Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-18 / 16. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 18, 1957 EGY HARCOS UNIÓ A SZAKSZERVEZETEK LEGFONTOSABB FELADATAIRÓL San Francisco. — A rakodó és raktári munkások szakszervezete a múlt héten tartotta konvenció ját. A tisztviselők jelentésének első fele a szakszervezet filozófiájával foglalkozik és áttekintést nyújtott a szakszervezet szerepéről a mai változó világhelyzetben. “Gyors, széleskörű, hirtelenül kirobbanó változások jelzik a mai időket, állapította meg a jelentés e része. “E változások arra kényszerítenek bennünket, hogy meg kell vizsgálnunk szervezetünk alapvető fogalmát, mindazt ami éltette és kiterjesztette uniónkat, valamint azt, ami politikánkban és cselekedeteinkben ma is vezérel bennünket.'’ Az ESZMÉK HARCA “Mi a szakszervezetünk alapvető elve, filozófiája tulajdonképpen ?A munkásság helyzetének állandó javítása, mélyen gyökerező demokrácián keresztül — válaszol e kérdésre a jelentés. Milyen változások mennek végbe a mai világban? Erre már komplikáltabb, többoldalú a válasz, már ahogyan ezt a ILWU tisztviselői látják. “Az ellentétes kérdések megoldása háborúval. vagy fegyverekkel egyre lehetetlenebb lesz, ezt többé el nem fogadhatja az emberiség. A háború és fegyverkezés helyett az eszmék, az ideológiai harc kell, hogy eldöntse az igazságot.” “A technológia, a közlekedés fantasztikus megnövekedése, uj módszerei, a népek egymással való könnyű érintkezésének lehetőségei stb. mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világot az eszmék piacára változtassák át.” “Minden gondolkozási rendszer, építés és szervezés örökösen kihívás alatt áll.'’ «Négyféle irányzatot észlelünk a világon A társadalom és társadalmi intézmények igazi problémája az, hogy valóban mire képes az egyén éi’dokében... A népek célj*a nem csak a változások megtartása, bár ők maguk segítették azt létre hozni, hanem rendszerüket szeretnék megjavítani, hogy többet és jobbat adhasson a javakból és jobb életet teremthessen számukra.” Az ILWU, tisztviselői négyféle irányzatot észlelnek a világban. “Kapitalizmust, kommunizmust, a semlegességet (amit India képvisel) és a harcos nacionálizmust, (Egyiptom). Ezek örökké versengenek egymással abban, hogy melyik lesz képes megadni azt, amire az emberiség vágyik: a biztonságot és boldogságot.” E dinamikus, változó világban az eszmék versengése váltja fel a fegyvereket. Ez esetben mi lehet politikai elveink helyességének mércéje úgy a nemzet, mint a szakszervezet részére? A SZAKSZERVEZET FELADATA Az ILWU tisztviselői a demokráciát tekintik az igazi válasznak. “Az Egyesült Államoknak fel kell újítani a demokráciát itthon, Amerika forradalmi tradíciónak megfelelően, helyreállítva a szabadság- jogokat (Bill of Reights), mert ha ezt exportáljuk külföldre, befolyásolhatjuk vele az embereket és megnyerhetjük barátságukat”. Ugyanezt ajánlva a szakszervezetek részére, az ILWU tisztviselői a következőket mondták: “A munkásmozgalomnak kell elől járnia abban, hogy uj életet adjunk a demokrácia legjobb sajátosságainak. A szakeszervezetek a demokratikus? jogok és megnyilvánulásoknak a legjobb védelmezői. “Sajnos az AFL-CIO vezetősége ahelyett, hogy előljárna a demokráciáért folyó harcban és mindenben amit ez jelképez, teljesen feladta a harcot, sőt sok esetben az ellenséghez csatlakozott.” KORLÁTOZZÁK A SZABADSÁGOT Ezzel kapcsolatban az ILWU tisztviselői felemlítik az AFL-CIO munkáját az egyesülés óta. “A szervezetlenek megszervezését teljesen feladták... független politikai aktivitás teljesen megszűnt: az egymás elleni harc még mindig folyamatban van; a munkásság helyzetének javítása, például harc a rövidebb munkaidőért maeg sem kezdődött...” Legjobban elitélték az AFL-CIO vezetőségének reagálását, a szakszervezet romboló, hivatásos munkásellenes köröknek, a unióval kapcsolatos gengszterizmusára vonatkozólag.” “Ahelyett, hogy tagjaikhoz fordulnának a vezetők, hogy megtisztítsák szervezeteiket, sietve elfogadják az előítéletekkel telt kongresszusi vizsgáló bizottság ítéletét” — mondja a jelentés. A HELYES VÁLASZ “Igaz, van korrupció az amerikai munkásmozgalomban. De minden egyes korrupt szakszervezeti vezető mögött ott van a korrupt munkáltató és munkásnyuzó. Azok a munkás vezérek, akik a uniót Üzletszerűen kezelik, hamar elfogadják az üzleti erkölcsi nívóját és a szerint cselekszenek, már pedig ezt igazán nem nevezhetjük nagyon erkölcsösnek.” “Mit tehetünk ez ellen? Mi erre a válasz? Igazi demokrácia a szervezetekben, mert ez megakadályozza a korrupciót és becstelenséget. Ha megtagadjuk az ötödik függeléket a munkások vezetőitől ez még nem ad demokráciát a unió tagok részére”. “Miután tanulmányoztuk az ország szakszervezeti mozgalmát, arra a következtetésre jutottunk, hogy szakszervezetünk, az ILWU jobb helyzetben van, mert híi maradt eredeti alapszabályaihoz”. Ezek a szakszervezet kilátásai, céljai az ILWU konvenció befejezésével, a tisztviselők jelentése szerint: GAZDASÁGI CÉLOK 1. Jobb fizetések, a gazdasági helyzet elemzése alapján. 2. A munkaórák leszállítása, hogy a munkásság is élvezhesse fokozott termelőképességének eredményét, egyrészt több pihenést kaphasson, másrészt pedig többnek jusson munkaalkalom ott, ahol már úgyis beállt a munkanélküliség. «3. Leszállított adókat a kiskeresetűek részére azáltal, hogy 600 dollárról ezer dollárra emeljék fel az egyéni adó elengedést. 4. A munkásmozgalomnak fel kell ismernie azt, hogy az emberek azért« dolgoznak, hogy élhessenek, de nem azére élnek, hogy dolgozhassanak. Egy olyan programot kell kidolgozniok, hogy megszüntessék az örökös adósággal járó küzdelmeket és a nagy havi törlesztéseket, melyeket csak hosszú munkaórákkal és túlórázással képesek fizetni. 5. A szakszervezetek újítsák fel régi tradíciójukat, mely szerint megvédik az ország természeti kincseit, és harcolnak a nagyüzemek monopóliuma ellen. Lassanként odajutunk igy, hogy dobnak egy két morzsát a népnek vagy egy-két szelet kenyérrel többet, amig az ügyes vállalkozó magának kaparintja az ország kincseit. SZAKSZERVEZETI CÉLOK 1. Harcolnunk kell a munkásmozgalomban a demokráciáért, és olyan munkásmozgalomért mely nincsen társas viszonyban a nagyüzemekkel. 2. Fel kell újítani a munkásság büszke és független szerepét Amerikában. 3. Ne utánozzuk az üzlet erkölcsi nívóját csak azért, hogy tiszteljenek bennünket. Olyan munkásmozgalomra van szükség, mely tagsága érdekeit tartja szem előtt, megbízik tagságában, szabad lehetőséget nyújt részükre, hogy megvédjék és előbbre vigyék szervezeteiket. 4. Készüljenek fel, mert a Taft-Hartley-nál sokkal erősebb támadásban lesz részük, a korrupció és gengszterizmus ürügye alatt. A veszély tisztán látható. Ha nem veszi át a tagság a vezetést, a szakszervezetek a kormány hatalma alá kerülnek. A kormány majd külön engedélyek alapján és ellenőrzés alatt engedi meg a szakszervezetek létezését, ez a célja tulajdonképpen a mai kivizsgálásoknak. 5. Össze kell tartani és együtt kell dolgozni a unióknak, különösen áll ez a nyugati és keleti partokra. 6. Dolgozzunk együtt és eszmecseréket folytassunk minden szakszervezettel, de ne társuljunk semmi szakszervezettel hazánkon kívül. 7. Dolgozzunk a “Jack Hall Frame-up” ellen. Phiíbrick negyedik élete SPIRIT LAKE, Iowa. — A három életet élő Herbert Phiíbrick már megtalálta a negyediket is. A rádió és televíziós “hőse” az egyszerű pol- gár”-ból lett kommunista majd “kémelháritó” úgy látszik uj vállalkozás után néz. Még nem munkanélküli az igaz, mert igen jó áron adja el szolgálatait. Minden előadási szerződés $1,000-t hoz konyhájára, és mielőtt a városba érkezik $750-ért a második előadását is megtartja. Legalább is ezt beszélik róla Iowában. Már pedig nekik csak tudniok kell, hiszen ez évben Phiíbrick éppen eleget beszélt ezen a vidéken. Gyűléseit többnyire az ultrakonzervatív Farm Bureau rendezte, néha az Amerikai Légió vagy a Kereskedelmi Kamara. Phiíbrick legújabban azon dolgozik, hogy a liberális Farmer Uniót festi vörösre. Ezzel a reakciós Farm Bureau-t segíti a farmerek ellen. Phil- brick úgy tünteti fel magát, mintha az FBI-nak lett volna a tagja és nem pedig egy közönséges besúgó lenne. A farmerunió elnökét James Pattont azzal vádolta, hogy túl sokat jár New Yorkban azon a vidéken, ahol a kommunista könyveket árulják. “Viszont a Farm Bureau vezetői nem járnak New Yorkba”. Szóval a new yorki ut elég ok arra. hogy Pattont megvádolja Phiíbrick, persze őt az nem érdekli, hogy Pattonnak súlyos szembaját kezelik New Yorkban. Magát a farm uniót is vörösre festette az amerikai ellenes bizottság előtt. A besúgó szakértő annyira ment, hogy figyelmeztette a farmerokat, ne hogy valamilyen uj szervezethez csatlakozzanak, mert csak olyan szervezet megbízható, amely előzőleg elküldte hozzá, Philbrickhez, alapszabályait és tisztviselőinek neveit, miután pedig a Farmer Union ezt nem tette, biztosan valami “baj” van e szervezettel. Minnesota szenátorát Herbert Humphreyt is igyekezett meggyanúsítani Phiíbrick azzal, hogy fényképe többször megjelent a Daily Worker hasábjain. Phiíbrick pontos adatokat is adott. Megállapította, hogy 25 kommunista van Iowában és 701 Minnesotában. Erős a gyanú, hogy ezt azért mondta, mert a farmer unió eléggé erős Minnesotában. A helyi nagy lapok figyelemre sem méltatták Phiíbrick vádjait, csak a kis lapok adtak helyet neki. Phiíbrick vádjára, hogy a farmer uniót komunisták irányítják a szakszervezet válasza az, hogy a perre készülnek Phiíbrick ellen hazugság és becsületsértés vádja miatt. RÖVIDEN Az Egyesült Államok elnökei között legfiatalabb korában Theodore Roosevelt (42 éves), legidősebb korában pedig William Henry Harrison (68) ült az elnöki székbe. ★ A multévi adatok szerint Párizs városában 260,000 idegen élt, vagyis minden 10 lakos közül egy külföldi polgár volt. A múlt évben az amerikai autó-ipar 19 millió tonna acélt használt el. ★ A T.W.A. Trans World Airline azt állítja, hogy alkalmazóijai havi 400 dollár ára papirost használnak fel firkálásra telefonálás közben. • A “BUREAU OF PRISONS” jelentése szerint az Egyesült Államokban az 1956-os év folyamán 65 embert végeztek ki bírósági Ítélet alapján. POLITIKAI CÉLOK 1. A világbéke és lefegyverezés. Tárgyaljunk meg minden ellentétet. Vonjunk vissza minden katonát idegen földről. Támogassuk az Egyesült Nemzeteket és hassunk oda, hogy eszméket cserélhessünk a világ minden népével és segítsük a gazdaságilag az iparilag fejletlen országokat a UN-en keresztül. 2. Hazánkban dolgozzunk a politikai és gazdasági egyenlőségért a néger nép és a kisebbségek részére. 3. Harcolnunk kell a szabadságjogok védelméért, azokért a jogokért, melyet alkotmányunk és a jogok törvénye garantál, véget kell vetni annak, hogy a felforgatási vád ürügye alatt sértik meg a szabadságjogokat. 4. Folytatnunk kell aktiv, független és párton- kivüli szerepünket úgy a politikai élet mint a törvényhozás terén, hogy több befolyást gyakorolhassunk olyan politikai programmal, melyet szakszervezetünk helvesnek talál. Munkásmozgalom
