Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-10 / 41. szám

Két nagyjelentőségű amerikai-szovjet találkozó, amely megváltoztathatja a nemzetközi légkört Dulles-Gromyko, Mrs. Roosevelt-Kruscsev Dulles talán történelmi jelentőségü- pes találkozó történt csaknem >ok folyamán kiemelkedő ame- éniségek között, ígü megbeszélés volt a legma- ronalon: Kelet és Nyugat, a ág vezető államainak küliigy- myko jött össze egy már rég alásra Washingtonban. ijelentette, hogy négy fontos vjet képviselőjével: a Közép- ység és a kulturális kapcsola­tok ügyében. Az első három kérdésben eddig áthidalhatat­lannak mutatkoztak az ellenié tes szempontok. A negyedik terén mutatkozott némi előre­haladás, mivel mindkét állam le akarja bontani a Kelet- Nyugat közötti válaszfalakat legalább kulturális téren. A konferenciának két fej­lemény kölcsönzött rendkívü­li jelentőséget. Az egyik Gro­myko meghívásának a puszta ténye. Dulles még két héttel ezelőtt is úgy nyilatkozott, hogy Gromyko tulajdonkép­pen nem is tárgyalóképes, nem tagja a politikai dönté­seket hozó szovjet testület­nek. A másik váratlan fejlemény természetesen a szovjet mü- bolygó utnakinditása volt, melynek diplomáciai és katonai jelentőségére lapunk más helyén utalunk. A béke hívei mindenesetre örömmel és megelégedéssel fogadták annak hírét, hogy Dulles végre mégis hajlandó volt legalább egy megbeszélésre leülni a szovjet külügymi­niszterrel. Nyilt titok volt eddigelé, hogy Dulles állhatatosan ke­rülte a szovjet kormány bármely vezető tagjával való talál­kozást. Rettegett attól, hogy megismétlődjön a genfi kon­ferencia s különösen a “genfi szellem.” Ezért volt az, hogy a 68 éves diplomata szívesebben repült 20,000 mérföldet va­lamely ötöd vagy hatodrangú külföldi antikommunista diplo­matával való személyes találkozóra, mintsem leüljön, saját fővárosában, sőt saját hivatalában annak az államnak a Szovjetuniónak a képviselőjével való tárgyalásra, amellyel előbb-utóbb mégis csak meg kell találnia a kibontakozás lehetőségét. Mert szép és üdvös dolog az, hogy ha Dulles 100 száza­lékosan megegyezik Jordánia királyával, vagy Kambodzsa, esetleg Guatemala jelenlegi külügyminiszterével a nemzet­közi helyzet megítélésében, de Amerika és a világ jövőjét mégis csak az fogja eldönteni, hogy lesz-e megállapodás és milyen hamar, á szocialista világgal. Mi otyozta Dulles <ífrontváltoztata,’-sát? Jól értesült Egyesült Nemzetekbeli körökben az a véle­mény, hogy a dullesi politika egyre fokozódó nehézségei a leszerelési és a közép-keleti kérdésben késztették Dullest Gromyko meghívására. Az Egyesült Nemzetekben egyre nehezebbé válik a sza­vazatok felsorakoztatása az amerikai álláspont mögött. Drámai formában jutott ez kifejezésre a múlt hét fo­lyamán, amidőn annak az államnak, Szaudi Arábiának a képviselője, amelyet Dullesék szinte dédelgettek, dollárocs- kák millióival, fegyverekkel szinte elárasztottak, amelynek uralkodóját a gyengélkedő Eisenhower személyesen üdvözöl­te a washingtoni repülőtéren (egy olyan fogadtatásban, amely példa nélkül áll Amerika történelmében. Az amerikai elnök ugyanis a protokol szerint sohasem megy ki egy éi'kező uralkodó elé, mindig a saját hivatalában üdvözli azt. — Szerk.) szóval ennek az államnak a képviselője gúnyos kriti­ka tárgyává tette Dullesék közép-keleti politikáját az Egye­sült Nemzetek nagygyűlésén. Amint tudjuk Dullesék a sziriai belső változások nyo­mán azonnal “közvetett szovjet agresszió”-ról beszéltek és az Eisenhower-doktrina hangoztatásával légiuton fegyvere­ket szállítottak Szíria déli szomszédjának Jordániának. Szaudi Arábia képviselője kijelentette, hogy az, ami Szíriában történt az Szíria belső ügye, ahhoz a külvilágnak semmi köze és hogy “Szaudi Arábia Szíria oldalán fog állni szuverénitása és függetlensége védelmében” és ellenezni fog “minden beavatkozást Szíria beliigyeibe.” Hát ez bizony keserű pirula volt Mr. Dullesnek. (Folytatás a 2-ik oldalon.) Az első eniber-alkotta bolygó j ..-i i * .. •■it • fold korul kering A civilizáció történetének egyik legjelentőségteljesebb mérföldkövét lépte át az em­beriség a múlt hét pénteken, 1957 október 4-én: az emberi ész, alkotóképesség, lelemé­nyesség és technika leküzdte az évezredek óta áthatolha- tatlannak tartc-Lt és bizo­nyult földi bilincset a Föld planéta vonzóerejét és ki­küldte a mérhetetlen világ­űrbe az első ember-alkotta, miniatűr planétát, egy 184 font súlyú és egy rádiót tar­talmazó fémgolyót. A roppant horderejű ese­mény bejelentése Moszkvából történt a következő formá­ban : “Az első mű-bolygót útra indították a Szovjetunióban október 4-én. A mübolygó rá­dióleadó készülékkel van fel­szerelve, amely állandóan rá­dió jelzéseket ad le. . . Az el­ső emberalkotta bolygó elin­dítása hatalmas hozzájárulás a világ tudományos és kultu­rális kincstárához. “A föld mű-bolygói simi- í tani fogják az utat a térben való utazáshoz. Még ez a nemzedék tanúja lesz annak hogy az uj szocialista társa­dalom felszabadult és öntuda­tos munkája miként váltja valóra az emberiség legmeré­szebb álmait.” Néhány órával a bejelen­tés után szerte a világon rá­diókészülékek valóban fel­fogták a mü-bolygó rádió­leadó készülékének jelzéseit. A szovjet bejelentés, ek­ként alátámasztva, mélysé­ges hatást váltott ki a nyu­gati világban, különösen az Egyesült Államokban. Min­denekelőtt kétségenkiviil be­bizonyosodott, hogy Moszkva hat héttel ezelőtti másik fon­tos bejelentése, az úgyneve­zett kontinens közötti rakéta lövegek sikeres kipróbálásá­ról szintén megfelelt a tény­állásnak és, hogy a Szovjet­unió, legalább is pillanatnyi­lag, túlszárnyalta az Egye­sült Államokat a rakéta-lc- veg versenyben. Az esemény hadivonatko- zásu jelentőségén kívül azon­ban szerte a világon egyhan­gú volt annak megállapítása, hogy a mü-bolygónak a lég­üres térbe való juttatása az egész emberiség, az egyete­mes tudomány győzelme. Az első lépést jelenti ez a világ­űr meghódítása, a térben va­ló közlekedésre, más plané­tákra való utazásra. (Folytatás a 4-ik oldalon» HOFF» A SZÁLLÍTÓ MUNKÁSOK OJ ELNÖKE MIAMI BEACH, Fia. — Iloffa és jelöltjei győztek a szállító munkások konven­cióján. Mind a 13 uj alelnök Hoffa követője. Hoffa októ­ber 15-én veszi át az 1,400.- 000 tagból álló unió vezeté­sét, mert Dave Beck, volt el­nök akkor vonul hivatalosan j nyugalomba. Dave Beck csu­pán arra várt, hogy megkap-. hassa az évi 50,000 dollár nyugdijat, mely október 15- án lép életbe. Hoffa megválasztását me­legen sürgönyileg üdvözölte Maurice A. Hutcheson az asz­talosok szakszervezetétől, a- kl ellen szintén korrupció vádja -áll fenn. s 1 Az választás eredménye elő­re látható volt, mert a delegá­tusok legnagyobb részben vá­logatott egyénekből álltak. A végrehajtó bizottsági tago­kat is kiválogatták. 1,137 szavazatot kapott John O’­Rourke a new yorki lokál el­nöke, aki a hatodik alelnök volt, most ő lett a végrehaj­tó bizottság (board) feje, el­lenfele Thomas L. Hickey, az eddigi elnök, mindössze 123 szavazatot kapott, mert elől­járt abban az óhajban, hogy a szakszervezetet meg kell tisztítani a gengszter-féle elemektől. Néhány perccel az elnök megválasztása után már megkapták az idézést a sze­nátus vizsgáló bizottságától. A szenátus azt a vádat vizs­gáltatja ki, hogy a delegátu­sok megválasztása szabály­talan volt. Hoffa 1208 szavazatot ka­pott, William A. Lee a 7-ik alelnök 313 szavazata ellen. Thomas J. Haggerty a chi­cagói tejes kocsisok lokáljá­nak elnöke 140 szavazatot kapott. A delegátusok 29 százaléka igy is Hoffa ellen szavazott. Hoffa erősen készül októ­ber 24-re, amikor az AFL- CIO végrehajtó tanácsa ösz- szeiil az IBT-ben (Interna­tional Brotherhood of Team­sters) uralkodó korrupció ki­vizsgálására. Egyes delegátusok csak azért szavaztak Hoffa ellen, mert féltek attól, hogy szak- szervezetüket kidobják az AFL-CIO kebeléből. Hoffa követői azzal is tisztában vannak, hogy a konvención megjelent delegátusok nem képviselik a tagságot, annál is inkább, mert a delegátu­sok legnagyobb része az unió fizetett alkalmazottja, máso­kat pedig nem a szabályok­nak megfelelően, hanem tit­kos kaukuszokban jelöltek a delegációra. A konvenció megbízóleveleket vizsgáló bi­zottsága igy is szükségesnek látta vagy 70 lokál delegá­tusát kitenni és másokat ki­kérdezni. Hoffa békítő tónust hasz­nált az AFL-CIO felé. A konvenció vége felé határo­zati javaslatban megerősí­tették abbeli óhajukat a de­legátusok, hogy az AFL-CIO- ban marádjanak és Ígéretet tettek, hogy mindent meg­próbálnak, hogy az anya­szervezet erkölcsi követelé­séhez alkalmazkodjanak. Nem akarnak kilépni Abból is látszott, hogy Hoffa szeretne az AFL-CIO (Folytatás a 15-ik oldalon! 3 óra 20 perc hosszú interjú Kruschev-vei Lapzárta előtt jött az értesítés arról, hogy a N. Y. Times tudósítója, James Reston, aki a Szovjetunióban autó- turán van, Nikita Kurscsev-vel 3 óra és 20 percig tartó in­terjút folytatott. Az interjú foglalkozott a világszenzációt keltő mesterséges hold és rakétalöveg esetleges nemzetközi ellenőrzésével, a lefegyverkezési kérdés magasabb diplomá­ciai körben való tárgyalásával és a Közép-Kelet kérdésével. Mindezekről külön jelentés lesz téve a hírlapokban és a Magyar Szó jövőheti számában bővebben fogunk velük foglalkozni. , ummdulles politíkája Két rendkívül lontos, nek bizonyulható, szernél egyidejűleg az elmúlt na rikai és szovjet vezéreg; Az egyik hivatalos jeli gasabb diplomáciai szin szocialista és a tőkés vi miniszterei Dulles és Gr< esedékes személyes tárg; Dulles külügyminiszter 1 ügyben akart tárgyalni a szí Kelet, a leszerelés, a német ei Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y, \ ol. \T. No. 4L Thursday, October 10, 1957 NEW YORK, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents