Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-02 / 18. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 2, 1957 A szabadságjogok helyzete Georgiában Kevesen hallottak arról az erőszakról, terror­ról és bojkottról, ami egy vallásos farmkolónia ellen történj^ Georgiában. Clarence Jordan lel­kész a farmi igazgatója a “Civil Liberties Clear­ing House” 9-ik évi konvenciója előtt mondta el a történteket. KoinoniavJegy faji megkülönböztetés nélküli földműveléssel foglalkozó kooperativ, Americus (Georgia) mellett fekvő Sumter megyében. A kolónia vagy 60 emberből áll, sok-gyermekes család is 'tan közöttük. Körülbelül egy-negyede négerekből áll. 1942 körül egy déli csoport kezdte meg a ko­lóniát, akik gyakorlatba akarták átvinni a ke­reszténység, tanait és faji megkülönböztetés nél­kül kezdték meg a kooperativ farm vezetését. Koinonia gyarapodott. 440 akerról 1100 aker lett; baráti és békés szomszédságban élt a kör­nyékkel egészen a múlt évig, amikor kampányt kezdtek ellenük és olyan terror indult meg el­lenük, melynek célja az volt, hogy elkergessék és tönkretegyék a kolónia tagjait. Jordan Szerint igy akartak visszaütni egyesek a legfelsőbb törvényszék faji megkülönböztetés elleni döntésére. A kereskedők nem voltak hajlandók árukat eladni részükre többé, vagy megvásárolni ter­mékeiket. Revolverrel lőttek felállított eladó he­lyeikre és kétszer is dinamittal robbantották fel. A farm lakóira, — még gyermekekre is — rá­lőttek. Sokszor golyó síivitett végig a házak belsején, egy ízben majdnem megölt egy 11 éves kisleányt, egy másik alig kerülte el Jordan leá­nyát. Az egyik épületet felgyújtották és a leglehe­tetlenebb erőszakot használták az éj leple alatt. Többször kereszteket égettek a négerek otthona ■előtt. ‘“NEM MERIK MEGMONDANI” •Jordan, próbált beszélni azokkal a kereskedők­kel, akik azelőtt barátságosak voltak a kolónia irányában, de most nem voltak hajandók üzletet kötni velük. Furcsának találta azt, hogy minde­gyik hasonlóan azt válaszolta kérdéseire, hogy “nem mondhatom meg miről van szó”. Jordan tiszteletes elbeszélése Koinoniávól drá- mailagl [megmutatja azt az erőszakot és táma­dást, ámi a polgárok szabadsága ellen történik. A konferencia többi szószólói hasonló tényekkel bizonyították be a polgári jogok és polgári sza­badság élleni támadásokat. MÁS JELENTÉSEK <V. Ai'i Ben Segal szakszervezeti tanácsadó, aki a “Fund of Republic”-ot képviselte, az egyik ülés­szak vezetője volt. Ezen az ülésszakon részt vett és felszólalt George MacClain, a honvédelmi minisztérium egyik alkalmazottja is és magyará­zatot tartott arról, hogy hogyan működik a vé­delem biztonsági programja. Ed Rovner a villamossági, rádió és gépész amió bizottságából ellentétbe került MacClainnel és rámutatott arra, hogy a kormány mai ipari biztonsági programja könnyen a gyűlölt “Labor spy” rendszert hozhatja vissza. “Programjuk” mondotta, “mindenben elgáncsolni az unió törek­vését, hogy kölcsönös megállapodást és az ab­ból eredő szerződést a szakszervezet ellenőriz­hesse”. ‘ Miliőin a munkáltatót bízzák meg a munkás ellenőrzésével, könnyűszerrel beállíthatja a tit­kos megfigyelőket és igy minden további nél­kül előkerül a “munkás kém”-szolgálat átkos intézménye.” Richard L. Neuberger oregoni demokrata sze­nátor azt mondta a gyülekezetnek, hogy helyes­nek találná azt, ha valakit hamis váddal illetnek a kongresszus vagy a vizsgálóbizottság előtt, legyen joga arra, hogy becsületsértésért bepe­relhesse a kormányt. Elmo Roper, a “Fund of Republic” elnöke sok -olyant lát, ami felbátorítja arra, hogy a polgári jogok iránti tisztelet éledőben van ismét. “Azt hiszem,” — mondta —, “hogy az ameri­kai nép újból megtalálja az egyensúlyt a sza­badság és biztonság között, nem úgy mint a hi­deg háborii kezdetén”. Boris ..S^jshkin az AFL-CIO polgári jogok osztályából^t mondta a konferencia előtt, hogy rendkívül .fppfos a munkásság részére az egyen­lő lakóházakvés munkalehetőségek kérdése. Herbert HiU a “National Association for the Advancement of Colored People” munkaügyi ta­nácsosa, leírta az automation hatását a néger népre, azt a tényt, hogy a néger munkások nagy Argentínai zsidó szervezetek tiltakozása (A Hatikvah c. magyar zsidó hetilap közle­ménye) . Buenos Aires. — Népes bizottság kereste fel dr. Francisco J. Elizáidé közegészségügyi állam­titkárt, a magyar népet segítő argentinai nemze­ti bizottság elnökét. A küldöttségben részt vet­tek az argentinai zsidó intézmények képviselői. A delegáció dokumentumokat nyújtott át az államtitkárnak, mellyel kétségtelenül bizonyítja, hogy az Argentínába menekült magyarok ügyé­nek itteni intézése közismert nácik és fasiszták kezében van. “Ez a tény — közölte a delegáció az államtitkárral — nyugtalanítja az Argentíná­ban, élő zsidóságot”. Azt is tudtára adta a küldöttség Elizáidé dok­tornak, hogy az ujjonan érkezett magyar mene­kültek között számos antiszemita és fasiszta elem érkezett az országba, ami az argentinai ha­gyományos vallási nyugalomnak nem válik elő­nyére”. Bizonyítékokkal igazolta a küldöttség ezt az állítását is. Felemlítették a delegáció tag­jai, hogy a ‘Santa Fe” hajón, ahol magyar-zsidó menekültek együtt érkeztek Argentínába nem- zsidókkal, felháborító antiszemita hecceket ren­deztek fasiszta-antiszemita magyar menekültek, akik Argentínában telepedtek le. Dr. Elizáidé miniszter, a delegáció referátu­mának meghallgatása után, érdeklődött az ar­gentinai zsidó élet különböző fázisa iránt s ki­jelentette, hogy panaszukat alapos tanulmányo­zás alá veszi. Munkanélküliség és depresszió Itt az ideje, Írja a Pittsburgh Post Gazette gazdasági rovatirója, hogy szembenézzünk azzal, hogy milyen világ is van tulajdonképpen Ame­rikában. A General Motors szabadságolt 350 munkást Aldington, Texasban. A Pennsylvania Railroad 1600 munkást küldött el műhelyeiből. A C-132- es szállító repülő lerendelése a Douglas Aircraft Tulsa Oklahomában levő telepét munkanélküli­séggel fenyegeti. A TV gyárosok egyre kevesebb munkással dolgoznak, mert felhalmozódott a készáru. Stanley Lebergott a kormány költségvetési osztályának egyik legjobb statisztikusa a követ­kezőket állapítja meg a közhiedelemről az ameri­kai gazdasági helyzettel kapcsolatosan: Amerikában azelőtt is voltak gazdasági vál­ságok, de csupán ideiglenes válságok. 1900-ban a munkanélküliség 8.7% volt az: ipari munkások között. 1904-ben szintén leszállt a termelés és 7.9% volt a munkanélküliek száma. 1907—8- ban a Knickerbocker Trust Company bukása sok bankot zárt be, illetve rántott magával. A be­fektetésekben megingott a bizalom. A vasutak is csődbe mentek. A munkanélküliek száma a lakosság arányában meghaladta a 12.5%-ot, a nem-farm munkások között. Ez már nagyon ko­moly volt. Az emberek éheztek és sorban álltak könvöradománvokért. AZ 1929 ELŐJELE A közgazdaság néhány éven keresztül pangott. Időnkint helyreállt, majd újra lehanyatlott. A munkanélküliség 7—9 százalék között váltako­zott. Az emberek Írtak a képviselőkhöz, a papok emlegették a szószékeken, a szakszervezet veze­tői keserűen panaszkodtak az ameídkai munkás bizonytalan helyzetéről. 1914-ben 12%-ra emel­kedett a munkanélküliség. Aztán megindult a háborús rendelés Európából és teljes erővel folyt a munka. Négy jó év követte 1916-tól végig 1919-en. Bejött a selyem ingek korszaka. Utána a hábo­rút követő depresszió. 5 millió munkanélküli volt 1921-ben — az ipari munkásság 17 százaléka. 1922-ben 3 millió 220,000-re, 1923-ban 1,380,000-re csökkent a munkanélküliek száma. Vagy hat éven keresztül, 1929-ig nagyon jó volt a gazdasági helyzet. A HARMINCAS ÉVEK VÁLSÁGA Nagyon sok bajjal kezdődtek a harmincas évek. Soha azelőtt nem volt Amerikában annyi munkanélküli egyszerre. Lebergott szerint 1932- ben 12 millió 60,000, 1933-ban 12,830,000. min­den harmadik munkás közül egy munkanélküli volt. xaae£iiiiitis]HaKi«MBaaH»iaiiaiiieiiiiRiMBa hányada szaktudás nélküli, tanulatlan munkások­ból áll. Ez azt eredményezi, hogy ők lesznek azok, akiket először dobnak ki a gépesített iparokból. 12 éven keresztül rossz gazdasági helyzet volt az országban. 1941 végéig 13—35 százalékban váltakozott a munkanélküliek száma. Bejött a gazdasági hanyatlás teóriája. Amerika többé nem tud nőni. Teljesen megérett. Aztán ahogyan jött, úgy eltűnt a munkanélküliség, persze ismét kiütött egy háború. 1942—1956 között jó volt a gazdasági helyzet. 1944-ben 1.6 százalék, vi­szont 1949-ben 7.3 százalék volt a munkanélkü­liek száma. Livingston fenti “elemzéseit” főleg azért kö­zöltük, hogy szemléltessük olvasóinkkal azt, hogy miként magyaráztatja az üzleti sajtó a gazdasá­gi élet tényeit a nagyközönségnek. Livingston kerüli a központi tény megírását, mint a macska a forró kását: Századunk két nagy gazdasági vál­ságát két világháború “segítségével” tudta csak gazdasági rendszerünk megszüntetni. Jelenlegi prosperitásunk is azon nyugszik, hogy kormá­nyunk békeidőben is csaknem annyit költ fegy­verkezésre, mint háború idején. Eaf?B5Sg39MS'aSBB9&£BI«£3BCIBB38ESBSB!(SSaM Mióta sivatag a SZAHARA? Már régen ismerünk olyan leleteket, amelyek azt sejtetik, hogy a Szaharának elegendő vize, gazdag növény- és állatvilága volt. Henri Lhote francia ku­tató nemrégiben mintegy 10,000 festményt és sziklá­ba karcolt rajzot talált Tassili egyik hatalmas szik­labarlangjában. Tanulmányozásuk közben a történe­lem előtti időkből származó fegyverekre és ékszerekre is rábukkant. Megállapításai szerint a Szaharában mintegy 7,000 évvel ezelőtt nemcsak hogy a mainál több viz volt, hanem a tavakban halak és egyéb vizi- állatok is éltek, s ezeket emberek halászták-vadász­ták. Ezt a kiszáradt tavak és medrek kőkemény iszap­jában eltemetett csontok és halászó szerszámok bi­zonyítják. A barlangok falán talált rajzok pedig arról tanúskodnak, hogy a környék jóformán állandó tele­pülés volt. Az állat- és emberalakokat ábrázoló szik­lafestmények különböző stílusából következtethető, hogy 12 kultúra követte egymást. A rajzok fejlett színezése és technikája arra vall, hogy a hosszú ideig tartó település alatt önálló helyi művészet is kifej­lődött a ma már lakatlan sivatag helyén. ■■■■VMSHiHBiaBaiiscisaaBBSBsagBBasESEBaaa MALACLOPÁSSAL vádolva állt Lajcsi a biró előtt. A biró megkérdezte a tanút: “Mond el szószerint mit mondott neked a vád­lott.” “Azt mondta, hogy ő lopta a malacot.” “Azt akarom, hogy szószerint mondd, amit a Lajcsi mondott. Azt mondta-e, hogy “ő lopta a malacot” vagy azt mondta hogy “Én loptam a a malacot.” A tanú gyorsan és lelkesen válaszolt: “Biró ur, azt mondta, hogy ő lopta. A biró ur neve nem is fordult, elő a beszélgetésünkben.” ★ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 16,778 bejegyzett (in­corporated) városaiban 1,485,800 fizetett alkalmazott dolgozott, mint közalkalmazott s az október havi fi­zetések 450,000,000 dollárt tettek ki. ★ A TŐKE szervezkedik, ennélfogva a munkás­ságnak is szervezkednie kell. — T. Roosevelt. A LAP ÉRDEKÉBEN!!!... Legyen szives nézze meg a lap borítékján az ön neve felett levő dátumot. HA FOLYÓ ÉV MÁJUSNÁL korábbi dátum van rajta, az azt jelzi, hogy el van maradva előfizetésével. Ha na­gyon sok olvasónk lesz nagyon sokkal elmaradva, képtelenek leszünk lapunkat tovább is 16 oldalon megjelentetni. Mi tudjuk, hogy ön nem akarja ezt. ezért kérjük tegyen egy szivességet nekünk, küldje be hátralékát vagy annak legalább egy kis részét, minél előbb. Köszönjük. Alex Rosner, Manager Használja az alanti szelvényt: ALEX ROSNER, Manager 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Rosner IVlunkástárs! Megértettem felhívását. Tudom mit jelent egy munkáslapnak ha sok a hátralékos, ezért most igyekszem egy részét letörleszteni. Csatolva küldök ..................... dollárt. Név: . .v............................................................................. Cim: .............................................________

Next

/
Thumbnails
Contents