Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-09 / 19. szám

TILTAKOZÁSOK a ATOMKISÉRLETEK ELLEN Gerlach professzor, nyugatnémet atomtudós,^ a göt- tingeni nyilatkozat egyik aláírója a bajor rádióban el­mondott nyilatkozatában ismét sikraszállt az atombom- bakisérletek megszüntetéséért. Mint mondotta, a leve­gő nyolc éven át “még az atombomba-kísérletek azon­nali megszüntetése esetén is állandóan rádióaktiv stron- tiumot fog tartalmazni, s a kisugárzás ereje ez idő alatt mintegy négyszeresére nő majd meg, mert a strontiumnak körülbelül ennyi időre van szüksége ah­hoz. hogy aktivitásának maximumára jusson. Az atom­bomba-kísérletek haladéktalan megszüntetése az egyet­len mód arra, hogy elhárítsuk azt a borzalmas veszélyt, amely a levegő és a viz rádióaktivvá válásával fenye­geti az emberiséget”. Az atomkisérleti robbantások haladéktalan megszün­tetését követeli a Tudományos Dolgozók Világszerveze­te is. A felhívást a szervezet nevében Joliot-Curie el­nök és C. F. Powell Nobel-dijas tudós irta alá. A sugárzások növekedése — állapítja meg a felhívás — az elkövetkező nemzedékek 'életét veszélyezteti. E felhívás éppen ezért felszólítja a tudósokat, hogy “min­denütt a világon pontos és világos tájékoztatással szol­gáljanak, hogy igv minden ember felfogja a fenyegető veszélyt”. A világszervezet felhívja a világ valamennyi államát, kössenek egyezményt az atomfegyverekkel folytatott kísérleti robbantások haladéktalan megszün­tetésére. A leszerelési albizottsághoz különben egy norvég ja­vaslat érkezett, amely azt indítványozza, hogy minden ország mielőtt nukleáris bombarobbantásos kísérletet hajtana végre, ezt hat hónappal megelőzően jelentse be a UN-nél. Angol katonai szakértő a “nukleáris védelmet” öngyilkosságnak mondja Európa védelmi helyzete és problémája a következő­képpen összegezhető: “A mai terv a nukleáris fegyverek használatára tak­tikai és stratégiai szempontból helyes, amennyiben ez visszatartja az ellenség támadását, de mint védelmi eszköz nem, mert ha használjuk csak öngyilkosságot jelent. “A szövetségesek eredeti terve Európában az volt, hogy olyan hatalmas erőket építenek fel, melyek meg­akadályozzák azt, hogy valaki a megszokott fegyverek­kel támadhasson ellenük. E tervnek lehetne értelme mint védelem, nukleáris öngyilkosság nélkül. “Az átszervezet védelem a taktikai atom fegyverek­kel, melyeknek célja, hogy kevesebb haderőre legyen szükség jó volna, de szélesebbkörü stratégiai nukleáris fegyverek nélkül. “A kettő kombinációja azonban nagyon is észszerüt- lennek látszik, ha csak a szövetségesek vezetői nem tudják jobban megmagyarázni. “Mindaz, amit az utolsó években terveikből kinyilat­koztattak, azt a benyomást kelti, hogy képtelenek különválasztani a taktikai és a stratégiai műveleteket hasonló fegyverekkel és nem látnak reményt abban, hogy minden bizonnyal megállunk a háború küszöbén. Nem csoda, ha ez a felfogás elkedvetleníti Európa né­peit. Mi az értelme a rengeteg költségnek olyan véde­lemre, mely csupán az öngyilkosságot biztosítja. Boldogtalan emberek vitatják boldogtalan sorsukat (Vita az angol képviselőházban.) George Thomas Cardiff, West Labradorból a következőket mondta: “. . . Borzalmas dolog az a hidrogénbomba. . . Isten ember ellen való vétek... halált és borzalmat hoz úgy a semleges országokra, mint a háborúzókra, valóságos átok az emberiségre. Elég rádióaktiv por került az at­moszférába, hogy 30,000 meddő legyen, vagy hülyének szülessen, vagy csontrákot kapjon. Micsoda gyávaság volt a védelem nevében azt mondani, hogy Anglia haj­landó megkozkáztatni a meg nem született nemzedék életét”. Beamish őrnagy Kanadából a következőket mondta: “Senki sem tagadja, hogy gonosz dolog a hidrogén­bomba, s ami még borzalmasabbá teszi az, hogy gonosz emberek kezében van. (Az ellenzék kiabál ellene.) Jus­son csak eszünkbe, hogy mi történt nemrégen Magyar- országon, hogy tudjuk, hogy milyen gonosz kezekben van.” (Ellenzék kiabál, hát Szuez és Nagaszaki!) Kérdés Adenauerhez Adenauer kijelentette, hogy USA már nagyszerű vé­delemmel rendelkezik az atomfegyverek ellen. Ugylát- szik, hogy a 18 német atomtudós még semmit sem hal­lott erről, mert nyilatkozatukban nem szóltak semmit arról, hogy nagyszerűen haladt a polgári lakosság vé- (Folytatás a 2-ik oldalon) EMELKEDŐBEN AZ IFJÚSÁGI BŰNÖZŐK SZÁMA Washington. — A szenátus igazságügyi albizottsága úgy nyilatkozott, hogy félmillió amerikai ifjú kerül ez évben a bíróság elé, különböző biin- j öigyek vádjával. Ha a biin-1 ügyek száma hasonló arány- i ban tovább is emelkedik, a szenátusi albizottság számi- ] tása szerint 1965-re több mint egy millió 10—17 év! közötti követ el törvény eile-1 ni kihágást. Az albizottság 250 oldalra terjedő jelentése kritika alá veszi a “büntető” törvénye­ket, például az ifjak zárórá­ját, mert szerintük ez csak arra jó, hogy a “nemtörő­döm-szülőknek alkalmat ad­jon arra, hogy még inkább elhanyagolják kötelességü­kan részegeskedtek, illetve szeszes italokat árultak, vagy kábítószerekkel kereskedtek, vagy pornografikus irodal­mat árultak. A bizottság leirta, hogy a mexikói határon Tijuana, Laredo és Nogales olyan he­lyek ahol “a bűnök minden fajtája nyíltan virul.” A szenátusi albizottság fi­gyelme a hadsereg köteléké­ben megnyilvánuló ifjúkori bűnözőkre is kiterjedt és megjegyezte, hogy “helyte­lennek talál minden olyan po­litikát, mely az ifjúkori bű­nözőket végérvényesen ki­zárná a hadsereg köteléké­ből”. Ehelyett úgy találják, hogy helyes volna, ha a pol­gári hatóságok együttmű­ködnének a katonai hatósá­gokkal, azokat is beleértve, akik titokban óhajtanák tar­tani az ifjúkori bűnözők ne­veit. Azt látnák jónak, ha a katonai hatóságok kiválogat­hatnák a legjobbakat e ha­talmas, széleskor© ember- any ag-f orrásból. A szenátusi bizottság ajánl ja, hogy az egyházak is ve­gyenek részt ebben a nagy, munkában és vállaljanak fe­lelősséget az intézetekben el­helyezett ifjakért és vállal­ják el az ifjúsági klubok irá­nyítását. Nagyon jónak ta­lálják az erdészeti progra­mot arra, hogy nevelési le­hetőségeket adjon és erköl­csileg helyreállítsa az ifju- i kori bűnözőket. két.” Az albizottság nem hisz abban sem, hogy a nyomor­tanyák kitisztítása, jobb szó­rakozási lehetőségek megol­danák a fenti problémát. A bizottság Thomas C. Hennings Jr. (D. Mo.) sze­nátor vezetése alatt dolgozik; azért elismeri, hogy a he­lyes szórakozás kitervezése jó befektetés lehet az ifjú­kori bűnözők megfékezésé­re. Úgy látják azonban, hogy a bűnözők rendszerint na­gyobb társadalmi életet él­nek, mint a nem bűnöző kor­társaik és részben éppen a “csoport érdekei és aktivitá­sa következtében kerülnek bajba elsősorban.” A “harcoló ‘gangek’ éppen abból keletkeznek, hogy va­lahová tartozniok kell”, — mondta a jelentés. A szenátus albizottsága úgy vélekedik, hogy tudomá­suk szerint “a bűnözés egyes legrosszabb gócpontjai” a modern háztömbökből ered­nek, amiből azt következtet­ték, hogy “nem elég uj há­zakat építeni arra, hogy vé­get vessenek a bűnözésnek”. Úgy vélik, hogy közel 200,000 serdülő kap nemi be­tegségeket évente. A jelentés szerint meg kell vizsgálni azt a nevelési módszert is, amelyet az ifjúság kap a fen­ti kérdésben. A kábító szereket haszná­ló ifjakat társadalmi és orvo­si közegek kezébe kellene ad­ni ahelyett, hogy a rendőr­ség kezébe adják őket. Ez elősegitené azt, hogy a nép is jobban megérthese a bajo­kat és gondoskodnának gyó­gyításukról. Olyan törvényjavaslatot ajánl a bizottság, mely köz­pontokat létesítene a kigyó­gyult fiatalság részére. A nyugati partokra pedig egy intézményt létesíteni a kábí­tószereket élvezők kigyógyi- tására. A bizottság jelenti a 13— 18 évesek tanúvallomásait, akik már mint pi*ostituáltak tartották fenn magukat, so­Ünnepi hangulatú Május Elsejék világszerte A világ munkássága, a be­futott jelentések szerint, kü­lönböző formákban minden őrs zágban megemlékezett Május 1-ről. Hatalmas, két napig tartó ünnepségek a szocialista országokban, ut­cai felvonulások, szabadtéri összejövetelek, gyűlések vol- !tak a kifejezési formái a munkásságnak és a függet­lenségükért harcoló népek a békéért, a szabadságért és a jobb életmódért való tö­rekvésének. A hírszolgálat bőven fog­lalkozik a moszkvai Vörös Téren lefolyt felvonulással, j A tavaszi verőfényben fürdő fővárosban ünnepi hangulat uralkodott. Játszi szellő lo­bogtatta az 1,000,000 felvo­nuló által magasra emelt zászlókat. A Lenin-Sztálin mausoleum tetejéről az or­szág vezetősége szemlélte a 4 óra hosszat tartó menetet, mely a hadierő felkészültsé­gek csoportjaival kezdődött, míg az égboltozat kékségét a légiflotta 1 e g m o d e rnebb gyártmányai t a r k i tották. Zhukov marshal beszéde nyi­totta meg az ünnepséget. A katonai felvonulást követte Moszkva lakossága. A sport­egyesületek minden ágazata eg yenruháikban, tornázva, labdázva, biciklizve vonultak át a téren. Utánuk ünneplőbe öltözött nők, férfiak, ifjúság, gyermekek f e 1 v irágozva, pántlikázva, a béke és a né­pek közötti barátság jelsza­vaival köszöntötték a nekiek tapsoló kormányvezetőket. Az ünnep második napját országszerte munkaszünettel és szórakozással töltötte az orosznép. Peking-ben 500,000 volt a felvonulók száma. A kor­mány május 1-i üdvözleté­ben az ipari termelés foko­zására hívta fel a kínai né­pet. Berlin mindkét részében hatalmas felvonulások vol­tak. A nyugati oldalon a szakszervezetek vezetésével 100,000 munkás vonult fel. , A Népi Köztársaságokban! munkaszünet és hatalmas felvonulásokkal ünnepelték a munkásság nemzetközi nap­ját. í Tokyo-ban és Japán más városaiban a hatalmas má­jusi tüntetések az atombom- bakisérletek ellenzésére fek­tették a fősulyt. Milliókra ment a üimtetők száma. Londonban a szakszerveze­tek vezetésével a Hyde Park­ba terveznek tömeggyülést a következő hétvégre. Az Egyesült Államokban! több városban voltak ünnep­ségek. New Yorkban egy1 egységfront gyűlésen, többi politikai párt részvételével főleg a békéért, az atomfegy­verek kipróbálásának és gyártásának beszüntetéséért, a néger nép teljes jogú pol­gári szabadságáért és a2 egész amerikai munkásosz­tály gazdasági biztonságáért állítottak fel követeléseket. Dél-Amerika minden or­szágában megemlékeztek má­jus 1-ről. Argentínában 200 sztrájkoló és bebörtönzött állami munkás kapott am­nesztiát, 200,000 tanitó és tanár kapott fizetésemelést. Olaszországban a megszo­kott harcias májusi felvonu­lások mellett a pápa is meg­emlékezett május 1-ről. Ün- ; népi beszédében Szent Jó- j zsef “a munkásember'’ áldá- ' sót kérte “a munkásokra és i jogos követeléseikre”. Magyarországon a Május elsejei tüntetések nagy mé­retekben folytak le: Budapes­ten 250,000 tüntetett a Hő­sök terén, a zuhogó eső da­cára. Miskolcon 50,000, Ta­tabányán 35,000, Salgótar­jánon 20,000, Pécset 10,000 diák vezette a tüntetést, Győrött 20 ezren, Kecskemét 15 ezren, Debrecenben 40 ezren. Minden városban nagy­méretű népgvülések, vagy tüntetések voltak. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under thg.-Act_pf March 2, 1879, at the P.O. of N. Y., N. Y. Vol. VI. No. 19. Thursday, May 9, 1957 NEW YORK, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents