Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-07 / 45. szám
f AMERIKAI MAGYAR SZŐ Thursday, Nov. 7, 1957 Tragi-komédiák —Amiken sírni meg nevetni is lehet — [ Irta: GERÉB JÓZSEF Köztudomású, hogy a mosoly, a nevetés, — szóval a jókedv csak hasznára válik az egészségnek <és állítólag még az életet is meghosszabbítja. Ezért értékelik oly sokra a “humort” s fizetik oly Magas honoráriummal a nevetés-fakasztókat. De köztudomású az is, hogy a íSOK még a jóból is megárt. Ezért az alábbiakban a napisajtó »iéhány olyan hírét mutatjuk be, amelyek humo- ) osak ugyan, de ugyanakkor már beleírták a hu- Mor ellenszerét, a tragédiát is, nehogy megártson a túlsók nevetés. Az alábbi híranyagon tehát az olvasó sirhat is, meg nevethet is a saját hangulata szerint. Nem . zámitunk többet a lapért akármelyiket, vagy ha mindkettőt csinálja is. Politika Az orosz cári uralom bukása után a rövid életű iKerensky-kormány francia nagykövete, Basil Maklakoff, pár nappal a győzelmes bolseviki för- :> adalom előtt a követség összes iratait, — körülbelül 500 font mennyiségűt, — ládákba rakott és az Egyesült Államokba szállította, feljebbvalóinak pedig azt irta, hogy elégette. Maklakoff azt hitte, hogy az a levéltár rendkívül nagy értékű titkokat tartalmaz. Attól tartott, Hogy azok kiadásáért az oroszok bosszút állnak :>ajta, megölik, bárhová is rejtőzik. Ezért kikötötte, hogy a ládákat csak a halála után legyen szabad kinyitni. Ez az “óvatos” ember csak a múlt julius hóban halt meg, 86 éves korában, mire a ládákat az eddigi rejtett helyéről a kaliforniai “Hoover Institute” részére szállították, hogy annak hires történelemtudósai átvizsgálják. Pár nappal előbb már be is hirdették az újságokban: ‘ Nyilvánosságra kerülnek a vörösök titkai”. Pár heti izgatott várakozás után a Hoover Institute ezt a jelentést adta ki: Eltemetett vörös titkok PALO ALTO, Cal. — A Hoover Institute átvizsgálta azt a 16 láda okmányt, amelyet Basil Maklakoff, Kerensky párisi nagykövete küldött az Egyesült Államokba még 1917-ben. Az iratok leginkább a cári kormányok ügyeivel foglalkoznak, de fontos adatokat tartalmaznak a későbbi vörös vezetőkre is. így például felsorolja azokat a forradalmárokat, akiket az 1905-ös sikertelen forradalom után Oroszországból száműztek. FELEMLÍTI TROTZKYT, MOLOTOVOT, a lengyel PIL- SUDSKIT és másokat, akiket az orosz kormány üldözött és azért még a külföldön is figyelemmel kisértette. Negyven — azaz 40 hosszú évet kellett várnunk, hogy megtudjuk, hogy a cári orosz kormány nem kedvelte Trotzkyt, Molotovot meg a íöbbi orosz forradalmárokat. Ezért aztán valóban érdemes volt 40 évig nagy titokban őrizni 16 láda “okmányt”. Dráma A dráma-irodalom és az “élő” színház hanyatlásáról mindenki hallott eleget, — persze csak olyanok, akiket az ilyesmi érdekel. Aztán azt is hallottuk, hogy az “élő” színházat a filmszínház tette tönkre, amit viszont most a televízió szőrit háttérbe. De azért még nem kell feltenni a gyász- szalagot, van egy kis remény a javulásra, mint azt a “St. Louis Post-Dispatch” cimü napilap alábbi vezércikke mutatja: A dráma segítői Statisztikai adatok szerint a filmszínházak látogatóinak száma nagyot esett az utóbbi két évben s azért sok “mozi” bezárt. Amelyek nyitva maradtak, csak azért voltak arra képesek, mert habár a filmdarabokat nem tudták javítani, de a pattogtatott kukoricát nemcsak mennyiségileg és kvalitásban emelték, hanem még szines változatban is árulják. Ugylátszik ezzel még meg lehet tartani a patrónusok egy részét. Okulván ezen a dolgon, mindenfelé nyitottak szabad, úgynevezett “Drive-In” mozikat, ahol a film-darabokat már nemcsak “pattogtatott kukoricával”, hanem evéssel és ivással , segítik elő. Ez túltesz még a televízión is, mert annak a nézésébe beleéhezik az ember, amig itt a fizikai táplálékkal a KULTÚRÁT IS FEJLESZTIK. Nem kell félteni tehát az amerikai kultúrát! Amig a vendéglősök és a korcsmárosok áruik terjesztésénél RÁADÁSUL KULTÚRÁT IS ADNAK, a drámairodalom jövője biztosítva lesz. Zene A zene terén nem vagyunk ^ szakértők s szégyenkezve valljuk be, hogy az amerikai modern zenéről még annál is kevesebbet tudunk. Ezért korunk hires, vagy hírhedt énekesének, Elvis Presley “Rock’n roll” zenéjének technikájáról nem a saját véleményünket adjuk, hanem a “Los Angeles Times” Wally George nevű zenekritikus beszámolóját közöljük Elvis koncertjárói, amit a napokban a Pan-Pacific Auditóriumban tartott: A Pan-Pacific Auditorium termében 9,000 főnyi tömeg, — túlnyomó többségben fiatalok, úgynevezett “Teenagers” közönség türelmetlenül és nagy zajjal várta kedvenc énekesét, a “Rock’n roll” zene királyát, aki a hangversenyt megelőzőleg interjút adott az újságíróknak. • Amikor a színpadra jött, a zaj fülsiketítő zsivajjá lett, ami az egy órányi koncert alatt egy pillanatra sem szűnt meg. Énekelt-e valamit, valójában nem is lehetett hallani. A tapsokat, a fütyülő, kiabáló és toporzékoló tetszésnyilvánítást inkább csak a testmozdulataival hívta ki. Mögötte a zenekar játszott valamit, de a végtelen nagy zsibajban nem lehetett kivenni, hogy mit. Talán csak Elvis tudta, aki a karjaival hadonászott, a derekát csavargatta, az ülő részével körmozdulatokat irt, stb. Minden ily mozdulatra a túlnyomóan fiatal lányokból álló hallgatók őrületes lármával, visitozással, hisztérikus tapssal feleltek. Igazán nagyon művészies koncert lehetett! Olyan művészies volt, hogy a kritikát eredetiben (angolul) kell ide másolnunk: “It was not the music, that sold them. It was his hips. THEY WIGGLED, THEY BUMPED, THEY TWISTED”. Nem kell félteni az amerikai zene jövőjét. Amig ilyen hálás publikuma és ilyen nagytehet- ségü művészei vannak, a “jaz”, a “bi-bop” meg a “rock’n roll” után ki tudja milyen magasra fog még emelkedni?! Protokol “Protokol” latin szó, amely eredetileg a törvényes okmányok első oldalát jelentette. Manapság azonban inkább azon szabályok összeségét értik, amelyek megszabják, hogy hivatalos cé-cók alkalmával mindenki a rangfokozatának megfelelő helyet kapja. A protokol hivatalnokok egész serege dolgozott például azon, hogy az angol királynő amerikai látogatásánál az imádók serege megfelelő sorrendben bókolhasson a fenséges házaspár előtt. De a protokol keretébe tartozik az is, hogy a nagykövetek jól ismerjék azon ország kormányának vezetőit, ahová kinevezik őket. A protokol ismeretének hiánya miatt lett nevetség tárgya a Ceylonba kinevezett amerikai nagykövet, aki nem tudta megmondani az újságíróknak, hogy mi a neve a ceyloni miniszterelnöknek. Ugylátszik, hogy a protokollal nagy baj van Washingtonban, mert mint most kisült, még az elnök is elvéti időközönként. íme, itt a bizonyíték: WASHINGTON. — Midőn President Eisenhower az újságíró konferencián valamit mondani akart az uj honvédelmi miniszterről, annak neve előbb nem jutott eszébe, majd pedig tévesen, “McNeil”-nek mondotta, “Neil Mc-El- roy” helyett. Később azt mondta, hogy a honvédelmi miniszter nevét összetévesztette a költségvetési iroda egyik tisztviselőjével, akinek a neve W. J. McNeil. Akadtak rovatirók, kik megrótták az elnököt, hogy még a honvédelmi miniszter nevét sem tudja, akinek a miniszterek között a harmadik rangfokozata van, tehát a kormány egyik legfontosabb tagja. Mi azonban az elnök védelmére kelünk. Mostanában három miniszter hagyta el Eisenhower kabinetjét s az utódjaikat ők maguk választották ki. Nem lehet elvárni a túlságosan elfoglalt elnöktől, hogy minden héten betanulja egy-egy uj miniszternek a nevét! Racket Az amerikai szenátusnak most két, csaknem hasonló nevű bizottsága folytat vizsgálatokat. Az egyik a “rocket-bizottság”, amely azt kutatja, hogy miért késett el az amerikai Sputnik, a másik pedig a “racket”-bizottság, mely a szakszervezeti vezérek visszaélését firtatja, hogy azok révén a munkásmozgalomra megszorító törvényeket hozhassanak. Ez utóbbi bizottság előtt szóba került, hogy egyes ipar- és kereskedelmi vállalatok miként játszottak össze a szakszervezeti grefteló' vezérekkel. így például a Sears, Roebuck and Co. cég milyen összegeket fizetett a Shefferman nevű sztrájktörő ügynökségnek, amelyből még Dave Becknek is jutott pár dollár. Erről a dologról az A.P. távirat igy számol be: WASHINGTON. — A szenátus bizottsága előtt tanúskodó Charles Litel elmondotta, hogy 1955-ben, midőn Dan Tobin, a kocsihajtók szakszervezetének elnöke meghalt s a temetésre eljött az utóda, Dave Beck, annak útiköltségét a Sears, Roebuck and Co. fizette. Ezt az összeget, 78 dollár és 75 centet mint “entertainment” (szórakoztatás) cimen könyvelték el. Szóval csak most tudtuk meg, hogy Dave Beck az elődjének temetését szórakozásnak vette, de még annak a költségeit is valamely graftelő vállalattal fizettette meg, méghozzá egy SZTRÁJKTÖRŐ ÜGYNÖKSÉG KÖZVETÍTÉSÉVEL. Sputnik Nem fejezhetjük be ezt a rovatot a Sputnik említése nélkül, mert még mindig uralja a világsajtót. Igaz, ma már tisztán látható, hogy Sputnik csak azért kapott olyan nagy publicitást, mert mint ijesztő mumust lehetett felhasználni az amerikai militarista költségvetés határtalan felsrófolására. Csak igy lehet megérteni azt a hisztériát, amit a Sputnik itt kiváltott s amely mindenütt és mindig oda lyukad ki, hogy a katonai kiadásokat nem szabad korlátozni. Nagy pénz van abban, — mint mondják — és a sok billió profitból ide is. oda is csuppan egy kevés. Ezt a hisztériát mutatja az Alsop-testvérek, — neves rovatirók — üvöltése is, hogy a Sputnik fényképezőgépet visz magával, lefényképezi az összes katonai bázisokat, sőt itt-ott talán még betekint az ablakokon át is s nem lehet tudni, talán valamelyik szende szépségről fényképet vesz, amikor éppen vetkőzik. Ennek a hisztériának tudható be az a levél, amit bizonyos H. E. Murray nevű egyén irt kedvenc helyi lapjába. íme, ide iktatjuk mert való- szinüleg nagyon sok ember kívánságát fejezi ki: LOS ANGELES. — Tegnap este figyeltem az égboltot, gondoltam, hátha én is meglátom az orosz Sputnikot. Amint fölfelé nézegettem, hogy szinte már megmerevedett a nyakam, arra gondoltam, hogy ha jönne a Sputnik és ÉN LE TUDNÁM LŐNI, MILYEN HIRES EMBER LENNÉK ÉN? ÉS HOGY LEFÖZ- NÉNK AZ OROSZOKAT?! ■ Kiről, vagy miről mondják hogy makkal álmodik? KÜLDJÖN ÜDVÖZLETÉT 1958-AS NAPTÄMINKBA! Még csak 15 nap van hátra! KÉRJÜK CSELEKEDJEN! Név: ................................................................... Cim: .................................................................... Város: ..................................... . ............ Mellékelve $........................................
