Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-04 / 14. szám
Thursday, April 4, 1957 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ii Ä tudomány HÚSVÉTI FELTÁMADÁS A Husvét ünneppel kapcsolatos szertartások eredete Irta: GERÉB JÓZSEF “Az angyal pedig megszólalván monda az asz- szonycknak: Ne féljetek, mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek, de nincsen itt, mert feltámadott”. Máté 28:5—ß A napokban fontos és valóságban szenzációs cikk jelent meg a “Christianity Today” cimii vallásos jellegű magazinban, amelyről azonban a nagyközönség csak az Associated Press (AP) rövid híréből értesült, amit a legtöbb újság nagyon eldugva hozott, már amelyiknek volt annyi bátorsága, hogy hozta. Pedig a kéthetenként megjelenő “Christianity Today” nem vallásellenes, hanem éppen ellenkezőleg, a túlzóan vallásos evangélisták lapja. Szerkesztője a Fuller Theological Istitute tanára, Rev. Nelson L. Bell, aki egyben apósa és segitö társa az igen nagy propagandával dolgozó, nagyhírű, ördögűző Billy Graham evangélistának. Szávai olyan ember, aki a vallásos hiedelmet és gyakorlatot csak emelni szeretné. Ez a Rév. Bell, Wilbur M. Smith nevű ugyancsak theólógiai tanárral együtt elhatározták, hogy a húsvéti ünnepek alkalmából egy kis propagandát csapnak a keresztény vallás alapvető dogmáinak s azért körlevelekben megkérdezték az ország biológiai (élettani) tudósait, akiknek nevei az amerikai “Who’s Who” könyvben szerepelnek, hogy-HISZNEK-E JÉZUS TÉNYLEGES " (testi) FELTÁMADÁSÁBAN? Nyíltan bevallják, hogy túlnyomó IGEN VÁLASZT VÁRTAK, mert mostanában az egyházak taglétszáma s a templom járók száma szinte ugrásszerű emelkedést mutatnak. A válasz azonban szenzációsan meglepő volt. mint azt az alábbi AP hír mondja: WASHINGTON, D. C. — A “Christianity Today” magazin azon körkérdésére, amit az “American Who’s Who” könyvben fel-orolt biológusokhoz intézett, hogy hisznek-e Jézus tényleges (testi) feltámadásában a megkéde- zett biológusok óriási többsége TAGADÓ VÁLASZT ADOTT. Rev. Smith 521 tudósnak küldte ki a kérdőívet, de azok közül csak 228 válaszolt, méghozzá 192 tagadólag s csak 36 ismerte he, hogy tényleg hiszi a feltámadást, így a keresztény vallás ezen alapvető dogmáját minden hat tudós közül csak egy hiszi el. De amint az AP hirt tovább olvassuk, látjuk, hogy még a fenti, egyébiránt nagyon szerény konklúzió is teljesen hamis. Mert megtudjuk az AP híréből, hogy Rev. Smith és Bell valójában 606 tudós nevét találták a “Who’s Who” könyvben, akiknek a körkérdést ki kellett volna küldeni. Azonban, akiknek a nevei, vagy az általuk végzett iskolák zsidó voltukra mutattak, avagy akikről tudták, hogy unitáriusok, agnosztikusok vagy éppen ateisták, nem küldtek kérdőivet, igy jobb százalékot reméltek kapni. És még igy is 316 tudós nem tartotta érdemesnek, hogy válaszoljon a körlevélre. Ezeket egész bátran a TAGADÓK KÖZÉ LEHET SOROLNI, akár nem tartották érdemesnek, vagy pedig NEM MERTEK válaszolni a kérdésre, mert jól tudják, hogy manapság sok intézetből vagy tisztségből kitessékelik őket, ha nem úsznak az ■ árral, ha NEM KONFORMISTÁK. Jelentkeztek a hívók Meg kell jegyeznünk, hogy a legtöbb ilyen tudós valamely egyetem vagy más főiskola tanára; mások viszont állami vagy a szövetségi kormány szolgálatában állnak, igy természetes, hogy nem akartak “istenkáromló” írásos bizonyítványt kiadni magukról, mert a vallásos emberek (meg a hipokraták is) mindjárt istenkáromlásnak, szent- ségsértésnek mondják, ha valaki nem fogadja el a vallásos hiedelmeket. így nagyon valószínű, hogy az a 36 tudós, aki hisz a feltámadásban, olyan intézmények szolgálatában áll, hogy az elismerés kötelező számukra. így aztán meg tudjuk érteni ennek a két “tudós” theólógiai tanárnak a nagy méltatlankodását, akik ebből a nagyon szegény válaszból arra következtetnek, hogy az iskolázott emberek körében a vallásos hit nagyon felületes. Rev. Smith szinte sírva jegyzi meg: “A legmeglepőbb az, hogy a hit azon tudósoknál is nagyon felületes, akik tagjai valamelyik keresztény egyházközségnek”. Pogány ünnep Pedig ha ezek a theólógiai tanárok valóban “tudósok” leimének, akkor nem csodálkoznának azon, hogy csak oly kevés iskolázott, de különösen “tudós” ember hisz a testi feltámadásban, mert akkor tudnák ők is, hogv a husvét eredetileg nem keresztény, hanem pogány ünnep volt. A keresztény egyház-atyák a 325-ben tartott nakaiai zsinaton határozták eh hogy Jézus fel- támasztását a tavaszi nap-éj egyenlőséget (ami rendesen március 21-re esik) követő első holdtölte utáni vasárnap ünnepük, tehát ugyanazon a napon, amikor a pogánvok Attis istent imádták már jó 1300 vagy 1500 éve. A holdtöltét azért vették be, hogy a zarándokok este is folytathassák útjukat a szent templomhoz. A lényeg azonban az volt, hogy ebben az időben kezdődik a tavasz, fakadnak a növények, szóval uj életre kel a természet; — ez a természet újbóli feltámadása. Attis a növényzet újjászületésének az istene volt. Történelmi hagyományok szerint mint ilvet imádták mái- 1300 ewe! a mái időszámítás előtt Phrygiában (a mai Törökországnak Ankara várostól délnyugatra eső része), ahonnan hire és hatalma átterjedt Görögországba, majd az egész Római birodalomba. A hosszú idő alatt és a nagy területen persze a rituális szertartások nagy változásokon mentek át és Attis szerepelt más nevek alatt is, de az imádat alapja mindig a természet megújhodása maradt. A ttis rítus Sir James Frazer a “The Golden Bough” cimü hires munkájában hosszasan foglalkozik Attis isten és az Attis rítus leírásával, amiből röviden csak a következőket adjuk: A phrygiai Attis (Szíriában Adonis) a növényzet istene volt, aki a növényekkel együtt minden évben elhalt, de a következő tavasszal époenugy, mint a növények, ő is újjászületett. A phrygiai legenda szerint Attis szüzíeány (Nana) gyermeke volt, aki egy érett mandolát tett a keblébe és attól viselős lett. (A mandola a legkorábban virágzó fa, amelynek rügyezése mutatja, hogy jön a tavasz.) Attis nagyon szép ifjúvá fejlődött, akibe meg Cybele istenasszony is beleszeretett. Attis azonban nemcsak nagyon szép, de egyben annyira erényes is volt, hogy az istennő iránti tiszteletből kivágta saját nemző szervét, amibe aztán bele is pusztult. De akkorra már tél lett s Atissal együtt elhalt a természet is, miért is az emberek kezdtek könyörögni a főistenhez, hogy támassza fel a szép fiút. A főisten (vagy az istennő) végre tavasz felé eleget tesz a kérésnek, mire Attis és vele a természet uj életre kelnek. Úgy 200 évvel a mai idószámitás előtt az Áttis és Cybele kombinációnak Róma városban nagyhírű temploma volt, amelynek legfontosabb rítusa március 22-re esett. A papok a közeli hegyekben kivágtak egy fenyőfát és a törzs embernyi nagyságú darabját titokban behozták a szent templomba, ahol halotti ruhába öltöztették, virágokat , raktak rá s a hivek 2—3 napon át jártak az “isteni halott” imádására, persze egyben ajándékokat vittek a templom részére is. A feltámadás kitűzött ideje előtt pár perccel a fatörzs hélyére egy hasonló módon öltöztetett ifjú feküdt, aki aztán a papok imádkozására az adott percben felkelt, alá s fel járkált, mutatva a “feltámadást”. Az ősvallások története mutatja, hogy Attis istenen kívül Osiris, Adonis, Diosnysus, Persephone, Aphrodite és Mithra istenek, illetőleg istennők mind meghaltak és aztán feltámadtak a vallásos regékben. A Földközi-tengert övező 01 szagokban tehál, nem, vőU uj dolog az istenek f'e támadása. n , I . A Római BirQdajjppi,,(történetét olvasva pedi megtudjuk, hogy nii(lön Hannibal, az afrik; Carthagena város (Róma halálos ellenfele) hac vezére 218 B. C. piai; ^Kiszámítás előtt) évbe megtámadta a mai, ol^iszi félszigetet, a rómaia az összes istenekhez könyörögtek segítségért, d nem valami sikerrel, meri; Hannibal győzelmese nyomult előre. A kets^gbesett rómaiak ekkor csodás jövendőbe láiá&sal, bíró Szibillái Könyve őrzőjét kérdezték meg,, hogy mit csináljanak? Szibilla papjai azt mondották, hogy csak Cvbel istenasszony szentköve Sejnthet, mire 206 B. ( évben Pergamus phjygjai király beleegyezésévi Rómába hozták a ÜZéntködet. A kővel természt tesen Cy-bele meg Attíá1''istenek is megérkezte és miután a hadiszérertése Valóban a rómaiak f< lé fordult, a Cybele-Attis imádása nagyon elíei jedt az egész Iíémai Birodalomban s 200 év mu tán a fiatal keresztény vallás terjedésének « állta az útját legkeriiiénveWbén. A vakhi Attis hívei természtesen meg is vádolták a k< resztényeket azzal, bogy,, a, feltámadás eszméje tőlük lopták el. Ezt bizonyi^ják az első fontosak keresztény iró, Tértüljj/in,,;,(vagy Tertullianus már latinul irt Írásai. Tertullián körülbelül 15 és 222 között élhetett, jíbftróVJin csak annyit tue nak róla, hogy 19 7-börr i-.fílíígena város keres; tény templomának volt1 a ' presbitere. Tertullián megemlíti, h'fjg.V' őket a feltámadás ceremónia ellopásával viíctőltcLfc, mire ő megrm gvarázta, hogy Attis még Iá‘többi pogány ist« nek feltámadása c«ak á. gonosz Sátán müve voll mert tudta, hogv Jézus, JehoVá fia fel fog támad ni s igy csak Jehovát meg a keresztényeket akai ta zavarba hozni. • - i iíjul Hát bizony ezt a magyarázatot époen olva nehéz elhinni, mint magát a,-feltámadást. Err Tertullián azt mondotta, hogy csak a gonoszo nem hisznek, mert azoknak, büntetés gyanánt a isten nem adta meg a hit erejét. Az egyszerű látható és észlelhető dolgoka könnyű elhinni, — mondotta Tertullián, — d akinek az isten megadja a hit erejét, az el hiss a hihetetlen is. “Éppen azért hiszek a feltámadás ban (és a többi csodákban^, mert hihetetlen. H: hetetlen, tehát hiszem, ami bizbnyitja, hogy er gem kedvel az isten és megáldott a hit hatalma val!” .Ma azonban már kihalt az emberekből ez vakhit. A tudósoktól elváftii, hbgv még mindi, Tertullián módjára gondolkozzanak, igazán ti merészség volt az említett l(éf theólógiai taná részéről s inkább azon csodálkozunk, hogy ilye: kérdést még ma is fel mertek tenni tudósokho; Ugylátszik, hogy Rév. Bell és Smith azt hitték hogy a mai túlzóan erős, vallásos nyomás követ kezűében a tudósok megijednek és Tertullian-fél vallomást tesznek. Kol fart a magyar atonfku!aSás (Fovltatás a 8-ik oldíilról) még a soproni egyeteméig rnhazánkban elsőnél hajtott végre gyorsító beismeréssel . magreak ciókat----ma néhány munkáíaMíval a hidrogén energia felhasználásának gyakorlati lehetőségei re vonatkozó elméleti vizsgálatokat végez. Eddif ugyanis csak a maghasitással történő energiafel szabaditást oldották meg ' a ' különböző tipusi atommáglyákban. Világszerte lázas kutatómunkí folyik, miként lehetne a hidfógénbombában le játszódó magösszetételen alapuló reakciót lelas sitani, és igy a békés termelőmunka szolgálatáig állítani. Ez ugyanis sok milljö évre biztosítaná a; emberiség energiaszükségletet, akkor is, ha £ mainak ezerszeresére nőne az energia fogyasztás Simonyi professzor és munkacsoportja értéke; eredményekkel járult hozzá ezekhez a ma méf korántsem lezárult kutatásokhoz. Az elméleti kutatás másik, nemzetközi szem pontból igen jelentős vonalát a Marx György ve zetésével dolgozó kutató-csoport végzi. Az atom mag szerkezetét, valamint az elemi részecskét közötti összefüggéseket viszgálják. • | r •-/• \m. 1 r | vila a a bot i>.')ku ií.
