Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-24 / 43. szám

Thursday, October 24, 1957 Nagy teljesítményű fényképezőgép* láthatatlan vonalú szemüveglencse* automata minőség Bllenö'r — Magyarországi riport — Pénteken, egyik nagyüzemünk, a Magyar Op­tikai Müvek igazgatósága fogadta a sajtó mun­katársait és tájékoztatta a vállalat terveiről, problémáiról. Poós Gyula igazgató elöljáróban hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági szem­pontból jelentős, munka igényes finommechani­kai ipart kívánják népszerűsíteni. — Gyártmányaink minősége általában jó. de gazdaságosság szempontjából nem mindig ver­senyképesek a világpiacon — mondotta. — Or­szágos viszonylatban sok a panasz például a gal- vanikus alapanyagok minőségére. Ezért az óra önköltségének 60 százalékát a galvanikus kiké- szitésü tok alkotja és csak 40 százalékát az óra­mű, a szerkezet. Pedig ennek az aránynak leg­alábbis forditottnak kellene lenni. Negyven év óta gyárt üzemünk látcsöveket. Exportálása je­lenleg nem gazdaságos, mert az optikai üveget drágán, külföldről kell beszereznünk. Az Optikai Kutató Intézettel most kísérletezünk hazai anyag előállításával s igy sikerül majd megteremte­nünk hagyományos gyártmányunkat. A sajtófogadáson bemutatták a MOM legújabb termékeit. Köztük a keményfémbetétes, mü­Az állattenyésztés a magyarság ősi foglalkozá­sa. őseink a dél-orosz steppéken már tömérdek jószágot legeltettek, s ez föltűnt az egykorú arab és perzsa Íróknak is. Az állattartáshoz való viszo­nyukat híven tükrözi a honfoglaló magyarság le­települése. Árpád népe elsősorban azokat a terü­leteket szállta meg, ahol kövér legelőt talált a ménesek, gulyák és nyájak számára. Honfoglaló őseink elkerülték a homokos területeket és az aljnövényzet nélküli bükkerdőket, s inkább a töl­gyesek vidékén húzódtak meg, ahol tavasszal és nyáron bőséges volt a legelő, ősszel pedig a makk. Állattartásunk az esi nomád hagyományok nyomán a honfoglalás utáni századokban is vi­rágzott. A 16—17-ik században már annyira ki­terebélyesedett, hogy mi láttuk el hússal a nyu­gateurópai városokat. A magyar marhát lábon hajtották Bécs, München, Augsburg és az észak­olasz városok több hétig tartó vásáraira. Debre­cenből bőven került vágójószág Morva- és Len­gyelországba is. A nyugati városokban a magyar szarvasmarha húsának szép pénz volt az ára. Augsburgban 1602-ben a magyar marhahús font­jáért 12 dénárt fizettek, a német marha húsát pedig már 7 dénárért szétmérték. A nyugatra el­került szarvasmarha busás jövedelmet biztosított a tőzséreknek. A 16-ik században Biró Gáspár debreceni polgárnak 10,000 szarvasmarhát szám­láló gulyája tiporta a legelőt. A nagymultu magyar állattartásnak jellegzetes területe a Hortobágy. Az 50,000 holdnyi terület a második világháború végéig Debrecen város tulajdona volt. Az 1945-ös földreform nyomán állami gazdaságok rendekzkedtek be rajta, s a legelő jelentékeny részét feltörcék. A régiek mel­lé uj halastavakat létesítettek, hozzáfogtak a ki­terjedt rizstermeléshez, a szántóföldi művelés­hez. Immár faluszámba menő településeket alakí­tottak ki. De azért bőven tartalékoltak legelőt az állattenyésztés számára is. A földrajzi értelem­ben vett Hortobágyhoz tartoznak a környező fal­vaknak és városoknak a hasonló jellegű — mo­csaras, vadvizes, szikes — legelői is, amelyek különböző szélességben követik a Hortobágy-fo­AMERIKAI MAGYAR SZÓ anyagnyelü mikrométert, amelynek élettartama legalább kétszerese a réginek; az automatikus minőségeellenőrzőt, amely piros, sárga, zöld lám­pák felvillanásával jelzi, hogy a vizsgált munka­darab jó, rossz, vagy javítható selejt. Világvi­szonylatban elismert gyártmány az üvegkörös szintezőmüszer. Pontossága nagyobb, mint a régi ezüstkörös szintezőnek. A magyar geodézia ipar ma különben negyedik helyen áll a világon. A MOM 31 uj gyártmányt készít majd a há­roméves tervben. A fogyasztók szempontjából ezek közül jelentősebb a láthatatlan vonalú szem­üveglencse, amelyet 1959-ben hoznak forgalomba. 