Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-07 / 6. szám
February 7, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 tfwgyjewwsai- ^ . DELI DIN AMIT Gróf Serényilől Saud királyig Országos botránnyá dagadt a Szabad Magyar- g c. náci-gyanus lap terjesztése a Camp Kil- er-i magyar menekültek között. Ezt most te- ízte az a tény. hogy a Szabad Magyarság egyik igutóbbi számában levél jelent meg egy bizo- lyos Gvertyánffy Kornél nevű losangelesi DP- tffl, melyben az illető kijelenti, hogy szívesen , rendelkezéséibe minden volt “háborús bűnös” az idézőjeleket Gyertyánffy ur használta) bör- 'öntársainak Amerikába juttatására. Egyben örömmel tette közhírré, hogy két “bajtársa Serényi Miklós és Málnási Ödön már meg is érkeztek. ^erényi Miklósról Dr. Klár Zoltán, a newyorki “Az Ember” szerkesztője lapja január 26-iki számában a következőket állapítja meg: Gróf Serényi Miklós Száiasi Ferenc leglelkesebb támogatója volt. 1943 május 8-ikán a pesti parlamentben ismertette saját gettó tervét a zsidók] kiirtására.. Háborús bűneiért 1946 január 31-én, tehát még Naev Ferenc miniszterelnöksége ideién halálra Ítélték, de ezt az ítéletet később életfogytiglanira változtatták át. “Az Ember” végül felteszi a kérdést: “Lehetséges e menedékjogot adni szabad Amerikában azoknak, akik még kérkedni merészkednek háborus-bünös voltukkal, lehetséges e ‘magas életszínvonalat’ nyújtani. . .annak a Serényi Miklósnak, akinek Gettó tervezete és tanítása nyomán 600,000 ártatlan magyar zsidót öltek meg?” A kérdés feltevése természetesen tiszta retorika. A választ megadta Gyertyánffy ur. Serényi Miklós gróf ur igenis itt van és élvezi a magas életszínvonalat, miként élvezi — értesülésünk szerint Héjjas Iván is és sok száz horthy- ista és szálasista tömeggyilkos. Naiv emberek azok. akik azt hiszik, hogy a magy?’* menekültek idehozatala csupa nemeslel- küség. humanitarianizmus Dullesék — mindkét Dulles részéről. Ha az lett volna, akkor hogy hogynem hallottunk egyetlen szót. még egy nyikkantást sem Mr. Dullestől akko". amidőn a világháború kitörése előtt az életükért rettegő zsidók tizezrei szerettek volna számos európai államból Amerikába jönni? Hallott valaki egy tiltakozó szót Mr. Dubestől, amidőn a második világháború alatt milliószámra égették a zsidókat ? Pedig voltak tiltakozások. Voltak olyanok, mint Dr. Takaró, aH Dávid csillaggal bűntettet századunk legnagyobb büntette ellen. De Mr. Dulles nem volt a tiltakozók között, sem Dávid csillaggal sem anélkül. Vagy ami azt illeti, mért nem szállíttatott Mr. Dulles a Palesztina területéről menekülni kényszeritett 650,000 arab közül akárcsak egyet ? Bocsánat, egy arabot mégis ideszállitottak — elnökünk saját repülőgépjén, Szaud királyt. Igaz, hogyr ő nem menekült, de — arab. És sok olaja van. Miért nem lehet leszerelni? Az alantiakat egy washingtoni riportból vettük át, amely néhány héttel ezelőtt jelent meg a N. Y. Times-ban. Ajánljuk olvasóinknak, hogy olvassák el figyelemmel. Egyike azoknak a jelentéseknek, amelyekben, hogy úgy mondjuk, vezető embereink “elszólják” magukat és elszólásukból a gondolkozó ember megértheti, hogy mik is az alapvető kérdések korunkban, ha fellebbenti ük a szólamok, frázisok fátylát vagy függönyét. WASHINGTON. — A N. Y. Times külön tudósítása. — Irta: C. P. Trussed. Egy volt elnöki tanácsadó figyelmeztette az Egyesült Államok kormányát arra, nehogy beleegyezzen a leszerelésbe mielőtt el nem érjük nemzeti vagyonunk teljes kihasználását. Leon H. Keyserling, Truman elnök Gazdasági Tanácsadói Bizottságának volt elnöke kijelentette, hogy ilyen (leszerelési) egyezmény az öngyilkossággal volna egyértelmű. A kérdést vizsgáló szenátusi csoport előtt azt hangoztatta, hogy jelenleg a Szovjetunió rohamosan tör előre, mig az Egyesült Államok egy helyben topog, (gazdaságilag) Az amerikai közgazdaság, érvelt Mr. Keyserling, az alapvető szempontokból nézve túl lassan tevődik. Ugyanakkor a Szovjetunió többszörte gyorsabban feilődik aránylag. Szerinte a Szovjetunió egy-két emberöltőn belül utói fogják érni a termelésben az Egyesült Államokat, ha csak Miközben az amerikai nép figyelmét jól szervezett sajtókampány révén a magyarországi és középkeleti eseményekre összpontosítják, vagy egy íelbolond szerencsétlen paroniás merényleteire, akit azóta már elfogtak, csak úgy mellékesen számolnak be arról, hogy hazánk déli államaiban példátlan terrorkampány folyik az ott élő sok milliónyi néger népnek félgyarmati sorban tartására, polgárjogaik megsemmisítésére, a Legfelsőbb Törvényszék rájukvonat kozó demokratikus intézkedéseinek hatálytalanítására. A déli fajvédők, Hitler amerikai tanítványai és követői néger templomokat bombáznak, magánházakat robbantanak fel, néger utasokat szállító autóbuszokra lőnek rá és a megfélemlités ezernyi más módját alkalmazzák. De ezekről alig van említés sajtóinkban vagy a rádión. Sam Opoocowsky, a liberális, antikommunista New York Post riportere néhány héttel ezelőtt riportsorozatot közölt a Délen uralkodó állapotokról. A lap több olvasója levéllel komentálta a cikksorozatot. E levelekből közöljük az alantiakat: Nálunk is vannak menekültek Kevés ember mutat fel olyan bitet és annyi bátorságot, mint Martin Luther King, az ala- bámai lelkész. A templomok bombázása más lelkészeket is cselekedetre kellene hogy kényszerit- sen. Táláig elnökünk is megszólalna, ha az északi államok lelkészei egyesülten folyamodnának hozzá. Talán egy amerikai menekülteket segitő pénzalapot is összehozhatnánk a déli államok menekültjei részére, akik szintén a zsarnokság elől menekülnek. Csak azt remélem, hogy a szeretet győzni fog. Hálás vagyok a Post-nak, hogy egyike azon kevés megmaradt lapoknak, amely még nem adta. fel a harcot teljesen. Ann Backer “Fél, hogy mindnyájan megszenvedjük” A délen születtem és tudom, hogy mi történik ott, legalább is bizonyos mértékben, mert ahhoz, hogy teljesen átérezze valaki, ahhoz néger kell hogy legyen, aki valóban a déli államok lakója. Félek, hogy rövidesen egész Amerika, fekete és fehér szenvedni fog azért, mert nem emelte fel szavát a déli szörnyűség ellen. J. H. B. “Ilyen is akad” “Jó lesz, ha elfelejti a éléit, emlékezzen csak mi történt Riesellel?” (Rieselt megvakitották, PHILADELPHIÁBAN a ménkő becsapott a Fogéi Regrigeration Company telepére. A tulajdonos nem akart fizetni munkásainak az üzemzavar idejére azzal érvelve, hogy a ménkő “isteni cselekmény”, melyért ő nem felelős. A biróság azonban máskép döntött és a “vallásos” bósznak fizetnie kellett a 65 munkás bérét arra a négy órára, melyen a villám becsapása miatt nem dolgoztak. ki nem használjuk nyersanyag lehetőségeinket a legmesszebbmenőkig. Egy másik volt kulcspoziciós kormányember, John C. Elliott azt javasolta, hogy zárlatot kel! elrendelni a szovjet fegyverexportra a közelke- ieti országokba. A javaslatra Humphrey demokrata szenátor közbevetette, hogy hiszen az erőnk meg van egy ilyen zárlat érvénybeléptetésére a Földközi tengeren állomásozó Hatodik Hadiflottánk révén. Wiley republikánus szenátor kijelentette, hogy egy ilyen zárlat hadi cselekmény volna. Még az Egyesült Nemzetek sem rendelhetne el ily zárlatot. Erre Humphrey megmagyarázta, hogy bár ő hangoztatta képességünket a zárlat érvény- beléptetésére, nem igen van erre jogcímünk, mivel mi magunk is szállítunk fegyvereket. És “that is that” ahogyan Kiskunmajsán szokták! mondani. mert kikeli a szakszervezetekbe befurakodott gangszterek ellen.) — (szerk) “Európai nézet” Csupán vendég vagyok gyönyörű hazájukban és rövidesen haza megyek Európába. Borzalommal töltenek el cikkei a déli államokról. Vélemé- m ‘v:i az. hogy az amerikaiak nem értik meg mik’ hatást váltanak ki európaiakból a déli események. A Dreyfus-per óta semmi sem váltott ki olyan tiltakozást, mint Emmet Till meggyilkolásának tárgyalása. Nem hittem, hogy lehetséges, hogy kormányzók, szenátorok, fajvédők és huligánok nyilvánosan szembe mernek szállni a legfelsőbb bíróság .’öntésével anélkül, hogy az elnök és az • igazságügyminiszter bármit is csinálna. Ez nagyér visszahat az Eisenhower elnök iránt érzett tiszteletre Európában. Ha semmi hivatalos lépest. nem tesznek a dél megfékezésére, elvesztik minden jogot arra. hogy elítélhessék az Európában és Ázsiában előforduló igazságtalanságokat. Jean Degas “Dixie Dinamit” Toscanini haláláról szóló “headline” késztetett a Post megvételére. A “Dixie Dinamite” cim alatt megjelent tudósítás megfagyasztotta bennem a vért. Csak azt mondhatom, hogy nagy szégyen ez hazánkra nézve. Amit húsz esztendővel ezelőtt tanultam az iskolában ugylátszik semmit sem számit. Nagvszerüen megoldottuk a koreai kérdést, az izráeli kérdést és minden egyebet amihez hozzáfogtunk külföldön. Jó lesz, ha saját házunk előtt seperni kezdünk. Richard Ryte Melyik fontosabb? Egy félőrült bombákat hagy telefonfülkékben valamilyen személyi okok miatt. Erről százszorta többet ir a sajtó, mint a templomok, otthonok bombázásáról, mely a valóságban nemzetünk léte ellen tör. Miért van az, hogy polgáraink nem tőrödnek, félelemből? Büszke akarok lenni hazámra, és mindarra amit jelképez. De hogy lehetek? Stan Hattman “Bűnös hallgatás” Bűn hallgatni, mikor a történelem megismétli magát. Legjobbjaink életét követelheti. Nemrégen Martin Luther King, Montgomery Alabá- mában “korunk nagy emberének” volt címezve. Január 15-én láttam fényképét a lapban mikor összeesett a szószéken, miután azt mondta: “Ha valakit meg kell ölni, hát öljenek meg engem Vr Hol van a mi jószivü, kedves mosolyu Ike- unk? Még csak válaszra sem méltatta King lelkipásztor sürgető kérelmét. Joe Smith A LAP ÉRDEKÉBEN!!! Legyen szives mézzé mgg a lap borítékján az Ön neve felett levő dátumot. HA MÚLT ÉV DECEMBERNÉL korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy Ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ............. dollárt. Név: ............................................................. Cim: ......................................................
