Amerikai Magyar Szó, 1957. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-12 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR SZö

DULLES ISMÉT FELFEDEZETT EGY MEREDEKET — SZÍRIÁBAN

Dulles külügyminiszter, akinek közismert politikai teóriája az, hogy a jó diplomata az, aki bátran és fölényesen elmegy a háborús meredek szélére és onnan az utolsó pillanatban visszatáncol, ismét felfedezett egy meredeket. És máris lelkendezve szalad annak szélére — bombákkal a hóna alatt.

Az elnökkel szdfribaton folytatott két órai konferenciája után Dulles a következő nyilatkozatot tette a sziriai helyzetről:

DULLES “Mr. Henderson, helyettes

külügyminiszter közép keleti körútja után jelentette, hogy a Középkeleten nagy nyugtalanságot észlelt Szíria nyilvánvalóan fokozott szovjet uralom alá jutása, valamint a szovjet blokkból származó fegyverek felhalmozása miatt, melyeket nem lehet védelmi szükséglettel indokolni...”

Dulleséket különösen aggasztja Szíria egyik szomszédjának, Jordánnak a sorsa. Ezt a feudális kis arab államot csupán a 21 éves király Husszein személye, annak testőrsége és a nyugatról kapott fegyverek, valamint néhány millió dolláros washingtoni segély tartja a “szabad világ” oldalán. Dulles fél, hogy a sziriai események következtében a Jordán arab lakossága elkergeti a fiatal parazitát és ezzel véget vetne a nyugati befolyásnak.

Eddigi politikájának megfelelően Dulles fokozott fegvverszállitáspul igyekszik Amerika pozícióját biztosítani Sziria szomszédállamaiban. A hét vígén bejelentette a hadügyminisztérium, hogv repülőgépen fognak fegyvereket szállítani JoH 'Hw. 10 millió dollár erejéig, de felfokozzák a fegyverszállítást Libanonba, Törökországba és Irákha is.

S"iria vezetőinek meg van a véleménye erről a politikáról. Szalah' el Bitár sziriai külügyminiszteri élesen kikelt az Egyesült Államok ellen, “amel.y Franciaország és Anglia helyét igyekszik elfoglalni a Középkeleten és garanciát ad az olajvállalatoknak és más monopóliumoknak, a szabad terjeszkedésre.” Hangsúlyozva, hogy Sziria nem vált a szovjet blokk csatlósává, figyelmeztette az illetékeseket, hogy “eljutottunk e politikai körzet szélére, ne kényszerítsenek bennünket, hogy átlépjük e vonalat.”

Ami pedig Henderson középkeleti körútját illeti, <amelyre Dulles utalást tett fentebb említett kijelentésében), erről még az amerikai sajtónak is még volt a maga véleménye. A Christian Science Monitor egyik múltkori figyelemreméltó cikkében rámutatott arra, hogy “(John Foster Dulles) és fivére Allan Dulles (a titkos központi kémszervezet feje) bizonyos lépésekre készülődnek a középkeleten, amelyről egvelőre nem lehet jelentést tenni.” Henderson, nyilvánvalóan^ ezeket a lépéseket tárgyalta meg a nyugatbarát arab vezetőkkel és ennek eredménye lett a légi fegyverszállítás bejelentése.

Hogy a fegyverszállítás megoldás lesz-e a Középkeleten, vagy hogy ez a megoldás áll-e összhangban Amerika nemzeti érdekeivel épügy, mint demokratikus hagyományaival, aziránt még konzervatív amerikaiaknak is súlyos aggodalmaik vannak. Walter Lippman ezeket az aggodalmakat a következőképpen összegezte a kérdésről irt rovatában:

“A sziriai változás csak egyike a sok bizonyítéknak, hogy Mr. Dulles paktumai és az Eisenhower doktrína nem megoldás Ázsia és Afrika problémáira. Azok a népek modern közgazdaságot és magasabb életszínvonalat akarnak. És a

I» ... ........—■■■■ 1 1 —’

Amerikai Magyar Szó

Béflzetésl árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4. liíindf n más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. ItarkesTtnsée és kiadóhivata*: 130 Ea«t lfith Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397

Szovjetunió itt jut fölénybe fölöttünk, mert (gazdasági egyezményeikkel) békés együttműködést gyakorol.”

És a békés együttműködés korszakában, veszi fel ezen érvelés fonalát a londoni New Statesman, “a Hatodik Hadiflotta, nem az a szerszám, amelyre Ázsia népeinek szüksége van.”

Mi pedig hozzátehetjük, hogy a Kczépkdlet éhező tömegeit a légipostán szállított fegyverek sem fogják jóllakatni.

