Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-16 / 20. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 16, 1957-2-, Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4 Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztőség és kiadóhivatal 130 East 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 Még mindig fennáll a Magyarországba utazás tilalma Egy terjedelmes cikk jelent meg a magyar sajtóban, mely azzal foglalkozik, hogy hogyan készülnek a turisták fogadására a Balatonon. Azt mondja a cikk: “Mindenekelőtt biztosítani fogjuk, hogy a fel- szabadulás előtt Amerikába kényszerült magya­rok hamarosan viszontláthassák hazájukat. Öt­ezer Amerikába szakadt magyarnak készítettünk helyet egv-két hónapos hazai nyaralásra.” Ebből a tudósításból csak ennyit. Szeretném ^uáni, hogy a magyarországi közegeknek van-e ,^’ami különleges összeköttetésük a State De­partment fő emberének irodájával, mert tudo­másunk szerint jelenleg tilos amerikaiaknak a a magyarországi utazás. Az biztos, hogy harminc negyven, sőt ötven évi ittartózkodás sem ölte ki a vágyat szivünkből, hogy még egyszer láthassuk szülőhazánkat. Kis akáclombos falunkat. “Csak még egyszer haza tudnék menni!”, száll a nóta, mint egy fohász ezrek kebeléből. Sok magyar amerikai kuporgatta, szájától is megvonva, dol­lárjait arra az esetre, hogy valaha még egyszer meglátogathassa szülőföldjét. Hány öreg ma­gyarnak az egyetlen vágya, hogy elzarándokol­jon szülőföldjére mielőtt utoléri a végzet. Hány menne, repülne, ha lehetne. . . Meg tudja érteni Dulles külügyminiszter, hogy a hidegháború ezrek szivét facsarja össze? Mikor érti meg már, hogy hidegháború ide, hideghábo­rú oda, a szeretet nem hal ki az emberi szívből szülőhazája iránt! Az egyszerű, kifáradt, öreg amerikai magyar munkás nem politizálni menne Magyarországra. Mindössze mégegyszer, csak egyszer látni óhajt­ja szeretettéit. Itt az ideje, hogy a külügyminisz­térium is belássa és megadja az alkalmat az ame­rikai magyaroknak, hogy ellátogathassanak szü­lőföldjükre. Beszüntették az eljárást Sen Gold eien Állami ügyészek ajánlatára, Curran washing­toni bíró elejtette Ben Gold munkásvezér ellen négy évvel ezelőtt hozott vádat, hogy hamis nem­kommunista nyilatkozatot tett. Gold több mint harminc évvel ezelőtt állt a newyorki szőrmemunkások élére, akik szakszer­vezetüket a befurakodott gangszterek és mun­kásárulóktól igyekeztek megszabadítani. Törek­vésük, nagy harcok árán, sikerült is és szerveze­tük vezetése becsületes uniótagság kezébe ke­rült. Ben Gold országos vezetője lett a szőrme­munkásoknak. A hidegháború egyik korcsszü­löttje, a Taft-Hartley-törvény követelésére nyi­latkozatot irt alá, hogy nem tagja az amerikai kommunista pártnak. Ezért a kormány hamis eskü vádjával bíróság elé állította, ahol 6 heti tárgyalás után 1954-ben bűnösnek találták és 1—3 évig terjedő börtönre Ítélték. Gold az ítéle­tet megfellebbezte. Felkerült a Legfelsőbb Bíróság elé, amely az ítéletet megsemmisítette. Az államügyész most úgy találta, hogy nincs elég bizonviték arra, hogy az ügyet ismét sikerrel tárgyalhassák a bíróság előtt. Eisenhower és Montgomery kritizálják y a régi harcosokat ' Gettysburg, Pa. — Eisenhower elnök és baj­társa Montgomery tábornagy újra harcolták a gettysburgi csatát és mindketten megállapítot­ták, hogy elcsapták volna a polgárháború két generálisát Meadet és Leet. Eisenhower azért megjegyezte Montgomery- nek.; “ki tudja, talán ha itt lennének, a mi harc­modorunka1 is megkritizálták volna”. Erre fe­jét bólintó, a megegyezésül az angol tábornagy. A két Il-ik világháborús öreg baj társ végig­járta a polgárháború terepét a térképen, aztán autón és gyalog is. Együtt vizsgálgatták “Culp HM”-t, végigjárták a harc terepét. Az újságírók megkérdezték Montgomery tábornagyot, hogy valóban elküldte volna az északi és a déli vezért is? “Hát bizony én nem így vezettem volna le a harcot”, mondta az angol hadvezér. “El is csap­talak volna, ha úgy vezetted volna!” vetette köz­be Eisenhower generális. Törvényjavaslatot fogadtak el a szovjet Ipar átszervezésére New York Times és más polgári lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a hónapok óta húzódó vitának, mely a Szovjetunióban folyik. A szovjet ipar átszervezése azért olyan jelentő­ségteljes, mert az ország vezetősége a gazdasá­gi és termelési politikát, úgy akarja ástzervezni, hogy az ipari adminisztráció minél egyszerűbb legyen és az önkormányzati területek a közpon­ti adminisztrációtól minél fiigetlenebbiil dolgoz­hassanak. A Christian Science Monitor a következőket irja ezzel kapcsolatban: “A világ legnagyobb ál­lama ismét nagy átszervezésen megy át. Hrus­csov, a kommunista, párt első titkára olyan tör­vényjavaslatot adott be, amely radikális válto­zást fog hozni az ország gazdasági terveiben. A második világháború óta megindult gazdasági fellendülés fokozása érdekében fel fogják osztani az ország 8 millió négyzetmérföldnyi területet 92 kerületre, amelyek függetlenül intézhetik a termelést és építkezést. A sarkvidéktől a gaz­dag ukrajnai búzaföldekig 200 millió ember fog­ja érezni ennek az átszervezésnek a hatását. A gyönyörű moszkvai földalattitól, a karéliai fa­vágóktól, a sátras kirgiz és uzbek népekig, a kis paraszt kunyhóktól a pártvezetők villájáig, a szovjet nép várja és vitatja ezeknek a változá­soknak a jelentőségét és életükre való kihatását’. Alomsnergia békés célokra Eisenhower elnök a UN nagygyűlése előtt 3 és félévvel ezelőtt tartott beszédében drámai ha­tást ért el az “atom békés célokra” tett javasla­tával. Azóta megalakult a 80 államból álló Nem­zetközi Atomenergia Szövetség. Végre rákerült a sor arra, hogy az Egyesült Államok szenátusi külügyi bizottsága is foglalkozik ezzel a kérdés­sel, kihallgatásokat tart, mielőtt eldöntené, hogy Amerika tagja legyen ennek a nemzetközi bizott­ságnak. A tagállamok már lefektették e bizott­ság működését szabályozó törvényeket és a Szovjetunió már hivatalosan ratifikálta is. Dulles külügyminiszter volt az első tanú a sze­nátusi bizottság előtt és kijelentette, hogy egy nemzetközi szervezet az atom békés célokra való fejlesztése érdekében még a legjobb remény arra, hogy a Szovjetunióval való együttműkö­déssel csökkentse a nemzetközi feszültséget. Kérte a szenátust, hogy minél előbb ratifikálja azt, hogy az Egyesült Államok tagja legyen en­nek a bizottságnak. De van ellenzéke ennek az ajánlatnak Know- land és Hickenlooper republikánus szenátorok vezetésével. Szerintük az Egyesült Államok már eddig is hozzájárult ahhoz, hogy más országok­ban atomerő müvek létesüljenek. Már ed­dig 29 országgal van errevonatkozó szerződése, és külföldi diákok tucatjainak ad alkalmat arra, hogy itt folytathassák tanulmányaikat ezen a téren. Az ellenzéknek az ellen van főleg kifogása, hogy ha egy nemzetközi bizottság kezébe kerül az atomenergia fölötti kontrol, akkor — Isten ments — még valamelyik kommunista tagállam is része­sedik benne. Még Kina is tagjává válhat annak a bizottságnak! És mi lesz ha a kontrol kikerül az Egyesült Államok kezéből? Ennek megakadályo­zására erős akadályokat kell felállítani. Ha az ellenzék győz, akkor US abba a fur­csa helyzetbe kerül, hogy az elnök ajánlatát más országok elfogadják, a Szovjetunió támogatja, de az Egyesült Államok szenátusa visszautasítja. TÖBB FIZETETT ünnepnapot adnak a mun­kásoknak, a Munkaügyi minisztérium jelentése szerint. Kilenc város áttekintésével állapították ezt meg. A legtöbb üzem hét ünnepnapot fize­tett. Bostont találták a legjobb városnak e te­kintetben, ahol négy közül három munkás 10 ün­nepnapért kapott fizetést. És erre mit szólnak a halak? New York város viz, gáz és villany osztálya hiiségesküt követel azoktól, akik halászati enge­délyért folyamodnak az állami kötelékbe tartozó vízmedencék területére. Ennek alapján megta­gadták az engedélyt két newyorki kommunistá­tól, Smith Act vádlottól, akik pedig kijelentet­ték, hogy “Nem tartozom olyan szervezethez, amely a kormány erőszakos megdöntését támo­gatja. Az amerikai KP ellenez minden erőszakot”. A két szenvedélyes halász fellebbezni fogja az ellenük hozott döntést és olyan ügyvéd segítsé­gét keresik, ki ingyen, a szabadság elve alapján vállalná védelmüket, mert pénzük nincsen. CBeBBSaESaEflflEBflBBBSáBEBBEBflflflflEEflBBaaBB Ki koilekfálja az adói? (Folytatás az első oldalról) Humphrey cinikusan megtagadta részvényei­nek eladását, amikor pénzügyminiszter lett. Charles E. Wilson, védelmi miniszter nagy nyo­másra kénytelen volt ezt tenni. Humphrey kere­ken kijelentette, hogy a birtokában lévő részvé­nyeket megtartja. Lemond az igazgatói tagság­ról, de nem a tulajdon-jogairól. Ünnepélyesen kijelentette, hogy privát ügyvédei, akik a Hanna cég szolgálatában állnak, biztosították arról, hogy jutalékai nincsenek összeköttetésben az acél- és szénbányákkal. Ezt még a szenátoroknak is sok volt lenyelni. Mi van a hajókkal — kér­dezték. George Washington törvénye megtiltotta a pénzügyminiszternek, hogy egészben, vagy részben is saját hajója legyen. Humphrey erre azt válaszolta, hogy a kanadai Iron Ore Co. más vállalattal is kapcsolatban van és ennek a válla­latnak két tengeri gőzhajója van. “De ügyvédei biztosították” — mondta — hogy “az nem szá­mit.” Ezt is lenyelték a szenátorok. Meg se kérdezték arról a hajórajról, amelyet az M. A. Hanna szén­bánya-vállalat használ a “Great Lakes”-en. A szenátorok is a washingtoni milliomosok köréhez tartoznak. Néhány szenátor megkísérelte az adók utáni tudakozódást. “Hogy kezelné saját vállalatait az adók kérdésében?” — kérdezték. Humphrey minden szégyen nélkül válaszolt, de ezzel még kü­lön is foglalkozni fogunk, amikor az adókról lesz szó. Az adókérdés Humphrey olaj érdekeit-foglal­ja magában. Az olaj érdekeltségek kihatnak Texasra, Venezuelára és a Közép-Keletre. Befo­lyásolják Amerika külügyi politikáját is. Morse oregoni szenátor meg is mondta, hogy Humphrey rendkívül nagy befolyással van Eisenhower el­nök külpolitikájára.' “Labor” a vasutasok szakszervezetének lapja felvetette a kérdést, hogy milyen szerepet fog játszani Humphrey, ha csapatok küldésére ke­rülne sor a Közép-Keleten. •Jó lenne, ha a lakosság írna a szenátoroknak, kérve Humphrey pénzügyminiszter ügyeinek ki­vizsgálását. Morse szenátor úgy nyilatkozott, hogy “Humphrey teljes kivizsgálása megmutat­ná, hogy üzleti érdekei és a velejáró konfliktusok alkalmatlanná teszik a pénzügyminiszteri tárca viselésére.” IBBBBBBaBEBBBBBBEBBBBBBBBBBBBBBflBBBfllBB* KÖSZÖNTJÜK AZ ANYÁKAT! I B József Attila: MAMA I s ii g , E Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serém en. 1 .a g Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. | Hagyja a dagadt ruhát másra, Engem vigyen föl a padlásra. l2 1 Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. 1 i Ngm nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ö — szüxke haja lebben az égen, kékitőt old az ég vizében, i _ _____I

Next

/
Thumbnails
Contents