Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-02 / 18. szám
2_ AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 2, ^ó7 Amerikai Magyar Szó Előfizetési árak: New York városában, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $7, félévre $4 Minden más külföldi országban egy évre $8., félévre $5. — Egyes szám ára 15 cent. Szerkesztősé? és kiadóhivata*- 130 Ea«t 16th Street New York 3, N. Y. — Telefon: AL 4-0397 84 a nyolcórás munkanapért folytatott küzdelemből született meg 1886-ban, az Egyesült Államok munkásságának kezdeményezésére, a munkásság nemzetközi ünnepnapja, Május Elseje. Az emberiség történelmében rövid idő az elmúlt 75 év, de ha a modern munkásmozgalom története szempontjából nézzük, nem is annyira az eltelt évek, mint az azok során történt események teszik öreggé a munkásság nemzetközi szolidaritásának napját. Persze Május Elseje sem született fájdalom nélkül. A bölcsőjében, az Egyesült Államokban, már évekkel, 1886 előtt megindult a munkásság harca a nyolcórás munkanapért, mígnem 1886- ban a már akkor működő American Federation of Labor (Amerikai Munkásszövetség) Május Eisejét tűzte ki arra, hogy Amerika munkássága ezen a napon minden évben tüntetést rendezzen a 8-órás munkanap kiharcolásáért. Majd 1889- ben a IMá-odik Internacionálé Párizsban megtartott kongresszusa, az amerikai munkások harcos fellépésétől lelkesítve, Május Elsejét a munkásság nemzetközi szolidaritásának napjává nyilvánította. Habár Május Elseje, a 8-órás munkaidőért vívott harcban született, a világ munkássága ezen a napon mindig azokért a követelésekért tüntetett és harcolt, amelyek a legközelebben érintették érdekeit. Ma Május Elseje az amerikai népnek különös fontossága, mert jobban mint bármikor nemcsak a munkásság, hanem az egész emberiség érdekei fenyegetve vannak az atomháború veszélyétől. 1 Ezért ma, ha Május Elsejét ünnepeljük, akkor legyen szivünkben és gondolatunkban az, hogy minden erőnket és tudásunkat arra szenteljük, hogy tovább ktizdjünk a: A nukleáris fegyverek betiltásáért! Minden hadsereg visszavonásáért tvülföldi te- I rületekró'l! Minden polgár jogának megvédéséért! A néger nép jogaiért. — Az alkotmány megvédéséért ! Szakszervezeteink megtisztításáért! A munkásság egységéért! A magyar progressziveknek még egy életér- öekü fogadást kell tenniük. Azt, hogy sajtónkat, mely 54 évvel ezelőtt látott napvilágot és mind- Bzóta a nép érdekeiért küzd, ezekben a súlyos időkben, még jobban szivünkhöz szorítsuk és harcoljunk lapunkkal együtt egy szebb és jobb ijövőért. ■BBBBBESSaBRBRBSBBBBBRHBBBRBBRBRBIBBBBBB Dr. Sweitzer az atompróbák ellen (Folytatás az 1-ső oldalról) szervezetünk felszívhat rádióaktiv viz ivásával, állati vagy növényi táplálékok használatával. Mily betegséget okozhat a belső kisugárzás? Ugyanolyanokat, mint a külső sugárzás. Elsősorban komoly vérbajokat. Ha a csontvelőket megrongálja a sugárzás, akkor vagy túl kevés vérsejtet termelnek, vagy rendellenes, hibás sejteket. Mindkét eset komoly vérbajt idéz elő és igen gyakran halált. Ezek azok a betegségek, amelyek a Röntgen sugarak vagy a rádium áldozatait megölték. Ilyen betegség támadta meg azokat a japán halászokat, akikre ráhullott a Bikini atomrobbantás okozta rádióaktiv hamueső 240 mérföldre a robbantástól. Állandó vérátömlesztés révén egy kivételével mindegyiket meg lehetett menteni, mivel erőteljes emberek voltak és viszonylag enyhe volt a kisugárzás. . .Nemcsak a mi egészségünk forog veszélyben, hanem utódainké is. Tény az, hogy a nemzőszervek sejtjei különösen érzékenyek a kisugárzásokra. A súlyos kár, amelynek e sejtek ki vannak téve hasonlóan súlyos kárt okoznak az utódainknak. Hogy mekkorák lesznek e károk, annak teljes nagyságát majd csak 100—-200 év múlva tudják teljesen felmérni. Kénytelenek vagyunk a jelenleg már meglevő rádióaktivitásnak további robbantások általi növelését az emberi faj katasztrófájának tekinteni, olyan katasztrófának, amelyet minden körülmények között meg kell akadályozni. . . . Ivadékainkat a legnagyobb és legborzalmasabb veszély fenyegeti. ... ha nem vesszük figyelembe ezen uj jelenség fontosságát, olyan esztelenséget követünk el, amelyért az emberiség borzalmas árat fog fizetni. Ha az összes érdekelt államokban a nagyközönség véleményt alkot a veszély mivoltáról. . . akkor az államférfiak megegyezésre juthatnak a kísérletezések beszüntetésére. Az atombombával való további kísérletezések beszüntetése a remény hajnalának napsugara volna, mely után a szenvedő emberiség áhítozik”. Joliot-Curie is tiltakozik A franciaországi haladó szellemű lapok teljes egé-zében közölték Joliot-Curie azon beszédét, amelynek meghallgatását a francia kormány nem engedélyezte a francia rádióhallgatóknak. Joliot-Curie felhívása a többi között ezeket mondja: “Nem nyugodhatunk, mig be nem tiltották a nukleáris fegyvereket. Az őrület szélrohama az, amely a hatalmakat az atomfegyverkezés versenyébe sodorja! “A tudósok több ízben felemelték figyelmeztető szavukat. Mint a tudomány emberének, úgy véltem, feladatom volt az első robbanások óta, hogy riadóztassam a közvéleményt. Ma már jobban ismertek a robbantáskor keletkezett rádióaktivitás által megfertőzött légkörből s talajból eredő veszélyek. Ezeknek a sugárzó részecskéknek a jelenléte, mint a radiostrontium 90-é, a világ számos helyén kimutatható. Már fel tudták vázolni a radiostrontium 90 jelenlétének térképét földgolyónkon. “A radiostrontium 90, amelynek élettartama átlagosan 30 év, az atom- és a hidrogénbombák robbanásakor keletkezik: a föld légkörének magas rétegei magukkal sodorják. Innen lassan és folytonosan lehull a talajra a porral és az esővel, végül is a növényzetben települ meg. A korábbi robbanásokból eredő radiostrontium-hullás még nem fejeződött be. Még több éven át folytatódik majd. Az emberek és az állatok növényeket fogyasztanak, s szervezetük igy felszívja e káros sugarakat kibocsátó radiostrontiumot. A tejben radiostrontium lesz. “Ha nem hagyják abba a kísérleteket, a radio- strontium-lartaloni bizonyosan eléri az embereknél és különösen a növekedő kisgyermekeknél azt a fokot, amely elegendő, hogy számos csontrák- fajtát és fehérvérűséget idézzen elő. “A radiostrontium és mások, nevezetesen a radiocaesium miatt az a sugárzásadag, amelynek az emberek alá vannak vetve, nőttön-nő és veszélyt jelent jövő nemzedékekre. “A veszély békeidőben is megvan. “Sokan azért maradnak közömbösek, mert úgy vélik, hogy mentesek a kísérleti robbantások hatásától, mivel távol vannak a kísérletek helyétől. Tévednek! STATÁRIUM JORDÁNIÁBAN LONDON. — Az itteni körökben az a vélemény alakult ki, hogy a világ szemé Amerikára irányul a jordániai helyzetből kifolyólag. Várják, hogy mit hoz az Eisenhower-doktrina a Közép- Keleten. Úgy érzik, hogy a francia és angol olajbirodalmat most uj hatalom vette át, Amerika. Bár az angol kormány hivatalosan helyesli Eisenhower álláspontját a kiesett két állam Franciaország és Anglia szivszorongva figyeli a helyzetet. Nem hivatalosan azon az állásponton vannak, hogy ők mondták, hogy ez a helyes cselekedet, elég sajnálatos, hogy nem segítette Amerika Anthony Eden miniszterelnököt kellő időben. Mindenkinek tudomása van arról, hogy a Közép- Kelet olajáért megy a játék. Borzasztó katasztrófa lenne, ha nem sikerülne az amerikai politika. Egyesek viszont Angliában úgy érzik, hogy Eisenhower politikája rossz. Ezek Eden politikáját is elitélték annak idején a szuezi támadás és annak kudarca miatt. Ezek úgy érzik, hogy a régi “Gunboat diplomáciádnak örökre vége. A mai szörnyű fegyverek lehetetlenné teszik az apró kis háborús tüzek kitörését, mert nem lehet tudni, hogy melyik robbantja ki a mai világ rettenetes atomfegyvereit, mely csupán katasztrófába vezethet. London közben azt hangoztatja, bogy ha Nasser nem enged, az amerikai flotta tehetetlen és ha Nasser ügyes, mert hiszen a játék tulajdon' képpen ellene megy, az egész arab világot szent háborúba viheti az imperialisták ellen. Hussein király elrendelte a statáriális állapotot Jordániában és kijelentette, hogy a ‘vörösök’ át akarják venni a hatalmat. Eisenhower elnök hivatkazva Hussein e nyilatkozatára, kirendelte a US 6-ik flottát a Közép-Keletre és beavatkozással fenyeget. Közben a Szovjetunió kijelentette, hogy a középkeleti helyzetért az Egyesült Államokat tartja felelősnek. Hussein király megegyezett — a legutolsó hírek szerint —, Saud királlyal, hogy követni fogják Amerika politikáját. Szóval megkezdődött a hajsza minden haladó szellemű munkás és politikus ellen. A politikusok egy része, akik függetlenségért harcolnak, külföldre menekült. AZ “EDITOR AND PUBLISHER” folyóirat jelentése szerint az Egyesült Államokban a múlt évben 1761 napilapot adtak ki, amelyeknek teljes cirkulációja 57,101,501 volt, tehát nagyjából számítva minden három lakos közül egy napilap-olvasó. “Az illetékes tudósok újból és igen nyomatékosan vészkiáltással fordulnak mindenkihez, tegyenek meg minden lehetőt, hogy minden ország kormányai megegyezzenek: mostantól kezdve szüntessék meg az atomfegyver-kísérleteket és azután kössék meg az ezeket a fegyvereket betiltó egyezményeket. “Minden nép — és nemcsak azoknak az országoknak a népei, amelyek már folytattak, vagy rövidesen folytatni fognak ilyen kísérleteket — elsősorban érdekelt ebben az első és feltétlenül szükséges védelmi intézkedésben. “Nagy veszély fenyeget mindnyájunkat és le- származottainkat, ha haladéktalanul véget nem vetnek a nukleáris fegyverek robbantási kisér- leteinek.” Dr. XV, F. Libby védi a H-bomba robbantásokat Amíg a világ tudósai tiltakoznak és a nyilvánosság előtt felhívják a nép figyelmét az atomsugárzás veszélye iránt, Dr. W. F. Libby a US Atomic Energy Commission tagja leki- csinyli a kisugárzás veszedelmét. Abban a levélben melyet dr. Schweitzernek küldött, többek között a következőket mondja: “A kockázat a nukleáris robbantásokból minimális — mondja Libby. — Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs veszedelem, de szeretném kimutatni, hogy kisebb mint azok a kockázatok, amelyeket az emberek vesznek a mindennapi normális életünkben.” Dr. Libby továbbá azt mondja: “Nincs olyan tudós aki azt állítaná, hogy nincs kockázat, de az egész élet kockázatból áll. Az emberek vesznek kockázatot amikor élvezet után mennek, a kényelmességükért, és az anyagi haladásukért. “Itt a választás sokkal láthatóbb, ha igénybe vészük azt a veszedelmet, amely bennünket fe- nveget. A védekezésünk megkívánja, hogy ha akarjuk a szabad világ fennmaradását, tovább kísérletezzünk az atomfegyverekkel.”
