merényletet elkövetni a gellérthegyi Szabadságszobor ellen és szervezetten indultak a kerületi kapitányság megtámadására is. S tanulságos volna megtudni, melyik követség kocsija végezte a hegyen a felderítő szerepet és kik azok, akik ebből a kocsiból a további utasításokat adták a csoportnak. .. Zom bor János. ★ 1956 október 23-án este 10—11 óra tájban a Rádió székházához vezető Szentkirályi utcában szabályosan működött már az emberlánc, amelyen az ellenforradalmi felkelők a lőszert továbbították a Rákóczi útról a Bródy Sándor utcába. Ezt akkori lakásom albakából jól láttam. Miért kellett a Rákóczi útról adogatniok a lőszeresládákat? Ha csak úgy hirtelenében kaparintották volna meg a lőszert, miért nem hozták közelebb a Rádió épületéhez ? De különben is: ezekben az órákban még az ötös bizottság jelentése szerint sem állt át a honvédség a lázadókhoz: honnan vették hát a fegyvert és lőszert? Nyilván azokból a titkos készletekből, amelyeket már jó előre a megtámadni szánt pontok közelében helyeztek el. Ilyen raktár lehetett a Rákóczi útnál is, alighanem ezért kellett jó két utcasaroknyi távolságból cipelniök a rádió támadóinak is a lőszert. Gadó György. káját, azaz, hogy milyen munkán dolgoznak ez- időszerint. Mi kerül nyomás alá 1958-ban, stb. A müvek 40 százaléka a mai problémákkal és körülbelül' fele a közelmúlttal foglalkozik. Gyáros a következő Írókat említi meg: Bölöni György, irodalmi és politikai “emlékiratait” irja; az utolsó 30 évvel foglalkozik. Darvas József két novellát készít sajtó alá. Az egyik a “Csengő forrás” a falusi babonákkal a hátterében, a másik “A ködös október”, mely egy falusi tanítóról szól. Erdős László rövidesen befejezi mindkét novelláját. Az egyik a “Veszedelmes művészek” cimü munkájának folytatása lesz. Féja Géza válogatott novelláit gyűjti össze és annak kiadásán dolgozik. Gergely Sándor igaz- történetü novellájának “A dobverő”-nek első magyar kiadásán dolgozik. 1930 elején irta és a parasztság életével foglalkozik. Füst Milán rövid novellákon dolgozik, Giand- pierre Emil K. egy vidéki Don Juan történetét irja le, mely az 1920-as években történik, közben egy másik novellán is dolgozik, amely a mai időkkel foglalkozik. Illés Béla egy diósgyőri munkás életéről ir, közben uj rövid novellái kiadásán is munkálkodik. Illés Endre uj és régi novellái kiadásán dől gozik. nek? Figyelmeztetik a hajtókát, hogy: vigyázzanak ! De nem úgy a tüzeseteknél. Itt egy felelősséggel működő városi adminisztráció sokat tehetne, ha... felelősséggel működne. Nem ugv, hogy megtiltsa a veszélyes kályhák használatát, hanem úgy, hogy megfelelő lakásépítéssel és a régiek renoválásával tisztességes lakásokról gondos kodna a sokezer rászoruló család részére. De ehelyett a tűzbiztonságra veszélyes házakból kilakoltatott családoknak maguknak kell uj lakásokról gondoskodni, ami legtöbbször úgy végződik ebben a lakásinséges városban, hogy még sz ikebb, drágább és rosszabb kvártélyba kerül a kilakoltatott család. És a lerombolt házak helyébe nem az ő részükre épit uj, olcsó lakásokat a város, hanem eladja az ingatlant magánvállalkozóknak, akik vagy üzleteket, templomot vagy a gazdag és középosztálybeliek számára építenek minden modern kényelemmel ellátott lakásokat, ahová a kilakoltatott családoknak tilos a bemenet. A tilalmat nemcsak a házbér teljesíthetetlen nagysága, hanem a faji megkülönböztetés gyakorlása is képezi. New York “under privileged” rétegének ezreit ez és ehhez hasonló más körülmények tartják továbbra is hátrányos társadalmi helyzetükben. A városi választások elmúltával a közvélemény erős és szervezett nyomására lesz szükség, hogy a város vezetősége e téren javításokat eszközöljön. ról. Kassák Lajosnak nemrégen adták ki “Boldogtalan testvérek” cimü novelláját. Kodolányi János történelmi novellája nyomás alatt van. Német László uj novellán dolgozik. Hősnője» egy első éves medikus; a novella az első világháború idejével foglalkozik, de erkölcsi problémája a mai időknek is tökéletesen megfelel. Német közben színdarabokat is ir. Rideg Sándor két kötetes novellán dolgozik, amelyek a jelen idők és az októberi eseményeket ábrázolják. Szabó Pál biográfiái ciklusának negyedik kötetét irja. Tamási Áron 1922—1936 között irt novelláit gyűjti sajtó alá. Urbán Ernő novellát ir “Megpróbáltatás” címen az 1946—47-es évekről. Veres Péter most fejezte be “Balogh-csaláért cimü munkáját és úgy vélik, hogy rövid novellát is ir a mai időkről. Megnyílt Budapesten a Millenáris műjégpálya November 7-én nagyszabású miikorcsolyázó bemutató volt Bár a Meteorológiai Intézet plusz 7 fokot jelzett, a Millenáris korai látogatói mégis úgy érezhették magukat, mintha beköszöntött volna a tél; a tavaly létesített műjégpályán már szabadon edzettek a versenyzők. Kapunyitás volt a legrégibb magyar sportlétesítményben — megkezdődött az 1957—58. évi jégidény. A sportolók nagy ölömmel üdvözölték a “kaputárást” és a dohogó gépek zenéje mellett hamarosan “paragrafusokkal” volt telekarcolva a napsütésben csillogó jégfelü-let. A frissek közül is legfrissebb volt Jurek Edina, Zöllner Helga és Kucharovitz Miklós, akik nagy kedvvel kezdték: meg a korcsolyázást. Németh Imre igazgató elmondta, hogy elkészült már a Millenáris ez évi “műsora” is, azaz a pontos pályabeosztás a műkorcsolyázók és a jégkorongozók igényeinek figyelembevételével. Eszerint délelőtt a “müzők”, délután és este pedig a hokizók “dolgozhatnak”. Közölte az igazgató azt is. hogy az idei első jágsnorteseményn november 7-én este kerül a sor a Millenárison: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulója emlékünnepén nagyszabású műkorcsolyázó bemutató volt a teljes magyar verseny- zá gárda részvételével. Bemutatta többek között: ujkivitelü gyakorlatanyagát a Cortina ‘d’Am- pezzóból nemrégen hazatért Nagy testvérpár is MegnvIH a íiarpaik miskafoi országos Ifépzspüvászeti kiállítás Ünnepélyes keretek között nyitották meg Miskolcon a Herman Ottó Muzeum termeiben a harmadik miskolci országos képzőművészeti kiállítást. A kiállításon Budapest és az ország más vidékének 94 képzőművésze mellett 46 Borsod megyéren élő festőművész és grafikus vesz részt. Az ünnepélyes megnyitón osztották ki a miskolci városi tanács, valamint hát borsodi tanács, valamint a legjobb alkotásak jutalmazására alapított dijakat. Miskolc város tanácsa 8000 forintos nyugdiját Szentiványi Lajos Kossuth-dijas festőművész “Építők” cimü olajfestménye kapta- Foghat koh»- fe gétrpari iisem önállóan vesz részt a lipcsei vásáron A jövő év eleién sorra kerülő lipcsei nemzetközi vásáron kohó- és gépiparunk az áruknak sokkal nagyobb választékával vesz részt, mint eddig bármikor. A Kohó- és Gépipari Minisztérium kiállítási csarnokában újdonságnak számit, hogy 16 üzem önállóan szerepel a vásáron. A gyárak szakemberei a helyszínen működés közben mutatják be legkorszerűbb gépeiket. Az önálló exportjoggal rendelkező nyolc kohó- és gépipari üzemen kívül részt vesz a kiállításon a Csepel Müvek Szerszámgépgyára, a Láng Gépgyár, az Orion Rádiógyár, az IKARLíS-gyár, a Csepel Autógyár, a Magyar Optikai Müvek, a Vörös Csillag Traktorgyár és az Elzett Lakatosárugyár. Lipcsében bemutattuk a 60-as tipusu korszerig sitett IKARUS-autóbuszt, a négy és féltonnás n......’ ----07 nor™evezett inteera diszpécser-asztalt, a magnetofonnal kombinált vetítőr Magyarország