1960-ban uj, nagvteljesitményü kisfilmes penta- prizmás fényképezőgépet hoznak forgalomba Correcta elnevezéssel. A gép hasonló teljesítmé­ny ü lesz, mint a jelenleg kapható legjobb külföldi gép, az Exacta V’arex. A gyár jövő év tavaszán először vesz részt ön­állóan termékeivel a lipcsei nemzetközi vásáron. Betiltották az “öt és cél” című ' fasiszta folyóiratot Az osztrák belügyminisztérium betiltotta a Salzburgban megjelenő “Ut és Cél” cimü magyar nyelvű, fasiszta folyóirat további megjelenését. Mint ismeretes, a hungarista folyóirat betiltá­sát a Magyar Népköztársaság kormánya a na­pokban jegyzékben követelte az oszrák kormány­tól. Ivót. Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Kunma­daras, Balmazújváros, Hajdúnánás, Nádudvar, Tiszacsege, Egyek stb. legelői érintkeznek a Hor- tobággyal, s napjainkig csak itt-ott húzott közé­jük barázdákat az eke. Ezeken a legelőkön ha­sonló jellegű pásztorkodás folyt, mint a Horto­bágyon. A Hortobágy-folyó valamikor bővelke­dett halban, s a 18-ik században malmot is haj­tott, s más vizekkel együtt gyakorta elárasztot­ta a pusztát. A rendelkezésünkre álló okleveles adatok s az ásó nyomán előkerült régészeti em’ékek a Horto­bágy mozgalmas történetéről beszélnek. A legelő helyét egykor falvak foglalták el s állták útját a délibábnak. A Hortobágy egy-egy részét alkotó Chat, Zähl, Máta, Csécs, Bodajcs, Árkustelke, Papegyháza, Kishort stb. a 18—19. században népes helységek voltak. Emléküket a földből elő­került romokon kiviil díilő- és határnevek, kun­halmok elnevezései őrzik. A Hortobágy közép­kori mozgalmas életét tükrözi, hogy a Váradi Regestrum 1220-ban említi az ohati és zárni apá­tokat. Ohat Árpád-kori temploma a 16—17-ik század fordulóján pusztult el. Figyelemre méltó, hogy a 15. században Hunyadi János is birtokol­ta a hortobágyi Zámot, Mátát és más falvakat. A falvak anyagi kultúrájára jellemző, hogy az elpusztult Máta helyén díszes kályhacserepeket hozott felszínre az ásó. A falvak pusztulásának körülményeiről részle­tes történeti feljegyzések nem maradtak reánk. Ámde kétségtelen, hogy a tatárjárás, a középkori pestisjárványok, a török s a Habsburgok zsoldo­sainak dulása néptelenitették el őket, tették föl­dönfutóvá a lakosságot. Mielőtt_1555-ben Debre­cen behódolt volna a töröknek, határában még tizenkilenc falut tartottak nyilván. Közülük több a Hortobágy területén virágzott. A török hódolt­ság idején ugyan jórészük elnéptelenedett, ám a nagyobb helységek — Hapdűsámson, Hajduszo- vát —• benépesültek. A Hortobágy-puszta különböző részei nem egy időben kerültek a város birtokába. Adományozás­sal, zálogba vétellel, vásárlással szerezte meg Debrecen. A mátai rész 1583 óta van Debrecen város tulajdonában, mint Báthory Zsigmond er- dálvi fejedelem adománya. A város lakóinak a 17. század óta nagyszámú jószága legel a Hortobágyon. Ez idő tájt a köz- biztonság hiányosságai miatt gyakorta még fegy­veres őrzői vannak a ménesnek. Ekkor huzatja fel a falát a város egy “korcsma háznak”, hogy a pásztoroknak, gazdáknak, a Debrecen és Pest- Buda között közlekedő utasoknak, vásárosoknak megfelelő pihenőhelye legyen. A ma is meglevő kőtornácos csárdaépület alapjait száz évvel ké­sőbb rakják le, s időnként tovább bővitik. Köze­lében a hires “kilenclyuku” kőhid az 1830. évi nagy árvíz után épült, mert a fahidat a kiáradt Hortobágy elsodorta. (Folytatása következik) ____________________________________________ Nem lesz hiánycikk a fiu-iskolacipi bundacipö, estélyi szandál ■ készül a téli idényre A Minőségi Cipőgyárban megkezdték a krepp- talpu és duplabőrtalpu női bilndacipők sorozat- gyártását. Az ízléses kivitelű drapp, zöld és bor­dó téli lábbeliket 570 forintért árusitják. Decem­berben ujtipusu törpe tüsarkas női cipők gyár­tását készítik elő, hogy 1958 januárjától már sorozatban gyártsák is. Az első sorozatban 2000 párt készítenek. — Három-négyszeresére emelnénk a termelést, ha lenne helyünk — mondta Bucskó János igaz­gató. — Segítségre van szükségünk, hogy meg­kapjuk a kiszemelt uj helyiséget. A Nagytétényi Gumigyárban készülnek az is­mert “Wellington” női gumicsizmák, hócsizmák és gyermekhócipők. Az idei gyártmányok lénye­gesen jobb minőségűek, mint a tavalyiak voltak. A Duna Cipőgyár az utolsó negyedévben kezdi meg a 31—38-as számú fiú iskolacipők gyártá­sát. így végre ez sem lesz hiánycikk. Jövőre'bá­nyászbakancsokat is készítenek. A Divat Cinőgyár rd.lonsága a báli idényre az elől-hátul nyitott sötét estélyi szandál. Nyárra a “Kalifornia” tipusu női szandált szállítják majd az üzletekbe. 1958 első negyedében nyakaltsarkw zárt cipőket is gyártanak. i RÖVIDEN 1 ___________________________________________/? APRÓ JNTAL, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. az MS7MP Politikai Bizottságának az Épí­tőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen elő­adást tartott “A szocialista rend helyreállítása és a kibontakozás útja az ellenforradalom leve­rése után” címmel. A BOGYISZLÓI Földmüvesszövetkezet ügyve­zetőjét, Barna Tibort és Takács Ferenc épités- vezetőt előzetes letartóztatásba helyezték, mert nemlétező névre állítottak ki bérjegy zéseket, az. azokra járó összeget saját céljukra használták fel és építőanyagot loptak. ¥ ADY ENDRE saületésének 80-ik évfordulóján, november 22-én nyitják meg Advfalván (az egy­kori Érmindszenten) a költő szülőházában beren­dezett Ady Múzeumot. A nagy költő emlékére a Román Népköztársaság közlekedési és távköz­lési minisztériuma bélyegsorozatot ad ki. ★ BETÖRÖK jártak a Markéban. Ebben sem no > meglepő uj nincs, hiszen általában hatósági .se­gédlettel kerülnek oda. De ezúttal nem a börtön­ben ülőkről van szó, hanem azokról, akik szom­baton hajnalban be akartak hatolni a büfébe. Az egyik lakatot lereszelték, a másikkal sehogyst boldogultak és üres kézzel távoztak. Nem úgy, mint két héttel ezelőtt, amikor sikeres kirucca­násuk alkalmával italokat, kolbászárut, pénzt és sok mást zsákmányoltak. ■*­TÓTH ÁRPÁD összes müveinek kritikai kiadá­sa készül az Akadémia kiadójánál. Kérem mind­azokat, akiknek birtokában verses és prózai Tóth Árpád-szövegek (levelek is) vannak, bocsássák azokat rendelkezésemre lemásolás végett. Kardos László, IX., Bakáts tér 3. LENGYELOR?Z*GPAN egv nyolcvan éves- kereskedő végrendeletében meghagyta, hogy va­gyonát az utolsó varsói konfliskocsisnak adják mert ő egész életében ellensége volt az autóknak. A konfliskocsis megkaota a pénzt, eladta kocsi­ját és lovát és az örökségből három gépkocsit vásárolt. SZÓFIÁBAN egy tolvaj betört az egyik festék­kereskedésbe. Amikor léptek zaját hallotta, ijed­tében fellökött egy hordót, és ráömlött a benne levő fluor-lakk. A tulajdonos elfogta az utcán végigrohanó foszforeszkáló tolvajt. + NEPÁL első országos választásait határozat­lan időre el kellett halasztani — papirhiány mi­att. A választási bizottság közzétette, hogy a vá­lasztások megtartása teljesen lehetetlen. A bi­zottság helyteleníti, hogy a kormány nem gon­doskodott időben megfelelő papírmennyiségről nem tették lehetővé a választási cédulák kinyom­tatását. Legközelebb ezt másképp kell csinálni.. * fi HORTOBÁGYI PÁSiíTSsKöSáS MÚLTJA /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents