Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-07 / 6. szám
AMERIKAI AI AGY AR SZÓ February 7, 1957 A mindennapi megélhetés kérdéseiről A füszerüzletek monopóliuma irtja a kisiizletembereket Egyre másra épülnek a nagy “SUPERMAR- KET”-ok. Szép neonlámpáikkal, autóparkoló helyeikkel egyre szélesebbkörü közönség látogathatja őket. Amit a közönség nem láthat, az a nagy változás, ami az üzletek vezetésében történik országszerte. A nagy élelmiszer áruházak egyre nőnek, többet és többet nyelnek a kisebbekből. A kis sarki füszerüzleteket megtizedelték és jagyre kevesebb van belőlük. 1955-ben a 12 legnagyobb fűszeres 11.2 billió dollár értékű árut adott el, majdnem a harmadrészét annak, amit az egész ország költött élelmezésre. Az 1939 óta meglevő füszerüzletek egyharma- da eltűnt l_54-re! Több mint százezer ment ki üzletből. Az 1939-ben létező 387,000 üzletből csak 279,000 maradt meg 1954-re. Könnyen megértbe l.i ük, hogy mi történt a kis üzletekkel. Eltűrtél . helyüket a supermarketek nagyüzemei vették c. Ma mór. mindössze 265,000 kis magán fűszert .Jet létezik. .• <?5 ' ben az ország 53.5 százaléka már “Super ma Fjetek’’-tói vásárolt. Supermarket az, amely legalább :;75,000 dollár forgalmat csinál évenként. A következő a “Superette”, mely 75—375,000 dollárig terjedő üzletet bonyolit le évenként. Ez az ország élelmiszerárusitói 28.9%-át tette ki. A füszerüzletek egyre jobban és jobban a monopóliumok körébe esnek. Az egyes üzemek vagy megvásárolják a másikat, vagy tönkre teszik, azaz a következőképpen működnek: 1. Új; üzleteket építenek. 2. Egyesülnek más nagy üzemekkel, vagy* megveszik azokat. 3. A nagy kannázó és csomagoló üzemek uj üzleteket létesítenek fiókokkal. 4. A nagy fűszeresek megveszik a kannázó és csomagoló vállalatokat. A “Farm Research Inc.” részletes tanulmány alá vette az élelmiszeripar terjeszkedését, különösen leírja azok fióküzleteinek szaporodását, “Expansion of Food Chains” dm alatt a következőket Írja: Kroger nemrég nyilatkozott, hogy 150 uj üzletet épít még ez évben. Nemrég keletkezett ACF-Wrigley 190 üzletéhez még 45 újat nyit. “Consolidated Foods Corporation” nemrégen megvette a 34 üzletből álló Piggly-Wiggly közép- nyugati üzleteit és most a Klein, Supermarketek 28 üzletére alkuszik, ezek St. Paul Minneapolis környékén vannak. “Foremost Dairies’’ megvette az úgynevezett “Lucky Stores”-okat, a nyugati partvidék legnagyobb fűszer üzleteinek sorozatát. Ehhez jmár hozzáadta a “Cardinal, a Jim Dandy és Food Basket” fióküzleteinek sorozatát. Úgy, hogy már 95 üzlete van Kaliforniában. Mindez, magában az iparban arra vezet, amit Paul S. Willis, a füszergyárosok szövetségének elnöke úgy hiv, hogy valóságos “patkány verseny.” A fentemlitettek azonban csak kismiskák a valódi nagyokhoz képest. Az A&P, vagyis Great Atlantic & Pecifie Tea Company, valóban, a legnagyobb. Kétszerakkora. mint a legközelebbi vetél vtársa. Az A&P-nekí 40 államban és Kanadában is van üzlete, összesen 4650 üzlet. Ezenkívül van nekik 35 óriási sütödéjük, négy hal-kan- ftázójuk, hat gyáruk, három sajtkészitő vállalatuk, 3 tejfeldolgozójuk, kilenc kávépörkölő telepük, négy mosodájuk és egy nyomdájuk. Az A&P a Hartford-család tulajdona és egyetlen szavazó részvényese sincs a tőzsdén. A kővetkező hatalmas üzlet-láncolat a Safeway, mely a nyugati partok legnagyobb fűszer- üzlete, 1988 üzlettel. A Safeway a Wall Street! bankár cég Merill Lynch Pierce, Fenner Sc Beane kezében van, de ugyanaz a cég kezében tartja néhány konkur- rense, mint a National Tea Company, Dániel Reeve-'’, Bird Grocery Stores stb. üzleteit is. A Safeway 1956-ban megduplázta az előző évi hasznát. A többi füszerüzlet-lánc 25 üzlettől egészen 850-ig nagyrészben a fentiek fennhatósága alatt van ,mert igazgatóságuk nagyrésze a Wall Street i arkárok valamelyikéből áll, akik a többi üzletekben is érdekelve vannak. így aztán a füszerüzletek előbb utóbb teljesen a monopóliumok kezébe kerülnek. Ezek a monopóliumok aztán más üzletekre is kiterjesztik csápjaikat. E Supermarketek háztartási pénzünk nagyrészét felszívják, már indulnak a háziberendezésekre szánt költőpénzek után és ha igaz, "amit Richard G. Zimmerman, a “Supermarket Merchandising” 'lap kiadója nemrégen jnondott. a ruha üzleteket is be fogjak kebelezni. .------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Nyugdíjasok rovata Ä nyagalombavonuítak és a munkásmozgalom Az AFL-CIO kutatási osztályának most megjelent havi bulletin ja, a nyugdíjasok kérdésével foglalkozik. Azt mondja abban, hogy a szakszervezeti tagok 55—60 százaléka ma már megszerezte azt, hogy az aggkori biztosítás mellett még kapjon valamilyen nyugdijat. Alig tiz évvel ezelőtt— irja a folyóirat, a szakszervezeti tagság 5 százalékánál is kevesebb kapott munkaadójától nyugdijat. A munkaügyi minisztérium kutatása is azt eredményezte, hogy 1956 első kilenc hónapjában köpött 854 szakszervezeti szerződés negyedrésze iri nyugdíjalapot vezetett be, vagy javított a már íCvamatban levőn. Kaliforniában magában 1955 és 1956 alatt 300,000 munkásnak létesítettek nyugdíj alapot. E havi nyugdíjalapok összege 50—75 dollárt, sőt néha még többet is tesz ki. Ez, hozzáadva a szövetségi aggkori biztosításhoz, mindenesetre lehetővé teszi több 65 éven felüli munkásnak, hogy nyugalomba vonuljon. A múlt év kezdetével 4,500,000 munkás kapta az aggkori biztosítást és a nyugalomba vonultak száma emelkedőben van. Ehhez járul még vagy egy millió feleség vagy férj, aki szintén nyugalomba vonul velük . Felemeli e számot az uj rendelet is, mely szerint a nők 62 éves korukban jogosultak az aggkori biztosításra. A nyugalomba vonulók számát emeli az a tény íz. twgv az elmúlt 50 évben az átlag életkor 50- rcl 65-re emelkedett, hála a tudománynak. Tehát föWn mehetnek nyugalomba, az is igaz, hogy az idős munkásoknak nem is igen adnak alkalmat arra. hogy dolgozzanak. ?900-ban 3.1 millió volt a 65 éven felüliek szá- mn. ez a lakosság 4.1 százalékának felelt meg. 19r0-hen 12.2 millió volt a 65 éven felüliek szá- ur\ ami a lakosság 8.1 százalékát teszi ki. — Ma a 65 éven felüliek száma közeledik a 15 mil- Eőhoz, ami a lakosság 9 százalékát jelenti. Más oldalról nézve a dolgot, a lakosság száma 1900 óta megkétszereződött, viszont a 65 és azon felül levők száma 300 százalékkal nőtt. A nyugalmazottak nagy száma rendkívüli problémát jelent a szakszervezeteknek is. A fiatalo- lat is érinti az a kérdés, amennyiben eléjük tárja a nyugalomba menés kérdését és fontosnak tartják azt, hogy mi történik 10—15 év múlva s ha jobb körülmények között vannak az öregek, hamarabb adják át a jobb munkalehetőségeket a fiatalabbaknak. A másik probléma pedig az, hogyan tehetnék a nyugalomba vonult munkás életét érdekesebbé és értékesebbé. A napokban az “Amalgamated Clothing Workers Union” kijelentette, hogy a Union Square-en levő épületének felső emeletét szórakozó központtá alakítja át nyugalombavo- nult tagsága részére.'