Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-10 / 41. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 10, 1957 | A tudomány Jib; v i I á g á b ó IJ A bolygó, a sajtó, a politikusok és a tábornok ur... (Folytatás az első oldalról) Mi az, ami eddigelé lehetetlenné tette a légüres térben való közlekedést, ami megakadályozta azt, hogy az ember elhagyhassa a föld légkörét? Először is maga a légkör. Köztudomású, hogy a föld levegő burkolata viszonylag vékony, mindössze 60 mérföldnyi. Ezt a réteget stratosz- férának nevezik. Ezen túl alig van oxigén a légben és a jelenlegi légi jármű'vekkel itt már lehetetlen a repülés. A második akadály a föld vonzóereje, a gravitáció. Ez az erő mintegy mágnesként tart bennünket — minden élő és élettelen tárgyat -— a föld felületén. De a tudósok már régen kiszámították, hogy ha valamely testet vagy tárgyat roppant sebességgel, legalább 18,000 mérföld óránkénti sebességgel kilőnek a föld felszínéről, ez a sebesség elég erős volna a vonzóerő leküzdésére, a szóbanforgó tárgyat nem tudná többé földanyánk a maga roppant mágnesszerü vonzóerejével visszatartani, a tárgy képes volna elhagyni a földet. E két problémára az emberi ész, tudomány, leleményesség a rakétalövegekben találta meg a választ. A rakétalöveg ugyanis magával viszi a gép működésben tartásához szükséges oxigént. A II. világháború folyamán a németek nagy előrehaladást tettek a rakétalövegek fejlesztése terén, ők természetesen kizárólag hadicélokra használták fel ezt és tudjuk, hogy milyen embertelenül bombázták a V-2-vel Londont. A háború befejezése után úgy nyugaton, mint keleten, lázasan folytatták a rakéták fejlesztését. Az Egyesült Államokban 1949-ben sikerült is egy “két-menetü” rakétát addig elérhetetlen magasságba, 250 mérföldre fellőni. Az atom és hidrogénbombás fegyverkezési verseny kifejlődése óta úgy Kelet, mint Nyugat, olyan rakétalövegen dolgozott, amellyel ezeket a szörnyű bombákat kontinentális távolságra el lehessen lőni. Az ilyen lövegekkel szemben, melyek óránként 18 ezer mérföldnyi sebességgel repülnek, természetesen nincsen védekezés. Az amerikai interkontinentális löveg, az úgynevezett ICBM még nem lett kipróbálva. Egy kisebbfajta) rakétalöveg, a hadsereg úgynevezett Redstone rakétája 2—300 mérföldre hord. Ezt már kipróbálták. Ilyen körülmények között jött a szovjet bejelentés hat héttel ezelőtt, hogy nekik sikerült egy ilyen interkontinentális löveget kilőni. A bejelentés természetesen lesujtólag hatott a nyugati államok diplomáciai és katonai közegeire. Egyesek azonban “szovjet propagandádnak minősítették az egészet. A szovjet mü-bolygó, a- mely péntek óta 90 percenkint körülrepüli a földet, meggyőzte a kétkedőket, hogy nem propagandával, hanem tényekkel állnak szemben. A mübolygó tudományos katonai és politikai jelentősége roppant nagy, ebben egyetért az egész amerikai sajtó. A mübolygó lehetővé fogja tenni a tudósok — minden ország tudósainak — számára, hogy jobban megismerjék a földet. A Müi-bolygó, vagy mü-hold útját szorosan fogják figyelni műszerekkel. A bolygó pályája ugyanis még ebben a roppant magasságban és a gravitáció tényleges határain túl is ki lesz téve bizonyos fokig a föld vonzóerejének. A pálya változása mutatni fogja a tudósoknak a föld tulajdonképpeni formáját, amely, mint tudjuk, nem szabályosan gömbalaku. És ha — miként azt remélik — ezt a mübolygót számos mübolygó fogja követni, ezek tanulmányozásával a mai és a jövendőbeli tudósok képesek lesznek megállapítani, hogy a kontinensek valóban mozgásban vannak-e miként egyes tudósok hirdetik. Uj fényt vethetnek a bolygók a rejtélyes kozmikus sugarak lényegére, szerepére is. Mindezek a tudományos lehetőségek elő fogják mozdítani az űrben való utazás végcélját. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Holdba vagy Marsba való utazás küszöbön áll — bár a szovjet tudósok már büszkén hirdetik, hogy 1965 körül ez meg fog kezdődni. A tudománynak még nagyon sok' problémát kell addig megoldani, köztük azt is, hogy az emberi AZ ÚTTÖRŐ Most száz éve, 1857. szeptember tizenhetedikén született Konsztantyin Eduárdovics Ciolkovszkij, a korszerű rakéta-technika egyik megalapítója, akinek legmerészebb tudományos jóslatai válnak valóra az interkontinentális rakéta és a mesterséges bolygó megalkotásával. Ciolkovszkij egész életét tanítással töltötte, hosszú évtizedeken át volt tanár Ka- lugában, 1885-ben kezdett el rakétákkal és űrhajózással foglalkozni. 1895-ben megépítette az első aerodinamikai szélcsatornát Oroszországban, amelyben a Tudományos Akadémia megbízásából ma is érdekesnek mondható kísérleteket végzett. Hosszú éveken át a repülőgép és léghajó gondolata is érdekelte, de mégis a reakciós hajtásban, a sugárhajtásban látta a jövő nagy sebességű repülésének alapjait. 1903-ban, külföldi tudóstársait megelőzve megjelentette A világűr kutatása sugárhajtású jármüvekkel cimü könyvét, a- melyben 50 évre előre utat mutatott és nagyszámú, ma is helytálló következtetést vont le az űrhajózás és a rakétatechnika kérdéseiről. Müve 1911-ben, kibővített változatban Németországban is megjelent, és ekkor ismerkedett meg az egész tudományos világ Ciolkovszkij úttörő munkásságával. A szovjet állam nagyvonalúan támogatta Ciolkovszkij munkásságát, ő és követői nagy eredményeket értek el a szovjet hadsereg rakéta fegyvereinek szerkesztése terén. 1935- ben halt meg Kalugában, ahol házában emlékmúzeumot rendeztek be. összegyűjtött müveit nemrégiben jelentette meg két kötetben a Szovjet Tudományos Akadémia. test miként lesz képes túlélni az ilyenfajta utazáshoz szükséges roppant sebességet, valamint azt is, hogy ha egyszer eljutnak egy Földönki- vi^i bolygóra — hogyan térhetnek onnan vissza! Sokkal közvetlenebb a mü-bolygó politikai és katonai jelentősége. Az a tény, hogy péntek óta egy mü-planéta kering a föld körül azt jelenti — és efölött már nincs vita — hogy a rakéták terén a szovjet vezet. És az a tény hogy ez a mübolygó 184 font súlyú — az amerikai tudósok eddigelé azon dolgoztak, hogy mindössze egy 22 fontos bolygót tudjanak kilőni a légüres térbe, arra mutat, hogy a kilövő készülék roppant erejű lehetett. Ez viszont azt jelenti, hogy ha a szovjet képes volt egy golyót a légüres térbe lőni, akkor bizonyára képesek ezt a föld bármely pontjára kilőni, hiszen ez technikailag sokkalta egyszerűbb, mint a légüres térbe való lövés! Megdöbbenés Washingtonban A N. Y. Herald Tribune washingtoni irodá,- jának jelentése alapján a huszadik század egyik korszakalkotó versenyében alaposan elnáspángoltak bennünket, ez az általános vélemény Washingtonban. Miközben a szovjet mü-bolygó átszáguld a főváros fölött, számos megfigyelő,a következőkben összegezte a szovjet diadal jelentőségét: 1. Az oroszok roppant propaganda győzelmet arattak a hidrogénháboruban, amely nagy előnyükre) fog válni, különösen a Közelkéleten. 2. A szovjet rakéta-program sokkal fejlettebb, mint ahogy azt általában feltételezték az Egyesült Államokban. 3. A szovjet tudomány szinte vakítóan ragyogó teljesítmények korszakába jutott. 4. Az Eisenhower kormányt meg fogja rengetni az a kongresszusi kritika, amely Amerika lemaradása miatt fog kitörni. Egyes törvényhozók máris előálltak a kongresszusi vizsgálat követelésével. Naponta hétszer repül US fölött WASHINGTON. — Az Egyesült Államok Mübolygó Programjának tisztviselői szerint a szovjet mü-bolygó naponta hétszer repül át amerikai terület fölött. Hozzávetőlegesen a keresztezések fele Északnyugatról délkeleti, a másik fele Délnyugatról északnyugati irányban történik. A Haditengerészeti Kutatóintézet Laboratóriumának számításai szerint a mübolygót észak keleti irányban lőtték ki egy bizonyos helyről a Káspi tenger északi partjai közelében, pénteken délután 5 órakor (newyorki időszámítás szerint.) Évekig maradhat a térben WASHINGTON. — A mü-bolygóból leadott rádiójelek alapján végzett számítások szerint a szovjet mübolygó nagyjából gömbalaku tárgy, amely évekig száguldhat a légüres térben. Minden eddigi megfigyelés 500 mérföldnél maga- sabbre helyezi a mü bolygó pályáját. A. A. Blagonravov, a Nemzetközi Geofizikai Év (ÍGY) alkalmából Washingtonban tartott tudományos konferencián résztvevő szovjet delegáció főnöke úgy nyilatkozott, hogy egy olyan mübolygó, amely 500—1500 mérföldnyi távolság ban kering a föld körül, körülbelül 10 évig futhatja pályáját. A mübolygót eddigelé nem lehetett látni szabad szemmel Amerika területén. Dr. Fred Whipple, a Smithsonian csillagászati-fizikai ob- zervatórium igazgatója úgy véli, hogy 2—3 hét múlva esetleg láthatóvá válik. A világsajtó a szovjet bolygóról LONDON. — Az angol sajtó főhelyep foglalkozott a szovjet mübolygóval. Minden lap elismeréssel adózott a szovjet tudósok teljesítményének. Az a. véleményük, hogy a szovjetek nagyon megelőzték az Egyesült Államokat a bolygók és általában a rakéta lö- vegek terén. Azt jósolják ugyanakkor, hogy USA most már mindent el fog követni, hogy a szovjetet megelőzze a légüri kísérletezésekben. — Az Express úgy véli, hogy USA kísérletezései eredménnyel végződnek. Egyben buzdítja Angliát, hog ne maradjon hátra a “a csillagokhoz vezető versenyben.” New Yorkból az Express egyik tudósítója azt irta, hogy a bolygó az Egyesült Államokban “kétségbeesett, haragos megdöbbenést okozott.” A baloldali sajtó A baloldali sajtó véleményét legjobban a bécsi jelentés tükrözi vissza. A Volkstimme Gőthét idézve, azt irta: “Itt most a világtörténelem egy uj korszaka kezdődik.” Büszkén jegyezte meg, hogy “az atomkorszak első lépésével ellentétben, mely 100,000 halállal és Hiroshima és Nagaszaki borzalmas elpusztításával kezdődött, az egész emberiség örömmel üdvözölheti az űrhajózás első lépését, a világegyetem emberi lélek általi legyőzését.” Az ellenzéki sajtó hangja Az ellenzéki sajtó nem a béke jelét látja a tüneményben. Nem a világűr megismerését és az űrhajózást látja a főcélnak, hanem a világűrre kiterjedő háborúban látja a célját. RÓMA. — Két nap óta egyébről sem Írnak, mint a szovjetek tudományos eredményéről. Figyelmeztetik a, Nyugatot, hogy ez a kontinensek közötti lövegek felfedezését is bizonyítja, amit különben a szovjetek már hetekkel ezelőtt jelentettek. MADRID. — A spanyol lapok is telve vannak a szovjet bolygóval. Arriba, a Falange (fasiszta) Spanyolország egyetlen legális politikai szervezetének újságja azt irta, hogy a szovjet esemény a világ “reményét és félelmét” tükrözi vissza. TOKIÓ. — A japán sajtó dicséretét félelemmel párosítja. Fél attól, hogy mit jelent a felfedezés katonai téren. “Az emberiség történelmében,” irta a Yo- miuri Simbum nevű napilap, “tudományos fel-
