Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-11 / 28. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 11, 1957 Külpolitikai Szemle i Lii— -------------— rrr.iii — i-nnn-T- — —J Lesi békesség a középkeleten? Ben Gurion barátságosabban kezeli az arabokat — mondja a Christian Science Monitor, junius 28-iki száma. Az a reménye, hogy talán képes lesz semlegesíteni némely arab államot. Ami jellemzi ezt a mérsékeltebb hangot az az alábbi nyilatkozat, amit újságíróknak adott Ben Gurion: “A messzemenő politikánk az, hogy békét és együttműködést szeretnénk szomszédainkkal. Ez nem jelenti azt, hogy már holnap meg fog történni, de megtörténhet bármikor. Ha tőlünk függne, akkor már jövő éyben megtörténne. Nagyon óvatos volt Ben Gurion kijelentéseiben Szíria iránt, habár az elmúlt hetekben voltak lövöldözések és incidensek a Hulek tó határmentén, és ezeknek izraeli áldozatai is voltak. Mig a múltban ily alkalmakkor izraeli csapatok visszacsaptak, most Ben Gurion azt mondta, hogy “nem biztos, hogy ezek az incidensek föltétlenül részei a sziriai kormány politikájának. Látom, hogy a határ más részén minden csendes. Szóval, várjuk a fejleményeket”. Amikor az újságírók azt kérdezték tőle, hogy mit csinálna, ha Lebanont vagy Jordánt valamelyik arab állam magához csatolná, azt válaszolta: “Minket minden közép-keleti állam önállósága érdekel, de nem vagyunk olyan hatalom, mely garantálni tudná ezeknek az államoknak a függetlenségét.” Iraq és Szaudi Arábia felé a következő szavakat intézte: “Szívesen leülnénk velük megtárgyalni a fegyverszünet szerződését”, 1949-ben erre nem voltak hajlandók és igy még mindig háborús helyzet áll fenn ezekkel az országokkal. Más bizonyítékok is vannak az irányvonal változásáról. Izráel elhatározta, hogy nem fog incidenst provokálni és nem küld hajót a Szuezi csatornába. Felajánlotta, hogy a Moslem zarándokoknak megengedi az izraeli határ átlépését, ha Meccába akarnak menni. Habár egyelőre még nem tettek semmiféle lépéseket az arab menekültek problémáinak megoldására, még az utolsó szó nem hangzott el ebben a kérdésben. Mi ehhez csak azt szeretnénk hozzá fűzni, hogy minnél hamarabb lesz béke és megegyezés, annál jobban fogunk örülni. , A kínai kérdés a nemzetközösségi értekezleten A nemzetközösségi miniszterelnökök londoni értekezletén pénteken nézeteltérések merültek fel a népi Kina ENSZ-tagságának kérdésében. Az értekezleten részt vevő 10 nemzetközösségi ország közül egyesek támogatják a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be, mások ellenzik, megint mások elvben helyeslik ugyan a gondolatot, de fenntartásokkal élnek a felvétel időpontját illetően. .Kína ENSZ-tagságának kérdését a miniszter- elnöki értekezlet pénteken, az általános délkeletázsiai és távol-keleti vita keretében tárgyalta meg. Az értekezlet körei szerint Nehru indiai miniszterelnök sürgette, hogy vegyék fel a Kínai Népköztársaságot az ENSZ-be. Nehru indiai miniszterelnök a délkelet-ázsiai és távol-keleti helyzetről szólva tiltakozott az ENSZ-parancsnokságnak ama döntése ellen, hegy modern fegyverekkel erősiti meg csapatait Bél-Koreában. Kijelentette, hogy ez a lépés fokozná a feszültséget a térségben. A vita során Macmillan kifejtette, hogy Anglia miért enyhítette a nem stratégiai jellegű kereskedelem korlátozásait. A kiszivárgott értesülések szerint valamennyi nemzetközösségi vezető közölte, hogy támogatja ezt a lépést. Szuravardi pakisztáni miniszterelnök állítólag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a népi Kínának — amelyet Pakisztán diplomáciai- lag elismer — az ENSZ-ben a helye. Szerinte azonban figyelembe kell venni bizonyos tényezőket, igy