Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-23 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 23, 1957 r 4 Munkásmozgalom __________________________________ _•_______________________________ CSAK EZUTÁN ÉREZTETIK A TAFT-HARTLEY-TÖRVÉNY HATÁSÁT Uj támadás készül Amerika munkássága ellen. A munkásság ellenségei olyan támadásra készülnek, amelyhez hasonlóra régen nem volt példa. Az ipari központokban egyre-másra készítik a “MUNKÁHOZ VALÓ JOG’’ — törvényjavaslatokat. Már Indiana államban keresztülvitték, Ohio, Michigan, Illinois és Pennsylvaniában is fenyegető a helyzet. Washingtonban nagy -hü-hóval vizsgálják a szakszervezetekben állítólag uralkodó csalásokat. Céljuk nem az, hogy a szakszervezeteket megszabadítsák a “gengszterizmus” gonoszságaitól, hanem inkább, hogy uj törvényjavaslatokat terjeszthessenek be és már a szövetségi “munkához való jog”-törvényről tárgyalnak. Támadást intéztek a szakszervezetek azon joga ellen, hogy tetszésük’szerinti jelöltre szavazhassanak a választások idején. Az autómunkások szakszervezetét vád alá helyezték, mert politikai célokra pénzt adott. Az a tény, hogy a legfelsőbb bíróság sem ejtette el ezt.a vádat, szintén veszélyezteti a szakszervezet polgári jogait. Ohio államban máris törvényjavaslatot terjesztettek be, amely megtiltja a szakszervezeti dijak politikai célokra való felhasználását. A munkásság jogai elleni támadásban a Taft- Hartley-törvénv a főfegyver; ez ad alkalmat arra, hogy a “MUNKÁHOZ VALÓ JOG’Mörvényt nyélbe üthessék. A Taft-Hartley-törvény az, amely utat nyitott az autómunkások szakszervezetének üldözésére. A Taft-Hartley-törvényt eddig csak korlátozott mértékben alkalmazták. Most azután igazán lehull a lepel. A munkásság most kezdi majd érezni ennek az ördögi törvénynek teljes hatását. Nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akiket a Taft-Hartley-törvény alapján összeesküvés vádja alá helyeztek. Mi a tényállás a fenti kérdésben? 1957 január 23-án 8 egyént vád alá helyeztek Clevelandban. A clevelandi Plain Dealer napilap szerint “hasonló vádra még nem volt példa az országban”. A vád ellenük összeesküvés a Taft-Hartley- törvény azon részének megszegésére, amely szerint esküvel kell igazolni, hogy sem közvetve, sem közvetlenül nem voltak tagjai a kommunista pártnak. A vád alá helyezés főcélja nem annyira a kommunista párt, mint a szakszervezetek tönkretétele. A szakszervezetek széttörése a mai támadások valódi célja. A Taft-Hartley-törvény valójában alkotmány- ellenes; azon része, amely egy szakszervezeti vezetőtől megköveteli, hogy hozza nyilvánosságra melyik politikai párthoz tartozik, úgy az egyén, mint a szakszervezet alkotmányos jogának megtagadását jelenti. Harcolnak is ellene a szakszervezetek. Az acélmunkások egészen a legfelsőbb bíróságig vitték a harcot . A bányászok és a nyomdászok szakszervezete ma sem vetette alá magát határozatának. Már eddig is több törvényjavaslatot nyújtottak be hatályon kívüli helyezésére. Az “összeesküvés”-hálózat Annak, akit érdekel az emberiség szabadsága, érdekes tanulmányt nyújtanak az Egyesült Államok “<összeesküvés”-elleni törvényei. Az utolsó negyven évben úgy nőttek, mint a gombák és ma már egyetlen ember szabadsága sincs biztonságban .... Besúgók mende-mondáira és sok esetben hazugságaira alapítják a vádakat. Nem az elkövetett bűnért ítélnek el embereket, hanem azért, aminek a jövőbeni esetleges elkövetésére “ösz- szeesküsznek”. Az összeesküvés vádját fegyverként használják, főképpen a szervezett munkásság ellen. Már száz évvel ezelőtt bebörtönöztek szakszervezeti tisztviselőket. A vád akkkor az volt, hogy “ösz- szeesküdtek a munkabérek emelésére”. Később már “összeesküvést szőttek sztrájktörő tiltóparancsok, vagy a trösztök elleni törvények megszegésére”. Ma ezt a törvényt a néger nép ellen is felhasználják. Miután egyenjogúságért küzdenek a déli államokban, az NAACP-t támadják, mintha az valamilyen baljóslatú “összeesküvés” lenne a “Jim Crow” megszüntetésére. Elég volt már az üldözésekből A kormánykörök vádjai a reakciós törvényeken alapszanak. E törvények az alkotmányadta demokratikus jogokba ütköznek és majdnem mindegyik a gondolatszabadság korlátozására vezet. Olyan törvények ezek, amelyeknek alkalmazása igen sok visszaélésre vezethet, annál is inkább, mert a vádakat fizetett besúgók alkalmazására alapozzák. Ezáltal veszélyesek mindenegyes amerikai polgár Részére. Nem hisszük, hogy a szakszervezetek elleni támadás sikeres lehet. Amerika népe érzi a veszélyt és nem fog bediilni a hisztériának. A nép véget vetett McCarthy uralmának, még mielőtt lesújtott volna reá a végzet. A mostani kísérletet is kudarcba fullaszthatja. Kiváló egyének aggodalommal néznek az üldözésekre és tiltakoznak ellene. Ajánlatos volna, hogy aki csak teheti, Írjon Herbert Brownell igazságügyminiszternek Washingtonba, hogy ejtsék el a vádat a clevelandi 8 ellen. írjanak szenátoraiknak és képviselőiknek, hogy elég volt már a Taft-Hartley-törvény bői, ejtsék azt el, vagy tegyenek hozzá olyan függeléket, amely lehetetlenné teszi a “munkához való jog” törvényét, a “nem-kommunista” nyilatkozatok és más hasonló gonoszságok létjogosultságát. AZ AFL-GIQ elmozdította Dave Decket WASHINGTON. — George Meany az AEL-CIO elnöke kinyilatkozata tta az újságírók előtt, hogy Dave Becket, a szállítómunkások elnökét felfüggesztették alelnöki állásától. Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága a következően nyilatkozott: “A végrehajtó bizottság megállapítja, hogy Dave Beck bűnös a szakszervezeti pénzek kezelésében való visszaélésben. Az a kérdés, hogy megszegte-e az állami, vagy szövetségi törvényeket, a lopás, sikkasztás kérdése nem reánk tartozik. Nincs semmi kételyünk azonban abban, hogy megszegte a szakszervezet alapvető törvényeit, amelyek szerint a szakszervezetekre bízott pénz szent és sérthetetlen felelősséget jelent, a tagság tulajdonát képezi és azok érdekében kell arra vigyázni. Akár ellopta, akár kölcsönözte a pénzt Beck, a tények bizonyítják, hogy visszaélt állásával és a tagság pénzét saját hasznára fordította.” A vádak jegyzékét kihallgatás előtt átadták Dave Becknek, de ő nem volt hajlandó ezekre válaszolni. így a végrehajtó bizottság tanácsa bűnösnek találta Becket és elmozdította az AFL-CIO alelnöki állásáról, valamint a végrehajtó bizottsági tagságától. Emelkedőben a munkanélküliek száma Michiganben Detroit. — Bár most van az autószezon, mégis emelkedik a munkanélküliek száma. Detroit városában április utolsó hetében újabb 3 ezer munkás vesztette el állását. Detroitban a munkanélküliek száma meghaladja a 97,000-t, Michigan államban az elbocsátott munkások száma 179 ezer. Vizsgálják az atomtelepi robbanás okát “ Upton, N. Y. — Teljés erővel megindult á vizsgálat az iránt, hogy mi okozta a kémiai szerek felrobbanását a Brookhaven National Laboratoriumban. A robbanás egy alkalmazottat életveszélyesen, négy mást pedig súlyosan megsebesített. A szervezett munkásokhoz szól a rádió Irta: PETRÁS PÁL Mivel televíziós készülékem nincs, igy a rádiót hallgatom. Pár héttel ezelőtt jelentették, hogy Morris lushewitz, a CIO állami kulturdirektora fog beszélni a munkás szervezetekről és vezetőikről. A alábbiakban próbálom visszaadni beszéde egyes részleteit. Beckkel, Hoffával és a többi reakciós vezetővel kezdte beszédét, majd azoknak a szakszervezeti vezetőknek a szerepét ismertette, akik a vállalkozókkal összejátszva eladták