Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
January 3, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 A sumlai emigráció Kossuth Lajos és társai három havi Sumlában, a mai Kolarovgrádon élt Kossuth Lajos, Bem tábornok és az emigrációba vonult magyarok nagy tábora hónapokon keresztül. Áll a ház a Cár Oszloboditel utca 27 alatt, ahol Kossuth a bolgár házigazda, Hadzsi Dimitraki vendégszeretetét élvezte Ma muzeum. Tele Kos- sut-emléktárgyakkal, történelmi dokumentumokkal, levelekkel, sötét intrikákat felfedő okmányokkal, melyek közül nem egy ismeretlen még a nyilvánosság előtt. Georgi Krumov ennek a múzeumnak az igazgatója, fiatal bolgár költő, aki magyarul is beszél, ö rendezgeti az anyagot, gyűjti az adatokat Kossuth emigrációjának itteni napjairól és arról a nagy hatásról, amelyet a magyar emigránsok a bolgár nép kultúrájára tettek. Könyv születik belője jövőre, tele érdekfeszitő, izgalmas eseményekkel, fontos adalék a magyar szabadságharc történetéhez. Elsárgult papírok, levelek, elmosódott dátumok. Élő embere nincs már aki látta. Csak a kövek, a mecset, a törökös házak, szűk utcák. 1849 november 21-én délután 6 és 7 óra között érkez- tekmeg az akkori Sumlába a magyar emigránsok. Ködös este volt, a müezzin már elmondta az imát, egy-két lámpa fénye reszketett csak az utca nyirkos kövén. Szekerek kereke, lovak patkója verte fel a csendet. Katonák, fiatal és őszhaj u vitézek, asszonyok, gyerekek érkeztek. Vidinből jöttek. A törökök jelölték ki a magyar emigránsok tartózkodási helyéül Sumlát. Vidinben nem voltak már biztonságban. Az osztrák kormány a kémek tömegét küldte a városba és azok mindent elkövettek, hogy a magyarokat visszacsábítják hazájukba. Elhittették velük, hogy az osztrák kormány általános amnesztiát adott a szabadságharcban részt vevők számára. A kémek Kossuth ellen is igyekeztek hangulatot kelteni. A török kormány erre úgy döntött, hogy az emigránsokat biztosabb helyre, a Várnától 100 kilométer re fekvő Sumlába költözteti. Bulgária akkor torok—fnégszállas alatt volt, Sumlába erős török helyőrség állomásozott. A magyar szabadságharcosok, a velük együtt menekülő asszonyok és gyermekek az erődit- ményszerü laktanyában kaptak szállást, a tiszteket magánlakásokban helyezték el. Kossuth szállásadója, Hadzsi Dimitraki előkelő gazdag bolgár volt, a törökök is tisztelték. Nagy barátsággal, kormányzót megillető tisztelettel fogadta Kossuthot, rendelkezésére bocsátotta egész házát és egy két méter magas szerecsen izomkolosszussal ajándékozta meg. Kossuth, aki gyűlölte a szolgaságot, már az első nap felszabadította a rabszolgát. A szerecsen azonban annyira megszerette, hogy nem hagyta el, követte Kis- Ázsiába, Kütahiába. A magyar emigránsoknak Sumlában sem volt nyugtuk, az osztrák kormány utánuk küldte kémeit, s orgyilkosokat is felbérelt, hogy tegyék Kossuth Lajos tartózkodása a bulgáriai Sumlában Kossuth Zsuzsánna el láb alól Kossuthot. Hiteles bizonyítékok vannak arról, hogy egy Jasmagy nevű levánt orgyilkos és egy osztrák rendőrspicli napokig, leselkedett az utcán, Kossuth lakása közelében, élesre fent tőrrel a köpenye alatt. Állítólag — erre azonban nincs bizonyíték — Dembinszkynét is megkömyékezte az osztrák kémszolgálat, hogy Kossuthról szolgáltasson adatokat, de ezt 'határozottan visszautasította, érzelmi okokra hivatkozva. Dembinszkyné ugyanis halálossan beleszeretett Kossuthba, aki csak jóval később, olasz- országi emigrációja alatt szerzett erről tudomást. A mai Kolarovgrádban nemcsak a tizszobás muzeum és a főtéren álló Kossuth-szobor emlékeztet a magyar emigránsokra. A város végén, egy kis erdő mellett patak csörgedezik, s egy helyen mélyedést képez. Ezt a mélyedést még ma is Unguri-nak nevezik a bolgárok. Itt fürödtek ugyanis a magyar emigránsok, még a leghidegebb téli napokban is. A magyarok honosították meg a sörfőzést. Sok komló volt Sumla környékén, s az emigránsok tudták, hogy abból sört lehet főzni. Kezdetleges eszközökkel láttak sörgyártáshoz, s a keserű, hűsítő ital ízlett a bolgároknak. Ma a legjobb sört itt gyártják. Mesélik — apáról fiúra száll ez a mese—, milyen bátrak voltak a magyarok. A megszállás alatt simvlődő bolgárok semmit sem mertek a törökök ellen tenni, teljesen behódoltak, elviselték az atrocitásokat, a törökök basáskodását, kegyetlenkedéseit. A magyar emigránsok, sok dicső csatát látott szabadságharcosok azonban sokszor szembeszájltak a törökökkel. Feljegyeztek egy esetet — 1849 telén történt — egy török tiszt az ablakon kihajolva szidalmazott egy magyar emigránst A magvar felrohant a lakásba és a tisztet a nyitott. ablakon át az utcára dobta. Véletlen, hogy nem történt komolyabb baja, magas; hó fedte a kövezetét. A magyar emigránsok nagy hatást tettek a bolgár kultúrára. Még mindig emlegetik Sáfrány zeneszerzőt, aki zenekart alakított Műkedvelő előadást is rendeztek az emigránsok, egy Szigligeti-darabot mutattak be. A sumlaiak akkor láttak először színházat. Az emigránsok zenekarának tagja volt Dobri Voiuikov fiatal sumlai hegedűs is. Később ő is alakított zenekart, majd a. műkedvelő előadás hatása alatt drámát irt. ő az első bolgár drámaíró. ‘ ! A sumlaiak átvették az akkori európai divatot, lemásolták a magyarok öltözetét, cipőt kezdtek hordani, meghonosították a magyar szokásokat. A magyarok európai kultúrát képviseltek, újságot is jelentettek meg “Csorba” címmel (egy Hazai nevű emigráns szerkesztette). Az újságot kézírással másolták, mert nyomda akkor még nem volt Sumlában. Kossuth három hónapig élt ebben a kis bolgár városban, az emigránsok egy része még évekig ott maradt. A múzeumban úgy áll még Kossuth dolgozó szobája, ahogy akkor hagyta. Ott fogadta Mihail Csajka Csajkovszkit, a lengyel Csarto- ritzky herceg első emberét, akivel nagy vitája volt,. Csajkovszki ugyanis a török hadseregben lengyel emigránsokból megalakította az első “ka- zak-alaj”-t. Ez török parancsnokság alatt működő keresztény harci alakulat, kisebb csapattest. Kossuth ellenezte ezt, nem látta semmmi értelmét és nem is bízott abban, hogy a törökök szabadságot harcolnak ki az elnyomott népeknek. Éppen ellenkező véleménye volt a törökökről. Emiatt Bemmel is nézeteltérése támadt. Bem azonban hitt a törökök ígérgetéseiben, áttért a török vállásra, felvette az Amurat pasa nevet és Cárigrádba utazott, hogy megszervezze a török tüzérséget. Röviddel ezután azonban meghalt. Kossuth 1850. február 16-án hagyta el Sumlát, feleségével együtt, aki Szerbián át oda érkezett. A magyarok kikisérték a kocsiját a város hatá- jáig és sírva vettek tőle búcsút. Vezér nélkül az emigráció szétzüllött. Egyre többen, pártoltak át a törökökhöz, felvették a mohamedán vallást, beálltak katonának, s lassan szétszóródtak. Sokan közülük kiegyezés után visszatértek Magyarországra, de legtöbbjük felszívódott a szláv és török tengerben. Emlékük még friss és él nemcsak Kolarovgrádban, végig a Balkán-félszigeten. Amerre jártak,' tisztelettel beszélnek róluk és saját nagyjaik mellé helyezik Kossuthot, aki először hozta el hozzájuk a szabadság reménységét. i SASTS US HLAMAI (A karácsony-heti sajtóban az öreg Szent Mikulásról az alábbi kis hírek ragadták meg figyelmünket, amelyeket “Santa Claus kalandjai” címen adunk tovább olvasóinknak.— Szerk.) LOS ANGELES. —* Közismert dolog, hogy Santa Claus csak a “jó” gyerekeknek hoz ajándékot. Azért a Los Angeles megyei börtönében a jóviseletü raboknak pulykapecsenye ebédet hozott az öreg Santa, amig a többieknek, vagyis a “nem jó” magaviseletüeknek csupán csirkepecsenyével kellett megelégedni. Az ebéd többi része teljesen azonos volt. — A szakértők most azon vitatkoznak, hogy az ily megkülönböztetéssel lehet-e a bűntények számát csökkenteni? ★ RICHMOND, Va. — Az állami börtön 1619 “vendége” részére is sok ajándékot hozott Santa Claus. Az ajándékcsomagokat azonban kézbesítés előtt a börtönőrök felbontották és azokból gondosan kiszedték a mazsola szőlőt, amelyből, — az őrök állítása szerint, — a “vendégek” szeszesitalt erjesztenek és részegre isszák magukat. ★ GAYLORD, Mich. — Leonard Grünwald házának kéményébe éppen karácsony előtti napon beleesett egy kis macska, amely szörnyen nyávogott, amit csak a Grünwaldék hároméves kisfiúk, David sírása múlt felül. Dávidkát ugyanis nagyon bántotta, hogy a macska nyávogása elijeszti Santa Claust, aki tudvalevőleg a kéményen át jön a házba. Griinwaldéknak több órai munkába került, mig a kis macskát egy darab borjumáj segélyével le tudták csalni a kéményből és igy utat nyitottak Santa Clausnak. ★ BOSTON, Mass. — Dr. Andrew D. Elia kórházi orvos éppen magára öltötte a Santa Claus ruhát, amikor behozták a 26 éves Mrs. Joan Aharit, akit már útközben utolértek az anyai fájdalmak. A jó doktor éppen csak a szakállát akaszthatta le s máris segítenie kellett a szülésnél. így a Mrs. Ahari bébijét valóban Santa Claus hozta. ★ WASHINGTON. — Charles Wilson honvédelmi miniszter irodája ugv véli, hogy a politikai viszonyok (értsd alatta a magyarországi dolgokat és a szuezi támadást) következtében a jövő évi hadi költségvetést két és fél billióval emelni kell. — Az amerikai militaristáknak tehát Santa Claus a magyar zavargásokat és a szuezi támadást hozta.
