Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-03 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 3, 1957 6 Külpolitikai Szemle Egy agyonhallgatott felszólalás Részletek U Thant, Burma U. N. képviselő­jének szeptember 12-én a magyar kérdésben tett felszólalásából: “Fenntartjuk meggyőződésünket, hogy ami Magyarországon történt, az spontán jellegű volt... Azt az álláspontot is támogatjuk, hogy ezt a nemzeti felkelést a Szovjetunió fegyveres hata­lommal elnyomta... Sajnáljuk, hogy a Szovjet­unió nem talált utat arra, hogy csapatait vissza­vonja. ,; (De) nagy tragédiának tartanánk, ha a magyar kérdés a hidegháború eszközévé válna. .. “A mi szempontunk szerint az algériai kérdés ugyanebbe a kategóriába tartozik... Algériában minden nap folyik a vér. Miért nem kap helyet az a gondolat, hogy külön ülésszakot hívjunk egybe .z algériai súlyos helyzet megtárgyalására?.. , Ennek a két különböző módszernek az alkalma­zása az, amit mi, a kis országok sajnálatosnak tartunk... “Kettős mértékről beszélve, úgy érzem, hogy fel kell említenem azt a magatartást, mit a nagy gyűlés a Kuomintang hazám elleni táma­dásaival szemben tanúsított. A képviseletek még emlékezhetnek azokra a bizonyítékokra, melyek­kel delegációnk tisztán megmutatta, hogy a ha­zám elleni támadásokat Formóza agyalta ki, ve­zette, ellenőrizte és szerelte fel. A nagygyűlés azonban nem engedélyezte még a támadó nevé­nek a felemlitését sem. Avval a végtelen finom­sággal, amit a nagygyűlés gyakran szemléltet, “idegen erők”-nek nevezte a Kuomintang csapa­tait. . .” Kína nélkül nem lehet rendezni az ázsiai problémákat Radhakrisnan indiai alelnök a múlt héten beszé­det mondott a kínai országos népi gyűlés elnök- —bégének kibővített ülésén. Beszédében hangsú­lyozta, hogy Kínát mielőbb fel kell venni az UN- be, mert a UN csak igy működhet megfelelőkép­pen. Radhakrisnan alelnök bírálta az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, mivel különböző okokból nem működik megfelelően. Az egyik legfontosabb oka ennek az, hogy a UN még nem egyetemes, vagyis nincs benne képviselve a világ valamennyi népe. “Hőn reméljük, óhajtjuk s arra törekszünk, hogy a nagy kínai népet felvegyék az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe” — jelentette ki. “Kina taná­csa és segítsége nélkül nem rendezhetjük az Ázsiával kapcsolatos problémákat.” Radhakrisnan alelnök ezután rámutatott, hogy Tndia és Kina sok mindenben egyetért, “önök társadalmunk szocialista újjáépítésén munkál­kodnak — mondotta. •— Mi bejelentettük, hogy a szocialista társadalom az a cél, amely felé ha­ladunk. Külpolitikai téren szintén többé-kevésbé hasonló, eszményeket követünk: a világbéke, az elnyomott népek felszabadítása, békés együttélés a különböző politikai és gazdasági ideológiákat követő nemzetekkel”. Ezután nagy taps közepette jelentette ki: “Ha ezekre az elvekre és évezredes hagyományaink bölcsességére támaszkodunk, s ha Kina és India együttműködik, nincs olyan ha­talom a földön, amely ártani tudna nekünk.” Amikor nem kell kommentár A State Department feje, Mr. Dulles, ismét a meredek szélére sodorta becsületünket a külföld előtt. Ezúttal Szíria felé irányulnak a támadások. Akármennyire is próbálják szépíteni és elfojtani ázt az émelygős bűzt, ami a Közép-Kelet népei részére kotyvasztott politikából árad, mindig akad valaki, aki vagy véletlenségből vagy jóaka­ratból elszólja magát. A napi sajtó legtöbbje hü szószólója és fala­zó) a a State Departmentnek, melyet a Big Busi­ness irányit. Szíriáról nemcsak azt Írják, hogy a Szovjet befolyása alatt áll, hanem még olyan ki­jelentéseket is merészelnek tenni, hogy Szíria valóban a Szovjet közép-keleti tengelye, mely kö­rül az arab államok a közeljövőben forogni fog­nak. Eddig Egyiptomra fogták ezt rá, ámde Egyip­tomban a kommunista párt illegális, igy hát Szí­ria