Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-03 / 40. szám

A HOSSZ!? ÉJSZAKA Ha figyelemmel olvassuk azok nyilatkozatait, akik az amerikai néger nép a közoktatás terén való egyenlősége ellen szállnak síkra, észrevehetjük, hogy szinte refrén- szerüen hangoztatják e kifejezést: Nem lehet a beil­lesztést (integration) máról-holnapra, egy éjszaka le­forgása alatt eszközölni! (You can’t do it CH ER- NIGHT.) De az amerikai alkotmány, az amerikai nép legjobb­jai nem “máról holnapra’’ nem egy éjszaka leforgása alatt akarják a néger nép gyermekeinek a demokrácia eme minimumát, az egyenlő, megkülönböztetés nélküli iskoláztatást megadni! Az alkotmány 14-ik és 15-ik függelékeit, melyek GA­RANTÁLJÁK a törvény előtti egyenlőséget a néger népnek, 1868-ban, illetve 1870-ben ratifikálták. A né­ger nép és az amerikai fehér nép igazságos érzelmű, be­csületes rétegei tehát közel 90 ESZTENDŐ óta várnak az egyenlőségre, a megkülönböztetés eltörlésére! A néger nép esetében nem egy éjszakáról, hanem 90 ESZTENDŐS HOSSZÚ ÉJSZAKÁRÓL van szó. És most mégis az ország széltében-hosszában a szájukat tépik a demagógok annak hangoztatásával, hogy minek a sietség, miért olyan TÜRELMETLEN a néger nép? A munkásmozgalom hivei, e lap olvasói igaz tisztelői az amerikai demokráciának. De nem hunynak szemet fogyatékosságai előtt, mert az ilyen szemethunyás el­lentétben áll a demokrácia szellemével és rossz szolgá­latot jelent számára. Úgy érezzük, hogy 90 esztendő, három teljes emberöltő elégséges kell, hogy legyen e nagy nemzeti probléma megoldására. És ha már itt tartunk, megkérdezzük illő szerény­séggel azoktól, akik 90 esztendőt nem tartanak elegen­dőnek a világ egyik legnagyobb demokratikus államá­ban, amelynek szerencsés földrajzi helyzete s történel­me erre minden alkalmat megadott, akkor miért oly kérlelhetetlenül kritikusak, amikor a magyar népi de­mokrácia, amely ezerszerte kedvezőtlenebb történelmi körülmények között született s melyet politikai, gazda­sági és ERKÖLCSI (20 évi fasizmus, antiszemitizmus) romokból kellett felépíteni, nem tudta minden problé­máját 11 év alatt megoldani? . A WaSkins-dönSés és Gojack János esete Magvarszármazásu szakszervezeti vezér ügye fekszik a washingtoni Fellebbezési Biróság — a Supreme Court után az ország legmagasabb bírósági testületé — előtt. John Gojack a United Electrical Workers 9-ik (Fort “ Wayne, Ind.) kerületének volt az elnöke, A helybeli Magnavox és Whirlpool gyárak munkássága e szerve­zetbe tartozott 1955-ben. Walter képviselő, a hírhedt McCarran-Walter-törvény társszerzője, az Amerikaelle- nes Bizottság feje, kertelés nélkül kijelentette annak időién, hogy ő majd “elintézi” ezt a szakszervezetet. Beidézte maga elé Gojackot és a közismert inkviziciós kipellengérező kérdéseket intézte hozzá. Gojack az Al­kotmány első (s nem ötödik) függelékére mivatkozva, megtagadta a válaszadást. . . Fennen hangoztatta, hogy amerikai polgárnak joga van a maga politikai véle­ményéhez és afelől őt senki a világon nem kérdezheti ki. Néhány hónap múlva Walter vád alá helyezte a kongresszussal szemben tanúsított “tiszteletlenség ’ mi­att. A következő év májusában egy szövetségi törvény­szék kilenc hónapi börtönre és 200 dollár pénzbüntetés­re ítélte. Gojack fellebbezett s azóta óvadék ellenében szabadlábon volt. Közben azonban megtörtént a Legfelsőbb Törvény­szék történelmi jelentőségű döntése a Watkins-ügyben. Eszerint a kongresszusnak nincs joga kipellengérezni embereket, azaz olyan kérdéseket intézni hozzá, ame­lyek nem szolgálnak törvényhozatali célt, hanem, az adott légkörben csupán a kiszemelt egyén gazdasági, s politikai tönkretételét célozzák. Liberális s polgárvédelmi körökben nagy az érdeklő­dés a Gojack-ügv kimenetele iránt. Ha Gojackot fel­mentik, akkor nyilvánvaló lesz, hogy a boszorkányhaj­sza régi eszközeit fel kell adni a Walter-féle elemeknek. Közben azonban Gojack elvesztette állását. A hivata­los szakszervezeti mozgalom természetesen nem támo­gatja. A fellebbezés viszont nagy összegeket igényel. Egyedül az Emergency Civil Liberties Committee tá­mogatja ezt a kiváló, harcos, magyarszármazásu em­bert. Akik az ügyről kiadott irodalmat akarják tanul­mányozni és támogatni óhajtják Gojack Jánost, Írjanak e címre: John Gojack, P. O. Box 751. Fort Wayne, Ind. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y„ N. Y.---------------——-------------------------------------------------------------------------------------->_____________ Vol. VI. No. 40. Thursday, October 3, 1957 NEW YORK, N. Y. VÉGRE EISENHOWER CSELEKEDETT A SZABADSÁGJOGOK VÉDELMÉRE 1957 szeptember 23-ika hosszú ideig emlékezetes dá­tum marad Amerika történe­tében. E napon, első Ízben az amerikai polgárháború ideje óta, az Egyesült Államok had­seregét a néger nép védelmé­re vezényeltette ki az Egye­sült Államok elnöke. A nagyhorderejű és belpo- litikailag még mindig súlyos j következményekkel járható lépést azok a zavargások vál-1 tották ki, amelyek értelmi ! szerzői Faubus arkansasi kor­mányzó, az ő déli, fehérfen- sőségi cinkostársai s ezek mö­gött a Dél gazdasági és poli­tikai életében vezető szerepet játszó elemek voltak. Több mint ezer főnyi cső­cselék vette körül aznao reg­gel a little-rocki Central High School épületét. Bár a kilenc néger gyermek néhány néger újságíró önfeláldozása révén bejutott az iskolába, a féke­vesztett csőcselék vadállat­ként vetette magát minden j négerre, akire a környéken ! bukkantak, különösen a hely- í színen összegyűlt többszáz fő­nyi újságíró és fényképész között található négerekre és irgalmatlanul ossz everték azokat. Egvideig fennforgóit annak a súlyos veszélye, hogy a 117,000 lakosságú városban nagyarányú faji villongás fog kitörni a fehérek s a lakos­ság negyedrészét alkotó nége­rek között. A zavargások után néhány órával, délután 6 óra 23 perckor, az elnök ki­adta parancsát a szövetségi csapatok beavatkozására. Meg kell említeni, hogy az alatt a néhány óra alatt, amig a néger diákok bent voltak az iskolában, semmi bajuk nem volt és a fehér diákok többsége nem tanúsított el­lenséges vagy kihívó maga­tartást velük szemben. Az előzmények Az események, melyek e történelmi fejleménybe tor­koltak szeptember 2-án kez­dődtek, amidőn Faubus kor­mányzó 270 arkansasi nem­zetőrrel vétette körül a little- rocki Central High School épületét, hogy megakadályoz­za 9 néger fiú és leány belé­pését az iskolába. A katona­ság szeptember 20-ikáig tar­tózkodott ott, amidőn is Ro­land N. Davies szövetségi bi- ró tiltóparancsot adott ki a bírósági döntés további elgán- csolásának megakadályozásá­ra. E tiltóparancsban többek közt ezt hangoztatta a biró; “Számomra teljesen nyil­vánvaló a bíróságon elhang­zott tanúvallomások alapján, hogy Arkansas állam kor« mányzója a nemzetőrség fel- használásával megakadályoz­ta a little-rocki iskolaszéknek e törvényszék, valamint a Fellebbezési Biróság által jó­váhagyott integrálási tervét.” Miközben ez történt Little Rock-o'n, miközben a szövet­ségi biróság egyik tagja ily félreérthetetlen módon állapí­totta meg a Legfelsőbb Biró­ság határozatának semmil>e- vételét, mi több kihívását, különös csend honolt azokon a helyeken, ahol a nemzet törvényeinek végrehajtásával vannak egyesek megbízva. Sem Washingtonból, sem az elnök ideiglenes Newport, R. I.-i tartózkodási helyéről nem hangzott el elitélő, de még csak figyelmeztető nyilatko­zat a nyílt törvényszegő Fau­bus kormányzó irányába. Sőt! Az elnök tanácskozás­ra hívta meg Faubust, aki a konferencia után szinte le­ereszkedő módon megvereget­te Eisenhower vállát: “Igazán ! nem kritizálom meg az elnö­köt ebben az ügyben. Valóban nagy türelmet és megértést i? tanúsított a legnehezebb problémák egyikében, amelv- lyel a nemzet jelenleg szem­ben találja magát.” I (Folytatás a 3-ik oladlon) Harcol Holla ellenzéke A munkaügyi minisztérium már próbálkozik a munkásság karcá­nak megbénításával. E hát elején vette kezdetét Miamiban az International Brotherhood of Teamsters konvenciója. A konvenció menete és eredménye orszá­gos érdeklődés központjában áll. Főfeladata egy uj vezető­ség megválasztása a szerve­zet élére és kimagasló pont­ja az a kérdés, hogy kit vá­lasztanak meg elnöknek a korrupciókban tettenért DaVe Beck helyett. Az 1,400,000 tagot számlá­ló szakszervezet vezetőségé­nek többsége a kisebb-na- gyobb visszaélések mocsará­ban úszik. A szenátus vizsgá­ló bizottsága kihallgatásokat tart ezek felderítésére. Az AFL-CIO központi vezetősége 30 napot adott a szakszerve­zetnek arra, hogy tisztítsa ki sorait a korrupt vezetőktől, különben kizárja az egész : szervezetet az AFL-CIO-ből. Ebben a figyelmeztetésben benne van az is,, hogy nem fogadják el James R. Hoff a jelenleg vizsgálat alatt álló elnökhelyettes esetleges el­nökké való választását. Hoffa kijelentette, hogy pályázik az i elnöki tisztségre. A konvenciót megelőző hé­ten sorozatos törvényes és szervezeten belüli lépések tör- : téntek arra, hogy meggátol­ják Hoffa megválasztását. A szenátusi bizottság kihallga­tásán újabb 34 váddal eddig 85 pontra emelték a Hoffa által elkövetett kihágások számát. Mindez hoszadalmas bírósági eljárásra ad alkal­mat abban az esetben, ha Hoffa megnyeri a választást és hónapok fognak eltelni mi- í előtt jóváhagyják vagy meg­semmisítik azt. i A szervezeten belül óriási ellenzék fejlődött ki Hoffa el­len. Eddig négy ellenjelölt van a porondon. Thomas Hag­gerty, a chicagói tej szállítók j titkára, Thomas Hickey név - i yorki kerületi alelnök, Wil- j liam Lee, Chicago kerületi al- j elnök és John Shelley, cali- forniai demokrata képviselő. Kilátás van egy ötödikre is, i Einar Mohn, aki jelenleg al­elnök és Dave Beck adminisz­trátora szintén pályázik. ■ Tizenhárom bátor newyorki teherkocsi hajtó (könnyen ál­lásukkal fizethetnek érte) bi« jrósági eljárást indított a cél­ból, hogy meggátolja a kon­venció megtartását, azon az alapon, hogy a delegátusok megválasztása illegálisan tör­tént. Ideiglenes győzelmet (Folytatás a 15-ik oldalon) OKTÓBER HÓ 19-ÉN A MAGYAR SZÓ OLVASÓK ÜNNEPÉLYES ÖSSZEJÖVETELE a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, este 8 órakor, az ügyvezető bizottság rendezésében ma­gyaros vendéglátás lesz, melyre minden newyorki és környékbeli magyart szívesen lát a Rendezőség. j

Next

/
Thumbnails
Contents