~Louis Hollander a szakszervezeti tanács ügyvezetője azt mondja, hogy sok tagot “hordágyon kell kivinni munkahelyéről”, pedig már volna elég jövedelme arra, hogy visszavonuljon, mert annyira fél, hogy elvesztette hasznosságát, értékét és nem lesz kivel szórakozzon, ha otthagyja munkástársait az üzemekben és a szakszervezetben. Szervezett aktivitással és szórakozóhellyel akarják e kérdést megoldani, hogy az idősek félelmét igy megszüntessék. Az autóipari munkások szakszervezete már régóta biztat, hogy csináljanak egy nyugalmazottak klubját. Sok érdekes dolgot csináltak és előfordult az is, hogy a nyugalmazottak részt- vettek a szakszervezet munkájában is. A bányászok szakszervezete havi egy dollárért rendes tagként tartja meg n y ugalombavonult- jait. Jé néhány helyen a ny íigalombavonult tagok önálk szervezést Wdtek és kitisztították a “scab”-elemeket a bányákból. Az acélmunkás:ok szakszervezetének vezetősége is hallatja hangját. Dave McDonald szerint dolgoznak valami programon.. Azt gondolja, hogy a nyugdíjalapot nem bondokba kellene befektetni, hanem az idősek számára valamibe, esetleg az öregeknek megfelelő házakba. Ha már a tudomány meghosszabbítja az emberek életét, jobb egészségügyi lehetőségeket is adjunk hozzá, mondotta McDonald. Tan egy más probléma is. & nyugalomba vonulóknak nagy százaléka szervezett munkás. Ezrek fognak nyugalomba menni azok közül, akik életük delén voltak a nagy szervezések idején a harmincas évek végén, ők vezették az “ülő’’- és más sztrájkokat, ami létre hozta a szakszervetek mai erejét, “ök a legértékesebbek az emberi befektetések közül.” Helyes lenne az, hogy elveszítsük ezeket a munkásmozgalom számára, ha nyugalomba vonulnak? Egv aktív szakszervezeti tag szempontjából, aki évtizedeket adott szakszervezeti munkára másokkal karöltve, ez lelket- lenség volna. A nyugalomba vonulók problémája tehát mindenképpen elég nagy. A haladószellemü munkásod részére valóságos kihívás, hogy találjanak valami megfelelő megoldást. Ausztria szerencséje A jelenleg Európában idéző Waldo Drake, a Los Angeles Times utazó tudósítója, Bécsből küldött tudósításának egyik szakasza igy szól: “VIENNA, Austria. — Az elmúlt 1956-as év első kilenc hónapjában Ausztria külkereskedelme 130 millió dollár deficitet mutatott. Azonban ezt a hiányt hamarosan pótolhatták azzal a külföldi segéllyel, amit a magyar menekültek eltartására kaptak, továbbá igen jelentékeny összeget költöttek az odaözönlött újságírók és turisták, meg azok, akik a menekültek támogatására jöttek ide. De azonkívül maguk a menekültek is nagy összegeket költöttek. így Ausztria gazdaságára a magyar menekültek özöne jó behatással volt.” Talán azért látták Ausztriában olyan “szívesen” a magyar menekülteket az állandó panaszkodás dacára is. JO.___ tohtÍJI WAUH-NTORAN act
