Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-25 / 17. szám
April 25, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13 A tudomány világából A mesterséges bolygók Egész sereg országban foglalkoznak a mesterséges bolygó megalkotásának tervével. Az Amerikai Egyesült Államokban most dolgozzák ki annak a kisméretű mesterséges bolygónak a terveit, amelyet az atmoszféra felső rétegeibe felbocsátanak, hogy ott az 1957. julius 1- től 1958. december 31-ig tartó nemzetközi geofizikai év idején tudományos megfigyeléseket végezzen. Érieké német rakétaszakértő, aki jelenleg az Egysült Államokban dolgozik, beszámolt a Föld mesterséges bolygójának terveiről. Ezzel a bolygóval — Érieké véleménye szerint — azt tanulmányoznák, hogy lehet-e olyan mesterséges bolygót felbocsátani, amelyen emberek vannak. A légkör felső rétegeinek körülményeit idáig gázzal töltött léggömbök segítségével kutatták, amelyek harminc kilométeres magasságba emelkedtek fel. A felsőbb légköri rétegeket rakéták segitségével vizsgálták meg. Az effajta kísérleteknél elért legnagyobb magasság 400 kilométer volt. Ilyen módon szereztek adatokat az atmoszféra felső rétegeinek nyomásáról, sűrűségéről, hőmérsékletéről és összetételéről, az ottani szélviszonyokról. Számos rakétában kísérleti állatokat is elhelyeztek. Az egerek és majmok a rakéta kamrájában szabadon mozoghattak. így lőtték fel az állatokat nagy magasságba. A kongresszuson filmet mutattak be, amelyen látható volt, hogyan viselkednek a rakétában tartózkodó kísérleti állatok. A film megörökítette a rakéta zuhanásának egyes pillanatait, amikor az egerek szinte “lebegtek” a kamra közepén. A Földre érés előtt kinyílott egy ejtőernyő és a rakéta, “utasaival” együtt, lassan leereszkedett a földre. Megállapították, hogy az állatok e rendkívüli magasságban tett repülőutak alkalmával kielégítően érezték magukat. A légkör megvédi a Földet a világűrből érkező, egészségre ártalmas sugárzásoktól, részecskéktől, az erős ibolyántúli sugárzás káros hatásától, ugyanakkor azonban megfosztja a tudósokat attól a lehetőségtől, hogy megfigyelhessék a világmindenség fejlődési törvényeit feltáró jelenségek egész sorát. A tudósoknak — különböző fontos adatok megszerzése céljából — műszereket kell elhelyezni a földi légkör határain túl, hogy e műszerek segitségével a vizsgált jelenségekről megfigyeléseket gyűjtsenek össze. Ma már egyes, bennünket érdeklő adatok ismeretessé váltak olyan módon, hogy rakétákat bocsátottak fel igen nagy magasságba. De a rakéták útja és a közben végzett mérések igen kis időközre s a világűr rendkívül keskeny szakaszára korlátozódnak. Csakis mesterséges bolygók segitségével válik majd lehetségessé, hogy meghatározzák azokat a körülményeket és nehézségeket, amelyekkel az ember találkozni fog eljövendő világűr-repülései alkalmával. A mesterséges bolygónak olyan sebessége kell hogy legyen, amely a földkörüli körpályán való mozgás alkalmából elegendő nagyságú centrifugális erőt biztosit számára a nehézkedési erő kiegyensúlyozásához. Az ilyen mesterséges bolygó több száz kilométer magasságban kering majd a Föld körül, óránként 25,700 kilométeres sebességgel. A “miibolygó”, amelyet többlépcsős rakétával visznek fel ebbe a magasságba, körpályán mozoghat anélkül, hogy motor hajtaná, s másfél óra alatt teszi meg körpályáját a Föld körül. Úgy vélik, hogy a mesterséges bolygó néhány hónapig, sőt évig keringhet a Föld körül. Azután — az atmoszféra ellenállásának hatására — fokozatosan közeledik a Földhöz. Majd mikor sürü légrétegekbe kerül, felmelegszik és végül magasan bolygónk felett lángralob- ban és elég, mint valami meteor. A tudósok megvizsgálják azt is, hogyan válik lehetővé, hogy a mesterséges bolygó teljesen épen ereszkedjék le a földre. A mesterséges bolygó egyébként — földkörüli mozgásának jellegét tekintve — bizonyos mértékig emlékeztetni fog a Föld természetes uti- társára, a Holdra, amely mintegy 400,000 kilométer távolságra van tőlünk. Kedvező légköri viszonyok esetén a mesterséges bolygó távcsővel, sőt szabad szemmel is látható lesz. Egyébként a mesterséges bolygó mozgásának figyelemmel kisérésére a legkülönbözőbb készülékek szolgálnak, mint például teleszkópok, teodolitok és elektronmüszerek. A mesterséges bolygó alkalmazásával lehetségessé válik, hogy a földmágnesességre, az északi fényre, az ionoszféra fizikájára, a naptevékenységre, a kozmikus sugarakra stb. vonatkozó számos fontos megfigyelést végezzenek el. Megvan a technikai lehetősége annak, hogy különböző nagyságú és súlyú mesterséges bolygókat alkossanak meg. Eljött az ideje, hogy a különböző országok tudósainak és mérnökeinek az erőfeszitéseit a mesterséges bolygó megalkotására összpontosítsák és a rakétatechnika katonai potenciálját átállítsák a világür-repülések kidolgozásának békés és nemes céljaira. Kelle, stuttgarti német tudós, a bolygóközi repülések olyan programját vázolta fel, amely szerint már 1966—1970 között hozzáláthatnak a Föld mesterséges rakétabolygóinak sorozatgyártásához, s azok terheket és embereket szállíthatnak fel. .Ugyanebben az időszakban elkészíthetik a légkörön kívül levő kísérleti megfigyelő állomást. 1971—1977 között pedig megtervezhetik, előkészíthetik a Hold-expediciót, majd 1978— 1985 között a Mars-repülést. Kelle számitásai szerint e program megvalósításához mintegy 50 billió dollár szükséges. Szüléskorlátozás Magyarországon (A magyarországi vidéki lapok egyikében ta- táltuk az alábbi levelet, amely adatokat szolgáltat arra, hogy a magyar törvények jelenleg miként szabályozzák a szüléskorlátozást. Az érdekes levél, — bizonyára tekintettel a tárgyra, — az “Amiről hallgattunk eddig” címet kapta. — — Szerk.) *‘A január 13-iki számukban megjelent “Amiről hallgattunk eddig” cirnü cikkükhöz szeretném véleményemet elmondani. De ez nemcsak az én véleményem, hanem sok más asszonyé is. “Az elmúlt évek nem biztosítottak mindenkinek nyugodt, gondtalan életet és ezt nem mondhatjuk el a következő hónapokra sem. Végtelenül helyeslem tehát kormányunk azon rendelkezését, amely módot ád indokolt esetekben a terhesség megszakitására (abortáció). A cikk felsorol néhány esetet azok közül, akiknek igen és akiknek nem engedélyezték a terhesség megszakítását. Találkozik a véleményünk itt is. Azoknál a családoknál, ahol nincs gyerek és pusztán kényelmi okokból zárkóznak el a gyerek elől, bűn volna az engedélyt megadni. Ellenben azt helyénvalónak tartom, hogy többgyerekes családoknál megengedik. “Most magamról, illetve a családomról beszélek. Ezer forint körüli jövedelemből hárman — férjem, én és hároméves kisfiam — élünk. Nem vagyok hive az “egykének”, szeretnék még egy kisleányt, de mindig csak visszariadunk tőle, mert mostani jövedelmünket igy is alig tudjuk beosztani. Bizony sok esetben egyetlen kisgyermekünknek sem tudunk biztositani mindent. Nagyszülőktől távol élünk, óvodába nem sikerült vinni, mert én otthon voltam, viszont éppen azért nem tudtam elhelyezkedni, mert a kicsit nem volt kire hagyni. így gondolni sem merünk másik apróságra. “Mint minden fiatalnál, nálunk is jelentkeznek a házasélettel járó problémák. örömmel fogadtuk, hogy fogamzást gátló szereket hoztak forgalomba. Sajnos, súlyos csalódás ért bennünket, mert kétheti használata után terhes lettem. Mit volt mit tenni? Kértük és megkaptuk az engedélyt a terhesség megszakitására. “A jelenlegi gazdasági nehézségekkel tele időben feltétlen fontos ezzel a problémával foglalkozni. Jó lenne igazán komoly szerekhez jutni, hogy azzal az egyelőre nemkivánatos szaporodást megakadályozzuk. Ez nem utolsó sorban megoldását jelentené egy általános nagy gondot okozó problémának.” N. K-né.” SZÁNTÓFÖLDEK HAMUPIPŐKÉJE — Magyarországi riport — “Jtt az őrült kukac!” Hosszú éveken át igy susrnogtak az Élemiszer- ipari Minisztériumban, ha megjelent szikár, kissé hajlott figurájával Téri Tihamér tudományos kutató, a Cukoripari Kutatóintézet munkatársa. Ez a semmiképpen sem rosszindulatú, inkább kedveskedő “becenév” persze az esztendők során Téri Tihamérhoz is eljutott, úgy, hogy most, amikor kis laboratóriumában meglátogattam, finom öngunnyal igy jellemezte saját magát: — Én vagyok az őrült kukac! A csicsóka megszállottja Annyi mindenesetre igaz ebből, hogy ez a rendkívül rokonszenves, tréfáskedvii, lelkes tudósunk valósággal megszállottja tudományának, mindenekelőtt pedig a csicsókának! Meg kell vallanom, én is elmosolyodtam a csicsóka szóra. Hogy ennek még tudósa is legyen! — Pedig bizony, komoly dolog a csicsóka — mondja. Észre sem veszem és már nyakig benne van a magyarázatban, én pedig a figyelésben. — A csicsóka egyik legjobb takarmány, a tehenek jobban tejelnek, a sertések is jobban híznak, mint mondjuk a burgonyától. Kitűnő elöve- temény is a csicsóka, feljavítja a talajt. Azt pedig tudja, ugye, hogy a cukorbetegeknek nem szabad glukózét, vagyis répából vagy burgonyától készült cukrot fogyasztani. Nézze csak... Kis ti vég gyönyörű, aranysárga akácméz áll az asztalon. Azaz... — Lám, színre, izre... tessék, kóstolja csak meg. . .ugye olyan, mint a tiszta, pergetett akácméz. .. Késhegynyit veszek a számba, valóban: semmi különbség. — Nos ezt vígan fogyaszthatják a cukrosok. De, öblítse csak le egy kis meggylikőrrel! — most csinos kis likőrösiiveget vesz le a polcról és már csurog is ínyemre a remek, vérszinü édes-savanykás ital: ez is akárcsak az igazi meggylikőr — pedig, hát: ez is csicsókacukorral édesített. Most már szinte mint egy varázslóra nézek a kedves, immár kicsit gyérhaju, de még fiatalos tudósra: _ — Mit bűvészkedik még elő csicsókából, kedves professzor? — kérdem. Most már bűvészkedjék maga, kedvesem —• és egy tubusból kandiszeukorhoz hasonló szemcséket. csicsóka cukorkát görget tenyerembe.—■ Süssön ebből otthon! Meglátja, milyen remek tésztája lesz, akárha cukorral sütötte volna. Persze, ha volna csicsókalisztje, akkor elmondhatná, hogy száz százalékosan cukorbetegeknek való süteményt sütött. — Liszt ? Csicsókából ?! — Akárcsak a nullás! Ha pedig legközelebb eljön, akkor már csicsóka csokoládéval is megkínálhatom, mert a Csemege Édesipari Vállalat nemsokára hozzáfog a próbagyártásához. Orvosok, betegek, kórházak véleménye szerint is az “őrült kukac” nevét sokan fogják áldani, ha megindul a szántóföldek hamupipőkéjének (igy becézi gyöngéden a tudós a csicsókát) tömeges gyári feldolgozása. Mert a csicsóka nemcsak a cukorbetegeknek teszi lehetővé, hogy édességet fogyasszanak ártalom nélkül, de kitűnő a vírusos máj betegségeknél a máj táplálására, tehermentesítésére, a legyöngült szervezetek felerősítésére pedig valósággal páratlan. Fokozza a szellemi tevékenységet, frissít, felveszi a versenyt a kávéval. Ábel Olga A Ford autógyár nagyobb forgalmat bonyolított le ez év első neyedében — $1,569 millió dollárnyit — mint bármikor ezelőtt hasonló időszakban. • • • A pénzügyminisztérium 3 százalékról 3'4%-ra emelte fel az E. és H. tipusu takarékkötvények kamatlábát, hogy serkentse a kötvények eladását.
