Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-24 / 43. szám
ROHAMOSAN EMELKEDNEM GYÓGYSZERRÉSZVÉNYEK Az ázsiai influenza jó üzletet hozott bizonyos körök részére. Az üzleti befektetéseket ajánló “Spear’s Letter” (a Babson Park Institute kiadványa) szept. 13-iki számában jelentést tett a gyógyszer-iparról: “1957 rendkívül jó profitot igér; ez év, sőt a jövő év is rekord hasznot igér a befektetőknek.” Biztatja előfizetőit, hogy az influenza elleni oltást gyártó cégek részvényeit vásárolják, mert ez a hat cég erősen emeli profitját a flu elleni oltóanyag gyártásával. Az ázsiai influenza nemcsak a gyógyszergyárosok hasznát emeli, de a tojás árakat is hatalmasan felemelte, pedig amúgy is éppen elég sokat fizetett érte a háziasszony. A National Drug Co. egyedül 250,000 tojást vásárol hetenként a flu virus kultiválására. Kezdetben egy kicsit húzódoztak a gyógyszergyárosok. Féltek, hogy befektetésük hazárdjá- tékszerü lesz, legalább is igy beszélt F. M. Hadley, az Eli Lilly & Co. cég alelnöke augusztusban. De ezt is, mint minden nagy üzleti vállalkozást, támogatta a kormányszerződés, úgyhogy ha nem is lenne járvány, a gyógyszergyárosok akkor sem fizetnének rá befektetésükre. Szeptemberben az enyhe időjárás nem fejlesztette ki a járványt, úgyhogy aránylag kevés megbetegedés volt. Akik megbetegedtek gripp- ben, vagy influenzában, rendesen pár nap alatt kilábaltak belőle. De azért pánik volt a levegőben. Az egyik szakértőnek más a véleménye Az ország egészségügyminisztere, Dr. Leroy E. Burney türelemre intette az embereket, amivel valósággal olajat tett a tűzre. 34 millióról beszélt, akik az ősz folyamán megbetegednek, a halálozások száma emelkedni fog, ha könnyű lesz is a betegség. Az izgalmat még jobban feljátszotta a sajtó. Ez aztán valóban biztosította a gyógyszergyárosok hatalmas profitját, nem kellett félniök, hogy az oltóanyag a polcokon marad. A hűvös idő beálltával megkezdődött hülések úgy látszottak, mint a járvány előfutárai. Szept. 27-én a san-franciscoi orvosszövetség összehívott egy csoport szakértőt. Köztük volt Dr. Karl P. Meyer járvány-szakértő, a kaliforniai egyetemhez tartozó Hooper Foundation volt igazgatója. E csoport határozottan ellenezte a tömeges beoltásokat, elitélte a hisztérikus légkört, amit a nép tömegeiben létrehoztak, a gyógyszergyárosok csúf üzleti praktikájával együtt. Dr. Lowell Rantz, a Stamford egyetemről úgy nyilatkozott: “Ha most 1,000,000 embert beoltanánk, több haláleset és betegség jönne létre az oltóanyagtól, mint az influenza-járványtól”. Sok orvos már előre figyelmeztette a közönséget, hogy az oltás kellemetlen következményekkel járhat a gyermekek részére, különösen, ha allergiájuk van a tojásra, vagy pedig érzékenyek a tüszurással szemben. De a washingtoni egészség- ügyi osztály feje, Dr. Carl Deuer “szerencsétlennek” minősítette a san-franciscoi nyilatkozatot és továbbra is sürgette a tömeges védőoltásokat. Emelkedőben a hisztéria A flu-virus bizonyos variációja ellen azelőtt is voltak oltások, a mostani oltóanyagra sem mondják, hogy nincs meg a hatása. A san-franciscoi csoport csupán azt mondta, hogy rosszabb a hisztéria, mint a betegség. Dr. Donald M. Campbell, a san-franciscoi orvosszövetség feje azt mondta: “Mondhatom, hogy rendkívül nagy a hisztéria, vagy a közel- hisztéria. Csupán ennek megszüntetése céljából adom az oltásokat.” Az egyik newyorki orvos őszintén megjegyezte, hogy szükségtelennek látja ezt az őrült rohamot az oltásért. Azonban az egyik nagy gyár vezetősége felhívta, hogy oltsa be összes alkalmazottait. Részére ez nagyszerű üzlet volt, tehát sürgette az oltóanyag leszállítását. Ez történik az ország minden részben és az orvosok nem próbálják lebeszélni a népét; mert nagyszerű üzlet részükre. ' Az orvosok nem győzik a munkát New Yorkban szept. 30-án háromszorannyi légcsőhurutos megbetegedést jelentettek a kórházak. Napi átlagos 900 mentőkocsiért' välö hívás 1500-ra emelkedett. Kétségbeesetten hívták az orvosokat a lakásokhoz. Az iskolákban egyes helyeken 40 százalékos kimaradás volt. Dr. William Jansen, az iskolák feje szerint a növendékek 20 százaléka és a tanítók 8 százaléka betegedett meg' influenzában. New York közegészségügyi megbízott helyettese Dr. Roscoe P. Kandié úgy nyilatkozott, hogy “a várt influenza járvány megérkezett. Sokan megbetegedtek.” De hozzátette, hogy a betegség könnyű lefolyású, csupán 48 óráig tart a láz és már sokan vannak a javulás utján. A hivatalos jelentések ellenére a newyorki orvosok jórésze nem hiszi, hogy járvány van. Az egyik azt mondta, hogy 15 légcsőhurutos betege van, komoly laboratóriumi vizsgálat nélkül nem tudná megállapítani, hogy valóban ázsiai influenzában szenvednek. Ha jelentést kérnek tőle, rámondja ezekre is, hogy influenza, vagy azt is mondhatná, hogy egy influenzás betege sincsen. Tény az, a hisztéria az oka annak, hogy megrohanták a kórházakat, vagy hogy olyan nagy h. ámban hívják az orvosokat. A nagy feljátszás nélkül a legtöbben otthon gyógyítanák magukat a grippből, mint azt eddig tették. Ahol nem volt kapható oltóanyag a múlt hét folyamán és mondhatjuk az ország nagy részében, az egészségügyi tisztviselők azt ajánlották, hogy ha megbetekszik valaki, feküdjön le, köny- nyü étellel és sok folyadékkal táplálkozzon. Használjon aszpirint és alkoholos ledörzsölést a láa csökkentésére. Ha két nap után meg mindig nagy láza van, hívjon orvost. Különben izzassza ki a betegséget magából. OH, AZOK A SZEGÉNY WALL STREETI SPEKULÁNSOK! “Oh, hol vannak azok a régi jó idők, amikor a tőzsdei árakat az olyan prózai tényezők szabályozták, mint a vasúti teheráru forgalom, az acélipari termelés, kamatláb, áruházi forgalom, stb. Most a tőzsdei árak elemzőinek tanulmányozni kell a nukleáris fúziót, a rakéták sebességét, a légürés tér termodinamikáját.” Mit gondol a nyájas olvasó, hol jelent meg ez a sóhaj ? Talán valamely baloldali lap tette gúny tárgyává a wall-streeti spekulánsok bajait? Távolról sem: A fentiek a N. Y. Herald Tribune október 17-iki számának “Business—Finance” oldala első hasábos főhirében jelent meg a múlt heti egyik nagy tőzsdekrach utáni reggelen. Valóban, a szegény tőzsdespekulánsok nem tudják, melyik részvényben spekuláljanak. Eddig ugyanis egyszerű volt a dolguk. Amikor Dulles rálépett a meredek szélére, másnap rohant a boldog spekuláns és bevásárolt egy jó adag acélrészvényt, egy jó adag repülőgyári részvényt, egy jó adag Chrysler, General Dynamics, Dupont, vagy Standard Oil részvépyt és kész volt a kocsi. A hadirészvények árai mentek fel és a mi tőzsdei barátaink jól megszedték magukat papír és nemcsak papir profittal. Ezért sóhajt fel keservesen a Tribune pénzügyi rovatirója, Mr. C. Norman Stable a fentidézett kijelentésben. Hol vannak a régi jó idők, amikor minden háborús válságra automatikusan felment a Standard Oil vagy a U. S. Steel! De mit csinált az a csúnya Kruscsev!? Felhaji- tott egy ócska vasdarabot a levegőbe és ihol ni, attól kell tartanunk, hogy nagy hadihajók, nagy hadibázisaink, sőt lökhajtásos repülőgépeink kezdik elveszteni katonai értéküket. És ha a hadihajók elvesztik katonai jelentőségüket, akkor a U. S. Steel már nem fog felmenni sem nem az olaj részvények ára. A rakétához nem kell túl sok acél, és nem kell túl sok olaj. Ezért a mi szegény, szerencsétlen wall st.-i tő- zséreinknek mostantól kezdve nukleáris tudósokká kell válniok, sejtteti Mr. Stabler, hogy megtudják állapítani melyik az a vállalat, amely a rakétagyártás terén tölthet be fontos szerepet és annak a részvényeire kell vetnie magát. Hogy egy szegény spekulánsnak mennyi gondja van, ha meg akarja keresni a betevő falatját, ha nem akarja, hogy gyermekei az arannyal kivert Cadillacokban éhezzenek! Nos, ez azonban csupán egyik oldala az éremnek. Mostantól kezdve a tőzsde falain a részvények mellett talán a sputnik körforgását is jelzik majd. , ★ Más közgazdasági szakértők másként tekintenek a miibolygó által előidézett uj gazdasági helyzetre. A N. Y. Times gazdasági rovatirója rendkívül érdekes cikkben foglalkozik e kérdéssel a lap okt. 13-iki közgazdasági rovatában. Azt hisszük, hogy olvasóink értékelni fogják, ha ennek egyes részeit közöljük számukra. S ha elolvasása után összevetjük az ő megállapításait Mr. Stabler fenti aggodalmaival, akkor meglehetősen tájékoztató keresztmetszetét kapjuk meg a burzsoázia pénzügyi szakemberei gondjainak: “Nincs kétség aziránt”— kezdi fejtegetéseit Mr. Jones—, “hogy a szovjet siker a mübolygó terén fokozni fogja, legalább is egyelőre, a szovjet befolyását a világ közgazdasági viszonyaira. “Ez a gyorsan keringő mübolygó hatásosan hirdeti az egész világ előtt az oroszok technikai erejét. Nincsen olyan Madison-avenuei reklám- szakértő, akit a sárga irigység nem fogna el e sikeres reklám miatt. Hatása különösen roppant lesz a kevésbé fejlett ázsiai és afrikai országokra... “De még a fejlettebb országokban is nőni fog Oroszország tekintélye és befolyásolni fogja a gazdasági nézeteket a szovjettel való kereskedelem előnyeire vonatkozóan. Ha a szovjet “szállítani” tudta a mübolygót, fogják sokan mondani, akkor talán szállítani tud egyéb “árut” is. A Sputnik — békebolygó “A mi országunkban az orosz teljesítmény szintén komoly következményeket vonhat maga után, különösen a külföldi segély és a kereskedelmi politika terén. Kevesebb ellenzés lesz a külföldi segély és annak növelésével szemben. .. A másik nagyjelentőségű következmény az lehet, hogy a Szovjet bebizonyult képessége egy ilyen mübolygónak a térbe való kilövésére, a kelet és nyugat közötti fegyverkezési verseny teljes s állandó eldöntetlenségét eredményezheti és ez viszont a hidegháborús feszültség csökkentésére vezethet. “A hidegháború ügynökeinek persze szintén eszükbe ötlött ez és már meg is kezdték a riadó fújását, hogy fokozni kell a fegyverkezési versenyt. — Szerk.) “Azt, amit fentebb kifejtettem, az export terén járatos emberek véleménye alapján tettem. Ezek az üzletemberek nagyon tisztában vannak a presztízs jelentőségével nemzetközi kereskedelemben. “Egy ország presztízse jelentős szerepet játszik nap nap után a külkereskedelemben. Nagyban meghatározza például a külföldi vevők magatartását amerikai árukkal szemben. “Nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy Amerika technikai színvonala döntet érv volt a külföldön amerikai cikkek vásárlása mellett”. (A cikkíró itt a sorok között természetesen azt sejtteti, hogy mostantól kezdve a külföldi országokban a szovjet utazók, azaz kereskedelmi ügynökök majd jobban lesznek képesek árusítani a maguk készítményeit, mivel a mübolygó nagy presztízst kölcsönöz majd nekik.) “Habár aziránt nincs kétely, hogy kereskedelmi téren a szovjet gazdasági szerepe módosulni fog, ennek nagysága és tartóssága jelenleg még bizonytalan. De a legtöbb külkereskedelmi szakértő úgy véli, hogy kihatása kedvező lesz a nyugatra, ha az a kelet s nyugat közötti kereskedelem fokozására vezetne”. Lehetséges, hogy az amerikai burzsoázia egyes elemei között máris megoszlás van a hidegháború megszüntetésének és a szovjettel s más szocialista államokkal való kereskedelem kérdésében. Azok a gazdasági csoportok, amelyek érdekelve vannak a külkereskedelemben (s ne felejtsük el, az amerikai külkereskedelem valami tizmillié amerikai munkásnak ad megélhetést), ezek szívesen látnák a hidegháború fokozatos feladását 3 a szocialista világgal való kereskedelmet. De az amerikai nehézipar és Wall Street koronázatlan királyai még mindig a hidegháborúra S a dullesi politikára teszik kártyájukat. ========= Ellentmondás: l Egy hátralékos előfizet#! fcriol no! 13 Thursday, October 24, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ
