Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-02 / 18. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZŐ May 2, 1957 Se íe /Ca JSe r /ieJ+rsA <?£ Először itthon keliene segíteni Tisztelt Szerkesztőség! (Ezt a levelet a pittsburhi Post Gazette-bő! vettük át.) Olvasóink hozzászólnak a közügyekhez Mennyi a munkanélküli Pittsburgh kerületében? Hány menne ezek közül boldogan Magyar- országba holnap, ha garantálnák részükre az 1.85 órabért amint megérkeznek. Ha már légen munkanélküliek, vagy pedig 80 cent órabérért dolgoztak, mint jómagam is az utóbbi két évben, fogadok, hogy szívesen mennénk, sőt rohannánk, ha alkalom volna erre. Hány diák, akinek nincs pénze arra. hegy egyetemre járjon, volna boldog, ha mehetne a magyar egyetemre, ahol ingyen tanítást kaphatna. Honnan veszik a mi képviselőink azt az eszmét, hogy idegennek megadhatják azt, amit saját népünk nem kaphat meg? Mikor hazánk népe elhatározta, hogy meg akar szabadulni Angliától, itt maradtak és harcra szálltak érte. Ila Magyarország annyira szabadságot óhajt népének, miért nem harcolnak érte? Mit akarnak mi tőlünk? ■ Bizonyára azt hiszi az olvasó, hogy' barátságtalan vagyok. Nem vagyok az, csupán beteltem azzal, hogy milyen nagy segítségeket adunk idegen országoknak, mikor látom azt; hógy menynyien vagyunk itthon saját hazánkban, akiknek szintén szükségük volna segítségre. Ammondó vagyok, hogy először is mindenki a sajátját segítse meg elsősorban, csak aztán törődjünk másokkal, Rengetegnek volna nálunk is szüksége elsősorban munkaalkalomra, aztán meg sok minden már egyébre. Küldjünk muníciót, élelmet, ruhát a magyaroknak és aztán hagyjuk békében őket. Ha megnyerték ügyüket, már pedig egészen biztos, hogy megnyerik, ha ügyük igazságos, akkor fogadjuk szívesen őket az Egyesült Nemzetek körében és már egyszer legyen béke a földön. Egy olvasó Hozzászólás az elsinorei és egyéb §n hozzászólásokhoz A Magyar Szó február 28-iki számában két nyilatkozat jelent meg, az egyiket a L. A.-i lapbizottság, a másikat pedig a new yorki kér. lapkonfereneia tétette közzé. Az ezt következő számban Deák szerkesztő válaszolt mind a két, sőt az összes nyilatkozatokra is. Beismerte, hogy a lapban helytelenségek és hibák voltak, amelynek kiküszöbölését ígérte (viszont több vádnak az alaptalanságát hangoztatta). Deák szerkesztő válasza után m^r azt hittem, hogy közös megértés alapján már egyéb nem marad hátra, mint hozzáfogni a munkához, a lap fenntartásához, építéséhez. . . értve az uj előfizetők szerzéséhez is. De nem igy történt. Az ezt követő valamelyik számban egy másik hozzászólás jelent meg ismét “elsinore-i olvasók” aláírással. Ezt az elsi- nore-i hozzászólást, mielőtt elküldték a lapnak, elhozta egy munkástárs hozzám is elfogadás végett, és kérte, hogy mutassam meg másoknak is. Átolvasta a sorokat több kifogásolni valót találtam benne és úgy hittem, hogy ha mi elsinore- iak a L. A.-ikkel közös konferencián elintézhetnénk az ügyet, megkímélnénk egymást a rossz érzelmek mesterséges emelésétől. Ez a munkástárs azt mondta, hogy őt nem bízták meg még avval sem, hogy e levelet nekem megmutassa, ezt teljesen az ő józan belátása sugalmazta és tőle csupán - azt ■ kérték,- hogy hozza a sorokat közölhető állapotba, > A munkástárs nálam hagyott egy másolatot, amit í gondosan áttanulmányoztam, sőt más mun- kástársakkal egyetemben bírálat alá vettük. Ismerve az itteni munkástársak természetét, jogosnak találtam magam is, hogy 'hozzászóljanak az- elsinore-iak is éppen-úgy mint mások. Ámde a cikkben több sértés volt, nem találtam benne semmilyen konstruktiv gondolatot, engemet (sőt sokakat) nem hívtak el ezen tárgyalásra és igy az “elsinore-i lapolvasók” aláírást helytelennek tartom és tartják mások is. Héten, vagy nyolcán voltak a cikk megbeszélésénél, igy azt hiszem, ho“*'- ebbeli tiltakozásomnak van helye. I Egy másik hiba is volt a cikkben, ez pedig az. hogy a lapolvasókat alábecsülik a sorok Írói. Kasztokra osztják a lapolvasókat, ami aztán nagy sértés is. No de vegyük elő a cikket és vegyük bonckés alá, mert csak igy lehet helyrehozni az elkövetett hibát és ez nagyon fontos. A levél a bekezdésénél elismeri a losangelesiek kritikájának jogosultságát és, hogy azt “a legjobb akarat sugalmazta”. Ebbe én is, sőt még a szerkesztő is beleegyezett. De — “helytelennek és nem a valóságnak megfelelőnek tartjuk azon túl erős kifejezéseket, amelyet mellébeszélő kijelentések, amelyekről nehéz megállapítani írójuk valódi célját” — folytatta a cikk. így is sértők és kihívók a sorok, de ha tekintetbe vesszük, hogy a “mellébeszélő kijelentések” helyett az eredeti kópiába (amit nekem mutattak más állt) más szavak, nem oda való szavak voltak, akkor ez elegendő arra, hogy ez nagyobb széthúzást idézzen elő. Ez már aztán igazán bunkózás. Megvádolása a losangelesieknek, hogy talán azok hamis vizekre akarják csalni a M. Sz. olvasóit, mert hát “nem lehet megállapítani a valódi célját” — Írják. A Magyar Szó tudtommal mindig nyíltan irt, ostorozta a munkásosztály ellenségét. Hirdette a békét, a világ népei között. Mi az, és mért nem írja meg a cikk szerzője, vagy azok, akiknek közük van a cikk megjelenéséhez, hogy mi az a nagy titokzatosság? Én amit eddig hirdettem tovább is fogom hirdetni, az nem volt titok. A Magyar Szó is továbbra úgy fog Írni, ahogy az olvasói és építői akarják. Nem kell radikálisabb mód, de nem akarunk a liberálizmus sárgabetegségébe sem esni. Amit eddig hirdettünk ahhoz nem kellett“ féltéglával verni a mellünket” (mint ahogy egy másik hozzászólás mondja). Aki még attól is fél, hogy éljünk alkotmány adta jogainkkal, annak legjobb ha belép a republikánus pártba, meid még a demokraták is mondanak igazságot némelykor, és...talán ezért is bajba juthatunk. Nagyon helytelen és sértő megjegyzés az is a cikkben, amikor írja, hogy “az értelmes olvasó az első pillanatra észreveszi stb., stb.” Én azt tapasztaltam, hogy mindenki értelmes olvasó, aki szükségesnek találta, hogy a Magyar Szót olvassa. Én úgy tudom (és ez igy van), hogy csaknem minden olvasó egyszersmind lap- épitő is. Ezek az én hozzászólásaim. És higyjék el a munkástársak, hogy ha valamit akarunk határozni és tenni, mindig jobb ha sokan vagyunk, mert akkor hamarabb meglátunk olyan dolgokat, amelyek széthúzást idéznek elő. És végül még csak annyit, hogy ha ilyen fontos megbízatást adnak valakinek, mint ilyen cikk megírása, akkor ne bízzanak meg teljhatalommal valakit, hanem véglegesítsék ismét a többség jóváhagyásával. Ha netán valakit soraimmal megbántottam, előre is bocsánatot kérek. M. K. A lap fenntartásáról Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök $5.-t a lapra és naptárra, a másik öt dollárt is be fogom küldeni, amint tehetem, mert én még meghalni sem szeretnék, ha a lapomra tartoznék. Amint Deák testvér Írja, pénzre van szükség, mert ez a meghurcolás pénzbe került. Ezt én elhiszem, és nemcsak én, hanem minden lapolvasó elhiszi és szívesen segítenék, ha volna. De sajnos orvosra kell költeni, mert már bizony én is 78 éves vagyok és nagyon sok ilyen magamfajta idős olvasója van a lapnak. A lap fenntartása igen sok gondot okoz minden idős olvasónak, mert nincs fiatal olvasótábor. Én addig olvasok, lapot, amig a munkáslap él, mert ne- kes a “szamárság” nem kell. A másik két lap eladott bennünket 1922-ben, amikor én még bányász voltam. Én a munkáslapot 1912 óta olvasom.. J. D. AZ IGAZSÁG GYŐZNI FOG Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök $10-t lapunk támogatására, mivel tudom, hogy nagy szükség van minden centre, hogy a lapot fenn tudjuk tartani, különösen a mai inkviziciós időkben, amikor már megkezdték a kihallgatásokat. Bennünket, a Magyar Szó olvasóit nem lepett ez meg és az sem, hogy a helyi lap szerkesztője már majdnem halloti tort ült, talán dagadt a melle is, hogy megbukik a Magyar Szó; lehet, hogy megirt egy cikket is a Magyar Szó búcsúztatására, amiben persze azt irta volna, hogy ő és csakis ő buktatta meg a Magyar Szót. Csak kitartás kedves szerkesztő munkástársak. Bár tudom, nehéz a mai időkben munkáslapot írni, különösen magyar nyelvű munkáslapot, de az igazság előbb-utóbb győzedelmeskedik, bár még sokszor meg fogják feszíteni. A lap nagyon jól van szerkesztve, jobb nem is lehet a mai világban, de igen hiányzanak Pogány Béla és Rev. Gross Írásai; nem hinném, hogy félreálltak volna, ami nagy csapás lenne lapunk tartalmára, mivel nagyon kevés őszinte ember van. akik annyi áldozatot hoztak a munkásnép előreviteléért, mint ők. New Jersev-i olvasó Mindannyian menekültek vagyunk, Írja egy olvasónk Tisztelt Szerkesztőség! A magyar menekültek egy része az igazságszolgáltatás elől hagyta el hazáját. Ezt állapította meg í óluk az a Dr. Saunders, aki egy nagy amerikai szervezet képviseletében két hétig tanulmányozta az ausztriai táborokban levő magyarokat. De hová is beszélek, hiszen én magam is menekült vagyok, én is annak a magyar földnek a szülötte vagyok és neg'yvenöt évvel ezelőtt menekültem fájó szívvel a mostani menekültek felbujtóinak s apáinak vérszopó, embertelen zsarnoksága elől. De azoknak leszármazottai itt sem hagynak bennünket békességben. Néhány héttel ezelőtt egy vasárnap, amint az előző napról megmaradt bablevest szürcsölgettem, hallom a magyar rádió programon amint egy sebesülten menekült urifiu dörgő hangon igy szól: “Tedd le a kanaladat és azonnal ird ki a checket, adj és azonnal adj, mert még nem adtál eleget, mert véreid éheznek!” Igen, én ezeknek a nagyapáik, apáik elől menekültem és engem nem hoztak ide ingyen; én és mások elég drágán fizettük meg a marhaszállitó hajón az utazást és örültem, amikor 12 cent órabérért dolgozhattam bármilyen nehéz munkán. Hogy mi legyen a magyar néppel, akik most szorgalmasan dolgoznak, hogy rendbehozzák mindazt, amit ezek ott hagytak maguk után, azzal már senki sem törődik. Csakis az Ausztriában lődörgőkkel törődnek. M. L. S. “...szabadságunk a sajtószabadságon áll vagy múlik és azt nem lehet korlátozni anélkül, hogy el ne veszítsük” Thomas Jefferson NAGYSZABÁSÚ BANKETT Az amerikai magyar munkássajtó alapításának 54 ÉVES ÉVFORDULÓJÁRA a Magyar Házban, 2141 So. Blvd. ,, MÁJUS 11-ÉN, SZOMBATON 8-KOR ESTE ★ EARL ROBINSON, a hires népdalénekes és zeneszerző, a hires “Ballad for Americans” szerzője, énekszámaival fogja szórakoztatni a közönséget Kitűnő magyaros vacsora személyenként S3. Program Kitűnő szónokok Rezervációért hívják esténként: WE 3-2522