ebből a szempontból sokkal jobb médium. Hát tulajdonképpen mi is Szíria égbekiáltó bű­ne, amiért a NATO-államok céltáblának állították oda ezt a kis, jobb sorsot érdemlő országot? Er­re a legjobb feleletet Drew Pearson, amerikai is­mert újságíró és riporter Bizri, Szíria vezérkari főnökével folyatott interjúja adja meg. “Mi történt, hogy a valamikor jóbarátságban levő két állam között ilyen nézeteltérések jöttek létre?” — kérdezte a riporter. “A jóviszony helyreállítása teljesen az Egye­sült Államok problémája”, válaszolt Bizri. “Szí­ria nem adott okot, hogy US ilyen támadásokban részesítse. Sziria meg akarja tartani független­ségét, ez az egész. Amikor Amerika függetlensé­gi harcáról olvastam, serkentve éreztem magam arra, hogy én is küzdjek hazám függetlenségéért. Azt hiszem, hogy azok az amerikaiak, akik hisz­nek a függetlenség eszméiben, jószivvel nézhet­nék azt, hogy követjük elveiket. Ezt tesszük és ezért folytatnak önök ellenünk hadjáratot.” “Nem fél Ön, hogy Sziria elveszti függetlensé­gét azáltal, hogy katonai és háborús felszerelést fogad el a Szovjetuniótól?”, kérdezte Pearson. “Miért nem adtak el önök nekünk ilyen felsze­relést?” válaszolt gyorsan Bizri. “A külügyminisztérium tudósítása szerint, Amerika tett ilyen ajánlatot Önöknek”, mondá Pearson. “Igen ám, de az önök külügyminisztériuma el­felejtette azt is hozzátenni, hogy ehhez az aján­lathoz politikai feltételek is voltak csatolva. Olya­nok, amelyek elfogadása révén elvesztettük vol­na függetlenségünket.” “Mondjuk, hogy úgy van, ahogy ön mondja. Hogyan lehetne e két ország jó viszonyát újra helyreállítani ? “Amerika hibái nem egyszerű elméleti baklövé­sek, hanem elkövetett valóságok”, volt a válasz. “Önöknek nem kellett volna olyan kétes egyének­re hallgatni, mint Malik (lebanoni külügyminisz­ter). Ha a jó viszony helyreállítását akarják, ne kérjenek tanácsot Nasser úrtól (jordániai she­riff) vagy a többi csempészektől, akikkel az itte­ni amerikai követség egyes tagjai üzleti össze­köttetésben voltak. Mi csak azokat utasítottuk ki Sziriából, akik részt vettek a kormányunk és az én életem elleni összeesküvésben. Ezek az urak nem gondoltak arra, hogy tisztjeink hűek marad­nak hozzánk és beszámolnak áz összeesküvésről. Ezek az amerikaik—folytatta Bizri, százezer Szí­riái fonttal akarták megvesztegetni tisztjeinket, hogy megbuktassák kormányunkat. Ez az összeg birtokunkban van és a tárgyaláson bizonyíték­ként fogjuk felhasználni. Sajnálatos, hogy az Önök adófizetőik pénzét ilyen csúnya célokra használják fel. Az önök újságjai és tudósítói elég jól vannak informálva mindenről, de nem írják meg az igazságot. Remélem, hogy a közel­jövőben lesz alkalmunk becsületes amerikaiakkal barátságot kötni.” Ehhez nem kell kommentár, mert minden szó világosan beszél. K. Minarik A beavatkozás ellen int Az Arab Liga, melynek 9 arab tagállama van, főtitkára Abdel Khalek Hassouna utján sajtó- nyilatkozatban hívta fel az Egyesült Nemzetek tagjait, hogy tartsák be a szervezet alapokmánya elveit és tartózkodjanak más államok belügyeibe való beavatkozástól és attól is, hogy nemzetközi problémákat fegyveres erővel vagy annak fenye­getésével intézzenek el. Felhívja a nyugati ha- almakat, hogy hagyják abba a Közép-Kelet és Észak-Afrika ügyeibe való beavatkozásukat. Selwyn Lloyd angol külügyi titkárnak a UN-ben elmondott beszédére kitérve az arab szószóló ki­jelentette, hogy egyes arab államok csakis önvé­delmi célra szereztek be a Szovjetuniótól fegy­vereket és hogy ezek más államra nézve nem ké­peznek veszélyt. Br<Baiwaswii^»sw8iaiaaiia^igKiisiiawigiwKiaKiw5<RiigiiHiiHiigigiigiiHigg!g VISSZAÉRKEZETT a Szovjetunióból a Meteor­ológiai Intézet háromtagú delegációja. A meteor­ológusok Kijevben és Moszkvában elsősorban a szovjet repülési meteorológusokkal folytattak megbeszéléseket. Megismerkedtek a