Amerikai Magyar Szó, 1957. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1957-02-28 / 9. szám
A ÜÉÜft FORRADALOM ' Az átlagos amerikai alig .vesz róla tudomást, de hazánk gazdasági berendezésében mélyreható változás megy végbe — egyre rohamosabb tempóban. Az egyenetlen küzdelem a kisiizletemberek s az óriás monopóliumok között eldőlt — a monopóliumok javára. És a döntés az Eisenhower-kormány négy esztendeje alatt vált megfellebbezhetetlenné! Wright D. Patman, demokrata képviselő Texas államból, a képviselőház kisüzletemeberek problémáival foglalkozó bizottságának tagja, a kérdés tanulmányozása folytán a következő megdöbbentő tényekre bukkant: 50 bank uralja Amerika összes bankvagvonának 39 százalékát! (Ennek jeletőségét csak akkor mérhetjük fel, ha tekintetbe vesszük, hogy az országban több mint 15,000 bank van!) 50 biztosítótársaság tulajdonában van az összes biztosítóintézeti vagyon 90 százaléka! 50 közszolgálati vállalat uralja az összes erőmüvek vagyonának 79 százalékát! (Hogy az autóiparban három óriás uralja az ipar 95 százalékát, az alumíniumiparban öt cég uralja a termelés 99, az acélban 8 vállalat a termelés 89 százalékát, e tényekről a Magyar Szó olvasóinak már azelőtt is tudomásuk volt. — Szerk.) Patman képviselő minden fenntartás nélkül kijelentette, hogy ha ez a példátlan tőkekoncentrációs folyamat igy tart még 18 évig, akkor 1975-ben az óriásvállalatok (a 100 millió dollárnál nagyobb tőkével rendelkező cégek) fogják uralni Amerikának nemcsak egész iparát, hanem szállítását, nagy- és kiskereskedelmét egyaránt! A korlátlan egyéni lehetőségek hazájában akkorára az egyén jóformán kizárólagosan a nagyvállalatok alkalmazottjaként igyekezhet érvényesülni. Magábávéve nincs abban semmi rossz vagy elítélendő, ha az ember nagyvállalatnak dolgozik — ha annak irányításába beleszólhat a nép is a képviselőin keresztül! Megemlítette Patman azt is, hogy a nagyvállalatok részesedése az összes részvénytársasági vacrvonban öt év. alatt 12 százalékkal emelkedett: mig 1951-ben 47 százalék volt, addig ma már 59 százalék. Patman kijelentette, hogy véleménye szerint ez a roppant eltolódás az amerikai gazdasági életben napjaink egyik leszenzációsabb, de leghathatósabban AGYONHALLGATOTT fejleménye. Sem a kongresz- szus, sem az elnök nem törődik vele. A Federal Trade Commission kimutatásai szerint a részvénytársasági egyesülések egyre gyakrabban fordulnak elő. 1955-ben 846 ossz- vagy beolvadás volt, 1956-ban 905. Az egyesülések jelentékeny része a nagy- és kiskereskedelemben fordult elő- Különösen nagyszámban egyesülnek az óriási élelmiszer “chain store”- ok. A sarki “grocer”-os nemsokára már olyan ritka jelenség lesz, különösen a nagyvárosokban, mint a — bölény. Egy másik feltűnő jelenség a kartellegyezmények szaporodása. Reuss mihvaukee-i képviselő ép e napokban hívta fel az igazságügyminisztérium illetékes közegeinek figyelmét Milwaukee város esetére a Salk-szé- rumokkal kapcsolatban. A város egy bizonyos mennyiséget akart vásárolni a szegényebb iskolás gyermekek ingyenes beoltása céljára. Árlejtést kért nyolc gyárostól és négy helybeli nagykereskedőtől. 12 válasz érkezett. Mind a 12 ugyanazt az árat kérte a cent századrészéig! A Federal Trade Commission kimutatásai éppúgy mint más forrásból származó statisztikák egybenhang- zóan azt mondják, hogy Amerika gazdasági, mezőgazdasági, kulturális SŐT POLITIKAI ÉLETÉT egyre kevesebb ipari mamut- vállalat, egyre nagyobb mértékben uralja! Sylvia Porter, a közismert gazdasági rovatiró egyik legutóbbi rovatában rámutat arra, hogy a halálos csókot ép a kormány adta a kizüzletem- bereknek (bár érdekeik előmozdítására a republikánus párt éppúgy mint a demokrata, fogadalmat tett a választási korteskampányban — Szerk.) azáltal, hogy óriási összegeket utal ki kutatási és kísérleti célokra — csaknem kizárólagosan a nagvvállalatok- nak.” A kormány hitelpolitikája szintén a mammutválla- latok malmára hajtja a vizet. A kisüzletemberek, kisiparosok, sőt közepes nagyságú cégek egyre nehezebben jutnak hitelhez. A maminutvállalatoknak nincsen ilyen problémájuk. Egyrészt az elmúlt évek folyamán (Folytatás a 2-ik oldalon) Példátlan könyvajándék! C65 oldalas angol-magyar, magyar-angol szótár INGYEN ^ a Magyar Szó uj előfizetőinek. — Lásd a 13-ik oldalt! : Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P O. of N. Y., N. Y. Vol. VI. No. 9. February 28, 1957_____________NEW YORKT n. Y. Uf IZRAEL VALSAGA Egy esős márciusi este, tavaly tavasszal, több ezer izráéli hallgatta feszült figyelemmel Jeruzsálemben Menachem Begin, a szélsőjobboldali izráeli Herut párt vezérének beszédét. Időnkint dörgő tapssal fejezték ki helyeslésüket. Különösen hatalmas volt a tapsorkán, amikor Begin ezt a. kijelentést tette: “Dulles kezében vannak az összes kártyák és a mi vezetőink mégis leültek vele pókerezni!” Az izráeli kormány nyilván találva érezte magát Begin éles, szarkasztikus megjegyzése által. Mi több. elhitte, hogy egy olyan parányi nemzet, olyan sajátos nemzeti múlttal, hivatással olyan roppant kényes politikai helyzetben valóban leülhet a nagyhatalmakkal, mi több, világhatalmakkal pókerezni. És Ben Gurionék tavaly októberében elhatározták, hogy ők ;s szereznek maguknak egy két jó “kártyát”. Szereztek is °z Egyiptom ellen Anglia és F ranciaország társaságában indított háború folyamán. Megszerezték a gázai partvonalat, az akabai öböl feletti ellenőrzést, szereztek maguknak 50 millió dolláru értékű egyiptomi hadi felszerelést. De abban a hazárdjátékban, ahol Izrael kártya “pártner”- ei az arábiai olajmezőket, a szuezi csatornát és 50 millió arabot tartanak kezükben mint “joker”-t, ott bizony Izrael “kártyái” túl kevésnek bizonyultak. Izráel vezérei két roppant súlyos hibát követtek el. nem beszélve a sorozatos kisebb tévedésekről, amelyekért, államuk 1948-ban történt megalakulása óta felelősek. A két főhiba az volt, hogy rtőször is leültek “pókerezni” Dullesékkel, holott tudniok kellett volna, hogy Dullesék- nek nemcsak túl jó kártyáik vannak, hanem azonkívül kártyázási módszereik nem mindig kifogástalanok, hogy envhén fejezzük ki magunkat. A második pedig az, hogy , ha már úgy vélték hogy kénytelenek résztvenni a nemzetközi “poker”’-ben, akkor katonai invázió utján szerzett jokerek helyett a szocialista államokkal, Ázsia, hatalmas semleges tömbjében, szereplő államokkal, Indiával, Indonéziával, Burmával kultivált barátságukat, jóakaratu viszonyukat kellett volna szembehelyezni Dullesék ütőkártyáival. E két hiba súlyos következményei ma éles körvonalakban nyilvánulnak meg. Izrá- el állama, amely kilenc évvel ezelőtti megalakulása idején, az arab államoktól eltekintve * a világ csaknem minden államának rokonszenvét élvezte, melynek elismeréséért a szocialista és kapitalista államok szinte versenyeztek egymással, e viszonylag rövid kilenc esztendő alatt, politikailag a világ legelszigeteltebb államává változott. Azáltal, hogy Izráel az Egyesült Nemzetekben következetesen a nagy nyugati g y arm ati hatalmasságok., Anglia, Franciaország. Belgium. stb. oldalán szavazott, el idegenítette magától a gyarmati sorból vele egyidejűleg függetlenné vált nagy államok, a bandungi tömb tagjai rokonszenvét. Az arab menekültekkel szemben folytatott helytelen magatartása, valamint a két gyarmati hatalom szövetségeseként Egyiptom ellen indított hadjárata révén csaknem áthidalhatatlaná tette az ellentéteket maga és a környező összes arab államok között. Azáltal, hogy erkölcsi és politikai támogatást nyújtott a NATO hatalmaknak a szocialista államok ellen folytatott hideg háborújában, elidegenítette magától az összes szocialista államokat, amelyek pedig az elsők között ismerték el, mi több, hadifelszerelési támogatásban részesítették, mely nélkül aligha sikerült volna győztesen befejezni 1949-ben az arabok elleni háborújukat. Most pedig az Egyesült Államok kormányával is szemben találják magukat. Köztudomású, hogy Izráel politikai és gazdasági fennmaradása jelenleg úgyszólván kizárólagosan az amerikai kormány kegyétől függ. Ez nem volt igy mindig, de jelenleg igy van. Ide juttatta őket Ben Gurionék s kisebb mértékben Sharet-ék politikája. Izráel élelmiszer szükségletének 60 százalékát külföldről kell importálni. Az ehhez szükséges értékes valutát Amerikától kapja Izráel részvények eladásából, a cionista szervezetek által évről évre vezetett gyűjtésekből, s nem utolsó sorban nyílt kormány segély, I S. Export-Import Bank kölcsönök formájában. Az egyiptomi inváziója után az amerikai kormány zárlat alá helyezett több mint 100 millió dollárt, mely már átutalás alatt volt Izráel számára. Dullesnek, a zsidókkal kapcsolatos véleményére — és diplomáciai szakavatott ságá- ra — jellemző az a kijelentése szerint a zsidó-arab ellentétek egyik főoka az, hggv Mohamed prófétát zsidók ölték meg! Egy ilyen ember politikai számításában az arab olaj s az arábiai hadibázis messze túlszárnyalja Izráel stratégiai jelentősegét, de még az amerikai zsidó szavazók politikai súlyát is. Íven ember kezébe lett letéve Izráel sorsa. Sajnos, Izráel amerikai hívei, barátai, elsősorban az amerikai zsidóság vezérei ugyanolyan politikai vakságban szenvednek, mint Iz- ráel mai vezérei. Még ebben a tragikus, 12-ik órában is a vörösfalással, a szocialista államok elleni uszítással igyekeznek az amerikai közvéleményt Izráel oldalára állítani. Lásd az e hétre összehívott Madison Square-i gyűlésre szóló felhívást. Sharett, a volt izráeli külügyminiszter néhány héttel ezelőtt tért vissza egy nemzetközi konferenciáról Bangkok, Burmából, melyre kormánya delegátusként küldte ki. Amikor visszajött eztt mondta többek között, beszámolójában : “Az izráeli delegációt az elszigeteltség olyan légköre vette körül, amelyet még sohasem tapasztaltam nemzetközi konferencián.” Meddig létezhet egy olyan állam, mint Izráel, ily példátlan politikai elszigeteltségben ? (Folytatás a 13-ik oldalon) Megszüntetik a vámmentes csomagokat WASHINGTON, D- C. — A magyar követség jelenti, hogy március 1-től kezdve megszüntetik a csomagok vám- mentesitését. Továbbra is küldhetnek konzerveket, gyógyszereket és ruházati cikkeket is Magyarországba, de már azokért vám fizetését követelik, bár a vám nem lesz olyan magas, mint azelőtt volt. Az IKKA-csomagok árát le fogják szállítani.
