Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-24 / 43. szám

Thursday, October 24, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 HOC!YAK BOLYGATTA ÍE3 A ÜÜBÖLYGÓ A VILÁGOT! Indiában . . . A szovjet mübolygó részben áldásnak bizonyult Amerika számára Indiában. Elterelte az indiai közvélemény figyelmét az áldatlan little-rocki eseményekről. (A N. Y. Times riportja New Del­hiből.) A Bronxban . . . “Első Ízben életemben alacsonyabb rendűnek érzem magamat”. (Járó-kelő válasza a N. Y. Post riportere kérdésére.) Chicagóban . . . James T. Mangan, ipari tervező, aki bejelentet­te, hogy törvényes igénye van a világűrre, perrel fenyegeti a Szovjetuniót, mert “betolakodtak” a birtokára. Parisban . . . Egv magasrangu francia repülőtiszt kijelentet­te, hogy a szovjet tudományos diadalok lehetővé fogják tenni az oroszoknak azt, hogy “megnyer­jék a békét anélkül, hogy háborút kellene viselni- niök”. (Micsoda tragédia. — Szedő!) Oakland, Calif ormában . . . Oakland volt polgármestere, Osgood Murdock lezuhant belvárosi hivatala ötödik emeletéről. — A rendőrség öngyilkosságnak minősíti az ügyet. Mr. Murdock felesége kijelentette, hogy anyagi nehézségei már rég levertté tették férjét. Fokozta búskomorságát annak hire, hogy az oroszok let­tek az elsők egy mübolygó elindításában. (Oak­land Tribune.) A szovjet mesterséges held: A gömbalaku test átmé­rője 22 incs, súlya 184 font. Felső fele, amely egy mű­anyag lencséből <5)áll, mindig a nap felé fordul. A lencse összegyűjti a nap sugarait (2), amelyek egy napelemet (9) működtetnek. Ez feltölti a két akku­mulátort (10). Ez a két akkumulátor látja el a mű­hold egész mechanizmusát árammal. A műszerek a követkző méréseket végzik: A gammasugarak mérése (3), az ibolyántúli napsugárzás mérése (4), az ionizá­ció mérése (6), a röntgensugárzás mérése (7), a föld- mágnesseg mérése (8), Geiger-féle számláló a kozmi­kus sugárzás mérésére (12). Valamennyi műszer mé­rési eredményeit, meghatározott ütem szerint, a mág­neses fejen (15) keresztül a magnetofonszalagra (14) viszi át, amelyet a motor és a hajtószerkezet állandó forgásban tart, A magnetofonszalag ezeket az elektro­mos impulzussá átváltoztatott mérési eredményeket elvezeti egy erős rádióadóhoz (11), melynek az egész szerkezet tenglye (1) szolgál adóantennául. lámu rádiósugárzásig terjed. Lég-' körünk csupán “ablak”, amelyen e sugárzás kis, főleg látható része jut át. A mesterséges hold műszerei most megmutatják, hogyan oszlik meg és mekkora a kozmikus sugár­zás erőssége e nagy magasságok­ban. Ez döntő fontosságú ahhoz, hogy hogyan és mikor lehet élőlé­nyeket is felküldeni a magasba. E kozmikus sugárzás ezenfelül a földmágnességet is erősen befo­lyásolja (néha az egész Földet le­mágnesezi), és főképpen neki kö­szönhetők a magaslégköri kisülési jelenségek, pl. a sarki fény.' Ezek jobb megismerése a légi- és hajó­közlekedés biztonságát fogja nagy­ban növelni. De a kozmikus sugár­zás összetevőinek jobb megismeré­se az atomfizika terén is uj lehető­ségeket nyit és lehetővé válik az elméleti fizika néhány vitás kérdé­sének tisztázására is, mint amilyen pl: az un. idő-paradoxon (vagyis az, hogy a nagysebességű űrhajó utasa lassabban öregszik, mint a Földön maradt ikertestvére) ; ezt a leg­utóbb éppen a kozmikus részecs­kékkel sikerült kisérletileg igazolni. Geofizikusok, geológusok, térképészek . . . A mesterséges hold rádiójelei a—— @ •AH rxFfTKK imp ® tmé —mm— u~0.7— © íáMMo— PöiÉiJr-/- ±­—m—eh­© 005-------- x *n ' n _n fii *j fí in n \ < at rlnHrljMrTrr­TP,1 fTFí? ffws ÍTP* •*>> ?frrs fTKr t. . pAt j;fari ij4‘;/ "'hr '.rií Ik-cv Ü1ÄÄ J&J iu'J Uw I 1 o /f Az előbbi mérések túlnyomó több­ségében a mesterséges holdnak ak-"““ tiv szerepet kell játszania: műszereivel mérnie kell és rádióberendezésén továbbítania kell az adatokat. Ne higvjük azonban, hogy csak a rá­dió mérések jelentenek mindent. Az optikai meg­figyelő program is rendkívül jelentős. Ennek se­gítségével pontosan meg lehet állapítani a hold pályáját. A pálya eltéréseiből, ingadozásaiból a Föld nehézségi erőterének változásaira lehet kö­vetkeztetni. Végre lehetőség nyilik, hogy a Föld egyes részeinek pontos földrajzi szélességét és hosszúságát megállapítsák, minthogy tapaszta­lat szerint a térképek nem pontosak, semmi sincs azon a helyen, ahol pl. 100 évvel ezelőtti térké­pek feltüntetik és Földünk felülete állandóan vál­tozik. Ezért várnak térképészek sokat a mes­terséges holdtól. A holdpálya változásai nyomán még földgolyónk belsejének tartalmára is lehet következtetni. Mindez nem minden. Említsünk meg néhány A mesterséges holdak első példá­nyaiban 20 és 40 megahertz hul­lámhosszú, ill. frekvenciájú, 1 watt teljesítményű törpe rádióadók mű­ködnek. A rádiójelek tartama 0.05 —0.7 másodperc, az un. impulzus- kódmodulációval dolgoznak, fgfcn sok adatra van szükség a további mesterséges holdak szerkesztésé­hez. Ezeket az észlelési eredménye­ket adják a kis rádióadók. A két rádióadó vezérlése olyan, hogy a 20 megahertzes adó szüne­teiben ad a 40 megahertzes adó. Ábránkon néhány lehetséges vál­tozatot mutatunk be a Szovjet Tu­dományos Akadémia egyik közle­ménye nyomán. A jelek hossza, száma, helyzete adja az átvitt in­formációt. Az a) ábrán egyenlő hosszúságú 0.3 mp-es jelek válta­kozását láthatjuk. A b) ábrán a 20 megahertzes (felső) jel 0.3, de a 40 megahertzes 0.7 mp tartalmú. A c) ábrán a helyzet a két adónál éppen az előbbi fordítottja. Végül a d) ábrán látjuk a negyedik vál­tozatot, amikor 20 megahertzen 0.05 mp, 40 megahertzen 0.15 mp a jeltartam. A jelsorozatok végén összesítő, ill. üzenetkezdő jelek után kezdi a két adó az előirt sorrendben közvetíteni az észlelési adatokat. A magnetofonra felvett jelsorozatok utólag egyértelmüleg kiértékelhetők. Ez tehát a pingpon r-jelek titka. további vizsgálati témát: a világűrben szállongó kozmikus por vizsgálata, a magas hőmérsékleti hatások szilárdsági vonatkozásai, a kozmikus por koptató hatása a holdra, a csillagspektrumok vö­rös eltolódásának vizsgálata (és vele a relativi­tás elméletében az egyik legsúlyosabb probléma megoldása), a Nap ibolyántúli sugárzásának elemzése, stb., stb. Láthatjuk, hogy a mesterséges holdtól nagyon sokat vár a fizika, az időjárástudomány, a rádió- (echnika. a rakéta- és repülőtechnika (és a közel­jövőben még a biológia is, mert élőlényeket fog­nak a világűrbe lőni), no meg az alkalmazott és elméleti tudományok egész sora. A szovjet tudó­sok és mérnökök elévülhetetlen érdeme, hogy eh­hez az emberiséget a világ tudományát hozzáse­gítik. N. E., a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa TaVLöVEEÉKEK és kihallgatások A szovjet tudomány fejlettségének kézzelfog­ható bizonyítékai, az interkontinentális táviöve- dék és a már harmadik hete kifogástalanul mű­ködő Sputnik megindította nemzetünkben az önkritika hasznos folyamatát. Mindaz, amit e fo­lyamat; majd feltár, bizonnyal hasznos lesz to­vábbi fejlődésünkre, ha az önkritika nem is fo­lyik az elfogadott szabályok szerint. Ugyanis a nemzet keretein belül mindenki a saját hatáskö­rén kivül keresi, hogy ki az oka annak, hogy úgy lemaradtunk a szovjetek mögött. Leginkább azok a közvéleményt alakitó és befolyásoló szervek, folyóiratok, szerkesztők, kommentátorok mos­sák kezeiket, holott eddig támogatásukkal segí­tettek a hibás politika, félrevezető vélemény és — szerintünk — a legnagyobb bűnös, a hideghá­ború terjesztésében. Itt hozunk egy pár izelitőt az “önkritika” kutatásainak eredményéről: Allen Dulles, a Központi Kémszolgálati Ügy­nökség igazgatója 1957 szeptember 19-én még ezt mondta: “Ha sikerült is a kommunizmusnak két hatalmas ország élére kerülni és egy néhány kis országra akaratát rákényszeríteni, most ne­hezen tud megküzdeni az iparosítás és a techno­lógia bonyolult problémáival.” A képviselőház pénzkiutalásokat jóváhagyó bi­zottsága az 1958-as költségvetés védelmi célokra előirányzott programját vizsgálta felül és kihall­gatást tartott ez ügyben. Az egyik tanú Dr. Wer­ner von Braun, Hitler alatt a V-2 lövedék fej­lesztésén dolgozott, jelenleg az amerikai katonai távlövedék, ügynökség igazgatója. A kihallgatást vezető képviselő megkérdezte Dr. Braun vélemé­nyét arról, hogy hozzájárultak-e az elfogott né­met tudósok a szovjet rakétalövegek kiépítéséhez és miután köztudomású, hogy legtöbbiét már visszaküldték Németországba, maradtak-e ott, akik tovább dolgoztak e téren? Dr. von Braun: Teen, nagyon kevesen és ezek segítettek az oroszoknak megismerni a V-2 össze­tételét. De amivel az oroszok most rendelkeznek, az véleményem szerint, inkább saját találmá­nyuk, semmint német mérnökök rajzaiból ered. Kérdés: Azért tartja ön az orosz távlövedéket elavultnak, összehasonlítva azzal, amivel a mi országunk rendelkezik, ahol önök még mindig szívesen látott vendégeink és ahol képességeiket felhasználjuk ? Dr. Von Braun: Igenis, uram. További téves információ Ugyanez a házbizottság kikérdezte Dr. Clif­ford C. Furnass védelmi helyettes titkárt. Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a szovjet elő­menetelét az említett fegyvernemben? Dr. Furnass: A Központi Kémszolgálati Ügy­nökié ^ adhat csak erről a komplikált kérdésről íelvilásrositást. Minden katonai osztálynak van hasonló felderítő aktivitása, amelynek mindegyi­kéről nekünk tudomásunk van. Kérdés: Úgy tudom, hogy Symington szenátor azt mondotta, hogy az oroszok vezetnek az inter­kontinentális távlövegekben és az az érzés is lé­tezik, hogy előttünk járnak a középtávolságu ra­kéták fejlesztésében is. Tudom, hogy ez vitás kérdés. Mi a véleménye erről az ön nsztálvának ? Dr. Furnass: Amint a kémszolgálataink által adott K:mnyitékokbcl meggyőződtem, biztonság­gal állíthatom, hogy a távlövegek terén mi az oroszok előtt járunk. Kérdés: Mindkettő esetében? Dr. Furnass: Igen, úgy az interkontinentális, mint a középtávolságu lövedékeknél. Arleigh A. Burke admirális, tengerészeti főnök a fenti bi- bizottságnak leírta, hogyan támadnának európai és ázsiai célpontokat távlövedékekkel. Flőször a ten néma r thoz közelebb fekvő célpontokat pusz­títanák el, mert onnan kevesebb e’lenállásra szá­míthatnak, és amikor már megbríonvosodtak. hogy felsőbbséget nyertek, akkor a partokon be­lülre, mind mélvebbre irányítanák lövegeiket. Ar­ra a kérdésre, hogy az ehhez szükséges lövedékek még mindig a kipróbálási színvonalon vannak-e, azt felelte, hogy igen, még mindig próba alatt vannak. Mindezek a vélemények röviddel a Sputnik megjelenése előtt hangzottak el. Ezek figyelem- bevételével nem csodálkozhatunk, hogy a Sput­nik megjelenése után a következő utasítás nent ki a U. S. Information Agency (külföldi hirszol • gálát) részére: “Ugv játsszák fel e hirt, hegy a közönség ne magyarázhassa arra. hogy ez a szov­jet tudomány felsöbbségét jelenti”.

Next

/
Thumbnails
Contents