Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-07 / 6. szám

AMERIKAI AI AGY AR SZÓ February 7, 1957 A mindennapi megélhetés kérdéseiről A füszerüzletek monopóliuma irtja a kisiizletembereket Egyre másra épülnek a nagy “SUPERMAR- KET”-ok. Szép neonlámpáikkal, autóparkoló he­lyeikkel egyre szélesebbkörü közönség látogat­hatja őket. Amit a közönség nem láthat, az a nagy változás, ami az üzletek vezetésében tör­ténik országszerte. A nagy élelmiszer áruházak egyre nőnek, töb­bet és többet nyelnek a kisebbekből. A kis sarki füszerüzleteket megtizedelték és jagyre kevesebb van belőlük. 1955-ben a 12 legnagyobb fűszeres 11.2 billió dollár értékű árut adott el, majdnem a harmad­részét annak, amit az egész ország költött élel­mezésre. Az 1939 óta meglevő füszerüzletek egyharma- da eltűnt l_54-re! Több mint százezer ment ki üzletből. Az 1939-ben létező 387,000 üzletből csak 279,000 maradt meg 1954-re. Könnyen meg­értbe l.i ük, hogy mi történt a kis üzletekkel. El­tűrtél . helyüket a supermarketek nagyüzemei vették c. Ma mór. mindössze 265,000 kis magán fűszert .Jet létezik. .• <?5 ' ben az ország 53.5 százaléka már “Su­per ma Fjetek’’-tói vásárolt. Supermarket az, amely legalább :;75,000 dollár forgalmat csinál évenként. A következő a “Superette”, mely 75—375,000 dollárig terjedő üzletet bonyolit le évenként. Ez az ország élelmiszerárusitói 28.9%-át tette ki. A füszerüzletek egyre jobban és jobban a mo­nopóliumok körébe esnek. Az egyes üzemek vagy megvásárolják a másikat, vagy tönkre teszik, azaz a következőképpen működnek: 1. Új; üzleteket építenek. 2. Egyesülnek más nagy üzemekkel, vagy* megveszik azokat. 3. A nagy kannázó és csomagoló üzemek uj üzleteket létesítenek fiókokkal. 4. A nagy fűszeresek megveszik a kannázó és csomagoló vállalatokat. A “Farm Research Inc.” részletes tanulmány alá vette az élelmi­szeripar terjeszkedését, különösen leírja azok fióküzleteinek szaporodását, “Expansion of Food Chains” dm alatt a következőket Írja: Kroger nemrég nyilatkozott, hogy 150 uj üz­letet épít még ez évben. Nemrég keletkezett ACF-Wrigley 190 üzletéhez még 45 újat nyit. “Consolidated Foods Corporation” nemrégen megvette a 34 üzletből álló Piggly-Wiggly közép- nyugati üzleteit és most a Klein, Supermarketek 28 üzletére alkuszik, ezek St. Paul Minneapolis környékén vannak. “Foremost Dairies’’ megvette az úgynevezett “Lucky Stores”-okat, a nyugati partvidék leg­nagyobb fűszer üzleteinek sorozatát. Ehhez jmár hozzáadta a “Cardinal, a Jim Dandy és Food Basket” fióküzleteinek sorozatát. Úgy, hogy már 95 üzlete van Kaliforniában. Mindez, magában az iparban arra vezet, amit Paul S. Willis, a füszergyárosok szövetségének elnöke úgy hiv, hogy valóságos “patkány ver­seny.” A fentemlitettek azonban csak kismiskák a valódi nagyokhoz képest. Az A&P, vagyis Great Atlantic & Pecifie Tea Company, valóban, a leg­nagyobb. Kétszerakkora. mint a legközelebbi ve­tél vtársa. Az A&P-nekí 40 államban és Kanadá­ban is van üzlete, összesen 4650 üzlet. Ezenkí­vül van nekik 35 óriási sütödéjük, négy hal-kan- ftázójuk, hat gyáruk, három sajtkészitő vállala­tuk, 3 tejfeldolgozójuk, kilenc kávépörkölő tele­pük, négy mosodájuk és egy nyomdájuk. Az A&P a Hartford-család tulajdona és egyet­len szavazó részvényese sincs a tőzsdén. A kővetkező hatalmas üzlet-láncolat a Safe­way, mely a nyugati partok legnagyobb fűszer- üzlete, 1988 üzlettel. A Safeway a Wall Street! bankár cég Merill Lynch Pierce, Fenner Sc Beane kezében van, de ugyanaz a cég kezében tartja néhány konkur- rense, mint a National Tea Company, Dániel Reeve-'’, Bird Grocery Stores stb. üzleteit is. A Safeway 1956-ban megduplázta az előző évi hasz­nát. A többi füszerüzlet-lánc 25 üzlettől egészen 850-ig nagyrészben a fentiek fennhatósága alatt van ,mert igazgatóságuk nagyrésze a Wall Street i arkárok valamelyikéből áll, akik a többi üzletekben is érdekelve vannak. így aztán a füszerüzletek előbb utóbb teljesen a monopóliumok kezébe kerülnek. Ezek a mono­póliumok aztán más üzletekre is kiterjesztik csápjaikat. E Supermarketek háztartási pén­zünk nagyrészét felszívják, már indulnak a há­ziberendezésekre szánt költőpénzek után és ha igaz, "amit Richard G. Zimmerman, a “Super­market Merchandising” 'lap kiadója nemrégen jnondott. a ruha üzleteket is be fogjak kebelezni. .------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Nyugdíjasok rovata Ä nyagalombavonuítak és a munkásmozgalom Az AFL-CIO kutatási osztályának most meg­jelent havi bulletin ja, a nyugdíjasok kérdésével foglalkozik. Azt mondja abban, hogy a szakszer­vezeti tagok 55—60 százaléka ma már megsze­rezte azt, hogy az aggkori biztosítás mellett még kapjon valamilyen nyugdijat. Alig tiz évvel ez­előtt— irja a folyóirat, a szakszervezeti tagság 5 százalékánál is kevesebb kapott munkaadójá­tól nyugdijat. A munkaügyi minisztérium kutatása is azt eredményezte, hogy 1956 első kilenc hónapjában köpött 854 szakszervezeti szerződés negyed­része iri nyugdíjalapot vezetett be, vagy javított a már íCvamatban levőn. Kaliforniában magában 1955 és 1956 alatt 300,000 munkásnak létesítet­tek nyugdíj alapot. E havi nyugdíjalapok összege 50—75 dollárt, sőt néha még többet is tesz ki. Ez, hozzáadva a szövetségi aggkori biztosításhoz, mindenesetre lehetővé teszi több 65 éven felüli munkásnak, hogy nyugalomba vonuljon. A múlt év kezdeté­vel 4,500,000 munkás kapta az aggkori biztosí­tást és a nyugalomba vonultak száma emelkedő­ben van. Ehhez járul még vagy egy millió fele­ség vagy férj, aki szintén nyugalomba vonul ve­lük . Felemeli e számot az uj rendelet is, mely szerint a nők 62 éves korukban jogosultak az aggkori biztosításra. A nyugalomba vonulók számát emeli az a tény íz. twgv az elmúlt 50 évben az átlag életkor 50- rcl 65-re emelkedett, hála a tudománynak. Tehát föWn mehetnek nyugalomba, az is igaz, hogy az idős munkásoknak nem is igen adnak alkalmat arra. hogy dolgozzanak. ?900-ban 3.1 millió volt a 65 éven felüliek szá- mn. ez a lakosság 4.1 százalékának felelt meg. 19r0-hen 12.2 millió volt a 65 éven felüliek szá- ur\ ami a lakosság 8.1 százalékát teszi ki. — Ma a 65 éven felüliek száma közeledik a 15 mil- Eőhoz, ami a lakosság 9 százalékát jelenti. Más oldalról nézve a dolgot, a lakosság száma 1900 óta megkétszereződött, viszont a 65 és azon felül levők száma 300 százalékkal nőtt. A nyugalmazottak nagy száma rendkívüli prob­lémát jelent a szakszervezeteknek is. A fiatalo- lat is érinti az a kérdés, amennyiben eléjük tárja a nyugalomba menés kérdését és fontosnak tart­ják azt, hogy mi történik 10—15 év múlva s ha jobb körülmények között vannak az öregek, ha­marabb adják át a jobb munkalehetőségeket a fiatalabbaknak. A másik probléma pedig az, hogyan tehetnék a nyugalomba vonult munkás életét érdekesebbé és értékesebbé. A napokban az “Amalgamated Clothing Workers Union” kijelentette, hogy a Union Square-en levő épületének felső emeletét szórakozó központtá alakítja át nyugalombavo- nult tagsága részére.'~Louis Hollander a szak­szervezeti tanács ügyvezetője azt mondja, hogy sok tagot “hordágyon kell kivinni munkahelyé­ről”, pedig már volna elég jövedelme arra, hogy visszavonuljon, mert annyira fél, hogy elvesztet­te hasznosságát, értékét és nem lesz kivel szóra­kozzon, ha otthagyja munkástársait az üzemek­ben és a szakszervezetben. Szervezett aktivitás­sal és szórakozóhellyel akarják e kérdést megol­dani, hogy az idősek félelmét igy megszüntessék. Az autóipari munkások szakszervezete már régóta biztat, hogy csináljanak egy nyugalma­zottak klubját. Sok érdekes dolgot csináltak és előfordult az is, hogy a nyugalmazottak részt- vettek a szakszervezet munkájában is. A bányászok szakszervezete havi egy dollár­ért rendes tagként tartja meg n y ugalombavonult- jait. Jé néhány helyen a ny íigalombavonult ta­gok önálk szervezést Wdtek és kitisztították a “scab”-elemeket a bányákból. Az acélmunkás:ok szakszervezetének vezetősége is hallatja hangját. Dave McDonald szerint dol­goznak valami programon.. Azt gondolja, hogy a nyugdíjalapot nem bondokba kellene befektetni, hanem az idősek számára valamibe, esetleg az öregeknek megfelelő házakba. Ha már a tudo­mány meghosszabbítja az emberek életét, jobb egészségügyi lehetőségeket is adjunk hozzá, mon­dotta McDonald. Tan egy más probléma is. & nyugalomba vo­nulóknak nagy százaléka szervezett munkás. Ez­rek fognak nyugalomba menni azok közül, akik életük delén voltak a nagy szervezések idején a harmincas évek végén, ők vezették az “ülő’’- és más sztrájkokat, ami létre hozta a szakszerve­tek mai erejét, “ök a legértékesebbek az emberi befektetések közül.” Helyes lenne az, hogy elve­szítsük ezeket a munkásmozgalom számára, ha nyugalomba vonulnak? Egv aktív szakszervezeti tag szempontjából, aki évtizedeket adott szak­szervezeti munkára másokkal karöltve, ez lelket- lenség volna. A nyugalomba vonulók problémája tehát min­denképpen elég nagy. A haladószellemü munká­sod részére valóságos kihívás, hogy találjanak valami megfelelő megoldást. Ausztria szerencséje A jelenleg Európában idéző Waldo Drake, a Los Angeles Times utazó tudósítója, Bécsből kül­dött tudósításának egyik szakasza igy szól: “VIENNA, Austria. — Az elmúlt 1956-as év első kilenc hónapjában Ausztria külkereskedelme 130 millió dollár deficitet mutatott. Azonban ezt a hiányt hamarosan pótolhatták azzal a külföldi segéllyel, amit a magyar menekültek eltartására kaptak, továbbá igen jelentékeny összeget költöt­tek az odaözönlött újságírók és turisták, meg azok, akik a menekültek támogatására jöttek ide. De azonkívül maguk a menekültek is nagy össze­geket költöttek. így Ausztria gazdaságára a ma­gyar menekültek özöne jó behatással volt.” Talán azért látták Ausztriában olyan “szíve­sen” a magyar menekülteket az állandó panasz­kodás dacára is. JO.___ tohtÍJI WAUH-NTORAN act

Next

/
Thumbnails
Contents