Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-24 / 43. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 24, 1957 rZ_________________________________ ________ Veszélyes a középkeleti levegő' [2? (Folytatás az első oldalról) hatalmak számítanak. Az irigység gyanújával igyekeznek éket verni a két arab vezető közé. A legnagyobb vád Nasser ellen pedig az, hog\ régi vágyát, a közép-keleti olajcsatornák fölötti kontrollt akarja kezébe kaparintani. Ez a legérzékenyebb pontja a nyugati hatalmaknak. Félnek attól, hogy Egyiptom és Szíria között fennálló kölcsönös védelmi szövetség arra szolgálhat, hogy a Szuezi Csatorna fölötti ellenőrzése után a Szírián keresztülvonuló olaj csatornák kontrolja is a Nasser kezébe kerülhet. Az a lehetőség, hogy a középkeleti gazdag olaj mezők tulajdonjoga és jövedelme az illető országok teljhatalmú kezelésébe kerüljön, lázálomként gyötörheti talán az imperialista olaj bárókat és politikusokat, de hangosan nem is mernek annak kifejezést adni. Az egyetlen hang, amely ezt mégis kifejezi, csak meg kell érteni, az a hangos fegy- vercsattogtatás, amely a háború meredekj én való tanyázást kiséri. Saud királv közben látogatóban volt Lebanon- ban, ahol Chamoun elnökkel közös nyilatkozatban helyeselték Nasszer eljárását Szíriában, mint az arab egység kifejezését. A középkeleti helyzet puskaporos voltát egész Európa aggódva figyeli. Az olasz képviselőházban egy külpolitikai vita folyamán Togliatti kommunista képviselő felszólította az olasz kormányt, hogy foglaljon állást az Eisenhower-doktrina ellen és nyilatkoztasson ki egy “olasz doktrínát az elnyomott népek függetlensége érdekében.” Kn’scsev levelet intézett az európai országok szocialista pártjaihoz, úgy tüntetve fel a Közép- Keletet háborúval fenyegető helyzetet, hogy “az egész nemzetközi életre veszedelmes következményekkel jár.” Különös hangsúlyt fektetett az angol Labor Party vezetőségéhez intézett levelében azokra a veszélyekre, amelyek az angol népet fenyegetik és arra a felelősségre, amely Angliára, mint a NATO tagjára aulyosodik a háború elkerülése szempontjából. Amerikai újságíró jegyzetei A U. S. News and World Report politikai folyóirat okt. 18-iki számában a Közép-Keleten dolgozó tudósítója a következő, átiratot közli: “Meggyőződésem az, hogy az Egyesült Államok lecsúszása ezen a területen gyorsabb iramú, mint azt sokan gondolják. Lebanon, mely sohasem támogat egy vesztest, igyekszik a “semlegesség” felé. Szíria kommunisták kezében van és nem tud kiszabadulni. Az egyiptomiak szintén. Jordánban Hussein királynak sem jósolnak nagy jövőt. Senki sem tudja, hogv Saud király merre fordul holnap. Csak azt tudják, hogy egy puskaporos hordón ül. Marad még Irák. Az Egyesült Államok nem sokat tehet. Politikánk Izráel és a Szovjetunió kérdésében, továbbá a közép-keleti “légüres” tér-re vonatkozó elgondolásunk lehetetlenné teszik azt, hogy e területet egységesítsük. Addig, amig az arabok a “légüres” tér gondolatát visszautasítják, nem érünk vele semmit. Hogy összegezzem, a játéknak körülbelül vége van. Akárcsak Kina esetében, úgy gondolom, hogy a jövőben lesz majd egy kivizsgálás arról, 'hogyan vesztettük el a Közóp-Keletet’.” Dulles a kritika központja Vezető amerikai körök kezdenek józanabb hangot pengetni külföldi politikánkkal kapcsolatban. Kritikus kézzel boncolják az amerikai hivatalos álláspontot sok kérdésben, mert hibás meglátással, merev hajlíthatatlansággal, “meredek”-politikával az országunkat abba a helyzetbe sodorta, hogy világvezető pozícióját vszély fenyegeti. Persze most már nem kerülgetik nagyon a forró kását, hanem szokatlan nyíltsággal Dullest vonják felelősségre a — sokak szerint — tragikus helyzetért. A N. Y. Post hosszú vezércikkben sorolja fel Dulles félreértéseit és elégedetlenségét fejezi ki afölött, hogy Dulles még most is görcsösen ragaszkodik állásához. A külpolitikában változást kell létrehozni és ehhez uj vezető szellem szükséges. : -w-’ • Dulles e héten tartott sajtókonferenciáján tett kijelentéseit foglalja össze egy N. Y. Times kommentátor abból kiindulva, hogy milyen mesteri tökélyre fejlesztette ki “meredek”-tehetségét. A Közép-Kelet háborús forrpontra emelkedett helyzetét még mindig késhegyre kiélezett kijelentéseivel táplálja. “Az Egyesült Államok nem fogja működését csupán védelemre korlátozni, ha a Szovjetunió megtámadja Törökországot”, idézi Dullest és nem fogjuk tűrni, hogy a Szovjetunió “kiváltságos szentély” maradjon. “Meredek” politikájára is talált igazolást. “Ha a történelmet tanulmányozzuk, azt látjuk, hogy a világ mindig a háború meredekjén volt”. A kommentátor szerint Dulles legnagyobb baklövése az volt, amikor szeptember 7-én Eisenhower jóváhagyásával nyilatkozatot tett, mely azt a fenyegetést foglalta magában, hogy az Egyesült Államok esetleg erőszakot fog alkalmazni Szíria szovjet-barát kormányának eltávolítására. Jünnek elkerülhetetlen következménye volt az, hogy az összes arab államok, még azok is melyek nem egyeztek meg százszázalékosan a sziriai kormány álláspontjával, nyíltan állást foglaltak e fenyegetéssel szemben, Szíria oldalán. A Szovjet- uniónok is ez adta meg az alkalmat arra, hogy az arab egység védelmezőjeként lépjen fel. Hol* pontra jutottunk” A Bagdadi Paktum, melynek csak egy arab állam volt a tagja, Irák, úgy látszik teljesen erejét vesztette. Irákkal együtt a többi úgynevezett nyugatbarát állam, Jordán, Lebanon és Szandi Arábia is megingott hűségében. A gát, ami a szovjet befolyást volt hivatva megállítani, léket kapott. Dulles szilárd, magabiztos pózolását diplomaták véleménye alapján, úgy állítja be a kommentár, mint gyengeségének elpalástolását. A kormánykörökön belül is tért nyer az az érzés, hogy a közép-keleti politikánk holtpontra jutott. Erőszakos, fenyegető fellépésével Dulles az ellene irányított belföldi kritika élét próbálja enyhíteni, de a N. Y. Post és mások hangjáról Ítélve, ez nem fog sikerülni neki. A Közép-Kelet kérdése az Egyesült Nemzetekben Salah el-Bitar Szíria külügyminisztere az Egyesült Nemzetek titkárához Dag Hammer skjold- hoz, Andrei Gromyko szovjet külügyminiszter pedig Sir Leslie Munro, az E. N. elnökéhez Írtak levelet, mindkettő Szíria és a Közép-Kelet súlyos kérdésének tárgyában. El-Bitar levelében a Szíriát Törökország részéről fenyegető provokációk részletes leírásával foglalkozik, melyek az utóbbi napokban a békére roppant veszélyes helyzetet teremtettek. A sziriai kormány szükségesnek látja, hogy az Egyesült Nemzetek sürgősen foglalkozzon e kérdéssel. A sziriai delegáció nevében egy bizottság kinevezését ajánlja, mely megvizsgálná a török-sziriai határmenti helyzetet és erről jelentést tenne az Egyesült Nemzetek előtt.' Gromyko levelében a török provokációkért az Egyesült Államok vezetőségét teszi felelőssé és felhívja az Egyesült Nemzeteket, hogy azonnal tegyen lépéseket a háborús veszély eltávolítására. Támogatja Szíria kérelmét egy kivizsgáló bizottság kinevezésére. Továbbá azt az ajánlatot teszi, hogy abban.az esetben, ha Törökország fegyverrel támadná meg íSziriát, az Egyesült Nemzetek tagjai azonnal fegyveres segítséggel állítsák meg a Szíria elleni agressziót. Felajánlja a szovjet kormány segítségét és az érintett terület békéjének fenntartása érdekében elkerülhetetlennek látja a szomszéd államok beavatkozását. Az Egyesült Államok kijelentette, hogy támogatja a kérdés napirendre tűzését. Walter Lippman külügyi poltikánkról “Eisenhower-Dulles politikája nem hajlandó elismerni az élet valóságait. Olyan politika, mely nem a valóságon alapszik, helytelen célokat tűz maga elé, amelyek tehát elérhetetlenek, azért nem látható következményeket eredményez. “Ott van kínai politikánk, melyből egész egyszerűen száműzzük, a pekingi kormányt, abban a reményben élünk, hogy majd csak szétesik, ledöntik vagy megadja magát. Mialatt erre a boldog végcélra várunk fenntartjuk a formózai kormányt, pedig az sohasem lesz Kina kormánya, sőt befolyása észrevehetőleg hanyatlik. Miután kelet-ázsiai politikánk ilyen helytelen, az annyira ellentétes a valósággal, tekintélyünk már a Sputnik felküldése előtt is erősen hanyatlott.” “Németországi politikánk, nagyobbrészt Adenauer úrral azon az érdekes feltevésen alapszik, hogy Oroszországot kényszeríthetjük, hogy megadja magát és engedje meg, hogy Nyugat-Né- metország elnyelje a keletit és az egyesült, hatalmas Németország legyen a NATÓ-hatalmak legerősebb gócponja. Ha van egyetlen felelős jól informált egyén, aki ha nem hivatalosan beszél, hisz ebben a tündérmesében, én még nem találkoztam vele. Azok, akik azt mondják, hogy hisznek benne, valóban azt hiszik, hogy jobb is ha nem .egyesitik Németországot. “Ez a német politika annyira nem reális, anv- nyira kétséges, hogy magától szétoszlik, nekünk pedig nincsen másfajta német politikánk. “Közép-keleti politikánk alapja is az, hogy Oroszország, a szomszédos nagyhatalom, majd úgy tesz, mint a cári Oroszország abban az időben, mikor Anglia uralkodott a világ felett és nem avatkozik bele. E hamis kiindulási pont következtében, nem lehet sikeres közép-keleti politikánk sem. Ma lehetetlen Oroszországot kizárni és ami fontosabb, az arab államok mindkét oldallal akarnak dolgozni és ellenzik kizárását. Miután sem Kina, sem a Szovjetunió nem adja jelét a megadásnak, sőt minden jel arra mutat, hogy hatalmuk egyre növekedik, mi magunk alkalmazható politikai vonal nélkül maradtunk. Ezt eredményezte a Sputnik kilövése, felfedte azt a tényt, hogy nem is vagyunk olyan teljhatalmunk, ezért tekintélyünk és befolyásunk mélyen megingott.” Mr. Dulles sem kételkedhetik abban, hogy egy nemzet, mely a Sputnikot elindihatta, messze elől jár úgy a tudomány, mint a műszaki és az ipari képzettség terén. Abban sem kételkedhetik, hogy ha ez a fejlődés továb bhalad, sőt emelkedik, akkor alapos változás áll be majd a hatalmi egyensúlyban. NEMZETKÖZI 3ZÉGYEHPIR Az Amerikában eddig hivatalosan eltűrt fajgyűlölet gyakorlása újabb nemzetközi kellemetlenséget okozott a kormányunknak. K. A. Gbedemah, Ghana pénzügyminisztere útban volt a Maryland Állami Egyetem által tiszteletére rendezett gyűlésre és közben Dover, Dele- ware-ben titkárával együtt betért a Howard Johnson (lánc-) étkezdébe. A pult előtt megállva két pohár narancslevet kértek, amit a pincérnő becsomagolva szolgált fel nekik. Amikor azt mondták, hogy itt akarják azt meginni, a pincérnő kijelentette, hogy “szinesbőrüek nem ehetnek itten”. Mr. Gbedemah meghökkenve kérdezte: “Itt, Amerikában?!” A pincérnő az intézőt hívta, aki megismételte az előbbi kijelentést. Erre a két vendég kifizette a 60 centet és az italt otthagyva, távozott. A N. Y. Herald Tribune újságírójának Mr. Gbedemah kijelentette, hogy hivatalos tiltakozást nyújt be a State Departmenthez. “Ha az Egyesült Államok alelnöke (Richard Nixon, aki Ghanaban volt annak hivatalos felavatási ünnepélyén) étkezhet az én házamban Ghánában, és Adlai Stevenson is eljöhet oda látogatóba, akkor miért kell nekem ilyen elbánásban részesülnöm Amerikában egy utszéli étkezdében?” tette fel a kérdést a legkifogástalanabb angolsággal az afrikai diplomata, aki a Világbank gyűlésére jött Washingtonban. Amerikai Magyar Szó Slöflzetési árak: New York városában, az Egyesült Ulamokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. Bünden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. «»erkesztőség és kiadóhivata1: 430 East 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-8397
