Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-11 / 15. szám

April 11, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 HilHUUlliílHHüyiliUHHííHi'jlíill^íMHíOIHUHHIÍlIflHHUI^ OLVASÁS KÖZBEN írja: Márky István Néhány évvel ezelőtt egy John Kasper neveze­tű ember a nevvyorki bohémtanyáról, a Green­wich Village-ből megindult azzal a szándékkal, hogy a Ku Klux Klan segítségével ő meg fogja állítani a négerek fehérekkel való keveredését, mármint: a gyermekek közös iskoláztatását, a közjármüveken való “oda ülök, ahol éppen üres hely van’’ gyakorlását és általában azokat a hét­köznapi kapcsolatokat egymással, amelyek szin­te elkerülhetetlenek. A felső bíróság döntése óta ez jó üzletnek mutatkozott itt a Délen és ha már Frank Coe évente félmillió dollárt kereshetett azzal, hogy imádságom ráolvasással meggyógyí­tott nyomorékokat, (egyet se gyógyított meg!) akkor miért ne lehetne Kasper urnák is könnyű megélhetést csinálni azzal, hogy továbbra is szi­gorú elkülönitését szorgalmazza 16 millió néger polgártársnak ? Egy szép napon azután megérkeztek Kasper előőrsei Miamiba is, ahol keresztégetéssel kezd­ték el az ijesztgetést, nagy dobbal és haranggal egy hatalmas néger-ellenes népgyülést hirdettek, amelynek az aranyszáju ifjú lett volna a főszó­noka. Igen ám, de manapság már a mi városunk annyira civilizálódott, hogy a keresztégetést bi­zonyos törvények korlátozzák ezen a környéken, minélfogva egy-két gyuj toga tót biróság elé állí­tottak, s meg is büntettek, ami miatt néhány hétre el lett halasztva az utcai gyűlések sorozata. Mig azután Kasper uram várta, a szárnysegédek dutyiból való kiszabadulását, — szerencsétlensé­gére valahonnan előkerült az a bohémtanyai né­ger leány, akivel hosszabb ideig tüzes szerelem­“Béke legyen a világon. Mert gyuj'íani fog az asszonyi szó!” Várnai Zseni Uhrin János beszéde, a hők tiszteletére rende­zett ünnepélyen 1957 márc. 31-én a L. A-i Ma­gyar Munkás Otthonban. Amikor mi a nőket ünnepeljük és megtisztel­jük, akkor ezt azzal az érzéssel tesszük, hogy valamennyire helyre akarnánk hozni, kárpótolni kívánnánk a nőket mindazokért az igazságtalan­ságokért, megaláztatásokért, amelyek a nőket érték évezredek óta. A világtörténelem folyamán voltak olyan kor­szakok, amikor a nők jelentékeny szerepet ját­szottak. A törzsekben élő népek társadalmában, a patriarchális rendszerben fontos szerepet töl­töttek be, mert hiszen ők voltak a házi tűzhely őrzői. Akkor nem volt könnyű tüzet csiholni és ha volt tűz, azt nem volt szabad kialudni hagyni. A nő feladata volt, hogy a tűz állandóan égjen. Már a bibliai időkben voltak kiemelkedő női személyiségek, akiknek szerepei a mai napig nagyon ismeretesek és nagy tiszteletben vannak tartva. Cleopatra nem is annyira kiváló képes­ségű nő volt, mint magas rangja volt és Julius Caesarral való viszonya tette őt jelentékennyé. A görögöknél papnők voltak, sőt istennők és ezek bizonyos tulajdonságoknak voltak a meg­testesítői, Voltak múzsák, gráciák és hárfásnölc. De voltak költők is. Legkiválóbb volt közöttük Sappho, akit Homerossal szoktak össze hason­lítani. Homeros irta a világ egyik legkiválóbb költeményét az Iliászt és Odisszeát. Névszerint ugylátszik a krónikások nem jegyeztek fel más jelentékeny nőket abból a korból. A középkorban leginkább királynőket és az arisztokrácia egyes női tagjait jegyeztek fel, mint Magyarországon Báthory Erzsébet, Zrínyi Ilona stb., de itt mi abban vagyunk érdekelve, hogy kulturális téren milyen tevékenységet fej­tettek ki, hogy milyen képességek szunnyadnak a nőben, amelyek eddig nem tudtak kibontakoz­ni. ... "T V’ * ' i *('• s A romantikus korszakban a trubadúrok emel­ték a nőt nagyobb jelentőségre, amikor szerelmi dalaikban dicsőítették és megénekelték. A modern korban a* fejlődés magával hozta a nőnek saját jelentősége tudatára ébredését. A 20-ik század elején Angolországban Emily Pank- hurst a nők egyenjogúsításáért indított harcot, és egy negyed évszázadba telt, mire a nők sza­vazati jogát törvénybe iktatták, Amerikában ben élt, s együtt látogatták a füstűs-bórgőzös lebu jókat. Persze a bőr színének semmi köze sincs az önérzethez, így hát bizony sértődötten fogadta a fekete bőrű kis nő a szeretőjével kapcsolatos híreket, végig mustrálta fiatal szép alakját, szerelemre érett ajkait a nagy tükör előtt, s a csalódott nő bosszújával szivében lerándult Miamiba, ahol fehér fogait csillogtatva, arcpiru­lás nélkül elmondotta a helybeli lapoknak azok­nak a szerelmi légyottoknak a történetét, ami­kor még Kaspernél nem számított a bőr színe, csak a nő fiatalsága, az erőtől, egészségtől és szerelemtől duzzadó ajkak forró csókjai. A vallomás után a Miami-i közvélemény, no meg a törvény is útilaput kötött Kasper csül­kére és odébb kellett neki állani a környékről. Közben a szárnysegédek is kiszabadultak a du­tyiból és egymás után tagadták meg vezérüket, mert hát kérem még egy déli “dióropogtatónak” is van annyi ropogtatni valója, hogy nem lehet fehér felsőbbrendűséget hirdetni és feketét si­mogatni ... Mindennek dacára mégis maradt visszhangja a megmozdulásnak, mert hol itt, hol ott, egy-egy ház udvarán összejönnék az emberek és tovább rágódnak a fehér felsőbbrendűség és a fekete alsóbbrendűség témáján. Egy ilyen gyülekezeten megjelent Ashton Jones tisztelendő ur is, aki egyébként fehér ember lévén és a “Világ Test­vériség Szövetségének” a tagja. Mint ilyen szót kért és elkezdte boncolgatni a testvériség témá­ját. Veszedelmes dolog ez manapság, mert hiszen ki a fészkesfene akar testvériséget, amikor min­den lélektani megmozdulás háborúra van beál- litva, és egy kis fajgyűlöletre?! így azután nem beszélhetett a testvériség erényeiről sokáig a jé reverend, mert lehurrogták és a házigazda, mint megnem hivott vendéget tiltott átjárás címén letartóztattatta. A rendőrök kezén-lábán fogva cipelték a börtönbe, majd másnap a biró “tiltott átjárás és csendháboritás” címén 30 ...........................' i-i i í . i i i napra ítélte, de az Ítéletet felfüggesztette, mert maga is belátta, hogy a quacker reverend való­ban .jót akart, s furcsa dolog lenne a testvériség hirdetéséért valakit bebörtönözni. g A napokban megint elment RevereJd Jones egy néger testvérének igazát vitatni, aki egy fehér szomszédságban vett házat, azonban nem igen akarták a szomszédok megengedd? a behur- colkodást. Itt azután megint összeakadt egy faj­védő vezérrel és miután a jó pap kiszónokolta magát a testvéri szeretetről, bőven idézvén a Bibliából, megint jöttek a rendőrök és elvitték Snowden biró elé, aki türelmesen végighallgatta a vádló és vádlott mondókéját, majd arra a meg­állapodásra jutott, hogy “Reverend, Ashton Jones nem bűnös, mert ő meg van arról,győződ­ve, hogy őszinte igazságérzetétől vezéreltetve védi a színes fajhoz tartozó embertársait, de... (és itt van a kutyuska eltemetve!) tekjntettel arra, hogy előzőleg a reverend 30 napi börtön­re ítéltetett és mivel ez az akkor felfüggesztett ítélet túl közel esik mostani letartóztatásához, ezt a 30 napot most le kell ülni, mert, különben megsértjük az idevonatkozó törvénycikkelyt.” Nem bűnös, és mégis bűnös...így szól a tör­vény. Jones tisztelendő ur azután hóna alá csapta Bibliáját és csak annyi kedvezményt E‘§rt, hogy engedtessék meg neki fele büntetését a fehér, másik felét pedig a néger rabok között'tölteni és hogy vasárnap kimehessen a városba prédi­kálni. Snowden biró engedett ennek a kérésnek, azonban figyelmeztette, hogy nem mehet abbé, a szomszédságba prédikálni, ahol már előzőleg bajba került. így suttyómba egy újabb és újabb harminc napok büntetésének Demokleá-kardját akasztotta a jó pap feje fölé, s mi kíváncsian várjuk a fejleményeket annál is inkább, mivel Kasper ur még egy napot sem ült a bigottság mozgalmának elindításáért, mígnem a testvéri­ség hirdetésének tisztaságát beszennyezték 30 napi börtönbüntetéssel. És érről még a biró sem tehet!-------, ‘ szintén erős küzdelmek árán vívták ki 1919-ben és a 19-ik alkotmánymódosítás biztosítja a nők szavazati jogát. A múlt század vége felé tűnt fél Sarah Bern- hard, mint a világ legkiválóbb drámai színész­nője Parisban. Magyarországon szinte legendák szállingóznak Blaha Lujza, Márkus Emilia, Küry Klára stb. körül. A mostan élők között Várnai Zseni egyike a legkiválóbbaknak a költők között. Az uj kirban teljesen uj lehetőségek nyílnak a női képességék kifejlesztésére és már sok nő tölt be nagyon fontos funkciókat, a legmagasabb is­kolák kapui nyitva állanak előtte és méltán fel­veszi a versenyt a férfiakkal a tudomány, mű­vészet, technika, vagy az ipar különböző ágaiban. Az irodákban a nők túlsúlyban vannak, ahol rá­termettségükéi a legnagyobb elismerést vívták ki maguknak. Most ha áttekintjük a történelmen át a nő megalázottságát és háttérbe szorítását, csoda-e, hogy erélyesen követeli magának a képességei­nek megfelelő munkateret? A mohamedán vallás a nőket csak lefátyolozva engedi a nyilvánosság elé és évszázadokon át még csak gondolni sem mertek, hogy ebből az állapotból kiemelkedhessenek és ime a modern korban már a török, arab és más népeknél sza­badabban lélegzik a nő és kivívta magának az érvényesülés jogát, sőt terjed más, még kevésbé fejlett népek között is, mert mi mégis a1 felvilá­gosodás korszakát éljük. A modern nő már más szellemben nevelődik. Szinte hihetetlennek tünik„ hogy azok a régi ál­lapotok lehetségesek voltak. A középkor nője még a művészetben is úgy van ábrázolva, hogy csak az arc és a kéz fedetlen és csak egy megsza­bott körben mozoghatott. Ma már, főleg itt, a nőt máskép ábrázolja a művészet, avagy a nyil­vánosság előtt is máskép jelenik meg, mint a mohamedán nő, vagy a keresztény kujtura mű­vészi elgondolása. Azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy egy fiatal leány egyetemre járjon, mért hiszen minek az? Úgyis férjhez megy és háziasszony lesz, avagy anya, minek neki az egyetem? Ma már más ké­pet mutat az újonnan kibontakozó és felfelé tör­tető női akarat. Áttöri a korlátokat, képességeit kifejleszti és elmúlik az az idő, amikor a nő szellemileg fejletlen maradt és a férfiakra bíz­ta a fontos ügyek intézését. Kezd kibontakozni egy uj női típus, amely a férfinak egyenrangú társa. Minden téren olyan kiképzést nyer, mint a férfi és ezután a világ képe alyanná alakul, amilyenben mindkét nem egyenlő rangú állásokat foglal el és áttöri azo­kat a korlátokat, amelyek évezredeke»,át bék­lyóban tartották. . >4! •. Tehát az uj kor nője. az uj kor asszonya gaz­dagítja a társadalmat és nem lesz töb&éMkézle- gyintéssel elintézve, de értelmi fokon is egyen­lő társa lesz a férfinak, sőt sok esetben' kezde­ményező lesz és ővele karöltve fog kiálákulni egy olyan világrend, amelyben egymás közös megbecsülése lesz az irányelv. Teljesen ujtipusu nemzedéknek rakják le az alapját, amelylien a nő másodrangusága csak a történelemből lesz ismeretes. Ebben a szellemben üdvözöljük a los angelesi nőket és azért jöttünk tiszteletünknek tariujelét adni, sőt elismerésünket kifejezni, hogy ezzel is igyekezzünk arra a piedesztálra helyezni a nőket, mint ahogy oly példaadóan kiérdemelték és ma­guknak kiharcolták, és a bennük szunnyadó ké­pességekkel a világot meg fogják ajándékozni. Az egészségügyi ellátás megjavításáról tárgyalnak BUDAPEST, március 30. — Az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetének köz­ponti vezetőségi ülésén — dr. Szabó Zoltán elnök adta elő az elnökség beszámolóját. A beszámoló jelentős helyet szentelt az egész­ségpolitika kérdéseinek. A szakszervezet felada­tának tartja, hogy részt vegyen az általános egészségpolitika kialakításában. Állást foglalt az egészségügyi ellátás egysége mellett. Feltétlenül szükséges a körzetek lélekszámában a jelenlegi­nél helyesebb arányok kialakítása, a nagy iparvi­dékek, különösen a bányavidékek körzeti orvosi ellátásának mesfjavitása. A betegellátás és az ^ egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása olyan létszámemelést kivan — szögezte le a beszámoló—, amely mellett biztosít­ható a nyolcórás munkaidő, A szakszervezet érdekvédelmi tevékenységéről számot adva, a beszámoló ismertette a szakma vállalati dolgozóinak bérrendezését, a gyógyszer­tári ügyeleti átalány felemelését, a veszélyessségi pótlék kiterjesztése, terén elért eredményeket és beszámolt a szakszervezetnek az egészségügyi dolgozók érdekeit szolgáló s egyúttal a. betegellá­tás javítását előmozdító javaslatairól. Legsürgő-, sebb feladatként az alacsony fizetésű dolgozók bérének rendezését jelölte meg. A többi között ál­lást foglalt a tekintetben, hogv hárítsák el a le­gális orvosi magánrendelés akadályait, 1 a többi között tegyék lehetővé a nyugdíjas orvosok szá­mára a magángyakorlat folytatását.

Next

/
Thumbnails
Contents