moszkvai idő­jelző állomások munkájával is. A szovjet meteor­ológusok októberben viszonozzák a látogatást. Lemondott a francia miniszterelnök j. A francia kormány az Algériára vonatkozó re­form tervének a parlamentben történt szavazás általi visszautasítása folytán vereséget szenve­dett. Maurice Bourges-Maunoury miniszterelnök beadta lemondását, amit azonban René Coty el­nök nem fogadott el azonnal, vagy legalább is addig, mig a fennforgó nehézségeket meg nem oldják. Az Algériára vonatkozó nézeteltérés azon két felfogás között áll fenn, melyeknek egyike enged­ményekkel akarja Algéria mohemedán többségé­nek barátságát megtartani Franciaország részé­re, a másik ellenzi ezt azért, mert attól tart, hogy a mohamedánok megerősítése az európai lakos­ság kiszorítását eredményezné és Algéria teljes függetlenségéhez fog vezetni. A kommunista képviselők felszólalásaikban élesen támadták a kormány tervét, mint olyat, amely állandósítani akarja a gyarmati uralmat Algériában és szembeszáll a népeknek a UN alap­okmányában lefektetett önrendelkezési jogával. Feletetet követeltek Lacoste algériai miniszter­től arra, hogy mi történt a letartóztatott és nyom talanul eltűnt algériai lakosokkal. Neveket és a letartóztatások helyét és idejét nevezték meg és Ígéreteket kényszeritettek kj, hogy a szabad­ságjogok védelmére alakított bizottság jelentést fog tenni. Az algériai problémákkal egyidejűleg a francia kormány az országon belül uralkodó gazdasági nehézségekkel néz szembe. A farmerek uj intéz­kedéseket várnak tőle, melyek megoldanák prob­lémáikat. Az iparcikkek árának és a munkabérek­nek rendezése körül Franciaország munkásosztá­lya lépett fel követelésekkel és várja a kormány intézkedéseit e téren. Múlt héten 35 ezer vasmunkás lépett sztrájk­ba és további 35 ezer jelezte, hogy október 1-én beszünteti a munkát. A Renault gyár munkásai néhány óra munkaszünettel támogatják követe­léseiket. Október elejére a vasutasok készülnek 48 órás sztrájkra, ha a kormány nem kezd tár­gyalásokat bérköveteléseikre vonatkozólag. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ BÉCS ALATT Az osztrák állami olajvállalat Bécs belterületé­nek északkeleti részén kőolajat talált. A környé­ken már korábban is történtek fúrások, de ezek sikertelenek voltak. Az első három teljesen med­dő volt, a negyedikből némi földgáz jött a felszín­re, az ötödikben, 1955 októberében, a gáz már kitörés formájában jelent meg. Végül a hatodik fúrás 1956 tavaszán sikerrel járt: 2161—2167 méter mélységből, egy miocén kori homokkőré­tegből naponta 25—30 tonna felszínre szökő kő­olajat termelnek ki. Ez év márciusában Bécs 21-ik kerületében egy másik fúrás szintén eredményes volt, 2393— 2397 méteres mélységből — szintén miocén kori homokkőrétegekből — napi 20—30 tonna kőolaj szökik a felszínre. Mindkét fúrás a város lakott területén van. Emiatt a kőolajtelep további fel­tárása nagy nehézségekbe ütközik. Egyébként Bécs déli részén is van két kisebb — elhagyott — gázmező, északkeleti részéhez közel pedig az aderklaai olajmező terül el. Esze­rint Los Angeles után Bécs a második világváros, amely alatt kőolaj- és földgáz-telepek húzódnak. ■■■■«■■■■anHBEsaaHnanHHiaaiHHBBHsaa 1857-ben épült fel Romániában az első kőolaj- finomitó. A román kőolajipar születésének 100. évfordulója alkalmából október 6-án kőolajipari napot rendeznek, amit ezentúl minden esztendő­ben megünnepelnek. Vegye meg a “Truth About Hungary”-t New Century Publishers, Inc. 832 Broadway New York 3, N. Y. Mellékelve küldök 8.......................... Herbert Aptheker “The Truth About Hungary” cimü müvének .......... kötetéért. (Papirkötésben $2.00, vászonkötésben $3.00) Név: ...................................................................... Cim: ......................................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents