Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-17 / 42. szám

Thursday, October 17, 19Ő7. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A MAGYAR IRAK LEGNAGYOBB EXPORTMUNKÁJA: A HEL9ANINILUS-HIO A hídépítésben Magyarország mindig az élvo­nalba tartozott. Az első Duna-hidat, a Lánchidat még az angol William Clai'k tervezte és az angol Adam Clark kivitelezte, de a múlt század nyolc­vanas éveitől kezdve már minden hidunk terve­zője és kivitelezője magyar volt. A budapesti Erzsébet-hid hosszú ideig Európa legnagyobb nyílású lánchidja volt és még ma is a legszebb hidak közé sorolják. A háború okozta pusztulás után sorra épültek újjá hídjaink. Ezeknek szer­kezete és teherbírása — ott is, ahol a régi vonal- vezetést követik — korszerűbb. Az Erzsébet-hid újjáépítése műszaki feltételeit is már lerögzítet­ték : megmarad a régi vonalozás, de teherbírása nagyobb lesz, feljárói alkalmazkodnak majd a megnövekedett forgalomhoz. Hídépítő iparunk fejlettségének bizonyítéka, hogy a magyar UVA-TERV által készített aján­lati terv nyerte el a heluani Nilus-hid verseny- pályázatát, megelőzve sok nyugati hídépítő céget. A 812 méter összhosszuságu, kilencnyilásu rá­csos szerkezetű hid Kairótól délre, a Heluannál épülő vasműnél hidalja át a Nílust és egyvágá­nyú vasút és az ettől elkülönített 6 méter széles pályán haladó kétjáratu közúti forgalom átveze­tését biztosítja. A terv azonban úgy készült el, hogy a hidat később kétvágányú vasút átvezeté­sére lehessen átalakítani; a közúti forgalom ek­kor a főtartókon kivülre helyezett konzol-pályá­ra kerül. A vasszerkezet összsúlya 6,700 tonna, ennek zöme nagyszilárdságú St 52 acél. A szerkezetet a győri vagongyár készíti és a MAVAG szereli a helyszínen. A szerelés a két partról, a szélső, sekélyebb nyílások beállványozásáról indulva, szabad szereléssel történik, nyilásonként egy- egv járom építésével. A hid alátámasztását 40 méter magas üreges vasbeton pillérek és hídfők képezik. A pillérek pneumatikus alapozással, a mederfenék alá 22 méter mélyre süllyesztett acélszerkezetű keszonokkal készülnek, a hídfők vert vasbeton cölöpökre kerülnek. Az alépítményi 1957 február 14-én a Horthy-hadsereg egyik repiilőfőhadnagya jelentést készített, amely meg­döbbentő eseményekről számolt be. Elmondta, hogy 1956 október 29-én több volt Horthy-tiszt igy például Németh Pál volt vezérkari alezredes vezetésével az Országos Légvédelmi Erők Pa­rancsnokságára mentek, ahol beavatkoztak a lé­gierők irányításába és követelték a M-agvarorszá- gon állomásozó szovjet katonai egységeknek ma­gyar légierők által va’é bombázását. Ez csak az­ért nem következett be, mert még Királv P.éla sem merte vállalni a szovjet légierővel ^aló har­cot. 0'">~,';,olhati«V hcl'T'-eim és urs»vm. mi lett vol­na phből. . . 1956 októl->orében telefonon össze- köttetésbe lénett velem F^enc, maid Béo«­be érkezett. Arra kért. iöiiek ha-m. fel a kaocsnlatot a Na<nr Tmre kormányéban részt­vevő politikusokkal készítsem elő az ő hazaérke­zését. A szükséges nényüqryi fedezetet egv ame­rikai barátja hozta Pécsbe. November ?,-án gén­kocsin Pndanestre érkeztem és itt Kőváo-ó Tó- zseffel. Kiss Sándorral, Adoriáu Józseffel és más kisgazdapárti funkcionáriusokkal beszéltem. — Bécsbe visszaérkezve megállapíthattam, hogv Nagy Ferenc hazatérését és terveit a Szabad Európa-bizottsággal és az amerikai State Pe- partment-tel készítette elő. 1956 november végén megkezdődött a magyar forradalmi tanács szer­vezése. Fz egészen a strassburm kongresszusig az én lakásomon (IWien, 3. SteDhammereasse 4—10. alatt) folyt. A strassbnrqrj kongresszus anyagi fedezetét az MífP nevű f’-ancia katolikus párt. a kereszténydemokrata unió, és más szer­vezetek vállalták. Ugyancsak identős összeggel járult hozzá az Euróna Tanács is. — 500.090 frankot adott. A francia kormány egymillió fran­kot utalt ki erre a célra. Hogyan hallgatta ki oz ötös bizottság a “tanukat”? Szabó Miklós ezután a strassburgi kongresszus üléséről beszélt. Elmondotta, hogyan alakították meg szervezeteiket, hogyan szereztek pénzt