Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1957-10-03 / 40. szám
A HOSSZ!? ÉJSZAKA Ha figyelemmel olvassuk azok nyilatkozatait, akik az amerikai néger nép a közoktatás terén való egyenlősége ellen szállnak síkra, észrevehetjük, hogy szinte refrén- szerüen hangoztatják e kifejezést: Nem lehet a beillesztést (integration) máról-holnapra, egy éjszaka leforgása alatt eszközölni! (You can’t do it CH ER- NIGHT.) De az amerikai alkotmány, az amerikai nép legjobbjai nem “máról holnapra’’ nem egy éjszaka leforgása alatt akarják a néger nép gyermekeinek a demokrácia eme minimumát, az egyenlő, megkülönböztetés nélküli iskoláztatást megadni! Az alkotmány 14-ik és 15-ik függelékeit, melyek GARANTÁLJÁK a törvény előtti egyenlőséget a néger népnek, 1868-ban, illetve 1870-ben ratifikálták. A néger nép és az amerikai fehér nép igazságos érzelmű, becsületes rétegei tehát közel 90 ESZTENDŐ óta várnak az egyenlőségre, a megkülönböztetés eltörlésére! A néger nép esetében nem egy éjszakáról, hanem 90 ESZTENDŐS HOSSZÚ ÉJSZAKÁRÓL van szó. És most mégis az ország széltében-hosszában a szájukat tépik a demagógok annak hangoztatásával, hogy minek a sietség, miért olyan TÜRELMETLEN a néger nép? A munkásmozgalom hivei, e lap olvasói igaz tisztelői az amerikai demokráciának. De nem hunynak szemet fogyatékosságai előtt, mert az ilyen szemethunyás ellentétben áll a demokrácia szellemével és rossz szolgálatot jelent számára. Úgy érezzük, hogy 90 esztendő, három teljes emberöltő elégséges kell, hogy legyen e nagy nemzeti probléma megoldására. És ha már itt tartunk, megkérdezzük illő szerénységgel azoktól, akik 90 esztendőt nem tartanak elegendőnek a világ egyik legnagyobb demokratikus államában, amelynek szerencsés földrajzi helyzete s történelme erre minden alkalmat megadott, akkor miért oly kérlelhetetlenül kritikusak, amikor a magyar népi demokrácia, amely ezerszerte kedvezőtlenebb történelmi körülmények között született s melyet politikai, gazdasági és ERKÖLCSI (20 évi fasizmus, antiszemitizmus) romokból kellett felépíteni, nem tudta minden problémáját 11 év alatt megoldani? . A WaSkins-dönSés és Gojack János esete Magvarszármazásu szakszervezeti vezér ügye fekszik a washingtoni Fellebbezési Biróság — a Supreme Court után az ország legmagasabb bírósági testületé — előtt. John Gojack a United Electrical Workers 9-ik (Fort “ Wayne, Ind.) kerületének volt az elnöke, A helybeli Magnavox és Whirlpool gyárak munkássága e szervezetbe tartozott 1955-ben. Walter képviselő, a hírhedt McCarran-Walter-törvény társszerzője, az Amerikaelle- nes Bizottság feje, kertelés nélkül kijelentette annak időién, hogy ő majd “elintézi” ezt a szakszervezetet. Beidézte maga elé Gojackot és a közismert inkviziciós kipellengérező kérdéseket intézte hozzá. Gojack az Alkotmány első (s nem ötödik) függelékére mivatkozva, megtagadta a válaszadást. . . Fennen hangoztatta, hogy amerikai polgárnak joga van a maga politikai véleményéhez és afelől őt senki a világon nem kérdezheti ki. Néhány hónap múlva Walter vád alá helyezte a kongresszussal szemben tanúsított “tiszteletlenség ’ miatt. A következő év májusában egy szövetségi törvényszék kilenc hónapi börtönre és 200 dollár pénzbüntetésre ítélte. Gojack fellebbezett s azóta óvadék ellenében szabadlábon volt. Közben azonban megtörtént a Legfelsőbb Törvényszék történelmi jelentőségű döntése a Watkins-ügyben. Eszerint a kongresszusnak nincs joga kipellengérezni embereket, azaz olyan kérdéseket intézni hozzá, amelyek nem szolgálnak törvényhozatali célt, hanem, az adott légkörben csupán a kiszemelt egyén gazdasági, s politikai tönkretételét célozzák. Liberális s polgárvédelmi körökben nagy az érdeklődés a Gojack-ügv kimenetele iránt. Ha Gojackot felmentik, akkor nyilvánvaló lesz, hogy a boszorkányhajsza régi eszközeit fel kell adni a Walter-féle elemeknek. Közben azonban Gojack elvesztette állását. A hivatalos szakszervezeti mozgalom természetesen nem támogatja. A fellebbezés viszont nagy összegeket igényel. Egyedül az Emergency Civil Liberties Committee támogatja ezt a kiváló, harcos, magyarszármazásu embert. Akik az ügyről kiadott irodalmat akarják tanulmányozni és támogatni óhajtják Gojack Jánost, Írjanak e címre: John Gojack, P. O. Box 751. Fort Wayne, Ind. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N. Y„ N. Y.---------------——-------------------------------------------------------------------------------------->_____________ Vol. VI. No. 40. Thursday, October 3, 1957 NEW YORK, N. Y. VÉGRE EISENHOWER CSELEKEDETT A SZABADSÁGJOGOK VÉDELMÉRE 1957 szeptember 23-ika hosszú ideig emlékezetes dátum marad Amerika történetében. E napon, első Ízben az amerikai polgárháború ideje óta, az Egyesült Államok hadseregét a néger nép védelmére vezényeltette ki az Egyesült Államok elnöke. A nagyhorderejű és belpo- litikailag még mindig súlyos j következményekkel járható lépést azok a zavargások vál-1 tották ki, amelyek értelmi ! szerzői Faubus arkansasi kormányzó, az ő déli, fehérfen- sőségi cinkostársai s ezek mögött a Dél gazdasági és politikai életében vezető szerepet játszó elemek voltak. Több mint ezer főnyi csőcselék vette körül aznao reggel a little-rocki Central High School épületét. Bár a kilenc néger gyermek néhány néger újságíró önfeláldozása révén bejutott az iskolába, a fékevesztett csőcselék vadállatként vetette magát minden j négerre, akire a környéken ! bukkantak, különösen a hely- í színen összegyűlt többszáz főnyi újságíró és fényképész között található négerekre és irgalmatlanul ossz everték azokat. Egvideig fennforgóit annak a súlyos veszélye, hogy a 117,000 lakosságú városban nagyarányú faji villongás fog kitörni a fehérek s a lakosság negyedrészét alkotó négerek között. A zavargások után néhány órával, délután 6 óra 23 perckor, az elnök kiadta parancsát a szövetségi csapatok beavatkozására. Meg kell említeni, hogy az alatt a néhány óra alatt, amig a néger diákok bent voltak az iskolában, semmi bajuk nem volt és a fehér diákok többsége nem tanúsított ellenséges vagy kihívó magatartást velük szemben. Az előzmények Az események, melyek e történelmi fejleménybe torkoltak szeptember 2-án kezdődtek, amidőn Faubus kormányzó 270 arkansasi nemzetőrrel vétette körül a little- rocki Central High School épületét, hogy megakadályozza 9 néger fiú és leány belépését az iskolába. A katonaság szeptember 20-ikáig tartózkodott ott, amidőn is Roland N. Davies szövetségi bi- ró tiltóparancsot adott ki a bírósági döntés további elgán- csolásának megakadályozására. E tiltóparancsban többek közt ezt hangoztatta a biró; “Számomra teljesen nyilvánvaló a bíróságon elhangzott tanúvallomások alapján, hogy Arkansas állam kor« mányzója a nemzetőrség fel- használásával megakadályozta a little-rocki iskolaszéknek e törvényszék, valamint a Fellebbezési Biróság által jóváhagyott integrálási tervét.” Miközben ez történt Little Rock-o'n, miközben a szövetségi biróság egyik tagja ily félreérthetetlen módon állapította meg a Legfelsőbb Biróság határozatának semmil>e- vételét, mi több kihívását, különös csend honolt azokon a helyeken, ahol a nemzet törvényeinek végrehajtásával vannak egyesek megbízva. Sem Washingtonból, sem az elnök ideiglenes Newport, R. I.-i tartózkodási helyéről nem hangzott el elitélő, de még csak figyelmeztető nyilatkozat a nyílt törvényszegő Faubus kormányzó irányába. Sőt! Az elnök tanácskozásra hívta meg Faubust, aki a konferencia után szinte leereszkedő módon megveregette Eisenhower vállát: “Igazán ! nem kritizálom meg az elnököt ebben az ügyben. Valóban nagy türelmet és megértést i? tanúsított a legnehezebb problémák egyikében, amelv- lyel a nemzet jelenleg szemben találja magát.” I (Folytatás a 3-ik oladlon) Harcol Holla ellenzéke A munkaügyi minisztérium már próbálkozik a munkásság karcának megbénításával. E hát elején vette kezdetét Miamiban az International Brotherhood of Teamsters konvenciója. A konvenció menete és eredménye országos érdeklődés központjában áll. Főfeladata egy uj vezetőség megválasztása a szervezet élére és kimagasló pontja az a kérdés, hogy kit választanak meg elnöknek a korrupciókban tettenért DaVe Beck helyett. Az 1,400,000 tagot számláló szakszervezet vezetőségének többsége a kisebb-na- gyobb visszaélések mocsarában úszik. A szenátus vizsgáló bizottsága kihallgatásokat tart ezek felderítésére. Az AFL-CIO központi vezetősége 30 napot adott a szakszervezetnek arra, hogy tisztítsa ki sorait a korrupt vezetőktől, különben kizárja az egész : szervezetet az AFL-CIO-ből. Ebben a figyelmeztetésben benne van az is,, hogy nem fogadják el James R. Hoff a jelenleg vizsgálat alatt álló elnökhelyettes esetleges elnökké való választását. Hoffa kijelentette, hogy pályázik az i elnöki tisztségre. A konvenciót megelőző héten sorozatos törvényes és szervezeten belüli lépések tör- : téntek arra, hogy meggátolják Hoffa megválasztását. A szenátusi bizottság kihallgatásán újabb 34 váddal eddig 85 pontra emelték a Hoffa által elkövetett kihágások számát. Mindez hoszadalmas bírósági eljárásra ad alkalmat abban az esetben, ha Hoffa megnyeri a választást és hónapok fognak eltelni mi- í előtt jóváhagyják vagy megsemmisítik azt. i A szervezeten belül óriási ellenzék fejlődött ki Hoffa ellen. Eddig négy ellenjelölt van a porondon. Thomas Haggerty, a chicagói tej szállítók j titkára, Thomas Hickey név - i yorki kerületi alelnök, Wil- j liam Lee, Chicago kerületi al- j elnök és John Shelley, cali- forniai demokrata képviselő. Kilátás van egy ötödikre is, i Einar Mohn, aki jelenleg alelnök és Dave Beck adminisztrátora szintén pályázik. ■ Tizenhárom bátor newyorki teherkocsi hajtó (könnyen állásukkal fizethetnek érte) bi« jrósági eljárást indított a célból, hogy meggátolja a konvenció megtartását, azon az alapon, hogy a delegátusok megválasztása illegálisan történt. Ideiglenes győzelmet (Folytatás a 15-ik oldalon) OKTÓBER HÓ 19-ÉN A MAGYAR SZÓ OLVASÓK ÜNNEPÉLYES ÖSSZEJÖVETELE a bronxi Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard, este 8 órakor, az ügyvezető bizottság rendezésében magyaros vendéglátás lesz, melyre minden newyorki és környékbeli magyart szívesen lát a Rendezőség. j