Mund! szenátor és a törvényhozás

A kongresszus idei ülésszakának végleges lezárása előtt a szenátus racket-kivizsgáló bizottságának egy tagja Ízelítőt adott arról, hogy milyen törvényhozást szándékszik e bizottság ajánlani a közeljövőben a szakszervezetek korlátozására.

Kari Mundt, South Dakota republikánus szenátora, aki már egy évtizeddel ezelőtt mint a haladás ellensége lett ismeretes, hosszú beszédben követeléseket terjesztett elő a szenátusban, melyek a szakszervezetek politikai aktivitásait volnának hivatva megtörni. Követelte az unió-shop beszüntetését, a trösztellenes törvény alkalmazását a szakszervezetekre, a bojkott mozgalmak korlátozását, és olyan törvényhozást, mely a szak szervezetek politikai működési szabadságát úgy országos, mint állami téren megkötné.

A fenti program semmiben sem különbözik a Chamber of Commerce és a Gyárosok Országos Szövetsége elgondolásaitól a munkás szakszervezeteket illetően, ők természetes ellenségei^ munkásszervezetek törvényes elismerésének, valamint annak, hogy a munkásosztály politikai téren is szervezetten működjön érdekei megvédéséért. Ha e két jogától megfoszthatnák és ezzel gyengíthetnék a szakszervezeteket, akkor a szerződések megtárgyalásánál is könnyebben bánhatnának el velük, természetesen a munkások kárára.

De Mundt szenátor, amikor hevesen tagadja “munkásellenes” voltát, ugyanakkor a szakszervezetekben működő gengszterizmust beszüntetni célzó javaslatai mellé olyanokat is felsorolt, melyek az uniók jogos működési terét csonkítanák meg. Jóságos atyai gondoskodással olyan törvényeket akar életbe léptetni, melyek védő szárnyai alatt a szakszervezetek pénztárai mentve volnának a visszaélésektől és melyek kizárnák a szakszervezeti vezetőségből az olyan elemeket, akik bűnöző életmódjuk miatt még a szavazati jogra sem tarthatnak igényt. Megállapítja Mundt hogy az uniók nem gyakorolnak demokráciát, tehát' törvényhozással kell azt meghonosítani körükben. És az sem helyes, hogy munkásokat kényszerítsenek arra, hogy uniókba tartozzanak, nem szólva arról, hogy olyan politikai célokra Píiavnálnak fel szakszervezeti pénzt, mely célokkal egyes tagok nem is egyeznek, (pl. McCarthy- ellenes mozgalomra, vagy munkáspárti politikai jelölt választási kampányának előmozdítására, munkásellenes törvények megbuktatására, polgárjogi törvény ismertetésére, stb.) Tehát olyan törvényt ajánl Mundt szenátor, mely “megvéde- né” a munkást attól, hogy a szakszervezete politikai célokra használandó adót vessen ki rá, vagy a pénzt, amit tőle bármilyen más ürüggyel vettek el, politikai választások eszközéül használják fel.

16 oldalas beszéde során egy rövid szakaszban azzal is foglalkozott Mundt szenátor, hogy “vannak bizonyítékaink arranézve, hogy részvénytársaságok tisztviselői visszaélnek részvényeseik bizalmával és a befektetett pénzeket egyéni érdekeik előmozdítására használják fel, részvényeseik hátrányára”. Orvoslást ezen visszaélések ellen Mundt szenátor egyelőre nem ajánl. Minden gond ja most a szakszervezetekre összpontosul.

Használhatjuk azt a közmondást: “Istenem, ments meg a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok.”

A szakszeiwezeteknek alaposan fel kell készülni az elkövetkező kongresszusi támadások elleni védelemre. A szakszervezeti tagság demokratikus bevonása erre a munkára egy elkerülhetetlen követelmény arra, hogy a munkásellenes törvény- hozást megbuktassák. Az egyesitett munkásmozgalom erejét meg kell tartani, sőt megacélozni arra, hogy az elvárható gazdasági harcokat az amerikai munkások javára dönthessék el.

A soproni bélyegek

A bélyeggyűjtőket érdekelni fogja, hogy a Scott’s Monthly Journal szerint a “Fhilatelia Hungarica”, mely Magyarországon importál és exportál bélyegeket, mostanában amerikai bé- lyegkereslredíibnek 7. bélyegteW allé s*r*zat*t

adott el. A sorozatot állítólag a “szabadságharcosok” nyomtatták át az októberi felkelés alkalmával a következőképpen:

Hazádnak rendületlenül.. !

Sopron, 1956 okt. 22.

A sokszorosított levél, melyet a Philatelia Budapest, május 2-iki kelettel angol bélyegkereskedőknek küldött, ezeket a bélyegeket, mint “érdekességeket” említi meg és többek között a következőket mondja:

“1956 október közismert eseményeinek idején Magyarországon néhány ‘épiilet-sorozat’-értéket (Scott 964, 965, 966, 1050, 1051, 1053 és 1056) átnyomtattak és postailag használtak a soproni postai adminisztráció területén.”

Egy newyorki bélyegkereskedő 500 sorozatot rendelt a Philateliától, két dollárért sorozatonként, de csak 100 sorozatot kapott, majd New Yorkban több sorozatot vásárolt magasabb áron. A londoni C-. S. De Kishazy szerint 8,000 sorozatot nyomtattak át ilyenképpen és ugyanezzel a felülnyomottal. 21 más értékű, 500 példányon is alkalmazták a felülnyomást. Értesülése szerint azonban ezekből egy sem jutott a közforgalomba.

Az American Philatelist júniusi számában közli, hogy két más bélyeg, az 1946-os inflációs egymillió pengős vermiliont és a tízmillió pengős zöldet is hasonlóképpen átnyomtattak, melyekből egy Fehér Béla nevű magyar “menekült” hozott Amerikába példányokat: Fehér Patchogue, L. L- on lakik és közölte, hogy állítólag az oroszok elfoglalták Sopront ezekkel a bélyegekkel együtt, mielőtt a közönség a bélyegekhez hozzájuthatott volna. De azt hiszi, lehetséges, hogy 100 darab forgalomba jutott, ő 6 darabbal rendelkezik. A felülnyomást a “Soproni Forradalmi Bizottság” végezte.

Egy londoni bélyegujság szerint a Kádár-kormány a soproni felülnyomást érvénytelenítette (jan. 25-én) 3 hónappal előbb, mint a Philatelia azokat áruba bocsátotta. “Le Timbre”, francia bélyegujság azt állítja, hogy a 7 soproni sort a budapesti kormány hitelesnek nyilvánította és ennek bizonyítására egy apró kézi-bélyegzővel látta el.

Eddig a Scott’s Monthly Journal cikke. Ehhez csak annyit kívánok hozzáfűzni, hogy az úgynevezett forradalom okt. 23-án kezdődött. Vajon az úgynevezett soproni forradalmi bizottság nem hamarkodta-e el a dolgot egy nappal? Nem világos, hogy a “spontán” forradalmat célszerűen előre tervezték? A dátum az átnyomott bélyegeken legalább is erre vall! A. R.

Thursday, Sept. 12, 1957

“Boszorkányok pádig nincsenek”

265 évvel kivégzésük után 6 “boszorkányt” mentett fel a vád alól Massachusetts állam kormányzója. E hat egy 22-es csoport tagja volt, kik az 1692-es boszorkányüldözési hisztéria áldozataivá váltak. Másik 19-et felakasztottak Salem- ben, a Gallows Hill-en (akas^tófa domb) kettő a börtönben halt meg, egyet megköveztek a palánk alatt. 1711-ben valamennyit tisztázták a törvény- hozáson keresztül, kivéve az utolsó hatot, kiknek nem maradtak rokonai és nem volt aki kérvényt nyújtson be érdekükben. Időnként a történelmet tanulmányozó egyének kérvényezték az állami törvényhozást, ami végre eredményre vezetett.

Száz év smslva 9 billió ember lesz a földön ,

Biológusok, Kaliforniában megtartott konvenciójukon, .annak a tudatnak adtak kifejezést, hogy a föld lakossága száz éven belül megnégyszereződik és jelenlegi számuk kilenc billióra emelkedik. Legnagyobb probléma az élelmezés lesz, amit valahogyan csak meg fogunk oldani, habár “az elosztás egyenlőtlensége fokozottabb lesz”. Ásványok és más nyersanyagok nagyrésze már teljesen fel lesz használva és nukleáris erővel kell majd pótolni őket. Nagy szükség lesz a születések korlátozására és dr. J. Murray Luck jelentésében annak a reményének adott kifejezést, bogy a “szervezett vallás hatalmas ereje és a népnevelés legyőzi a babona, a tudatlanság és a nemtörődömség akadályát, mely ma útjában áll a népszaporodás korlátozásának”.

George Rommey, az American Motors-tól 6 és fél millió 1958-as autó eladását reméli. Ha az American Motors társaság feje lennénk, nai is renaén.vkeénéisk!

á-