például az Egyesült Államok véleményét, amely szembehelyezkedik a pekingi kormány felvételével. Szuravardi szerint most még nincs itt az ideje annak, hogy sürgessék Kina felvételét, mert az bonyodalmakat idézne elő a nemzetközi kapcsolatokban. Menzies ausztráliai miniszterelnök hir szerint a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága ellen foglalt állást. A brit nemzetközösség évek óta csaknem egyenlő arányban megoszlik a népi Kina diplomáciai elismerésének kérdésében. Anglia, India, Pakisztán és Ceylon elismeri a pekingi kormányt és kölcsönös diplomáciai missziót tart fenn. Kanada, Ausztrália, Ujzéland és Dél-Af- rika ellenben nem. A miniszterelnöki értekezlet foglalkozott azzal is: milyen kihatásai vannak a népi Kínának a távol-keleti és általában a nemzetközi problémákra. Pénteken este kiadott közlemény szerint a jövő heti üléseken foglalkoznak majd “a leszerelés, az Egyesült Nemzetek kérdésével és azokkal a különböző gazdasági problémákkal, amelyek a nemzetközösség tagjait egyaránt érdeklik”. “Nem szolgál konstruktiv célt” Branko Draskovicsot, a jugoszláv külügyi államtitkárság szóvivőjét szokásos pénteki sajtó- tájékoztatóján megkérdezték: mi a véleménye az Egyesült Nemzetek Szervezete ötös bizottságának jelentéséről, amely az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívását irányozza elő. Branko Draskovics a következőket válaszolta: A rendkívüli közgyűlés összehívása abból a célból, hogy megvizsgálja a különbizottságnak Magyarországra vonatkozó jelentését, nem szolgálna semmiféle gyakorlati és konstruktiv célt, és negatív hatással lenne a nemzetközi helyzetre. Ellenzik a nukleáris robbantásokat Tegnap befejeződött a jugoszláv munkástanácsok első kongresszusa. A küldöttek a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről határozati javaslatot fogadtak el, amely a többi között rámutat: ( A békéhez és az őszinte tartós nemzetközi együttműködéshez mélységesen ragaszkodó- jugoszláv dolgozók óhajait tolmácsolva, csatlakozunk azokhoz, akik a világ minden részén felemelik szavukat a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséért. Az egész világ dolgozóihoz szólunk, de különösen ama országok dolgozóihoz, amelyeknek kormánya nukleáris fegyverek birtokában van, hogy a béke érdekében tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy a nukleáris robbantások minél előbb megszűnjenek. Argentínában megszüntették a rendkívüli állapotot Az argentínai katonai junta elhatározta, hogy pénteken 0 órától megszünteti a rendkívüli állapotot Argentína egész területén. Emlékezetes, hogy ,a rendkívüli állapotot Peron, a volt elnök rendelte el 1955. szeptember 16-án. Szaud-Arábia bezárja damaszkuszi nagykövetségét Az A1 Dzsarida, az A1 Hajat és a Daily Star cimü sziriai lapok hiteltérdemlő forrásra hivatkozva jelentik, hogy Szaud-Arábia bezárja damaszkuszi nagykövetségét. A lapok tudni vélik, hogy Szaud-Arábia a következő feltételekhez kötötte Szíriával való kibékülését: Sziria betilt két napilapot, Haled Azem bocsánatot kér a szaud-arábiai-jordániai közleményről tett kijelentéseiért és félreállitanak két minisztert, Azem hadügyminisztert és Bitar külügyminisztert. Szabri Asszali sziriai kormányfő állítólag megtagadta a feltételek teljesítését, "mert — mint mondotta — a szaud-arábiai követelések beavatkozást jelentenek Sziria belügyeibe. A MAGYAR SZÓÉRT NYÚLJON KARJA! HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, Amerikai fegyverek Algériában A New York Herald Tribune jele'ntése szerint : Az amerikai kormány tisztviselői megállapítják, hogy Franciaország Algériában US által szolgáltatott fegyvereket használ, annak ellenére, hogy megegyezés kötelezi arra, hogy a fegyvereket csakis az Észak Atlanti Megegyezés területén használhatja. A képviselőház Külügyi Bizottsága junius 18-án megtartott zárt ülésen Mansfield D. Sprague, hadügyminisztert segédtitkárt megkérdezték. hogy az Egyesült Államok mennyi segélyt adott Franciaországnak? Sprague azt felelte, hogy a segélyre vonatkozó megegyezés a NATO országokkal kiköti, hogy a fegyverek, melyeket US szolgáltat “csakis az Észak Atlanti Megegyezés területén használhatók”. “Mi tudjuk azt,” — mondta Mr. Sprague, “hogy a felszerelés egy része, melyet mi adtunk Franciaországnak, Algériába jutott el. De, hogy az mennyi volt, azt lehetetlen megállapítani. A mi véleményünk az, hogy az aránylag kié meny- nyiségü volt”. A hadügyi tisztviselő azt is beismerte, hogy Lauris Norstad generális, a NATO parancsnoka, ellenezte Franciaország NATO katonáinak átte- vését Algériába. “De” — mondta Mr. Sprague, “hasonló körülmények között az Egyesült Államok is ugyanazt tenné”. Észak-Algériában, Constantine körzetében 4000 négyzetkilométer területet “tilos övezetnek” nyilvánítottak. A tilos terület Collo, El Milia és Tahel között fekszik. A «tilos övezet mintegy 300,000 lakosát elköltöztetik, majd a légierő tömegbombázásokkal igyekszik “felszámolni” az ezen a vidéken létesített partizántáborokat. ( Lacoste algériai miniszter és Sálán tábornok elhatározása az algériai gyarmati háború elmélyítését jelenti. Kétéves háború és állítólagos “pacifikáció” után szó sincs a vérontás “utolsó negyedórájáról”, mint Lacoste félévvel ezelőtt ígérte, ellenkezőleg, 300,000 algériai^férfi, nő, gyermek és aggastyán kénytelen otthagyni mindenét és szomorú karavánban menetelni a gyüjtőtábor ok felé, mig otthonukat szőnyegbombázás fenyegeti. Értesülés szerint a Constantine vidéki légitámaszpontokon már kidolgozták a rövidesen meginduló hadműveletek tervét:' a Collo-El Milia-Tahei háromszögben felgyújtják az erdőt, minden lerombolnak, gépfegyver- tűzzél árasztanak el “mindent, ami él”. A szóban forgó terület az algériai partizánok egyik fellegvára. Az algériai erők a meg-meg- ujuló biintetőexpediciók ellenére, állandóan növelték létszámukat és tűzerejűket. A tengerparti Collo városát teljesen elvágták Algéria többi részétől. A várost csak tengerről tudták a francia hatóságok ellátni, az ivóvizet is hajóval kellett Collóba szállítani. Hetenként egyszer tudtak a franciák az elmúlt időben egy-egy karavánt El Miliába küldeni, és .ez a conwoy is csak erős katonai osztagok és vadászrepülő-támogatás segítségével ért célhoz. A Lacoste-féle “pacifikáció” uj szakasza kezdődik tehát, amelynek célja, hogy mesterséges sivatagot teremtsen három város környékén: megbékélés helyett a fel- perzSelt erdők, a lerombolt douarok temetői csendjét. André Móricé, a szocialisták által támogatott uj hadügyminiszter nemcsak fenn akarja tartani a Tuniszban levő francia támaszpontokat, hanem a Tuniszba menekülő algériai harcosokat Tunisz területén is tovább akarja üldözni. Bomba US konzulátusán Az algériai amerikai konzulátuson bomba robbant fel. Emberéletben nem esett kár. Mióta John F. Kennedy, demokrata szenátor a forrongó Algériának a függetlenségét javasolta, azóta bizonyos francia köröknek az érzelme az Egyesült Államok ellen nagyon felizgult. Nemzetközi Békeintézet Bécsiben Az osztrák fővárosban megalakult a “Nemzetközi Békeintézet”, amelynek célja, hogy felvilágosító munkával elősegítse a béke biztosítását és megszilárdítását. Az osztrák belügyminisztérium, amely — mint ismeretes — nemrégiben betiltotta a Béke-Világtanács központi titkárságának bécsi tevékenységét, engedélyezte az uj békeintézmény működését.