még Csang Kaj-sektől is, majd vázolta a Nyugaton ’üködő fasiszták, a Kisbarnaki-Farkas Ferenc munkálatot a Közlekedési Építő Vállalat szak­emberei végzik. Az igen nagy teherbírású hid a Nilus leghosz- szabb fix hidja. Az eddigi hidak szintje ugyanis olyan alacsony, hogy mindegyik közepén forgat­ható nyílással épült, a magasárbocu vitorlásha­jók átengedésére. Az 1958 folyamán elkészülő hid (amelynek helyszíni szerelése már folyik) igen nagy feladat elé állította iparunkat, hiszen ilyen nagyszabású exportmunkát még nem végez­tünk. A hid sikeres elkészítése bizonyítani fogja műszaki felkészültségünket és öregbiti majd a műszaki alkotásokkal külföldön elért hírnevün­ket. RÖVID HÍREK i||l!ll|!|l|IHIUIIII!ll|HJIlll|||||||illlll!!lllllllll||||||||||||||||||||| ULTRA MOSOGATÓPORT állított elő a Gyár­élelmezési Vállalat laboratóriuma. Kitünően old­ja a zsirt, nem kell a mosott edényt törölni, nem maradnak az üvegen vizfoltok, lúgot nem tartal­maz, igy a kezet nem támadja meg. Korszerűsítik a MÁV távközlő berendezéseit.— A vasútnál használt Morse-távirógép ma már el­avult, ezért fokozatosan bevezetik a Hell-rend- szerü távgépírót. Megoldják az egységes villa­mosóra hálózatot is. Tervek vannak rádió adó-ve­vő berendezések bevezetésére is, ami az irányí­tás munkáját lényegesen megkönnyíti. ★ A KÜRSCHÁK József matematikai tanulóver­senyt október 19-én rendezik meg az 1957-ben érettségizettek és a középiskolások részére. Bu­dapesten kívül ugyanebben az időpontban Szege­den, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Egerben, Győrött, Szolnokon, Szombathelyen, Sopronban, Veszprémben, Nyíregyházán és Kecskeméten lesk nek versenyek. által vezetett “szabadságmozgalom”, a Habs­burg Ottó vezette legitimisták, és a nyiltan mű­ködő nyilaskeresztes párt célkitűzéseit. Vala­mennyien a rendszer teljes megváltoztatására törekedtek, ez volt legfőbb céljuk. Elmondotta, hogy 1957 elején megkezdődött egy újabb felkelés előkészítése. (Az úgynevezett MUK-ról van szó.) Ez az előkészítés több oldalról folyt. Szerepet vállalt ebben az angol titkosszolgálat, de Király Béla is. Király Béla tevékenysége közismert. A legutóbbi időkben egyébként emigránskörökben azt beszélték, hogy New Yorkban házat, illetve Amerikában birtokot akar vásárolni. Ugyan hon­nan szerezte erre a pénzt Király Béla? Szabó Miklós a következőkben dokumentumokat sora­koztatott fel arra, hogyan készültek ez év elején Nyugaton egy újabb magyarországi felkelés ki­robbantására. A UN 5-ös bizottság tevékenysége Ezután az ENSZ ötös bizottságának tevékeny­ségét ismertette. Elmondotta, hogy őt és társait is (Vidovics Ferencet, Havas Gábort, Sipos La­jost), Kéthly Anna és Király Béla levélben fel­kérték, hogy gyűjtsenek adatokat a bizottság munkájához, és toborozzanak tanukat. A felkér­tek közül csupán Havas Gábor vállalta ezt a te­vékenységet. A bizottságnál a kihallgatásra je­lentkezők különböző szűrőállomásokon mentek keresztül. Mindenekelőtt dr. Pásztor Tamás hall­gatta ki őket, s csak azokat engedte tovább, akik­nek kihallgatása a nyugati körök által kívána­tosnak látszott. A tanuk általában naponta 200U schillinget kaptak. A bizottság még a kihallgatot- tak meghallgatása terén sem volt objektiv. A ki­hallgatáson jelenlevők, például Bereczky László, Pásztor Tamás és mások elmondása szerint a ceyloni küldött a kihallgatások során többször kétségbevonta a vallomások tárgyilagosságát. A bizottság elnöke, Andersen ur, aki észrevehetően szimpatizált a kihallgatottakkal, ilyenkor mindig közbeszólt, a vallomásttevő javára. Általában olyanokat hallgattak meg, akiknek érdekük volt, hogy ne a valóságnak megfelelően tájékoztassák a bizottságot. JOBB MA, MINT SOHA — Imre fiam, Imre fiam. Facsali egy gyerek vagy te, hogy nem szólsz soha semmit, tán még akkor se szólnál, ha a hátadat tőkének néznék, aztán azon vágnák a fát tévedésből. Hát miért’ nem álltái fel a termelési értekezleten kipakolni a bajodat? Azóta már régen rendbehozták volna a dolgot... — Micsoda? Azt hitted, hogy ráérsz még? Ide figyelj, Imre fiam. Tudd meg, hogy a kriti­kával sohasem érünk rá, sürgős az mindig, mert minél későbbre huzzuk, halasztjuk, annál jobban sorvad az ereje. Úgy ám! Azután a végén semmi se marad belőle, mint a szegény Gombás Béla esetében. —No várjál csak, nem olyan egyszerű a do­log. Elmondom sorjában. .. — Úgy volt az, hogy Gombás Béla rendes, be­csületes ember volt, csak hát neki is akadt azért hibája. Mondta is Dinnyés Dani, a mühelybizal- mi nem egyszer: “Rendes, ügyes ember az öreg Gombás, csak az a hibája ne volpa, azt kéne le­nyesegetni valahogy.” Nosza rajta — serkentet­tük a Danit! ő ilyenkor elővette pepitás noteszát azután felirta, hogy holnap el ne felejtse a nye- segetést. Másnap, mikor szóba hoztuk a dolgot, megint csak felirta a pepita noteszbe, hogy hoí- nap el ne felejtse, azután harmadnap megint csak holnapra szignózta a noteszben az öreg Gombás hibájának ügyét. Azt már nyilván te is tudod, Imre fiam, hogy az ilyen “holnapos” tervek úgy zavarják a napokat, mint a mozifilm kockái egy­mást, aztán csak azon kapja magát az ember, hogy elmúlt egy hónap, két hónap, meg miegy­más és sehol semmi. .. — Hogy mi volt az a hibája az öreg Gombás­nak? Várd ki a végit, Imre fiam, mert akkor úgyis kiderül minden. . . — Szóval, mondom, teltek a hónapok azután egy ködös őszi napon az öreg Gombás nem jött be dolgozni. Szaladtunk is este hozzá, hogy mí baj, de ő válaszolni sem tudott, akkora láz égette. Másnap, meg harmadnap is meglátogattuk, de keserves dolog is volt nézni, hogyan marja a be­tegség, hiába injekciózták a doktorok. Negyed- nap (éppen ilyen motort szereltünk, soh’se felej­tem el, betoppant az asszony agyonsirva, hogy a mi Gombásunk elköltözött a másvilágra. Potyogott az én könnyem is a hengerfejre, meg Dinnyésé is. A tanulógyerekeket is fejbebólintot- ta a rossz hir, mert nagyon szerették az öreget. Még délben megbeszéltük, hogy méltóképpen bú­csúztatjuk az öreget és mindenki ott lesz a te­metésen. Majd Dinnyés Dani tartja a búcsúzta­tót, mert ő elég ékesszavu is, meg szerette is a Béla bácsit. Dinnyés szó nélkül vállalta a tisztsé­get és elővette pepita noteszét felírni a nekroló- gus dolgát. Hanem, amikor belelapoz a noteszbe, innen is, onnan is szemébe ugrik ám Gombás Bé­la neve, azzal a bizonyos hibával kapcsolatban, amit senki sem nyesegetett. . . ■ — Ne türelmetlenkedj, Tmre fiam, mindjárt megtudod, mi volt az a hiba. .. — Másban maid mindenki feketébe iött dolgoz­ni, mert készültünk a temetésre. Délután együtt ballagtunk szótlanul a temetőbe, ahol már szépen köriilkoszoruzva ott várt a mi Gombás Béla bá­tyánk, meg a sok rokon. Dinnvés Dani is előbb kiért és a halottas ház körül járkálva, készült a beszédjére. Aztán, mikor jöttek a gvásHuiszárok, Dani odaállt a sok koszorú elé és a pepita notesz- szál kezében elkezdte mondanivalóiát. Elmondta szépen, hogv nem volt a műhelyben még egv olyan példakép, mint a mi Gombás Béla bátyánk, akitől mindenki fiatal, öreg egyaránt — tanul­hatott szorgalmat, szaktudást, precizitást, meg miegymást. Olyan igazi, áldozatkész jóbarát sem volt még egv, mint Béla bácsi, aki mindig elsőnek segített a bajbajutottakon. Beszélt azután még a családjáról, becsületességéről, emberségéről, ahogy az igaz is volt és nemcsak az ékesszólás szüleménye. Hanem azután egyszercsak rr\eg- akadt Dinnyés Dani érces hangja és nepita füze­tét lassan lapozgatva, halkan a következőket mondta: “Példádat sohasem fogjuk elfelejteni, de engedd meg, drága Gombás Béla bátyánk, hogy most megmondjam neked, amit már régen meg kellett volna mondanom. Bizony hiba volt tőled, hogy nem jártál rendszeresen oktatásra...” — ... Na ugye, Imre fiam, most nem tudod, hogy illik-e nevetni, vagy sem. Nevess csak nyu­godtan, biztos, hogy a mi Gombás Bélánk is ne­vetett volna az elkésett kritikán, ha tudott volna nevetni. Csak azért mondtam el neked, hogy lásd: jobb előbb kritizálni, mint soha, aztán még ma nyisd ki a szádat fiam a termelési értekezle­ten, hogy hozzák rendbe a dolgodat. 3 , _____9 ’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents