Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-03 / 40. szám
Thursday, October 3, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13L iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiN..... A tudomány ® világából A MÉRGEZŐ URÁNIUM Sok szó esik az urán radioaktivitásáról, de arról viszonylag ritkán hallunk, hogy az urán, függetlenül kártékony sugárzásától, a legmérgezőbb elemek közé tartozik. E tekintetben legtöbbször felülmúlja az arzént és a higanyt is. Ugyanolyan a hatása, mint a többi vesemérgeké. Az urániummérgezés a következőképpen zajlik le: a felszívódott uránvegyületek bekerülnek a véráramba. Ott 40 százalékuk a vérben levő fehérjékhez kötődik, 60 százalékuk pedig az ugyancsak a vérben levő hidrokarbonáttal alkot vegyü- letet. A vérből az uránvegyületek a vesébe jutnak. A vesében a fehérjékhez kötött részük nem dolgozódik fel, hanem továbbfut a véráramban. Az uránhidrokarbonát ellenben behatol a veseszövetbe és szétbomlik; a hidrokarbonát visszakerül a véráramba, az urán pedig felszabadul, vegyi kötésbe lép a vesesejtek fehérjéivel, s pusztítja őket. Az uránnak már egészen parányi adagja is halálos lehet. Ioncserélő gyanták az atomsugárzás pusztításának megelőzésére A Francia Akadémia 1957 január 7-i ülésén két tudós — Mich on és Jeanmaire — beszámolt arról, hogy a radioaktiv elemek okozta belső fertőzés leküzdésére ioncserélő gyantákat használnak. Az ilyen természetű fertőzésnek egyik legsúlyosabb fajtája az emésztőszervek utján történik. A veszély lényegesen csökkenthető, ha a mérgező anyagokat a belekben — a vérbe való felszívódásuk előtt — valamilyen megfelelő szerrel megkötik. A kiválasztott szer egy úgynevezett ioncserélő gyanta: Permutite 50 vagy Polyphenolium. (Bizonyos anyagok vízben oldva ionokra bomlanak. Az oldatba helyezett ioncserélő gyanták egyes ioncsoportjai elcserélik ezeket az ionokat. Ez lehetővé teszi bizonyos oldatok tisztítását. — A szék.) A kísérletet patkányokon végezték: 0.2 m. Stroncium 90-et (az uránium hasadásakor keletkező lebveszélyesebb radioaktív elem egyikét) tartalmazó folyadékot adtak nekik. Az egyik csoport patkány a Stroncium 90-nel egyidejűleg ioncserélő gyantát is kapott; a másik csoport — az ellenőrző állatok — csak Stroncium 90-et. A beadását követő 30 napon át rendszeresen mérték az ürülék radioaktivitását. Ezután az állatokat leölték, hogy megmérhessék a sejtek s különösen a csontok radioaktivitását. A stroncium 90 ugyanis ezekben halmozódik fel. A mérések szerint az első 4—6 napon az ioncserélő gyantával kezelt állatok sokkal gyorsabban ürítették a radioaktiv anyagokat, úgyhogy csak 5—7 százalék mayadt belőlük vissza a szervezetben. Az ellenőrző állatok 16—18 százalékot tartottak vissza. A kezelt állatok csontjában a Stroncium 90 mennyisége 50—70 százalékkal volt kevesebb az ellenőrző csoport állataihoz képest. Michon és Jeanmaire szerint a lekötés folyamatának hatékonysága fokozható egyrészt megfelelőbb gyanta megválasztásával, másrészt a mérgezési fázisok (felszívódás stb.) idejének és a lekötési folyamatoknak jobb összehangolásával. Van-e hangjuk A a rákoknak és a halaknak? dául hidrofonnal, azaz vizi mikrofonnal) szerelték fel. A vizi állatokat saját környezetükben és a laboratórium medencéjében egyaránt megfigyelték. Az állatok életének tanulmányozása szempontjából csak az olyan hangok jelentősek igazán, amelyeknek képzésére külön szerv szolgál. Hiszen a legtöbb tengeri állat hallat különféle hangokat, de ezek sokszor csak a rágásnak, fúrásnak stb. kísérő' jelenségei. A kutatásoknak épp az volt az, egyik célja, hogy megállapítsák: melyik hangot adja külön szerv, melyiket nem. A hangot adó tengeri állatoknak három csoportját vizsgálták meg: a rákféléket, egyes halfajokat és a tengeri emlősöket. A rákok közül a garnélák hatalmas rajait figyelték. Fölöttük égő fa sercegéséhez vagy sülő sistergéséhez hasonló erős hangokat észleltek. A hang rezgésszáma 200-tól 15,000-ig terjedt má- sodpercenkint. Az egyik garnéla-faj (Crangon californiensis) ollóján mozgatható “hüvelykujjat” találtak, amely az olló hirtelen csapódásakor susogó, nyitásakor pedig dugóhuzásihoz hasonló hangot át. Az egyik homár-faj másodpercenként 7,000 rezgésszámu magas hangot hallat izgalmi állapotban oly módon, hogy csápjával egy barázdált membránt ütöget. A halak kétféleképpen adhatnak hangot: vagy uszóhólyagjuk segítségével, vagy csontos részeik egymáshoz dörzsölésével. A halak uszóhólyagja többnyire két részre osztott, oxigénnel telt zacskó. Rezonátorként működik, ha az állat a hólyag menti izmok összehúzásával megremegteti a hólyag falát. Vannak fajok, amelyeken hangadásra alkalmas külön izomzatot fedeztek fel. Ilyen pl. az Opsanus tau (varangyhal). Érdekes kísérletet végeztek vele: kiemelték az uszóhólyagját, egy tengervizet tartalmazó tartályba tették, s az izomzatot villamos árammal izgatták, mire a hólyag a jellegzetes hangját hallatta. Különös elrendezést találtak a Balistes carolinensisen is. Melluszói alatt egy-egy a hólyaggal érintkező, membránnal fedett nyilás van, amelyet úszóival úgy csapkod, mint dobos a dobját. A hang rezgésszáma csupán 4800. A tengeri emlősök körében még kezdetleges a kutatás, bár a delfinek között háromféle, egymástól különböző, a viz fölött terjedő éles hangot figyeltek meg. Legmagasabb rezgésszáma 196,000 Az egyik delfinfajt a tengerészek elnevezték “tengeri kanári”-nak, éppen változatos, fütyülésre, nyávogásra, harangszóra, ketyegésre emlékeztető hangja miatt. Hangadást eddig csak a fogazattal biró cetfélék közt tapasztaltak. A delfin egyébként ultrahangot is ad. ß miként a denevér ultrahang segítségével tájékozódik, valószínűleg a delfin is hasonlóképp cselekszik. Hogy a tengeri állatok hangjának etológiái (állatszokástani) tanulmányozása jelentős-e vagy sem, vitatható. Hiszen — például — a rákok “hangja” valószínűleg csak afféle kísérőjelenség, amely a csáp visszahúzódásakor véletlenül keletkezik. Viszont a legújabb megfigyelések szerint a rák nem mindig, hanem csak akkor ád hangot, ha nyugtalan. Például az Opsanus tau párzáskor ködkürthöz hasonló erős hangot ad, 30 másodperces időközökben (a tengeralattjárók egyebek közt ezt a hangok észlelték). így talán sikerül majd bebizonyítani azt a föltevést is, hogy a tengeri állatok a raj gyülekez- tetésére, a szétszórt állatok egybehivására vagy veszély esetén használják a 'hangjukat. dák”-at. Ezek egy-egy “mag” körül fejlődtek ki. A ‘ mag” lehet ágdarabka, kötél-, szövet, vagy zsinórhulladék. Meglepő a labdák nagysága és mennyisége. Néha 35 centiméteres átmérőjűre is megnőnek. Valószínű, hogy nagyon gyorsan —- olykor egyetlen éjszaka — keletkeznek. PATTANÁSOS BŐR Szerencsére egyre ritkábban látható, ami az észszerűbb táplálkozásnak, sportnak, napozásnak, és a szópségápolás elterjedésének mindig fiatal leányok és fiuk, akiknek iegszebb éveit elkeseríti ez a kellemetlen szépséghiba. Sok esetben komoly lelki zavarokat is okoz a fiataloknál. Emberkerülőkké, mélabusakká, félszegekké lesznek és nem egyszer egész életre kiható neuraszténia fejlődik ki náluk, ami jóval tovább tart, mint a pattanások. ★ Ha tömegesen jelentkeznek a pattanások, először is belgyógyászhoz kell fordulni, mert sokszor belső okok: vérszegénység, hormonzavarok, gyomor- és bélrendellenességek idézi elő. Ha az orvos nem talál semmi rendelleneséget, megkezdhetjük a pattanások elleni harcot. Rendszerint túlságosan zsíros, mitesszeres bőrön jelentkeznek. ★ Tehát először is a zsírosságot kell csökkenteni. Háromszor napjában mossuk meg forró vízben a bőrt kénes gyógyszappannal vagy ha ez gyulladást okozna, jó háziszappannal. A szappanhabot hagyjuk rászáradni a bőrre és mossuk le előbb meleg, majd hideg vízzel. Óvatosan, nyomkodva törülgessük le a bőrt, nehogy a gennyes pattanások felnyíljanak és tovább fertőzzék a bőrt. A megmosott arcot dörzsöljük át tiszta alkoholos vattával, vagy kölnivízzel. Jó hatású a szaliciles alkohol is, csak kénes pudert használjunk. ★ A furunkulus-szerü gennyes pattanásokra éjszakára tegyünk penicillin vagy chlorocid kenőcsöt. (Kis gézdarabra kenjük rá és ragasszul le lazán.) Jó hatásúak a kamillateás pakolások, illetve borogatások. Hetenként kétszer végezzük a következőképpen: Kis zsákocskákba tegyünk kamillateát. Mártsuk forró vízbe és helyezzük pár percre arcunkra. Utána hideg vízzel borogassuk, az átforrósodott arcot. Törüljük meg és kenjük át alkohollal vagy kölnivízzel. Ha a gennyes pattanások elmúltak, vásároljunk úgynevezett márvány szappanport és ezzel mossuk a bőrünket, öblítsük le és most már durva törülközővel dörzsöljük szárazra. így megakadályozzuk a pattanásokat okozó mitesszerek keletkezését. ★ Végül a legfontosabb tanács: a pattanásokat nem szabad nyomkodni: A befeló fejlődő pattanásokkal forduljunk szakképzett kozmetikushoz. vagy szakorvoshoz. MESTERSÉGES MARS-KLIMA Stoughol tanár, amerikai csillagász, retortában olyan légköri viszonyokat hozott létre, amelyek egyeznek a Mars bolygóéval. Megfigyelte, hogy az előidézett nagy hőmérsékleti szélső értékek é& az oxigénhiány ellenére egyes baktériumok életben maradtak a retortában. A Pearl Harbour-i tengeri ütközet előtt 5 nappal az egyik amerikai tengeralattjáróról az alábbi jelzést adták le: “8.30-kor különös hangokat hallottunk. Periszkópon semmit sem észleltünk. A hang vaslemezre mért rendszertelen kalapácsütéshez volt hasonlatos.” A japán tengeralattjárók szintén észleltek hasonló jelenséget: motorlégcsavar zajához, fémes zördüléshez, vizcsurgás- hoz hasonló és sercegésszerü hangokat véltek hallani. A gyanú a “némának” tartott tengeri állatok- •a terelődött, bár már Arisztotelész is tudta ezelőtt 2000 évvel, hogy bizonyos halfajok hangot adnak. A kingstoni tengerkutató intézet munkaközössége a természettudós Fisch^házaspár vezetésével az elmúlt 10 évben jelentős kísérleteket végzett a probléma alaposabb megismerésére. Laboratóriumukat a legkorszerűbb eszközökkel (pélA tengeri labdák A halászok azokat a barna, posztószerü tapintású, a borsónyitói az almányi nagyságig is előforduló golyókat nevezik “tengeri labdákénak, amelyek a Földközi tenger partján ezrével találhatók. A száraz állapotukban nagyon könnyű golyók alapanyaga egy bizonyos fajta tengeri fü, amelynek keskeny leveleit a hullámok szétzúzzák, és a partra vetik. A rövid, aránylag merev szálak teljesen egyenesek, ezért okkal fölmerül a kérdés, vajon hogyan keletkezhetik belőlük golyóforma. Egyes föltevések szerint a hullámok gördítő mozgása alakítja ki őket. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szálak se nem szá- razak, se nem vizesek, hanem csak kissé nedvesek. Az osztrák Alpokban levő Hallstatti-tó lapos partszakaszain is megfigyeltek hasonló “labEgy uj lengyel szénbánya Nemsokára termelni kezd a halembai bánya,, mely a háború befejezése óta Lengyelország ha-* todik uj kőszénbányája. A tervek szerint az ország egyik legkorszerűbben fölszerelt bányája lesz. Kezdetül napi 350 tonna szén termelését irányozták elő. Később a bánya fejlesztésének mértékében növekedni fog a kitermelés, s 1964-bers el kell érnie a napi 5,000 tonnát. Aranybánya 4000 m mélységben Johannesburg mellett megkezdték a világ legmélyebben fekvő aranybányájának feltárását. Az aranyér 4 kilométernyi mélységben húzódik a felszín alatt. A bánya építésének költségei meghaladják a 60 millió dollárt. » *'
