Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-31 / 44. szám

Thursday, October 31, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ tAJudbcrmjcuuf es technika-iá. A GEODIMETER Eric Bergstrand svéd fizikus uj, műszert dol­gozott ki nagy távolságoknak nagyon pontos mé­résére. A geodimeternek nevezett műszer a kö­vetkezőképpen működik: a megmérendő távolság egyik végpontjától szaggatott fényjeleket sugá­roznak a távolság másik végpontjában elhelyezett tükörre. Onnan ezek visszaverődnek, s ismét a kezdőpontba jutnak. Itt egy nagy homorú tükör­nek a gyújtópontjában fotomultipliert (fotocella) -4- elektronsokszorozó) helyeznek el. Ez a vissza­érkező fényjeleket elektromos jelekké alakítja át. A fényjelek visszaérkezésének időpontját egy elektronikus berendezés egybeveti a kibocsátás időpontjával. A fölvet jel annyival késik a kibo­csátáshoz képest, amennyi idő kellett ahhoz, hogy a fény a mérendő távolságot oda-vissza megtegye. Ebből a távolság meghatározható. Virginiában 10 kilométeres alaptávolságon egy hónapon át mértek az uj műszerrel. Azt találták, hogy a valószínű hiba 3 centiméternél kisebb. A pontosság fokára vonatkozó elméleti számítások szerint itt már jelentkezik az a csekély különb­ség, amit a különböző hőmérsékletű levegőtöme­gek törésmutatója, vagyis a fény sebességének legkisebb eltérései okoznak. A levegő törésmuta­tójának változása a mérendő távolság mentén egyúttal a fény útját, is elhajlitja. Az egyenes és a görbe vonal hosszában mutatkozó különbség szintén észrevehető a mérésben. Ha ezeket a ha­tásokat is tekintetbe vennék és korrigálnák, a hibát még egy nagyságrenddel kisebbítve, vagyis a mostaninak egy tizedére is leszoríthatnák. De ehhez még nem elég pontosak a fény sebességé­nek változásaira vonatkozó ismereteink. Csillagvizsgáló épül a Lomnici-csucson A Csehszlovák Népköztársaság ötéves ter­vében a Magas Tátra 2634 méter magas Lomnici- csucsán csillagvizsgáló állomás épül. Ezt az ob­szervatóriumot a legmodernebb tudományos mű­szerekkel szerelik fel. . A csillagvizsgáló 9 mé­ter magas lesz, nem számítva a kupolát s a mete­orológiai tornyot. Egyebek között 4 fizikai és három csillagászati laboratórium is lesz majd. A Sziklástón, a Lomnic oldalában, 1700 méter magasságban már évek óta dolgozik egy csillag- vizsgáló állomás. Munkatársai főleg asztrofizikai kutatásokkal foglalkoznak, elemzik a Nap és a csillagok sugárzását, figyelemmel kisérik a nap- tevékenységet, tanulmányozzák a bolygók közöt­ti testeket, elsősorban az üstökösöket. A sziklástói obszervatórium világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Kutatói két év alatt 24 üstököst fedeztek fel. Ellentmondás: Egy hátralékos előfizetői iiii»iiiMiiiimiiimiiiiiiuiiBNBii A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV Novembernél korábbi dátum van rajta, azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt, ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök doUárt. Név: ......................................... Cim: AZ “ÉGI KIKÖTŐ” Így nevezték el az angolok azt a 3 hatalmas oszlopra építendő helikopter-röpteret, amely a tervezők szerint a 2000. esztendő táján a nagy­városok felett emelkedik majd. Nyilvánvaló, hogy az egyre fejlődő helikopter-közlekedéshez már a közeljövőben is sok le- és felszállóhelyre lesz szükség. Brüsszel és Párizs között a “Sabena” nevű belga légiforgalmi társaság már helikopte­rekkel dolgozik, s jóllehet a helikopter a repülő­gépnél lassúbb közlekedési eszköz, az utas mégis gyorsabban éri el vele célját. Miért? Azért, mert nem kell megtennie a város középpontjától a re­pülőtérre, a leszállás után pedig a repülőtérről a városba vezető több kilométeres utat. A nagyvárosok sürü beépítettsége miatt a jö­vőben jóval a legmagasabb épületek fölött kell fogadniuk és indítaniuk a helikoptereket. Egy “típustervet” máris kidolgoztak Angliában. Az “égi kikötőt” 3 hatalmas átlátszó üvegosz­lop tartja majd. A 3 oszlop tetején 3 darab, 40 méteres átmérőjű, hatszög alakú kikötő épül. Világító testek és sétaút övezik majd őket. A légiszolgálat helyiségeit a leszállóhelyek alatt he­lyezik el. Az oszlopok belsejében liftek futnak a föld fel­színe és a 150 méter magasságban elnyúló star­toló-, illetve leszállóhelyek között. A lift egy perc alatt szállítja fel az utasokat. A leszálló gép mindössze hét és fél percet tölt a kikötőben, mely 3 gép egyidejű befogadására alkalmas. Feltéve, hogy egy-egy helikopter 30 utast szállit, az égi kikötő óránként 720 utast tud befogadni, azaz naponta 7000—10,000 embert. TÁPLÁLÉK A RETORTÁBAN A kutatók világszerte fáradhatatlanul dolgoz­nak egy olyan teljesen szintetikus táplálék össze­állításán, amely biztosítaná a test rendes fejlő­dését, de egyszersmind kizárná az allergiás jelen­ségeket is. Ismeretes, hogy ezeket bizonyos — és csaknem minden természetes táplálékban meg­levő — fehérjevegyületek váltják ki a betegesen érzékeny szervezetben. Nos, úgy látszik, hogy az amerikai Rákkutató Intézet négy biokémikusa már nagyon közel jár e táplálékhoz. Az Atlantic Cityben tartott táplálkozástudo­mányi kongresszuson olyan készítményüket mu­tatták be, amely az állatkísérletekben kitünően bevált. Egy fehér, vízben jól oldódó porról van szó, amely a szövetek fölépítéséhez elengedhetet­lenül szükséges aminosavat, vizoldékony vitamint, szervesen kötőt foszforsavat és sót tartalmaz. A készítményt folyékony alakban fogyasztják. Összesen 40 alkatórészből áll. E mesterséges “fe- hérj etáplálékot” a létfontosságú zsíroknak és a zsírban oldódó vitaminoknak cseppfolyós keveré­ke egészíti ki. Hatását eddig főleg patkányokon és egereken próbálták ki. Kiderült, hogy már nagyon csekély menyisége is képes az éhséget csillapítani, s biz­tosítani az egerek testi fejlődését. A szakkörök remélik, hogy e készítménynek fontos szerepe lesz a koraszülöttek és a fehérje-allergiában szen­vedő betegek táplálkozásában. A fák évgyűrűi — és az esőzések Az évgyűrűkből következtethetünk a fák élet­korára. Ha jól vizsgáljuk az évgyűrűket, láthat­juk, hogy két egyforma sem akad közöttük, mint ahogyan minden ember ujjlenyomatának is meg­van a maga külön egyedi jellegzetessége. Ma már külön tudomány vizsgálja, tanulmá­nyozza a fák évgyűrűit. Laboratóriumi célokra a fa keresztmetszetét egész finoman kifényezik, gondosan ügyelve arra, nehogy a sejtek megron­gálódjanak. A fa keresztmetszetéből fontos kö­vetkeztetéseket vonhatunk le a vidék éghajlatá­nak, de főképp az esőzéseknek a történetére vo­natkozóan is. Ez a tudományág még fiatal. A fagyürük vizs­gálatának gondolata először 1908-ban — különös módon — csillagászati tanulmányokkal kapcso­latban vetődött fel. Már akkor is az elmúlt idők éghajlati viszonyaira kerestek választ a fák gyű­rűiben. Azóta e tudományág sokat fejlődött. Sajnos, a szakértők nem mindig jutnak megfelelő faanyag­hoz, mert nem minden fa felel meg a vizsgálat céljaira. Nyilvánvaló, hogy az állandó nedvességforrások közelében élő fák csak kevés “történelmi adalék­kal” szolgálhatnak az esőzésekről. Ugyanez áll olyan területek fáira, ahol a vizek elfolyása gyön­ge vagy rendszertelen, ahol a fákra a lejtőkről csurog le a viz, ahol a fák túlságosan szoros nö­vekedésük, zsúfoltságuk miatt egymás elől von­ják el a vizet, végül a hegygerincek fáira, ahol a szelek és viharok zavarossá tehetik az esőzések nyomait. Ám, ha olyan területről származó fákat vizsgá­lunk, ahol növekedésüket az esőzések erősen be­folyásolták, az évgyűrűk nagyon is jellemző ada­tokat szolgáltatnak. Ilyen fákat elsősorban félig száraz vidékeken találhatunk, továbbá azokon a \ területeken, ahol az egyes fafajták már éppen csak hogy meg tudnak élni. E határterületek a tengerszint fölötti magasságtól, a szárazságtól és egyéb éghajlati körülményektől függenek. Az ilyen tájékok fáit “esőre érzékenyének nevezzük s ezek a “legolvashatóbbak”. Nem szabad elhallgatnunk, hogy a fák évgyű­rűiből csak a kisebb éghajlati változásokat olvas­hatjuk le. A nagyobb arányú változások ugyanis az erdő átalakulását — például a lucfenyőerdő­nek tölgyessé alakulását — vagy a flórának töb- bé-kevésbé teljes változásait idézték elő. Uj háziállatok Dél-Afrikában Sok óegyiptomi dombormüvön láthatunk já­szol mellett álldogáló vagy kantáron vezetett já­vorantilopokat, sörényes mendeszantilopokat és kardszarvu antilopokat. Ezután több ezer éven át nyoma sincs annak, hogy az óegyiptomi kul­túra pusztulása után ismét megkísérelték volna valahol, valakik ezeknek az azóta is vadon élő ál­latoknak a megszelídítését. Több mint száz évvel ezelőtt Methuen angol zoológus fölvetette az af­rikai vörösbivaly vagy kafferbivaly háziállattá szeliditésének gondolatát, de valójában nemigen bízott a dologban. Viszont a jávorantilop megsze­lídítését nagyon is elképzelhetőnek tartotta. A legutóbbi időkig azonban az akkori tapasztalatok alapján alig mutatkozott valami eredmény. Fajkeresztezésekkel hiába kísérleteztek. Végül is arra gondoltak, hogy a járható ut csak a meg­felelő fajták kiválasztása, megszelídítése és fog­ságban, fajtán belüli továbbtenyésztése lesz. A nyugat-transvaali Bloemhof mellett elterülő öt­ezer holdas gazdaságban rendszeresen kísérletez­nek a kafferbivaly ok és a jávorantilopok háziasí­tásával. A jávorantilopok máris szelídek, igavo­násra használhatók s a fogságban is szaporodnak. A dél-afrikai állami és magángazdaságokban a bivalyokkal is meglepő eredményeket értek el. Az első, hogy szarvtalanitják őket. A fogságban tartott bivalyok nem harciasak, gondozóik már megérinthetik őket, és terelni is hagyják magu­kat. A kísérletek még csak rövid ideje tartanak, ezért a bivalyok a fogságban egyelőre még nem szaporodnak. Állatorvosi kezelésüket már éppen, úgy tűrik, mint a “hagyományos” háziállatok. A bivaly és a jávorantilop háziasításának na­gyon nagy a gazdasági jelentősége, mert egyik­nek is, másiknak is nemcsak nagy igaereje és a táj betegségekkel szemben rendkívüli ellenálló­ereje van, hanem kitűnő izü a húsa is. Idomított vírusok a rák elleni küzdelemben A Bethesda-klinikán (Maryland) sikerült em­berről patkányra átültetett rákos szöveteket “ido­mított” vírusok segítségével szétrombolni. Az ed­digi megfigyelések szerint három Coxsackie “B’* vírusfajtának van erős daganatoldó hatása. A vírusokat többször áttolják rákos szöveten, eköz­ben fejlődik ki szövetpusztitó hatásuk. A bár­ráknak több fajtáját sikerült segítségükkel telje­sen meggyógyítani. Azt ma még nem tudjuk, hogy használható-e, s ha igen, milyen mértékben ez az eljárás em­bereken. A kutatók szerint használható, hiszen a kísérleti anyag is embertől származik. Valószí­nű hát, hogy a kísérleteket embereken fogják folytatni. A PÓKOK a központi idegrendszert izgató anyagokra — meszkalin, pervitin, koffein és strichnin — nagyon érzékenyek. Úgy reagálnak ezekre az orvosságokra, hogy pókhálójuk szövé­sét is megváltoztatják. A kutatók rájöttek, hogy a pókoknak ezzel a sajátságával az említett anyagoknak egészen kis mennyisége is egysze­rűen és nagy pontossággal meghatározható. Hogy hol és hogyan használhatják majd fel ezt a fölismerést, az még a jövő titka. De a kísérle­tek már folynak. föl obn/ ‘ lé1? .ón*'

Next

/
Thumbnails
Contents