a munkásokat. Ha kaptak is a munkások bizonyos bérjavi- tásokat, a nagy harcok árán sokkal többet is elérhettek volna. A legtöbbet a csaló vezetők és a vállalat nyert, kijátszva egyik vállalatot a másik ellen. Ismertette, hogy milyen nagy befolyásuk van ezeknek a munkás vezetőknek a politikai jelöltekre, habár történt némi változás egyes állami és országos választások alkalmával, ahol az egyesült munkásságnak sikerült kibuktatni a mindenre kapható és megvásárolható politikusokat. A mostani támadás egyszersmind a munkás szervezetek ellen is irányul, mivel a kormány akarja a szakszervezeteket megtisztítani a “raketirektől” erősebb ellenőrzést gyakorolva a pénzügyeikre. Hatóságilag akarják ellenőrizni a szakszervezetek pénztárát és igyekeznek majd megakadályozni, hogy a munkások a választások alkalmával gyüjthessenek egy választási alapra. Hiszen tudjuk, hogy milyen óriási összegeket emészt fel egy választási kampány. Egyes honatyák máris azt hangoztatják, hogy a munkás szervezeteket az antitröszt törvények alapján kell kezelni. Ez pedig a munkás szervezetek gúzsbakötését jelentené. Ha sztrájkba mennek, az összeesküvést jelent a vállalat ellen és a szervezet feloszlatását eredményezheti. Iushewiy: figyelmezteti a munkásokat, hogy legyenek résen, mert a támadás, mindig erősebb lesz. Ne bízzák a “raketir” vezetők kitisztítását a hatósági hivatalokra, hanem maguk is fogjanak hozzá, mint arra legjobban hivatottak. Egyik föltétele ennek, hogy rendszeresen vegyenek részt a gyűléseken. Ahol nincs bevezetve a rendes havi gyűlés, ott követeljék annak megtartását. Legalább minden negyed, vagy félévben követeljenek pénztári jelentést. A szervezett munkások nemtörődömsége hozta létre a jól jövedelmező “raketir” állásokat. Rábízták a vezetőkre a szervezet ügyeinek intézését, akik azután tetszésük szerint intézték azokat. lushewitz figyelmeztette hallgatóit, hogy már eddig 17 államban készülnek erre. A szervezett munkások még nem érzik a közelgő veszedelmet. A Taft-Hartley-törvény nem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy letörje a sztrájkoló munkásokat, mert még a szervezetlen munkások nagyrésze is rokonszenvet érez a sztrájkolókkal szemben. De ha hosszantartó sztrájkkal kiéheztetik a munkásokat, az megnehezíti győzelmüket. Arra is felhívta a munkások figyelmét, hogy nem elégséges eljárni a szervezet gyűléseire, hanem arra kell törekedni, hogy politikai nevelést vigyenek be a szervezetbe. Figyelemmel kell kisérni a törvényhozókat, melyik áll a nép mellett és kik azok, akik minden állami terhet a dolgozókra és kisemberekre akarnak hárítani, a nagytőkéseket mentesítve az adók terhétől. Ha figyelemmel kisérjük a politikai helyzetet, akkor tudni fogjuk a választásoknál, hogy kikre szavazzunk. 16 millió szervezett munkás szavazata lényegesen megváltoztathatja gazdasági és társadalmi életünket, az egészségügyi, aggkori és jóléti viszonyokat és megteremthetjük a nyugalmas, békés életet az egész nép számára, egyenlőség és alkotmányos jogok alapján úgy a déli, mint az északi államokban, fehéreknek és feketéknek egyaránt. Éhségsztrájkot kezdett Seymour Eichel, bebörtönzött newyorki 26 éves meggyőződéses pacifista, tiltakozásul a vele szemben elkövetett erőszakos bánásmód ellen. Eichel, akinek apja az első világháborúban börtönbe került, mert megtagadta a katonai szolgálatot, hasonló “bün”-ért van börtönben. Éhségsztrájkot azért kezdett, mert erőszakkal, tiltakozása ellenére, védőoltásban részesítették. A börtönfelügyelő szerint Eichel tiltakozik bebörtönzése ellen, amikor megtagadja a börtönszabályoknak magát alávetni, és ha a börtönorvos szükségesnek tartja, akkor mesterséges táplálkozást fognak vele szemben alkalmazni.
