Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-09 / 19. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 9, 1957 HÉTVÉGI LEVÉL írja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M. Nem mukkan} meg a “MŰK” Március 15-e elmúlt az óhazában anélkül, hogy a tavaly: .októberi és novemberi felforduláshoz hasonló zavargások történtek volna. Úgy látszik: a nagyhangú MUK-fogadalom, hogy “Márciusban Újból Kezdjük!” (amely inkább akasztófahumorként, mint komoly fenyegetésként hatott) csődöt mondott... A rendzavaró elemek legtöbbje az országon kívül élvezi a “szabadsághősöknek” kijáró dicsőséget és ünneplést, amiért egyetlen józaneszii magyar sem irigyli őket; otthon csak azok maradtak, akik készek ugyan “újból kezdeni,” de nem a rombolást és öldöklést, hanem az építést és termelést. Az otthon- maradottakra sulyosodik az a keserű feladat, hogy a. nagy hősök vandálizmusát kikorrigálják; a csaknem teljesen megbénított ipari termelést korábbi nszintjére visszaállítsák és — ami még ennél is ^fontosabb — az október-novemberi gyászos események megismétlődését egyszersmin- denkorra lehetetlenné tegyék. EZEK AZ IGAZI HŐSÖK, EZEKNEK JÁR KI A DICSŐSÉG! Most ptár csak idő kérdése az ország gazdasági életének a normális mederbe való irányítása. Vajon egy újabb évtizedre lesz-e szükség vagy rövidebb időre — nem tudom... De abban biztos vagyok, hogy a mi jobb sorsra érdemes népűnk, amely oly sokszor volt kénytelen kiásni magát a romokból az évszázadok során, most sem fog nyugodni mindaddig, amig a romokat el nem takarította és a termelőképességet a tragédia előtti állapotába vissza nem állította. Hogy ennek a szörnyű visszaesésnek pont akkor kellett történnie, amikor éppen tervbe volt véve, hogy az első tiz év erőltetett iramát egy kissé lecsökkentik és a tiz éven át oly keményen dolgozó tömegek munkaterhét valamelyest megkönnyítik — az csak kétszeresen fájdalmassá teszi ezt az amúgy is szomorú eseményt. . Nincs megnyugvás, nincs könnyebbség a mi szerencsétlen fajtánk számára — megint újból kezdi és talán még a korábbinál is erősebb iramot kell kifejtenie, holott a korábbi tempó már szinte elviselhetetlennek látszott... Ha Kölcsey Ferencnek igaza volt több, mint egy évszázaddal ezelőtt, hegy “Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt” — akkor ma szászor inkább igaza van! Micsoda emberfeletti feladat jutott Kádár Jánosnak — azt mi talán el sem tudjuk képzelni. Micsoda emberfeletti önfeláldozás és bátorság kellett hozzá, hogy az adott körülmények között a kormány vezetésére vállalkozzék! Tízmillió fel- ajzott, felizgatott lelket lecsillapítani, kijózanítani, az újjáépítés munkájára inspirálni; tízmillió éhes gyomrot táplálni egy lerombolt országban; rendet teremteni egy olyan káotikus helyzetben, ahol eleinte roppant nehéz volt a bűnöst megkülönböztetni az ártatlantól; vigyázni, hogy a bűnös ne garázdálkodhassék szabadon, viszont az ártatlan ne bűnhődjék mások vétkeiért; mennyi türelem, mennyi lelkierő, mennyi éberség és körültekintés kell egy ilyen küldetésszerü feladathoz ! Ha gyenge és vacilláló — elsöpri az áradat és vele együtt az ország is elpusztul. Ha erős — kikiáltják hóhérnak, szádista zsarnoknak. Ha óvatos — gyáva himpellér a neve. Ha hirtelenkedve cselekszik — esztelen, kótyagos sarlatánnak nevezik. Ember legyen a talpán, aki az október-novemberi tragédiából szülőhazánk viharverte hajóját csendesebb, biztonságosabb vizekre tudja kormányozni. Az eddigiekből ítélve: Kádár ember a talpán! ★ Hire járja, hogy Ausztriában rekedt menekültek között valóságos öngyilkossági járvány tört ki, amikor meghallották, ihogy Amerika nem fogad be több menekültet. Az öngyilkossági kísérletekből 12 halálos kimenetelű volt. Ez a hir is csak azt a korábbi teóriámat támasztja alá, hogy az úgynevezett menekültek tekintélyes része csak azért hagyta el Magyarországot, mert a “menekült szabadsághős” szerepében arra számított, hogy a tejjel és mézzel folyó, dollár-erdőkkel körülszegélyezett Amerikába kerülhet ki — ingyen, az amerikai adófizető számlájára. . .Tehát néni azért hagyta ott Magyarországot, mert a helyzet ott elviselhetetlen lett volna, hanem azért, mert Amerikába kívánkozott. Ha valóban olyan kibírhatatlanul rossz lett volna a sorsa az óhazában, akkor kapva- kapna az alkalmon, ha akármelyik nyugati országban letelepedhetne... De a mi szabadság- hőseinknek csakis és kizárólag Amerika smakkol — alább nem adják. Ha nem jöhetnek ide, inkább öngyilkosok lesznek. Egyszerű szavakkal ez ennyit jelent: “Mi azért hagytuk ott Magyar- országot, hogy Amerikába juthassunk. Csak ott volna jobb dolgunk, mint otthon volt. Ha nem mehetünk Amerikába, akkor végzetes tévedést követtünk, amikor kiszöktünk hazulról, mert Amerikát kivéve egyetlen ország sem kívánatosabb számunkra, mint a hazánk, amelynek hátat fordítottunk. Ilyen szörnyű tévedésre csak egy orvosság van: öngyilkosság!” T A kmé és a haladás Az éWrb^ri élet fenntartásához szükséges, enni és 'inriíV^lók között a legnagyobb élvezettel fogyafezto'tyés vágyott ital: a kávé. Csak a jó Ég a’m%mondhatója, hogy mit meg nem tett az ember, milyen borzalmas dolgokra volt képes 'azért, hogy egy maroknyi nyers kávéhoz juthasson, mert volt idő, amikor minden áldozatot meg kellett hoznia, hogy egy pohár szivet-agyat izgató fekete levet magába önthessen. Milliókra rúg azoknak a száma, akik ma is orvosságnak használják és ezzel a hittel szürcsölgetik számtalanszor naponként. Megboldogult nagyanyám háromszor naponta ivott egy-egy pohárkával, — ha beteg volt azért, hogy meggyógyuljon, ha makkegészséges volt, akkor .az/ájt, hogy igy maradjon és amidőn már nem igg^jehetett kávéhoz jutni, akkor egy szép napon kijplentette, hogy kávé nélkül nem érdemes élnli és egy-néhány napra rá 98 éves korában jobblétre szenderült. Azóta is úgy emlegették halálát,, mintha azt a kávéhiány okozta volna. A 16-ik század Konstantinápolyában a feleség számára váló-oknak számított, ha férje nem tudta neki beszerezni napi kávéadagját. Viszont a férj eszméletlenre verhette feleségét, ha rossz távét főzött. Ez volt a törvény. Napoleon császár “ész-italnak” keresztelte, mig Bach hires zeneköltő “Caffe Cantata” cimii zenemüvével örökítette ;meg a kávéért való rajongását. William Harvey hires angol orvos, a vérkeringés felfedezője, a “boldogság és jókedvre hangolás” gyümölcsének hívta ezt a kofein mérget tartalmazó babszemecskét, melynek izgatására “felébred az ember tunyaságából és nagyobb életkedvet mutat.” Másszóval, fiatalnak, öregnek egyformán hasznos : télen azért, mert hideg van, nyáron pech:', mert hőség biróvá lesz tőle az ember. A kávé izgató hatását arab kecskepásztorok fedezték fel Krisztus után körülbelül 500-ban, •amidőn észrevették, hogy ha a kecskék egy bizonyos bokórf bogyóit eszik, röviddel utána játékosak le szít fekvés ennek az ugra-bugrálásnak se vé- -ge, se hosStíá napestig. Majd ők is megkóstolták a nyers bogyókat és saját magukon ugyanezt az élénkséget észlelték. Kolduló, vándor barátok aztán tovább vitték magukkal ennek a cserjének hírét, mígnem az 1615-ben Európába törő török seregek harci készségének fokozására 'zsákszám hpzták a kávé bogyót és visszavonulásukkor egész raktárakkal hagytak maguk utón. Franze George Koschinszky, egy leszerelt hős, a zsákmányolt kávéból egy kávéházat nyitott Bécsben s poharakként árulni kezdte a fekete levet. Ettől kezdve gomba módra nyíltak a kávéházak, amely kedvenc gyülekező helye lett szegénynek, jómódúnak egyaránt. Órákhosszat csevegtek egy-egy poharat szorongatva az asztalok mellett, mígnem az uralkodó osztály csakhamar rájött, hogy a kávé ilyentén való szürcsölése veszélyt jelent számukra, mivel a polgárság különböző rétegei találkoznak itt egymással naponként és eszmecseréket folytatnak napi eseményekről, így azután először Konstantinápolyban hoztak törvényt, mely eltiltotta nyilvános helyen a kávé ivását, megokolván ezt azzal, hogy “izgatja a publikum gondolkodását és fogékonnyá teszi bizonyos káros eszmék befogadására”. Majd II.-ik Károly angol király csűkatta be London kávéházait azon ürügy alatt, “hogy ott szövődnek az összeesküvések”. Bécsben például a hires Griendsliecll állandó titkos rendőri megfigyelés alatt volt, mert ugv vélték, hogy nem csupán kávét főznek ott, hanem egy kis forradalmat is... Volt idő, amikor Francia, Német, Olasz, sőt még az Amerikai kolóniákon is meggyőződéssel hitte a kormányhatalom, hogy egy pohár kávé a hétköznapi ember kezében csaknem olyan veszedelmet jelent, mint az anarchista kezében a bomba. És hogy tárgyilagosak maradjunk, volt valami igazság a feltevésben. Mert a kávé Kásának élvezete utáni vágyakozás valóban összehozta a különböző társadalmi osztályokhoz tartozókat, s barátságosan indult beszélgetés során megoldódott a nyelvük, elmondották panaszaikat, kicserélték különböző társadalmi dolgokkal kapcsolatos nézeteiket és ebből az érintkezésből kifejlődött egy bizonyos fokú demokrácia, amely folyamatot még a franciák is szerették volna megállítani, mert szerintük ilyen helyeken “könv- nyen terjeszthetők az egyenlőség megrontó eszméi”. És a hatóságok minden próbálkozása dacára is a 18-ik században a kávéházak már nagy vitahelyekké alakultak, ahol irók és művészek, dogmatisták és politikai forradalmárok vitatták eszméiket és nem egy nagy iró, művész és politikus került ki ezekből a helyekből, akinek neve arany betűkkel ivódott a történelem lapjain. A sokat emlegetett Boston Tea Party is a “Zöld Sárkány” nevű kávéházból indult, ahol az amerikai forradalom két nagysága, Ádám Sámuel és Revére Pál midennapos vendégek voltak. A “Button’s Kávéház” törzsvendégei között található Addison, Steele, Pope, Dryden, Swift, Cowper, Defoe, Fielding és más nagy irók, mígnem a “Slaughters Kávéháziból indult Hogarth, Gainsborough, Rowlandson. Cipriani és Roubiliac, a művész világ kiválóságai. Hogy azután ai kávéivás, vagy az ebben található méreg izgató hatása milyen befolyással volt a géniusz kifejlesztéséhez, azt nehéz lenne megállapítani. De hogy a szép megalkotására náluk valami hatással volt az aromái párolgó kávé mellett eltöltött idő és az egymással való érintkezés, az tagadhatatlanul megmutatkozik valamennyiök munkájában. Röviden ez volna a kávé története. Szürcsölge- tés közben, mint késői utód, csak azzal nem vagyok kibékülve, hogy minden közjóban és élvezetben miért vélnek haladást a hatalmat bitorlók még napjainkban is, amikor ezek terjedését úgy sem lehet megállítani. A kávé ivás szenvedélye bizonyltja ezt. AZ “OHIO OIL” társaság 1957 első negyedévi profitja 7.6 százalékkal magasabb mint 1956-ban volt. Ez a magasabb olajtermelésnek és magasabb áraknak köszönhető, mondja Donnel igazgató. Sajnálattal állapítja meg. hogy egyes petroleum termékek ára újra esést mutat. A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az Ön neve 'felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV MÁJUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha nagyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szívességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tiszteit Rosner Munkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. Név: ................................................................................................... Cim: .............................................................................. lll!lll!llÉlllllll!l!l!ll!ll!iltt!!!!!!III!llllll!!l!!il!l!l!!!!l!!l!ll!!!! OLVASÁS KÖZBEN írja: Márhy István IIII!lllllj!!Íilll!ll!